Ez ​egy susogó levél 88% 88 csillagozás

Különleges ez a könyv nekem.
Egyfelől, mert vidéki lány létemre ott lehettem a könyvbemutatón és találkozhattam Angival és Ágival.
Másfelől a mesék valami szívhez szólóak, a rajzok meg olyan gyönyörűek.
A kertészes a kedvencem, mert a kertnek szülinapja van és Ági gyönyörű ruhába öltöztette. Meseszép.
Egyetlen egy bajom volt a kötettel, hogy nagyon rövid és vékonyka. Még, még, még…
http://rakenroll.freeblog.hu/archives/2011/12/21/Ez_egy…

Szeretnék gesztenye lenni, aminek szeretettel simogatják a hátát.

(Volt egyszer egy könyv. Egy nagyon különleges könyv. Amit nem is lehet igazán szavakkal kifejezni. Csupa-csupa szívsimogató köntösbe bújtatott történetek.)

Szeretem Angi világát. Elvarázsol ez az átszellemült, kedvességgel, finomsággal fátyolozott mindenség. Ebben a kötetben a szívem csücske az utca és a kertész meséje. Az illusztrációk is kitűnően illeszkednek ehhez a mesés elvarázsoltsághoz.

Már olyan Angi újabb meséit olvasni, mintha hazatérnék. És olyan is, hogy melengetnek, meg helyettem szólnak. Rám néz a sorain, susogó levelein át, olyan békével, mint a bárányfelhős nyári ég, ahol Isten lakik, és annyi megértéssel, mint aki pontosan tudja, mit érzek, mert ő is érezte már.
Olyan, mint emlékezni arra, hogy gyerekként beteg voltál: nem a gyógyszer vitte le a lázadat, hanem édesanyád simító keze, nem az orvos segített át, hanem édesapád erős karja. Ilyenek ezek a mesék, meg még nagyonsokmindenféle mások. És tudom, hogy komoly témákról szólnak, de elsősorban mégis azt susogják, hogy élni jó.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2012-01…

Gyönyörű és egyéni hangvételű. Színpompás és furcsa, mint a legszebb álmaink.

Annyira meglepődtem, hogy elémsusogott a gyerekkönyvtárban, mert utóbb, amikor egyáltalán Máté Angiról érdeklődtem, nem volt egy könyv sem…
Nagyon szép könyv, nagyon csendes, halk-halk hangulat, amelyben elsusognak az esték egy-egy esti mesét. A gyerekek elcsendesednek, és lehunyják a szemüket. Nyugalom árad a szobában.
Ez varázslat…
Nagyon szép és különleges hangulatot keltő varázsírások.
Gyönyörű, nagyon különleges rajzok, főleg a Volt egyszer egy kertész, a Volt egyszer egy hely és a Volt egyszer egy kislány rajzai tetszettek.
Legszebb történet a Volt egyszer egy hely – ez nagyon susogó, Volt egyszer a szegénység – ez nagyon „harapós” és megható, és a Volt egyszer egy szitakötő – ez pedig légies csöndvarázsoló…
Nagyon szép – minden (képi, szövegi, hangulati stb.) tekintetben…

És a kisfiam azt mondta a fotó láttán, hogy „nagyon szép ez az Angi óvónéni…”

Valaki azt mondta a minap, hogy az
„Az én kedvesem egy olyan lány, akit
hóbortos álmok tépnek,
kócos haját reggelente szelek fonják,” – egyenesen költészet; Angi ágról lecsüngő, érett esői, amelyekből a hasas Nap csupán esőcsutkákat hagyott" szövegképe festmény és emlékkönyv egyben, „az apró, tipegő, sáros cuppogó, nagy poros, jegesen karcolt lábnyomokat” fektető kislányról, a házakat szétharapdosó szegénységről, na meg az ágaikról egy-egy levelüket lecsippentő és abból repülőt hajtogató fákról már ne is beszéljek még sokszor emlegessem az idézeteket…

Szinte tökéletes! Csudaszép már a borító is, rajta a légies és domború címmel és levelekkel…
Belül pedig ha lehet, még szebb, elbűvölőek a formák, a színek, azok közül is főleg a növényeké, házaké, tárgyaké, állatoké. A mesékbe újra bele kellett rázódnom, mert eleinte túl gyorsan olvastam őket és nem is éreztem, hogy na itt a mese vége, és akkor lapozásnál meglepődtem, hogy már másik mese jön. A volt egyszer egy hely tetszett a legjobban, no meg persze a szülinapos kert gyönyörűszép virágai.

Angi meséit még mindig nem tudom úgy olvasni, hogy nem lassítok le, pedig én aztán többnyire pörgök, mint egy búgócsiga. És ezeket is az ő hangján hallom a fejemben. :) Kedves könyv ez, csak túl rövid. :)
És tetszenek a rajzok is, jó a képi világa. Viszont nehezen vonatkoztatok el a Volt egyszer egy… illusztrációitól. De ha elvonatkoztatok, akkor ezeket a rajzokat is sokkal jobban szeretem. :)

Ez a kötet egy kis remekmű. Csodálatos összhangban van a szöveg az illusztrációval, valóban szerzőtársak. A mesék meglepőek és nagyon újszerűek, Keszeg Ágnes alkotásai,az illusztrációk pedig igazi műalkotások. Mindegyik mese másért tetszik, de talán a kertészről szóló a kedvencem mégis. Ha gyakran olvasunk Máté Angit, akkor remélhetőleg mi is elkezdünk egymásnak jó szavakat mondani, mint az ő hősei.

Úgy vártam már, és olyan öröm volt kézbe venni, csak azt sajnálom, hogy tovább tartott a könyvesboltban az eladónak megtalálni a rendelések között az enyémet, mint utána nekem elolvasni… Angi, írjál még nekünk! Sokat! :)
Keszeg Ágnes kisasszonyokat varázsolt a fákból, bokrokból, én meg megint éreztem, hogy kicsipkéződött a lelkem szegélye a képek és a mesék hatására. (Most még csak egyedül olvastam, majd karácsony után lesz a közös olvasás Andrissal – de a családban még két gyerkőcnek levélsusogós ajándéka lesz a fa alatt, tőlünk.)