A ​sóvárgás démona 17 csillagozás

Máté Gábor: A sóvárgás démona

Tanulhatunk ​bármit a drogosoktól? Tudjuk egyáltalán, közülünk hányan szenvedélybetegek? A munkamániát még most is gyakran erénynek tekintjük, az alkohol-, nikotin- vagy internetfüggőség, a szex- vagy vásárlásmánia, az étkezési zavarok a normális társadalomban sem ritka jelenségek. Vajon mi bajunk az életünkkel, hogy önmérgezéssel próbálunk enyhülést találni? Miért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól még akkor is, ha azok egészségünket vagy az emberi kapcsolatainkat veszélyeztetik? A sóvárgás démonában Máté Gábor, a világhírű tudós a klinikai tapasztalatok és a legfrissebb tudományos eredmények segítségével elemzi a függőségeket, és segíteni próbál, hogy felszabadulhassunk az érzelmeinket és viselkedésünket uraló erők alól. – Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg drogklinikákon és egészségügyi központokban végzi… (tovább)

Eredeti cím: In the Realm of Hungry Ghosts – Close Encounters with Addiction

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
Libri, Budapest, 2012
630 oldal · ISBN: 9789633101278 · Fordította: Kelemen László

Kedvencelte 6

Most olvassa 19

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

>!
malnakivi
Máté Gábor: A sóvárgás démona

Ez a könyv zseniális! Az egyik legátfogóbb, legalaposabb, legjobban felépített tanulmány a témában. Nagyon nyílt és nagyon őszinte!

Elmagyarázza mi minden vezethet ehhez az állapothoz (kitér a lelki traumákra, krízisekre és a genetikai tényezőkre/hajlamokra is), részletesen leírja mi zajlik le egy függő agyában, illetve milyen személyiségtorzító hatása van az addikciónak. Kendőzetlenül osztja meg személyes tapasztalatait (némelyik elég megrázó), ír a gyógyulás ökológiájáról és kitér a szenvedélybetegség megelőzésére is. A könyv – az író stílusának köszönhetően – a rengeteg tudományos rész ellenére is olvasmányos, laikusok számára is könnyen érthető.

De ami a legfontosabb és amitől igazán különlegessé válik: eloszlatja a függőkkel kapcsolatos szinte összes előítéletet, rávilágít arra, hogy nem kell egyből elítélni és megvetni őket, hisz alapvetően nem rossz emberek ők, hanem – az ő szavaival élve – „nők és férfiak, akik csapdába kerültek egy szélsőséges helyzetben, amelybe mi is könnyen belecsöppenhetünk.” És ha nincs segítség, akkor könnyen ott is maradhatunk..
Igazán tanulságos könyv, bátran ajánlom mindenkinek!

>!
Libri, Budapest, 2012
630 oldal · ISBN: 9789633101278 · Fordította: Kelemen László
>!
Dr_Benway
Máté Gábor: A sóvárgás démona

Ha kicsit is úgy érzed hogy hajlamos vagy túlzásba vinni valamit – legyen az káros szenevedély (cigi, alkohol, kábítószer) vagy bármilyen viselkedés, akár a moly.hu hírfolyamának böngészése vagy könyvvásárlás, akkor ennek a könyvnek az elolvasása sok érdekes és megvilágosító erejű gondolattal gazdagíthat.
Talán a témában vagy általában a pszichológiában jártas egyéneknek nem fog nagyon sok úttörő újdonsággal szolgálni de a függőségek témakörét rendkívüli alapossággal vesézi ki a neurobiológiai, társadalmi, szociális aspektusoktól egészen a filozófiai, spirituális megközelítésekig.
Ami a leginkább tetszett nekem ebben a könyvben az a mély humánum amivel Máté Gábor a függőségekről, a függőkről és úgy általában az emberi mivoltunkról ír.
Bátran ajánlom bárkinek aki szeretne kicsit közelebb kerülni saját káros vagy kóros viselkedésmintáinak megértéséhez, vagy csak kíváncsi hogy másokat mi ösztönözhet ilyesmire.

3 hozzászólás
>!
bamon
Máté Gábor: A sóvárgás démona

A könnyű esti olvasmányoktól Máté Gábor átfogó munkája távol áll. Komótosan haladtam vele, miközben lapról lapra nőtt a tiszteletem a szerző iránt. Most épp tetőzik. A könyv megrázó kollázs életképekből, ezzel együtt alázatos, hivatkozásokkal teletűzdelt, átgondolt szakirodalom, és nem áll meg itt. Személyes hitvallás is. Nem az ijedős fajta.
Milyen lehet végső stádiumú betegségekkel kicsekkoló drogfüggők orvosának lenni? A függőségek eleresztéséhez elég csak akarni – tud egy erősen függő akarni egyátalán? Mi segít ilyenkor: elvárás, szigor, vagy csak az emberség? Úgy fest, az utóbbi. Ettől válik a 600 oldalas féltégla költőivé.

