A ​sóvárgás démona 16 csillagozás

Máté Gábor: A sóvárgás démona

Tanulhatunk ​bármit a drogosoktól? Tudjuk egyáltalán, közülünk hányan szenvedélybetegek? A munkamániát még most is gyakran erénynek tekintjük, az alkohol-, nikotin- vagy internetfüggőség, a szex- vagy vásárlásmánia, az étkezési zavarok a normális társadalomban sem ritka jelenségek. Vajon mi bajunk az életünkkel, hogy önmérgezéssel próbálunk enyhülést találni? Miért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól még akkor is, ha azok egészségünket vagy az emberi kapcsolatainkat veszélyeztetik? A sóvárgás démonában Máté Gábor, a világhírű tudós a klinikai tapasztalatok és a legfrissebb tudományos eredmények segítségével elemzi a függőségeket, és segíteni próbál, hogy felszabadulhassunk az érzelmeinket és viselkedésünket uraló erők alól. – Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg drogklinikákon és egészségügyi központokban végzi… (tovább)

Eredeti cím: In the Realm of Hungry Ghosts – Close Encounters with Addiction

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
Libri, Budapest, 2012
630 oldal · ISBN: 9789633101278 · Fordította: Kelemen László

Enciklopédia 2


Kedvencelte 7

Most olvassa 18

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 36


Kiemelt értékelések

>!
Dr_Benway
Máté Gábor: A sóvárgás démona

Ha kicsit is úgy érzed hogy hajlamos vagy túlzásba vinni valamit – legyen az káros szenevedély (cigi, alkohol, kábítószer) vagy bármilyen viselkedés, akár a moly.hu hírfolyamának böngészése vagy könyvvásárlás, akkor ennek a könyvnek az elolvasása sok érdekes és megvilágosító erejű gondolattal gazdagíthat.
Talán a témában vagy általában a pszichológiában jártas egyéneknek nem fog nagyon sok úttörő újdonsággal szolgálni de a függőségek témakörét rendkívüli alapossággal vesézi ki a neurobiológiai, társadalmi, szociális aspektusoktól egészen a filozófiai, spirituális megközelítésekig.
Ami a leginkább tetszett nekem ebben a könyvben az a mély humánum amivel Máté Gábor a függőségekről, a függőkről és úgy általában az emberi mivoltunkról ír.
Bátran ajánlom bárkinek aki szeretne kicsit közelebb kerülni saját káros vagy kóros viselkedésmintáinak megértéséhez, vagy csak kíváncsi hogy másokat mi ösztönözhet ilyesmire.

3 hozzászólás
>!
bamon
Máté Gábor: A sóvárgás démona

A könnyű esti olvasmányoktól Máté Gábor átfogó munkája távol áll. Komótosan haladtam vele, miközben lapról lapra nőtt a tiszteletem a szerző iránt. Most épp tetőzik. A könyv megrázó kollázs életképekből, ezzel együtt alázatos, hivatkozásokkal teletűzdelt, átgondolt szakirodalom, és nem áll meg itt. Személyes hitvallás is. Nem az ijedős fajta.
Milyen lehet végső stádiumú betegségekkel kicsekkoló drogfüggők orvosának lenni? A függőségek eleresztéséhez elég csak akarni – tud egy erősen függő akarni egyátalán? Mi segít ilyenkor: elvárás, szigor, vagy csak az emberség? Úgy fest, az utóbbi. Ettől válik a 600 oldalas féltégla költőivé.

>!
pat P
Máté Gábor: A sóvárgás démona

No mondjuk elolvastam. Bár egy-két fejezetet elblicceltem, de cserébe bizonyos részeket átrágtam többször is.
Nem is rossz egyébként. Sőt. Ahhoz képest, hogy valahol az ismeretterjesztő könyvek és a tudományos igényességgel megírt szakkönyvek határmezsgyéjén mozog, kifejezetten olvasmányos. Igen elgondolkodtató és helyenként megrázó dolgokat ír szenvedélybetegekről és segítőikről, a szenvedélyek természetéről, genetikai, biológiai, társadalmi és személyes okairól, a drogpolitika visszásságairól. Persze nem értettem egyet minden egyes szavával. Szerintem érdemes laikusoknak is elolvasni. Na jó, a kábítószerek neurobiológiai hatásairól írt fejezetet nem muszáj. (Bár megdöbbentően jó összefoglaló, a leglogikusabb és legérthetőbb, amit valaha olvastam.)

>!
_Letti_
Máté Gábor: A sóvárgás démona

Az egyik legfantasztikusabb könyv, amit eddig olvastam!

