Ez ​egy susogó levél 59 csillagozás

Máté Angi: Ez egy susogó levél

Máté Angi rövidmeséi olyan, a gyerekek számára mindennap használt, hétköznapi fogalmakról szólnak, amelyek eddig mégsem jelentettek témát a gyerekirodalomban:
fázás, magány, félelem, szeretet.
Lackfi János megfogalmazásában Máté Angi írásai „világújrateremtő”, egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv Máté Angi – nyelven beszélnek.
Mesékről lévén szó a szokatlan perspektívák, megszemélyesülő fogalmak, varázslatok használatával lesznek különlegesek ezek a történetek, melyekben az érzékelésnek kitüntetett szerepe van.
A rövidprózák, Keszeg Ágnes illusztrációival kiegészülve különös, álomszerű, szürreális, ám mégis otthonos hangulatú mesekönyvet eredményeznek.

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Cerkabella, Szentendre, 2011
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639820258 · Illusztrálta: Keszeg Ágnes

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
krlany I+SMP
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Különleges ez a könyv nekem.
Egyfelől, mert vidéki lány létemre ott lehettem a könyvbemutatón és találkozhattam Angival és Ágival.
Másfelől a mesék valami szívhez szólóak, a rajzok meg olyan gyönyörűek.
A kertészes a kedvencem, mert a kertnek szülinapja van és Ági gyönyörű ruhába öltöztette. Meseszép.
Egyetlen egy bajom volt a kötettel, hogy nagyon rövid és vékonyka. Még, még, még…
http://rakenroll.freeblog.hu/archives/2011/12/21/Ez_egy…

5 hozzászólás
>!
tataijucc
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Szeretnék gesztenye lenni, aminek szeretettel simogatják a hátát.

(Volt egyszer egy könyv. Egy nagyon különleges könyv. Amit nem is lehet igazán szavakkal kifejezni. Csupa-csupa szívsimogató köntösbe bújtatott történetek.)

>!
Chöpp P
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Gyönyörű és egyéni hangvételű. Színpompás és furcsa, mint a legszebb álmaink.

>!
RandomSky
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Már olyan Angi újabb meséit olvasni, mintha hazatérnék. És olyan is, hogy melengetnek, meg helyettem szólnak. Rám néz a sorain, susogó levelein át, olyan békével, mint a bárányfelhős nyári ég, ahol Isten lakik, és annyi megértéssel, mint aki pontosan tudja, mit érzek, mert ő is érezte már.
Olyan, mint emlékezni arra, hogy gyerekként beteg voltál: nem a gyógyszer vitte le a lázadat, hanem édesanyád simító keze, nem az orvos segített át, hanem édesapád erős karja. Ilyenek ezek a mesék, meg még nagyonsokmindenféle mások. És tudom, hogy komoly témákról szólnak, de elsősorban mégis azt susogják, hogy élni jó.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2012-01…

>!
Gelso P
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Annyira meglepődtem, hogy elémsusogott a gyerekkönyvtárban, mert utóbb, amikor egyáltalán Máté Angiról érdeklődtem, nem volt egy könyv sem…
Nagyon szép könyv, nagyon csendes, halk-halk hangulat, amelyben elsusognak az esték egy-egy esti mesét. A gyerekek elcsendesednek, és lehunyják a szemüket. Nyugalom árad a szobában.
Ez varázslat…
Nagyon szép és különleges hangulatot keltő varázsírások.
Gyönyörű, nagyon különleges rajzok, főleg a Volt egyszer egy kertész, a Volt egyszer egy hely és a Volt egyszer egy kislány rajzai tetszettek.
Legszebb történet a Volt egyszer egy hely – ez nagyon susogó, Volt egyszer a szegénység – ez nagyon „harapós” és megható, és a Volt egyszer egy szitakötő – ez pedig légies csöndvarázsoló…
Nagyon szép – minden (képi, szövegi, hangulati stb.) tekintetben…

És a kisfiam azt mondta a fotó láttán, hogy „nagyon szép ez az Angi óvónéni…”

