Napos ​oldal 492 csillagozás

Matthew Quick: Napos oldal

A ​regényből nyolc Oscar-díjra jelölt film készült Bradley Cooper, Jennifer Lawrence és Robert De Niro főszereplésével.

Patnek van egy elmélete, miszerint az élete egy film. Egy film, amelynek nemcsak főszereplője, de nézője is egyben, és amelynek rendezői székéből maga Isten dirigál. Egy film, amelynek csak és kizárólag akkor várja hepiend a végén, ha kiállja a maga elé állított próbatételeket. Ezek után talán nem meglepő, hogy Pat frissen szabadult egy elmegyógyintézetből. És az sem, hogy egyik leküzdendő akadállyal szembesül a másik után: senki sem hajlandó beszélni vele a nagy Ő-ről, aki jelenleg ex, kedvenc csapata vereséget vereségre halmoz, a talán még nála is furcsább Tiffany folyton ott liheg a nyakában, az új pszichiátere pedig mintha házasságtörésre biztatná, hogy elősegítse a gyógyulását. És ha ez még nem lenne elég, egy világhírű szaxofonos kísérti!
A regény elbűvölő utazásra invitál Pat elméjébe, ahonnan ugyan kissé torz, ugyanakkor szívszorongató és… (tovább)

Eredeti mű: Matthew Quick: The Silver Linings Playbook

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2014
322 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633730331 · Fordította: Stern Gábor
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2013
322 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633730331 · Fordította: Stern Gábor
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2013
322 oldal · ISBN: 9789633730461 · Fordította: Stern Gábor

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Patrick Peoples (Pat) · Tiffany Webster · Dr. Cliff Patel · Jake Peoples


Kedvencelte 101

Most olvassa 26

Várólistára tette 308

Kívánságlistára tette 232

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

>!
Nita_Könyvgalaxis P
Matthew Quick: Napos oldal

Kicsit mindannyian olyanok vagyunk, mint Pat, én legalábbis biztosan. Nézzük az életünk filmjét, és készülünk a heppi endre. Mert az nem létezik, hogy a vég ne legyen boldog! Aztán persze a Sors megtanít arra, hogy nem mindig azt kapjuk meg, amire vágyunk.

A Napos oldal egy nagyon szerethető könyv. Az a fajta, ami igazán jól tud esni az ember lelkének. Ráadásul képes igazán kézzelfoghatóan bemutatni azt, milyen is, ha a depresszió, főleg ha a mániás depresszió csapdájába esik az ember. És nem csak azt mutatja meg, a betegnek mennyire nehéz, hanem hogy a család, a barátok is mennyire tudnak szenvedni tőle. Mindezt teszi viszont nagyon humorosan és derűsen.

A regény üzenete számomra az, hogy a reményt nem szabad feladni. Mert az ember nem azt kapja, amit vágyik, hanem amire igazán szüksége van. A napos oldal pedig igenis létezik, csupán át kell törni az árnyékokon.

5 hozzászólás
>!
Pandalány P
Matthew Quick: Napos oldal

Nagyon érdekes olvasmány ez a könyv, amolyan boncolgatós, gondolkodós azután is, hogy becsuktad a könyvet az utolsó oldal után. Nem tudnám egyértelműen egy kategóriába sem beilleszteni. A történet, valamint a főhős személye érdekes, a leírások nagyon jók és maga a cselekmény is olvasmányos. Viszi magával az olvasót és nem hagy nyugodni. Vajon mi lesz Pattel?!Mikor jön rá a dolgokra, mikor lát végre tisztán?
Alapvetően tetszett a könyv, bár a végére besokalltam a sportból. Nagyon szomorúnak tartottam végig, hogy Pat apja csak akkor hajlandó normálisan kommunikálni a fiával, amikor nyer a kedvenc csapata. Viszont annak nagyon örültem, hogy az édesanyja végig mellette állt és próbált neki segíteni. Tiffany (mégis miért pont ezt a sablonos nevet kellett neki adni?) is remek karakter, végig kedveltem, valamint Pat tesóját, Jaket is.
Érdekes dolog belelátni egy elmegyógyintézetben kezelt ember fejébe, hogy vajon ő hogyan látja saját magát, mit gondol erről az egészről. Pat nem tekintette magát betegnek, kiestek számára az elmúlt évek és az az esemény is, ami miatt bekerült a "borús helyre, ahogyan ő beszélt mindig az intézetről. Elképzelésem sincs, milyen érzés lehet akár az érintettnek, akár a közvetlen környezetének.
A könyvből készült filmet pár éve láttam, de nem sok emlékem van róla, így az újdonság erejével hatott a könyv, ami után ismét megnézem a filmet már csak Bradley Cooper és Jennifer Lawrence miatt is.
Amit még kiemelnék, az a borító. Szerintem valami eszméletlen jóóó! :D

