„… az igazság nem tartozhat … semmilyen doktrínához, vagy iskolához, vagy akadémiához, vagy spiritualista áramlathoz – hanem a gondolathoz, melyben az az erő él, melyből az igazságok és a doktrínák születnek. Mely már nem közönséges gondolat.”
MASSIMO SCALIGERO (1906-1980). Humán tanulmányokat folytatott, melyeket logikai-matematikai és filozófiai területeken egészített ki. Nietzschét, Stirnert, Hegelt, Steinert tanulmányozta. A jógán és a keleti tanokon át egy személyes szintézisnél kötött ki, mely módot adott rá, hogy Nyugaton ismerje meg a hermetizmus rejtett értelmét és a Rózsakeresztes „Fraternitas”-hoz visszavezető örök tanítás aranyfonalát.
Élete során kb. 30 műve és több ezer cikke jelent meg – pályája hosszú szakaszában újságíróként tevékenykedett –, cikkei rendszerezés alatt állnak, míg köteteinek sora egységes és kompakt vonalat képez, mely nemcsak leír, de konkrét módon hívja elő a gondolat abszolút erejét, aminek szenteli magát:… (tovább)
„… az igazság nem tartozhat … semmilyen doktrínához, vagy iskolához, vagy akadémiához, vagy spiritualista áramlathoz – hanem a gondolathoz, melyben az az erő él, melyből az igazságok és a doktrínák születnek. Mely már nem közönséges gondolat.”
MASSIMO SCALIGERO (1906-1980). Humán tanulmányokat folytatott, melyeket logikai-matematikai és filozófiai területeken egészített ki. Nietzschét, Stirnert, Hegelt, Steinert tanulmányozta. A jógán és a keleti tanokon át egy személyes szintézisnél kötött ki, mely módot adott rá, hogy Nyugaton ismerje meg a hermetizmus rejtett értelmét és a Rózsakeresztes „Fraternitas”-hoz visszavezető örök tanítás aranyfonalát.
Élete során kb. 30 műve és több ezer cikke jelent meg – pályája hosszú szakaszában újságíróként tevékenykedett –, cikkei rendszerezés alatt állnak, míg köteteinek sora egységes és kompakt vonalat képez, mely nemcsak leír, de konkrét módon hívja elő a gondolat abszolút erejét, aminek szenteli magát: mindezt rendkívüli vállalkozásként mintegy húsz év alatt, az ötvenes évektől kezdve alkotta. Műveihez az közeledhet, ki szabad és tisztult megismerést akar, ki olyan Útra vágyik, mely önmagától és önmagában eszköz a gyémánt-gondolat kialakítására – a jelen káosz áthatolásának egyetlen alkalmas szerszámára.