Valaki azt mondta a minap, hogy az
"Az én kedvesem egy olyan lány, akit
hóbortos álmok tépnek,
kócos haját reggelente szelek fonják,„ – egyenesen költészet; Angi ágról lecsüngő, érett esői, amelyekből a hasas Nap csupán esőcsutkákat hagyott” szövegképe festmény és emlékkönyv egyben, „az apró, tipegő, sáros cuppogó, nagy poros, jegesen karcolt lábnyomokat” fektető kislányról, a házakat szétharapdosó szegénységről, na meg az ágaikról egy-egy levelüket lecsippentő és abból repülőt hajtogató fákról már ne is beszéljek még sokszor emlegessem az idézeteket…

2 hozzászólás
>!
Juci P
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Úgy vártam már, és olyan öröm volt kézbe venni, csak azt sajnálom, hogy tovább tartott a könyvesboltban az eladónak megtalálni a rendelések között az enyémet, mint utána nekem elolvasni… Angi, írjál még nekünk! Sokat! :)
Keszeg Ágnes kisasszonyokat varázsolt a fákból, bokrokból, én meg megint éreztem, hogy kicsipkéződött a lelkem szegélye a képek és a mesék hatására. (Most még csak egyedül olvastam, majd karácsony után lesz a közös olvasás Andrissal – de a családban még két gyerkőcnek levélsusogós ajándéka lesz a fa alatt, tőlünk.)

>!
Izolda +SP
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Angi meséit még mindig nem tudom úgy olvasni, hogy nem lassítok le, pedig én aztán többnyire pörgök, mint egy búgócsiga. És ezeket is az ő hangján hallom a fejemben. :) Kedves könyv ez, csak túl rövid. :)
És tetszenek a rajzok is, jó a képi világa. Viszont nehezen vonatkoztatok el a Volt egyszer egy… illusztrációitól. De ha elvonatkoztatok, akkor ezeket a rajzokat is sokkal jobban szeretem. :)

>!
Dün SP
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Szinte tökéletes! Csudaszép már a borító is, rajta a légies és domború címmel és levelekkel…
Belül pedig ha lehet, még szebb, elbűvölőek a formák, a színek, azok közül is főleg a növényeké, házaké, tárgyaké, állatoké. A mesékbe újra bele kellett rázódnom, mert eleinte túl gyorsan olvastam őket és nem is éreztem, hogy na itt a mese vége, és akkor lapozásnál meglepődtem, hogy már másik mese jön. A volt egyszer egy hely tetszett a legjobban, no meg persze a szülinapos kert gyönyörűszép virágai.

>!
olvasóbarát P
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Ez a kötet egy kis remekmű. Csodálatos összhangban van a szöveg az illusztrációval, valóban szerzőtársak. A mesék meglepőek és nagyon újszerűek, Keszeg Ágnes alkotásai,az illusztrációk pedig igazi műalkotások. Mindegyik mese másért tetszik, de talán a kertészről szóló a kedvencem mégis. Ha gyakran olvasunk Máté Angit, akkor remélhetőleg mi is elkezdünk egymásnak jó szavakat mondani, mint az ő hősei.

>!
ÁrnyékVirág
Máté Angi: Ez egy susogó levél

Szeretem, mikor a remek tartalom igényes, szép kivitelezéssel párosul, nagyon szeretem. És ez pont ilyen. A mesék különlegesek, léleksimogatóak, árad belőlük a gyerekek nyíltsága, huncut rácsodálkozása a világra. A rajzok pedig egyszerűen gyönyörűek. A kedvencem talán a gesztenyék nagyanyjáról szóló mese, meg a kert születésnapja. Tulajdonképpen egyik sem „gyerekmese” a szó klasszikus értelmében, mert a gesztenyék elpattogják azt is, hogy milyen egyedül lenni, éhesnek lenni, a kert pedig arra vágyik, hogy legyen valaki, akinek fontos a létezése…és mégis mese, kis és nagy és örök gyerekeknek.
Remélem, hogy még sok mesét fog írni Máté Angi, és azt is remélem, hogy a jövendőbeli köteteket is Keszeg Ágnes fogja illusztrálni, mert tökéletesen kiegészíti egymást a szöveg és a rajz. Élmény. Érték.


