Törvényszéki ​játszmák 2 csillagozás

Válás Debrecenben – 1739–1848
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák

Sokat tudunk arról, hogyan házasodtak az emberek. A házasságok felbomlását, a válások körülményeit tárgyaló fejezetek azonban jórészt hiányoznak a történeti munkából. Semmi okunk nincs azt feltételezni, hogy a 20. század előtt kevesebb volt a boldogtalan házasság, mint manapság. Épp ellenkezőleg: valószínüleg jóval többen éltek olyan kötelékben, amelyből szívesen elmenekültek volna. A házasság felbontásának lehetőségei azonban korlátozottak voltak. Egyrészt azért, mert társadalmi kényszer tartotta egyben a legádázabb kapcsolatokat is: gyakran a nők alárendeltsége és kiszolgáltatottsága, gazdasági megfontolások és az elváltakat sújtó társadalmi előítéletek. Másfelől a legális válás csatornáit is meglehetősen szűkre szabták a törvényalkotók, így a válás csak kevesek privilégiuma lett.

>!
Csokonai, Debrecen, 2006
252 oldal · ISBN: 9632602005

Enciklopédia 10


Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Nienna001
Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

Olvasmányos és érdekesen megírt könyvet olvashattam. A szerző nem szemérmes a három részletesen feldolgozott válás történetében a piszkosabb részletekről is lerántja a leplet, és nem hallgatja el a tanúvallomások idézése során sem a káromkodásokat. Na de nem ebből áll csak össze ez a könyv. Sokat megtudhatunk belőle a korbeli Debrecenből, a példák alapján a házasságfelbontás mikéntjéről ennek lehetséges módozatairól. A joggyakorlatról is érdekes volt olvasni. A családon belüli erőszakos rész pedig egészen megdöbbentő volt. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen ajánlom. :)


Népszerű idézetek

>!
déli_báb IP

A hűtlenség mellett a kegyetlenség méri a legnagyobb csapást a házasságra, s amint láttuk, a kegyetlenség komplex fogalom. A fizikai erőszakon kívül mentális, anyagi és szóbeli kínzást is jelent, amelynek mindkét nem képviselői áldozatul esnek. A pénzesláda elzárása, a jövedelem eltitkolása, a külön evés és alvás, vagy a hallgatás ugyanolyan sérelmes lehet, mint a szíj által okozott seb vagy a „megrontott” ebéd: mindegyik a szövetség felbontására irányuló szimbolikus aktus. S ha lehet, a legkeményebb ütlegnél is fájdalmasabb az elkülönülés, mert az tulajdonképpen a kapcsolat elárulása.

239. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

Kapcsolódó szócikkek: házasság · szövetség
>!
déli_báb IP

A házastársi szeretet leginkább a kölcsönös gondoskodásban, az egymás iránti szolidaritásban és tapintatban nyilvánul meg, de legalább olyan fontos a közös étkezés, és a meghitt beszélgetés is.

225. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

Kapcsolódó szócikkek: beszélgetés · házasság · szeretet
>!
déli_báb IP

Ami igazán éket vert a protestánsok és a katolikusok közé, az nem a válásról, hanem a szexuális vágyról és a házasság megítéléséről vallott nézeteik radikális különbözősége. A katolikus felfogásban a szexualitás bűnnek minősült, az üdvözítő útnak, a legmagasabb rendű evilági életformának az ösztönök elfojtását tekintették.
(…)
A protestánsok ezzel szemben úgy vélték, hogy a szexualitás Isten adománya, amivel az embernek nemcsak joga, de kötelessége is élni.

16. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

Kapcsolódó szócikkek: szexualitás
>!
apple_pie

De a leggyakoribb házassági akadály a vérrokonság, emellett a házassággal szerzett, a lelki, és a törvénytelen rokonság volt. A kánonjog szerint először hetedíziglen, a 13. század elejétől negyedíziglen rokonok között tiltotta a házasságkötést. Lelki rokonságot teremtett a komaság, tehát ha egy család valamely tagja egy másik család gyermekét tartotta keresztvíz alá, törvénytelen rokonság pedig akkor jött létre, ha egy férfi szexuális kapcsolatot létesített egy nővel: ilyenkor a házasodási tilalom a nő leánytestvére és harmadik fokig az unokatestvérekre is vonatkozott.

12-13. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

>!
déli_báb IP

A bonyolult katolikus házassági szabályrendszert a reformerek szemében csupán azt a célt szolgálta, hogy az egyház üzleti vállalkozássá degradálja a szexualitást, hiszen minden szabály alól létezik felmentés, s a diszpenzáció megadásáról és a házasság semmissé tételéről a papok döntenek.

17. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

Kapcsolódó szócikkek: egyház · házasság
3 hozzászólás
>!
déli_báb IP

Ami Luthert illeti, keresetlen őszinteséggel vallotta meg, hogy a maga részéről gyűlöli a válást, és nincs bátorsága kimondani, hogy megengedhető. Ugyanakkor tisztában volt vele, mennyire helytelen házastársi kötelékben tartani azokat a párokat, akik nem élnek valódi házasságban, hiszen ezzel éppen a házasság értelme vész el.

18. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

Kapcsolódó szócikkek: házasság · Luther Márton · válás
>!
déli_báb IP

A 18. században tizenegy nagyobb tűzvészről számolnak be a források: átlagosan tehát minden kilencedik évben egész városrészek válnak a tűz martalékává. A 19. század elején nem sokat javul a megdöbbentő statisztika. 1802. június 11-én délután egy órakor a Kis-Csapó utcai özvegy Dinnyés Istvánné pálinkaárus sertésóla gyulladt ki, és néhány óra alatt szó szerint leég a fél város: az épületek több, mint ötven százaléka megsemmisül. Még tart az újjáépítés, amikor kilenc évvel később, 1811-ben hasonló mértékű tűzvész dönti romba Debrecen nagy részét. A cíviseknek súlyos érvágást jelentenek a „nagy égések”, a testamentumokban, de a peres iratokban is panaszkodnak az őket ért csapások miatt. Ha a férj „öléssel fenyegeti” a feleségét, talán legyintenek az emberek, de ha azzal fenyegetőzik, hogy rágyújtja a házat, felhördül a szomszédság.

29. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848

Kapcsolódó szócikkek: cívis · tűzvész
>!
déli_báb IP

Debrecennek sosem sikerül visszanyernie azt a gazdasági-kulturális pozíciót, amelyet az 1700-as évekig betöltött: a 18-19. század folyamán a magyar városhálózatban elfoglalt helyzete gyökeresen átalakul. Ha pusztán a népességszámból indulunk ki, azt találjuk, hogy a város 1715-ben az első helyen áll, és a század végén, a József-kori összeírás idején 29 000 fős lakosságával egy kevéssel még mindig megelőzi Pozsonyt és Budát.

36. oldal

Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák Válás Debrecenben – 1739–1848


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Régimódi történet
Szabó Magda: Katalin utca / Ókút
Vámos Miklós: Apák könyve
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Tar Sándor: Szürke galamb
Kiss Zsuzsa: Városmesék
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene
Végh Antal: Akkor májusban esett a hó
D. Kovács Zsolt: Azt mondta, ne nyissam ki!
Schifferné Szakasits Klára: Holtvágányon 1950–1956