>!
pat P
Máté Gábor: A sóvárgás démona

No mondjuk elolvastam. Bár egy-két fejezetet elblicceltem, de cserébe bizonyos részeket átrágtam többször is.
Nem is rossz egyébként. Sőt. Ahhoz képest, hogy valahol az ismeretterjesztő könyvek és a tudományos igényességgel megírt szakkönyvek határmezsgyéjén mozog, kifejezetten olvasmányos. Igen elgondolkodtató és helyenként megrázó dolgokat ír szenvedélybetegekről és segítőikről, a szenvedélyek természetéről, genetikai, biológiai, társadalmi és személyes okairól, a drogpolitika visszásságairól. Persze nem értettem egyet minden egyes szavával. Szerintem érdemes laikusoknak is elolvasni. Na jó, a kábítószerek neurobiológiai hatásairól írt fejezetet nem muszáj. (Bár megdöbbentően jó összefoglaló, a leglogikusabb és legérthetőbb, amit valaha olvastam.)

>!
Négygyerekanyja P
Máté Gábor: A sóvárgás démona

A könyv elején kétszer is úgy tettem le a könyvet, hogy „ezt én nem bírom tovább olvasni”. Némelyik esettanulmány (vagy mind?) annyira megrázott, hogy úgy éreztem, képtelen vagyok tovább olvasni. De, mindig adott a könyv valamit, ami miatt mindkétszer azt éreztem, hogy mégis csak folytatnom kell.

A könyv közepe nagyon tetszett. Sok mindent tanultam belőle. Egyrészt másképp látom azokat, akik valamiben függők, másrészt találtam benne olyan dolgokat, amiket a saját életem jobbításához is fel tudok használni. Bár drogot még képen sem láttam soha, nekem is van mivel megküzdenem, és ebből a szempontból nagy változás elkezdését segítette elő életemben ez a könyv. És erre csak ráerősített a párhuzamosan olvasott, másik Máté-könyv, A test lázadása című is.

A könyv vége olyan, mintha az autómosóban a durva program lezásáraként lenne egy kis „langyos lemosás”. Lezárja, amit le kell, és függőben hagyja, amit úgy kell hagyni.

Az első mondatoktól kezdve nagyon tetszett Máté Gábor stílusa. Kicsit olyan volt az egész, mintha egy kisvendéglő kerthelyiségében, cappuccino mellett mesélné el az egészet. MIntha egy kellemes, laza beszélgetés lenne. De azért gyakran a torkomon akadt az épp nyelni készült ital…

>!
_Letti_
Máté Gábor: A sóvárgás démona

Az egyik legfantasztikusabb könyv, amit eddig olvastam!

>!
Csilla_Éva_Vas
Máté Gábor: A sóvárgás démona

Igen, ezt már leírták páran. Mit is? Hogy nagy korodban (azért írom ezt, mert mindenki aki nagy nem biztos, hogy fel is nőtt ehhez) úgy reagálsz a stresszre, ahogy ezt neked az első 3 évben (pontosítva, az első 6 hónapban) megtanították. Emberi nyelvre lefordítva, amikor megszületünk az idegrendszerünk, immunrendszerünk nincs teljesen kifejlődve, 3 éves korra fejlődik ki.A stresszhormonok arányát anyuka (jobb esetben apuka is) szabályozza, alakítja ki- felveszi vagy nem azt a gyereket, amikor sír- ha nem veszi fel, hát magára vessen- a gyerek agyát ellepi a kortizol (stresszhormon)- az elveszettség, kiszolgáltatottság érzése. Azaz a non verbális időszak döntő, későbbi stresszreakcióinkra nézve.
Ha valaki depressziós, pánikrohamai vannak, skizofrén stb, azt mondjuk, családi, örökölt. Egy fenét. Ez csak részben igaz. Nézzük csak meg, anyuka hogyan is kezelte a gyereket a non verbális időszakban, anyuka milyen lelkiállapotban volt.
Na de visszatérve a Máté Gábor könyvére, ezt szajkózza Pál Ferenc is, de az én nézeteimet alapvetően Sue Gerhardt alakította ki, aki fele annyi oldalban tisztán, világosan, érthetően elmondja mindezeket. Na uff én írtam


Népszerű idézetek

>!
malnakivi

Hajlamosak vagyunk elintézni őket azzal, hogy „ez csak egy narkós”, pedig ők valójában nem egy másik világ teremtményei, hanem csak nők és férfiak, akik csapdába kerültek egy olyan szélsőséges helyzetben, amelybe mi is könnyen belecsöppenhetünk.

20. oldal - Éhes szellemek: a függőségek birodalma (Libri, 2012)

>!
palastim

Lehetetlen kreatívan gondolkozni akkor, amikor az önvád és a szégyen mérgező elegyébe merülünk.

469. oldal

1 hozzászólás
>!
palastim

Amikor másokkal kritikusak vagyunk, és sokat teszünk azért, hogy megváltoztassuk, az még akkor is rólunk szól, ha szeretetből tesszük.