>!
Csilla_Éva_Vas
Máté Gábor: A sóvárgás démona

Igen, ezt már leírták páran. Mit is? Hogy nagy korodban (azért írom ezt, mert mindenki aki nagy nem biztos, hogy fel is nőtt ehhez) úgy reagálsz a stresszre, ahogy ezt neked az első 3 évben (pontosítva, az első 6 hónapban) megtanították. Emberi nyelvre lefordítva, amikor megszületünk az idegrendszerünk, immunrendszerünk nincs teljesen kifejlődve, 3 éves korra fejlődik ki.A stresszhormonok arányát anyuka (jobb esetben apuka is) szabályozza, alakítja ki- felveszi vagy nem azt a gyereket, amikor sír- ha nem veszi fel, hát magára vessen- a gyerek agyát ellepi a kortizol (stresszhormon)- az elveszettség, kiszolgáltatottság érzése. Azaz a non verbális időszak döntő, későbbi stresszreakcióinkra nézve.
Ha valaki depressziós, pánikrohamai vannak, skizofrén stb, azt mondjuk, családi, örökölt. Egy fenét. Ez csak részben igaz. Nézzük csak meg, anyuka hogyan is kezelte a gyereket a non verbális időszakban, anyuka milyen lelkiállapotban volt.
Na de visszatérve a Máté Gábor könyvére, ezt szajkózza Pál Ferenc is, de az én nézeteimet alapvetően Sue Gerhardt alakította ki, aki fele annyi oldalban tisztán, világosan, érthetően elmondja mindezeket. Na uff én írtam


Népszerű idézetek

>!
PandaSára P

Hajlamosak vagyunk elintézni őket azzal, hogy „ez csak egy narkós”, pedig ők valójában nem egy másik világ teremtményei, hanem csak nők és férfiak, akik csapdába kerültek egy olyan szélsőséges helyzetben, amelybe mi is könnyen belecsöppenhetünk.

20. oldal - Éhes szellemek: a függőségek birodalma (Libri, 2012)

>!
palastim

Lehetetlen kreatívan gondolkozni akkor, amikor az önvád és a szégyen mérgező elegyébe merülünk.

469. oldal

1 hozzászólás
>!
palastim

Amikor másokkal kritikusak vagyunk, és sokat teszünk azért, hogy megváltoztassuk, az még akkor is rólunk szól, ha szeretetből tesszük.

534. oldal

>!
palastim

A választás lehetősége azzal a pillanattal kezdődik, amikor az ember meg tudja különböztetni az elméjét és a benne kondicionált mintákat, mert ettől a pillanattól kezdi el élni a jelent. Eddig a pontig öntudatlanságban él.
(Eckhart Tolle)

495. oldal

5 hozzászólás
>!
palastim

…soha egyetlen addikció sem képes annyi szenvedést csillapítani, amennyit okoz.
(Dr. Máté Gábor fia, Daniel írta)

317. oldal

>!
palastim

…nem a múlt történései hozzák létre a jelen szenvedését, hanem az, ahogyan hagyjuk, hogy a múlt eseményei meghatározzák, hogyan lássuk és éljük meg saját magunkat a jelenben.

494. oldal

1 hozzászólás
>!
palastim

Az egyszerű szenvedély táplálja az életet, megszentel, fényt ad, és lelkesít. Ez a szenvedély nemes, mert az ego irányítja, azonban a függőség már énközpontú, és legyűri az ént. A szenvedély ad, és gazdagít, az addikció pedig meglop. A szenvedély az igazság és a megvilágosodás forrása; a függőség a sötétségbe vezető kapu. Aki szenvedélyes sokkal élettelibb, és akkor is győzedelmeskedik, ha nem éri el a célját. Az addikciónál rendkívül fontos, hogy a végkimenetel táplálja az egót; enélkül az ego üres és sivár lesz. Az a mindent felemésztő szenvedély pedig, amelynek képtelenség ellenállni, az a következményeitől függetlenül is már függőségnek minősül.

172. oldal

>!
palastim

A függőség egy fekete lyuk. Minél jobban a hatalmába kerít, annál többet követel. A szenvedéllyel ellentétben nem hoz létre régi dologból új értéket, hanem mindent lealacsonyít, amivel csak kapcsolatba kerül, és mindent kevesebbé, értéktelenebbé tesz.

172. oldal

>!
palastim

Végezetül, ha bármikor úgy éreztem, hogy az életem bensőséges pillanataihoz ügyetlenül álltam hozzá, vagy idegenkedtem az ilyen helyzetektől, akkor egyszerűen csak hagytam, hogy elégedetlennek érezzem magam. Nem ébredtem rá arra, hogy valójában én, a saját belsőm termelte ki ezt az elégtelenséget.

Úgy nem lehet továbblépni, hogy nem döntjük le a tagadás falát – vagy egy, az enyémhez hasonlóan megátalkodott és agyafúrt elme esetében a tagadás több falából összeálló masszív tornyot, amelynek a létét még én magam sem akarom elismerni.

478. oldal

>!
palastim

A kábítószerfüggés fiziológiai értelmben azt jelenti, hogy valamilyen vegyület hatására rossz útra téved az agy biokémiája. Elmagyarázom majd, hogy ez már jóval a tudatmódosító szer használata előtt is bekövetkezhet. Ám az emberi lényeket nem redukálhatjuk az idegrendszerük kémiai folyamatainak a szintjére, de még ha megtehetnénk is, az agy fiziológiája akkor is az ember életének eseményeivel és érzéseivel összefüggésben formálódik. Ezt a függő személyek is érzik. Az egyik legkönnyebb megoldás lenne kémiai folyamatokra fogni az önpusztító szokásokat, és néhányan élnek is ezzel e lehetőséggel.

60. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
James Frey: Millió apró darabban
Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása
Bágyoni Attila: Szenvedélyek rabságában
Pozsgai Anna: Szabadulásom az alkoholtól
Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve
James Frey: A Million Little Pieces
Kisszékelyi Ödön: Kábulat minden áron?
Martha Tailor: Drogfüggők
Paul Martin: Szex, drogok és csokoládé