Népszerű idézetek

>!
csillagka P

Volt egyszer egy szitakötő

Olyan volt ez a szitakötő, hogy a patak fölött járt zöld rebegése, onnan szólt a nádhoz, fűzfákhoz, vagy hanyatt feküdt a mohás kövön és tűnődött.
Egy napon ez a szitakötő esőt ültetett.
Előcipelt egy nagy cserepet, földet hordott belé, majd kirakta az esőre.
Hullott az eső a cserép földjébe, s három nap múlva előbújt egy apró esőfa, kerek esők nőttek az ágain.
A szitakötő körberepülte a fát, majd leült és azon tűnődött- már átlépdelve a mohás kőre- hogy mit kellene tennie, neki, aki egy esőfa gazdája. Arra gondolt, talán hozhatná, ölelhetné ide, maga mellé, hogy ketten üljenek. Hintát bogozhatna nádból, és röptetné égre az apró esőfát. Vagy köszönhetne neki úgy, hogy: szervussz, te szökőkút! Akkor kacaghatnának.
Míg a szitakötő a mohás kövön tűnődött, az esőfához ért a hasas Nap.
Körbejárta a fát, nézte hunyorogva az ágakról csüngő, érett esőket, leszedett egyet, beleharapott, aztán nagy hasába terelte valamennyiüket, s mire a szitakötő visszatért a mohás kőről, már csak a csupasz fát találta.
A fa alatt ült a hasas Nap, ölében az esőcsutkákkal.

Volt egyszer egy szitakötő

Kapcsolódó szócikkek: szitakötő
7 hozzászólás
>!
olvasóbarát P

Ekkor megnőttek bennük a jó szavak és elkezdték azokat a jó szavakat egymásnak mondani.

Volt egyszer egy utca

1 hozzászólás
>!
hetcsillagkozt

Hát tudd meg, a gesztenyék a világon a legjobban azt szeretik, ha sütik őket, mert akkor megtelnek forrósággal, és ugrálniuk kell, míg ki nem pukkadnak.

És ez az egész pont olyan, mint amikor neked nagyon kell kacagnod, de eldugod a kacagást, magadban, a kacagás gyűl-gyűl – mint a gesztenyében a forróság –, aztán kipukkadsz, és akkora jó az.

Volt egyszer egy utca

>!
olvasóbarát P

Már reggeltől a legszebb várakozásba terült a kert, mint aki köszöntőket fogad, nézett jobbra, nézett balra, igazgatta a bokrait, fáit, virágait, hogy tán csak eljön hozzá valaki, s az a valaki megállna előtte, majd mondaná:
-De jó, hogy születtél, te kert – és megölelné őt.

>!
katka99

Nem volt maradása a félésben, hát elment a világba ez a kislány.

Volt egyszer egy kislány

>!
dianna76 P

Volt egyszer egy utca

Olyan volt ez az utca, hogy ment egyenesen, mendegélt, aztán egyszer csak: hopp, sarkon fordult és másfele kezdett mendegélni.

Oda, ahol sarkon fordult, növesztett magára egy sarkot.

>!
katka99

Nem szólt csak kivette az első lábnyomot a zsebéből, az apró, sárból valót és lefektette az udvarra.
Ahogy ezt tette a nyújtózó üres összerezzent.
Akkor kivette a másik zsebéből is a havas lábnyomot, lefektette azt is az udvarra, akkor a nyújtózó üres összébb húzódott.

Volt egyszer egy kislány


Hasonló könyvek címkék alapján

Burus János Botond (szerk.): Csihán királyúrfi
Barcsa Dániel: Üstökös Demeter
Bene Lajos: Vasgyúró Palkó
Jancsik Pál: Mit tanácsolsz, cinege?
Dézsi Zoltán: A Nap és a Hold mesélte
Sipos Bella: Ágrólszakadt rokonság
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Gál Andrea: Fecske utca 12.
Egyed Emese: Három dió
Burus János Botond (szerk.): Miért nem tudnak a fák járni?