A ​határjáró 57 csillagozás

Matti Rönkä: A határjáró

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ez a sajátos világú krimi napjaink Helsinkijében játszódik, ahol az alvilágot a szovjet utódállamokból érkező bűnözők uralják. Nem piti alakok, legális fedőtevékenység mögé bújva folytatják üzelmeiket. Az egyik keresztapa egy Oroszországból áttelepült finn származású férfi, Viktor Kärppä kisebb-nagyobb szolgálatait is igénybe veszi. Ártalmatlannak tűnő ügyek ezek, de a rendőrség figyelmét nem kerülik el. Kärppä, aki magándetektívként dolgozik, nem csak kényelmetlen üzletfeleitől, de a múltjától is szeretne elszakadni, amire igencsak jó oka van. Ebbeli fáradozását egyáltalán nem segíti elő, amikor egy férfi eltűnt feleségének felkutatásával bízza meg.

Eredeti cím: Tappajan näköinen mies

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Animus, Budapest, 2010
198 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240212 · Fordította: Bogár Edit

Most olvassa 2

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Matti Rönkä: A határjáró

Nem tudjuk, mi jár a másik ember fejében, csak találgatunk. Legutóbb például egy könyvben egy pap, egy bróker és egy festő gondolatairól olvastam, ami egyszerű esetnek tűnik: a pap hívő, a bróker racionális, a festő „bolond” – de nem.
Ebben a könyvben gengszterek szerepelnek, ez aztán tényleg titokzatos világ, a működésének fontos része a megtévesztés, a hazugság. Itt szinte fölösleges is találgatni, kinek mik az indítékai, majd az író eldönti, hogy mi legyen, az olvasó meg csak ellenőrzi, hogy valószerűnek, hitelesnek tűnik-e a történet és a szereplői vagy sem.
Voltak-maradtak kétségeim. Az ábrázolt világ – a posztszovjet maffia Finnországban, Oroszországban és Észtországban – ugyan elég valószerűnek tűnt, de a történetnek volt egy-két olyan fordulata, amit erőltetettnek hatott. A karakterek sem voltak igazán kidolgozottak, ezért nem éreztem azt, hogy amit tesznek az a múltjukból vagy a jellemükből következne, csak azt, hogy minden véletlenszerű.
Lehet persze, hogy ez így van jól, ne ringassuk magunkat illúziókba azzal kapcsolatban, hogy egy krimiből megismerhetjük a legkeményebb alvilág titkait.
Jól olvasható, kikapcsoló.

>!
Emmi_Lotta IMP
Matti Rönkä: A határjáró

„A gyilkos arcú férfi”, így nevezték a hadseregben a főhőst, és ez a regény eredeti címe is. Nem mintha Viktor Kärppä ne lenne jóképű, megnyerő külsejű fiatalember. Inkább azért hívták így, mert arcvonásai nem tükrözik a félelmet, felindultságot. Ő minden körülmények között szenvtelen tud maradni, még akkor is, amikor bejelentik neki, hogy szovjet katonaként Afganisztánba vezényelik.
Viktor Kärppä Helsinkiben él, szovjet Karjalából települt át mint inkeri finn nemzetiségű orosz állampolgár. Kärppä orosz neve Kornosztajev, mindkét nyelvben a szó ’hermelin’ jelentésű.
Kärppä Finnországban magánnyomozóként próbálja kamatoztatni orosz nyelvtudását és karéliai helyismeretét. Szolgálataira igényt tartanak különböző finnországi orosz, kétes elemek és a nekik dolgozó karjalai orosz seftelők, áruhamisítók is. Kärppä igyekszik tevékenységét a törvényesség keretei között tartani, miközben gyilkosságokat derít fel, kábítószer-csempészést leplez le, valamint az orosz kémelhárítás megbízását is teljesítenie kell. Mindeközben rátalál a szerelem is.
Viktor kedves, okos, szellemes, szerethető jellemű férfi, akinek az egyik legszimpatikusabb tulajdonsága az, hogy mindent megpróbál megtenni a határ túloldalán élő, a karéliai Sortavalában maradt, betegeskedő édesanyjáért. Nem könnyű az élete: mint a kettős identitású emberek általában, ő is megszenvedi származását. Finnországban oroszként, Oroszországban finnként tekintenek rá, és idegenként bánnak vele. Neki mindenütt folyamatosan bizonyítania kell, és megküzdeni azért, hogy elfogadják.
Számomra ez a regény azért is kedves, mert felidézi a többé-kevésbé ismert finn, észt és egyes, ma már Oroszországhoz tartozó tájakat, városokat. Helsinki az a helység, amit Szegeden kívül a legjobban ismerek, hiszen számos utazásom során összesen több mint két évet éltem ott. Így jól tudtam követni a főhős mozgását a finn fővárosban, de vidéken is. Megjelent előttem a könyv több más helyszínén tett látogatásom emléke: Kouvola, Viipuri (ma orosz nevén Viborg), a hajóút Helsinkiből Tallinnba, és maga az észt főváros. Sortavalát, Viktor szülővárosát fényképekről ismerem, az egyik legkedvesebb finn barátom – akinek családja szintén innen települt át 1939-ben – családi fotóalbumából. A fordító, Bogár Edit pedig kedves kolléganőm.