2 hozzászólás
>!
h_orsi P
Matthew Quick: Napos oldal

Nagyon tetszett Pat elmélete, miszerint mindenkinek esélye van egy happy end-re. Ezt csak úgy érhetjük el, hogyha megpróbáljuk a lehető legjobbat kihozni magunkból. Ami viszont már kevésbé nyerte el a tetszésem az a rögeszméje volt. Szerintem néhol már kicsit túlzásba vitte a felesége iránti rajongását. Úgy fel tudott engem is idegesíteni, mint Tiffanyt.
Ha már így szóba jött, úgy gondolom nem siklatok pár szóval el a másik főszereplőnk, Tiffany mellett. Matthew remekül kidolgozott karaktert alkotott, ezt el kell ismerni! Annyira briliánsra és egyedire sikeredett, hogy nem tudom egyik olyan szereplőhöz sem hasonlítani, akivel az olvasással töltött pár év alatt találkoztam. Teljesen megértettem, hogy mi kényszerítette arra, hogy keménnyé és néha kíméletlenné váljon. Sajnáltam, hogy az Ő és Pat kapcsolatának nem szentelt több oldalt a szerző, mivel ebből lényegesebben többet ki lehetett volna hozni.

Morgolódás bővebben: http://konyvkoktel.blogspot.hu/2016/02/matthew-quick-na…

>!
kellyolvas P
Matthew Quick: Napos oldal

Sajnos a Napos oldal az emberek többségénél a könyvből készült filmhez fog kapcsolódni, és ez nagy kár, ugyanis kulcsfontosságú tényekben tér el a könyvtől, és fele annyira sem jó, mint az írott történet. Gyakorlatilag egy vígjátékot forgattak egy mély dráma helyett. Nem is megyek bele abba, hogy mi tetszett és mi nem a filmből, jelen esetben is az örök igazság győzött: a könyv mindig jobb. Bővebben a blogon: http://www.kellylupiolvas.com/2015/08/matthew-quick-nap…

>!
Ferger_Jolcsi P
Matthew Quick: Napos oldal

Számomra előre sejthető volt, hogy mi lesz a történet vége, de hogy milyen úton jutnak el a szereplők a végkifejlethez, abban nem voltam biztos. A történet eleje úgy kezdődik, hogy Pat-et végre hazaengedik több éves lábadozás után az elmegyógyintézetből. Ekkor még nem tudhatjuk (ahogy ő maga sem tudja), hogy mit tett, miért került be, vagy hogy miért veszett össze a feleségével, Nikkivel. Az elmegyógyintézetben felvett egy kényszercselekvést magára Pat, megállás nélkül edz, felülésezik, fekvőtámaszozik és fut, jó sokat. Próbálja tökéletesre faragni a külsejét, ahogy a belsejét is ahhoz, hogy újra Nikkivel lehessen. De vajon sikerül elérnie ezt? Folyamatosan abban bízik, hogy ő is eljut a napos oldalra, tehát hogy happy enddel végződik majd az ő „filmje” is, de sajnos a rideg valóság nem mindig szolgáltat nekünk happy endet, ahogy a filmek sem. Le a kalappal Pat előtt, amiért mindezeket a dolgokat végigcsinálta, minden egyes bukás után képes volt újra felállni. spoiler

>!
Chöpp P
Matthew Quick: Napos oldal

Bajban vagyok most az értékeléssel, mert elolvasása után is nagyon ambivalens vagyok a könyvvel kapcsolatban.
Régen készülök arra, hogy megnézzem a filmet, tehát még régebben készülök arra, hogy előtte még elolvasom a könyvet. Mivel az esetek 99,8 százalékában a könyv jobb, mint a film. Ebben az esetben pedig a filmről csak a jót és csakis a legjobbakat hallottam. Ennek ellenére nagyon sok időbe telt, míg rávettem magam. És Isten látja lelkemet, éreztem, hogy EZ lesz. Nem mondom, hogy szokványos, de minden esetre nagyon amerikai a történet. Valójában elég lapos is lenne, ha a főhős, Pat nem volna annyira szeretni valóan őszinte, kedves és irgalmatlanul infantilis. Annak ellenére, hogy „bedilizése” előtt történelem tanárként dolgozott. Ez volt számomra a legidegesítőbb momentum – a rengeteg hosszú meccs mellett –, hogy tanárként kb. olyan belső monológjai vannak, mint egy mézbe mártott Holden Caulfildnek, aki 8 éves és épp arra készül, hogy magához ölelje tanárait és családját egy rendezett, színpompás kupacban. Egy szóval Pat Tiffanyval egyetemben roppant hiteltelennek tűnt számomra, ami nagyon gáz, ha éppen a főszereplőinkről van szó.
A történet egyszerű, és előre kitalálható. A szereplők kétdimenziósak és Pat (Istenem!) haragszom rá és kedvelem (azok a félrecsúszott könyv értékelései!), jól megráznám, meg megölelgetném egyszerre. Rémes! Brrr! Annyira felidegesített, hogy megnézem a filmet is.

6 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 
Matthew Quick: Napos oldal

Olyan nagyon aranyos és kedves és néha kicsit szomorú ez a könyv, hogy teljesen a szívembe zártam, és megsimogatnám a buksiját, ha lenne neki. :)
Ezentúl megpróbálom meglátni a napos oldalt még akkor is, ha legalább hat könyvet elspoilerezett, amiket el szeretnék olvasni Szeretem, a filmet is meg fogom nézni.