534. oldal

>!
palastim

A választás lehetősége azzal a pillanattal kezdődik, amikor az ember meg tudja különböztetni az elméjét és a benne kondicionált mintákat, mert ettől a pillanattól kezdi el élni a jelent. Eddig a pontig öntudatlanságban él.
(Eckhart Tolle)

495. oldal

5 hozzászólás
>!
palastim

…soha egyetlen addikció sem képes annyi szenvedést csillapítani, amennyit okoz.
(Dr. Máté Gábor fia, Daniel írta)

317. oldal

>!
palastim

…nem a múlt történései hozzák létre a jelen szenvedését, hanem az, ahogyan hagyjuk, hogy a múlt eseményei meghatározzák, hogyan lássuk és éljük meg saját magunkat a jelenben.

494. oldal

1 hozzászólás
>!
palastim

Végezetül, ha bármikor úgy éreztem, hogy az életem bensőséges pillanataihoz ügyetlenül álltam hozzá, vagy idegenkedtem az ilyen helyzetektől, akkor egyszerűen csak hagytam, hogy elégedetlennek érezzem magam. Nem ébredtem rá arra, hogy valójában én, a saját belsőm termelte ki ezt az elégtelenséget.

Úgy nem lehet továbblépni, hogy nem döntjük le a tagadás falát – vagy egy, az enyémhez hasonlóan megátalkodott és agyafúrt elme esetében a tagadás több falából összeálló masszív tornyot, amelynek a létét még én magam sem akarom elismerni.

478. oldal

>!
palastim

A kábítószerfüggés fiziológiai értelmben azt jelenti, hogy valamilyen vegyület hatására rossz útra téved az agy biokémiája. Elmagyarázom majd, hogy ez már jóval a tudatmódosító szer használata előtt is bekövetkezhet. Ám az emberi lényeket nem redukálhatjuk az idegrendszerük kémiai folyamatainak a szintjére, de még ha megtehetnénk is, az agy fiziológiája akkor is az ember életének eseményeivel és érzéseivel összefüggésben formálódik. Ezt a függő személyek is érzik. Az egyik legkönnyebb megoldás lenne kémiai folyamatokra fogni az önpusztító szokásokat, és néhányan élnek is ezzel e lehetőséggel.

60. oldal

2 hozzászólás
>!
palastim

„Miként fordulhat elő az, hogy bizonytalan genetikai feltételezéseket széles körben elfogadnak, sőt a média lelkesen terjeszti is őket? A fejlődéstudomány semmibevevése csak az egyik tényező. Az sem nyom túl sokat a latban, hogy előszeretettel fogadjuk el az egyszerű, gyorsan megérthető magyarázatokat, és még az sem, hogy szeretünk szinte mindenre közvetlen ok-okozati összefüggéseket keresni. Az élet csodálatos bonyolultsága azonban nem mindig fér össze ezekkel a könnyű redukciókkal.

Van egy olyan pszichológiai tényező, amely érzésem szerint erőteljesen a genetikai magyarázatok malmára hajtja a vizet. Mi, emberek nem szeretjük a felelősséget. Egyénként ódzkodunk felelősséget vállalni a tetteinkért, a gyermekeink problémáiért, közösségként pedig a társadalom rengeteg hibájáért. A genetika – ez a semleges, érzelemmentes és személytelen tudomány – leveszi a vállunkról a terhet, és megszabadít a bűntudat baljós árnyaitól. Ha a genetika határozza meg a sorsunkat, akkor semmiért sem kell szemrehányást tennünk magunknak és másoknak. A genetikai magyarázatok minden vitorIából kifogják a szelet. Még csak a lehetősége sem merülhet fel annak, hogy felelősséget kellene vállalnunk, vagy bűntudatot kellene éreznünk.
Ennél sokkal rosszabb, hogy a tudományos és társadalmi fejlődésben reménykedők előtt könnyű genetikai érvekkel igazolni azokat az egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat, amelyek egyébként nehezen védhetők. A mélyen konzervatív szemlélet szerint, ha az addikciót örökletes biológiai tényezők váltják ki, akkor már nem is kell foglalkozni a szociális környezet rendezésével, nem kell törődni a kisgyermekek szüleivel, a társadalmi megítéléssel, az előítéletekkel, a politikával. Elég, ha megalkotjuk azokat a szabályokat, amelyekkel elkülönítjük a lakosság meghatározott rétegét – és ezzel tovább növeljük fogékonyságukat az addikciók iránt.”

301. oldal

>!
bamon 

A szabadság rendkívül bonyolult dolog. Erőfeszítés kell hozzá. Erősen koncentrálni kell arra, hogy NE az automatizmusok működjenek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
James Frey: Millió apró darabban
Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása
Bágyoni Attila: Szenvedélyek rabságában
Pozsgai Anna: Szabadulásom az alkoholtól
Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve
James Frey: A Million Little Pieces
Kisszékelyi Ödön: Kábulat minden áron?
Martha Tailor: Drogfüggők
Paul Martin: Szex, drogok és csokoládé