>!
Animus, Budapest, 2010
198 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240212 · Fordította: Bogár Edit
4 hozzászólás
>!
Balázs_Erőss
Matti Rönkä: A határjáró

Nem csak a világa sajátos, hanem az egész könyv az. Ahogy haladsz előre a „történetben” úgy morzsálódik, foszlik szét az egész, amíg a végére már nem is lehet tudni, hogy mi a nyavaját is olvasol.
Ki ez a csávó, aki egyszerre dolgozik a bűnözőknek, a rendőröknek, a titkoszolgálatnak és közben magánnyomoz? Na, erről sok minden nem derül ki. Mint arról sem, hogy a történet fő vonalát képező titoknak mi a magyarázata?
Több kérdést vet fel, mint amire válaszolni érdemes lenne.
Gyenge Gyengusovics Gyengesev…

>!
Bélabá P
Matti Rönkä: A határjáró

Érdekes téma, a finn-észt maffia összekapcsolódása. A könyv elején a szovjet-finn viszonyról olvasható érdekes információ.

A moly meg elmehet.. , szóval oda, hogy ezt is újra kell értékelnem…

9 hozzászólás
>!
Bolondkandúr
Matti Rönkä: A határjáró

A kis történelmi bevezető a Szovjetunióba szakadt finnugor népekről érdekes és megalapozza a történet hátterét. A nagy Oroszország kovácsolta frigy a menyasszonyok számára nem volt sem önkéntes, sem boldog, de ennek hangoztatása károsan hatott az egészségre. A krimi is izgalmas és fordulatos, de komoly pluszt ad neki ez a különös világ. Lubickoltam a finn helyszínekben, nevekben, a finnek, észtek és oroszok egymáshoz való, bonyolult és ellentmondásos viszonyának pazar megjelenítésében. Különleges csemege ez a regény, sajnos elég ritkán juthatunk hozzá magyarul kortárs finn irodalomhoz. Nekem nagyon tetszett, ajánlott azoknak, akik szintén szeretik a kék-fehér színösszeállítást (még akkor is, ha a krimi nem éppen az esetük).

>!
Maya
Matti Rönkä: A határjáró

Skandináv krimire számítottam. Annak furcsa volt. Az érdeklődésemet viszont sikerült fenntartania. A történelem során többször átrajzolták a határokat. Sokan rekedtek ott, ahol nem szerettek volna lenni. Van, aki „visszamegy”, de már ott sincs helye. Ezért jó vagy rossz cselekedetekkel keresi a helyét. Mindenkinek próbál megfelelni. Mindenki úgy illeszkedik be, ahogy tud. De hol marad akkor önmaga? Mit kockáztat, amikor hű próbál lenni a múlthoz, vagy épp próbál megszabadulni tőle?
Valaki mindig megfizet valamiért. A végén nagy gombóc volt a torkomban. Bevallom, nem is teljesen értettem a végét. Valahogy olyan befejezetlen.
Most akkor mi a jó? Maradjunk ott, ahová a történelem sodort, vagy próbáljunk számkivetettek lenni az óhazában?

>!
Bla IP
Matti Rönkä: A határjáró

Egy a megszokottaktól eltérő skandináv krimi. A történet hátterét a volt Szovjetunió nemzetiségeinek története alapozza. Viktor Kärppä a főszereplője a regénynek, egy a SZU-ból Finnországba települt inkeri-finn, karéliai férfi, aki magán-nyomozóként igyekszik helyismeretét és orosz nyelvtudását kamatoztatni. Megbízói az orosz kémelhárítástól a maffiákon keresztül, a finn rendőrségig jó néhányan vannak, nincs munka nélkül főhősünk, aki közben megkísérli menteni és megőrizni önállóságát és tekintélyét. Finnek, észtek, oroszok kavarognak a fordulatos krimiben, szerelmi szállal és otthon ragadt édesanyáért való aggódással, amely a végén váratlan csavart, meglepő megoldást kap. Nekem nagyon tetszett a stílus, jó könyvet olvastam. Ajánlom a krimikedvelőknek!

>!
Coralie
Matti Rönkä: A határjáró

Kicsit fura könyv, se nem jó, se nem rossz, viszont hangulata az van. A fordulatos, akciódús krimik kedvelőinek nem ajánlom, mert ennél jobb történetek is vannak. Viszont ha valaki szeretne belelátni az alvilág hétköznapjaiba, és valósághű, emberi történetet akar olvasni, akkor ez a könyv megfelelő lesz. Igazából olyan, mintha konkrétan nem szólna semmiről (persze van benne nyomozás, meg minden más), csak odacsapódnánk a főhős mellé egy-két hétre, megfigyelni a tevékenységét, a gondolatait, aztán mennénk tovább. Egy kicsit mi is részei leszünk az életének, beleképzelhetjük magunkat, hogy tudnánk-e így élni vagy sem. Talán ez teszi érdekessé a többi átlagos krimivel szemben. Nekem tetszett a környezet is, amiben játszódott.