6 hozzászólás
>!
gab001 P
Matthew Quick: Napos oldal

A film nagyon tetszett, bár bevallom, hogy az elején voltak kétségeim. A könyvvel már az elején sem voltak. Kicsit őrült az elképzelés, de igazán jó a kivitelezés. Nagyon szórakoztató a könyv stílusa, s nem lehet megállni mosolygás nélkül Pat határtalan optimizmusát és végtelen szeretetét a családja és az Eagles iránt. Szerettem, ahogy a körülötte lévő emberekről és eseményekről vélekedett és sosem kételkedett a napos oldal létezésében. Egy kedves történet, ami megmutatja, hogy a hepiend olykor nem egészen olyan mint várjuk, de semmiképp nem érdemes lemondani róla.

>!
Mrs_Herondale
Matthew Quick: Napos oldal

Nagyon tetszett,teljesen magával rántott a könyv.A film sem volt rossz,de a könyv annyival többről szól. Abban derül ki igazán,hogy mi megy végbe Patben, és ettől én sokkal közelebb éreztem magamhoz a történetet. Szóval nagyon örülök,hogy elolvastam a könyvet,abszolút megérte,imádtam minden fejezetét. (Különösen azt,hogy minden cím egy-egy mondatrész volt az adott fejezetből:)
A kedvenceim Pat kritikái voltak az olvasmányairól,úgyhogy el is határoztam,hogy mindet elolvasom:)

3 hozzászólás
>!
Lanore P
Matthew Quick: Napos oldal

Érdekes történet volt, teljesen más, mint amire számítottam. Hozzá kellett szoknom a stílushoz, furcsa volt Pat szemén és gondolatain keresztül látni az eseményeket, néha őt volt nehéz megérteni, néha pedig a világot, az embereket, akik körülvették őt… én az a típus vagyok, aki nehezen találja meg a napos oldalt, és nem is mindig vágyik rá, ezért külön csodáltam Pat-et, amiért kitartott, és nem adta fel. Őszintén megkedveltem :) A sportos részekből lehetett volna egy picit kevesebb, de ezt leszámítva nagyon jó élmény volt, jöhet a film! :) Köszönöm, @dinnyemano :D

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Sheila_7

Még ha épp felhők borítják is az eget, előbb-utóbb előragyog mögülük a nap, ami arra emlékeztet, hogy nem szabad feladni (…)

24. oldal

>!
Sheila_7

(…) arra gondolok, hogy ennyire különböző emberek is jól meg tudnak férni egymással, csak közös érdeklődési kör kell hozzá és egy kis sör.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Patrick Peoples (Pat)
5 hozzászólás
>!
Dorci19

(…) az emberek idővel elvesztik azon képességüket, hogy meglássák a napos oldalt, pedig az mindig létezik.

22. oldal

>!
Sheila_7

– Az élet kemény, Pat, és fontos, hogy ezt a gyerekek is megtudják.
– Miért?
– Hogy együtt érzőek legyenek másokkal. Hogy megértsék, hogy vannak emberek, akiknek nehezebb a sorsa, mint nekik, és hogy ez az életnek nevezett utazás a világunkon át nagyon eltérő élmény lehet attól függően, hogy kinek miféle kemikáliák tombolnak az agyában.

147. oldal

>!
FarkasKatalin I

Elmondom neki, hogy nagyon tetszik a rendelője, majd arról beszélgetünk, mennyire szeretem a felhők mögül felragyogó napot, és hogy az emberek idővel elvesztik azon képességüket, hogy meglássák a napos oldalt, pedig az mindig létezik.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Patrick Peoples (Pat)
>!
lunalovegood

Szomorúnak tűnik. Dühösnek tűnik. Úgy tűnik, senkire sem hasonlít az ismerőseim közül – ő nem tudja feltenni a „boldog vagyok” álarcot, amit mások feltesznek, amikor tudják, figyelik őket. Semmilyen álarcot sem visel, amikor velem van, és ezért valahogy bízom benne.

133. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Patrick Peoples (Pat) · Tiffany Webster
>!
Sheila_7

… amúgy sem ártana, ha felszedne pár kilót, mert én a nőies nőket szeretem, nem pedig a „Miss hat óra – nyeszlett fent, nyeszlett lent" típusokat…

31. oldal

>!
Mrs_Herondale

Az asztal közepére tolom a tálat, és megkérdezem Tiffanyt, lenne-e kedve közösködni velem a müzlin.

80. oldal

>!
Chöpp 

Arra gondolok, furcsa dolog egy fedél alatt élni valakivel, akivel nem beszélünk – főleg, ha az a valaki az apánk –, és ez a gondolat kissé elszomorít.

23. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Katja Millay: The Sea of Tranquility – Nyugalom tengere
Leah Scheier: Csak a te hangodat hallom
Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek
Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer – Mara Dyer eszmélése
John Green: Teknősök végtelen sora
Laurelin Paige: Fixed on You – Megtalállak még
William Wharton: Apa