>!
Fermin
Matti Rönkä: A határjáró

Nagyon el vagyunk kényeztetve jobbnál jobb skandináv krimikkel, ezért aztán az ember egy gyengébb darabnál hamar fanyalog. Így vagyok én is ezzel a könyvvel. Kriminek elég gyengécske, főleg a finn-észt-orosz alvilágot ismerhetjük meg a történetből. Valahogy engem most nem fogott meg ez a téma. Amivel a legnagyobb bajom volt, az a koherencia hiánya, az események láncolata nem állt össze egy egész történetté. Az alvilági szál is elég gubancos volt, sokszor csak lestem, hogy ez az ember kicsoda, és hogy jön ez most ide. Egynek elment azért.

>!
papeerzsepi
Matti Rönkä: A határjáró

Ez sem tündérmese…Hullák egyre növekvő száma, aztán váratlan fordulat, kicsi szerelmi szál jellemezi ezt a rövidke krimit. Nagyon tetszett benn, hogy egy olyan területen játszódik, ami azért valljuk be kicsit kiesik a látószögünkből. Ez a finn-orosz határ. Mivel gimiben tanultam utoljára történelmet, már rég kiesett, hogy Oroszország anno kihasíított magának egy kis finn területet, így az ott lakók hipp-hopp egyszer csak „oroszok lettek”. Inkeriföld…így nem hallottam róla. Igazából a helyszín, a történelmi háttér (ami jól meg van magyarázva a könyvben) és a váratlan fordult tetszett, de azért van ettől jobb krimi is. :)


Népszerű idézetek

>!
Brigi007

És Ypi nem rosszindulatú, csak egyszerű. Olyan, aki arra vágyik, hogy egyszer eljusson Last Minute-be, meg akinek a kedvenc színésze Also Starring.

45-46. oldal

1 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 

Morzsolgatta a sálját, mint egy teszetosza Micimackó.

109. oldal

>!
Brigi007

– Biztosan hiányoltál már minket, és azt hitted, hogy elfelejtettünk.
Csukva tartottam a számat, pedig azt gondoltam, hogy pont annyira hiányoztak, mint azok az egzotikus nemi betegségek, amikről orvosi tankönyvekben lehet olvasni.

59. oldal

>!
Brigi007

Tudod, mi a különbség a kutya és a feleség között? A kutya odaviszi neked a telefont, ha füttyentesz neki, a feleségnek meg telefonálsz, és fütyül rád.

162. oldal

>!
robinson P

A rakományban Észtországban gyártott Adidas melegítők és köztük CD-lemezek voltak. Az áru törvényes volt, de gyanús kinézetű. Ha a vám buzgólkodna, bizonyára a Riskovhoz hasonló figurák kétes rakományát vizsgálná át. Én pedig mögötte simán átviszem a helyes kis autómat a becsületes finn pofámmal és útlevelemmel.

181. oldal

>!
Maya

(…) az életben rendszernek kell lennie, ritmusnak, amihez ragaszkodunk.

11. oldal

>!
Maya

Nem érdemes tavasszal az őszi eső miatt búslakodni.

12. oldal

>!
Brigi007

Olyan fontos, hogy nem akaródzott üzenetet hagyni »after the peep«. Ez valami rendőrképzőben tanult angol vagy mi?

155. oldal

>!
Brigi007

…sört ittunk meg vodkát, és gyerekkorunk eseményeit emlegettük. Nem egyformán emlékeztünk a dolgokra, és majdnem összeverekedtünk, amikor azon vitáztunk, ott voltam-e én is a kozák együttes bemutatóján.

102. oldal

1 hozzászólás
>!
Brigi007

– Nem felejtsd el, hogy én emancipált nő vagyok, modern ember, akire az ilyen tesztoszterondemonstráció nincs hatással.
Mélyen a szemébe néztem, a pupillái a sötétben kitágultak.
– Vagyok már annyira koros ember, hogy tudjam, hogy igenis hatással van. Vagy inkább egy nyápic könyvtárossal akarsz útnak indulni?
– Ne csúfolódj, vagy el is megyek. Egyébként mi a baj a könyvtárosokkal?

115. oldal

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Matti Yrjänä Joensuu: A nyomozó
Jo Nesbø: A fiú
Jo Nesbø: Kísértet
Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
Stieg Larsson: A kártyavár összedől
Jo Nesbø: Vörösbegy
Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik
Camilla Läckberg: A hableány
Karin Fossum: Aki fél a farkastól