Lélekcsapda 23 csillagozás

Mason Murray: Lélekcsapda

Mason ​Murray visszatért! A nagysikerű Elátkozottak városa szerzője ezúttal is bőven adagolja a feszültséget és újra biztos kézzel vezeti olvasóit a borzongató rejtélyek hosszú során.
Mark Moore az ex-FBI ügynök egy szép nyári reggelen arra ébred, hogy kényszerűségből valaki más életét kell tovább élnie. A tükörből egy vadidegen arc bámul vissza rá. Mit tehet valaki, ha megfosztják a legfontosabb tulajdonától, a saját életétől? Veszítenivaló híján elindul, hogy visszaszerezze.
Segítségül csak egykori szerelmére számíthat, aki egyetlenként fogadja el őt másnak, mint amit a látszat sugall, vagyis saját magának. Útjuk akadályok végeláthatatlan sorozata, vesztükre tör az arctalan hatalom az állam érdekeit védelmezve, felbukkannak profi bérgyilkosok és csak akkor van esélyük a sikerre, ha megtalálják azt az embert, aki felelős a lelkek csapdába csalásáért. Őt viszont a föld nyelte el…
A sok humorral átszőtt történet megpróbál segíteni, hogy megtaláljuk a választ az… (tovább)

>!
Ad Librum, Budapest, 2011
300 oldal · ISBN: 9786155110184

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
gab001 P
Mason Murray: Lélekcsapda

Furcsa élmény olyan könyvet olvasni, aminek személyesen ismerem az íróját. Eleinte nehéz volt elvonatkoztatnom ettől a ténytől, de aztán azon kaptam magam, hogy elsodort a cselekmény. Érdekes volt az alapötlet is, de a megvalósítás is sokat hozzáadott. Voltak olyan részletek, előzmények és következmények, melyekre nem jöttem volna rá magamról, pedig folyamatosan törtem a fejem. Erősen misztikus alapokon nyugszik a történet, amitől még izgalmasabb lett a nyomozás. Tetszett, hogy sok szemszöget olvashattam, ami mégsem volt túlbonyolítva. Ugyanakkor a párbeszédek is szórakoztatóak, viszik előre a cselekményt. Mindehhez pedig néhány érdekes szófordulat, leírás is társul. Igazán jól szórakoztam.

>!
Ad Librum, Budapest, 2011
300 oldal · ISBN: 9786155110184
>!
Shanara
Mason Murray: Lélekcsapda

"Egy igazán izgalmas és összetett nyomozás elevenedik meg a lapokon, a kiugrott FBI ügynök, illetve jelenleg is az Ügynökségnél dolgozó volt szerelmének kétségbeesett kutakodása még az előtt a figyelem középpontjába kerül, hogy elértek volna valami eredményt. Természetesen ez a tényező csak még inkább megnehezíti azt, hogy a lélekrabló nyomára bukkanjanak.

A váltott nézőpontok miatt egyszerre követhetjük végig a történet minden résztvevőjének életét, amelyet természetesen – zömében – nem a saját testében él meg. Végig pörgős és mozgalmas a cselekmény, olyan igazi akciófilm érzésem volt olvasás közben: cselszövések, autós üldözések, lövöldözések, kutatások illegális és öncélú felhasználása.

Az izgalmas cselekmények mellett a regénynek van egy másik oldala is: bemutatja az emberi lélek rejtelmeit, számos nézőponton keresztül megjeleníti a különböző motivációkat és a kétségbeesett helyzetben hozott döntések indokainak sokszínűségét – igazán elgondolkodtatónak találtam néhány szituációt. A test és a szellem kapcsolatának ilyen mélységű boncolgatása nem véletlen, mivel igazából ennek misztikussága adja a történet alapját. A regény egyszerre izgalmas nyomozás, akcióban dúskáló sztori és spirituális utazás – nekem pedig nagyon tetszett ez a kombináció."
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.hu/2015/08/mason-murray-lel…

2 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Mason Murray: Lélekcsapda

Nem igazán tudtam a fülszöveg alapján, mit várhatok ettől a könyvtől. Nem vagyok az akcióregények nagy szerelmese, de szerencsére kellemes csalódásban volt részem.
Murray regénye azért túllép egy sima akcióregény keretein, mégpedig a lélek kérdésének a regénybe szövésével. Mennyire határoz meg bennünket a testünk, és mennyire a lelkünk? Ha kiszakítják a lelkünket, és egy másik testbe kerülünk, az új test vajon hogy fogadja ezt? Mennyire őrzi meg, megőrzi-e egyáltalán az előző lélek lenyomatát?
Szóval a regény a folyamatos izgalmak mellett még elgondolkodni valót is adott, amit én mindig nagyra értékelek. A fél pont levonás azért jár, mert egy-két részt szájbarágósnak, túlzott ismétlésnek éreztem, de egyébként ez a regény számomra nagyon rendben volt.

>!
Georginanéven P
Mason Murray: Lélekcsapda

Szépen megírt, választékos szöveggel, minimális hibával. Két-hármat találtam benne. A regény műfaja nem az enyém, megszenvedtetett. Elismerem, a földi lét nagy kihívása, hogy a test elenyészése után/mellett, a lelket, amelyik kiröppenni készül, fülön csípje, átmenekítse. Akár olyan módszerrel, mint itt: másik, halott ember testébe; vagy csak másik élőébe, lélekcserével. Valahogy távol áll tőlem és félelmetes is ez a fantazmagória. Enélkül is eléggé veszélyesnek és gonosznak tartom a terroristákat. Ezt az eszköznek használt előnyt ismerve, pedig végképp mindent elsöprő rontást kaphatnának kezükbe. Röviden ennyit a könyv témájának bennem kavart hatásáról. A téma ezért, nekem három csillagos értékelés. Ettől függetlenül, a kiváló szöveg viszont megér egy plusz csillagot.

>!
Szilvi3672 I
Mason Murray: Lélekcsapda

Sorrendben a második Mason Murray könyv, amit olvastam. Mindkét könyvhöz egyszerre jutottam hozzá, és mivel elsőként a Visszatérő végzetet kerítettem sorra, érdekes volt az összehasonlítás, hiszen a Lélekcsapda került előbb kiadásra, tehát nyilvánvalóan régebbi történet.
A Lélekcsapdában a misztikum mellé, számomra némi filozófiai vetülete is volt a műnek, hiszen a test és a lélek kapcsolatáról is szó volt benne, amelyen – én legalábbis – elgondolkodtam.
Emellett minden adott volt ahhoz, hogy tudjam, igazi, vérbeli krimivel van dolgom, hiszen üldözés, nyomozás, versengő (de inkább titkolózó) ügynökségek, gyilkosok és áldozatok ugyanúgy jelen voltak benne, mint a misztikus vonal, amelyet Savannah, illetve a Kárhozat, mint büntetés lehetősége képviselt elsősorban. Feltűnt még az örök élet lehetősége is, amelyet technológiai megoldású köntösbe bújtatott a szerző.
Szeretem Mason Murray történeteit, hiszen ez a misztikum-krimi mixtúra biztosítja számomra mindazt, amit szeretek olvasni, ezáltal jó szórakozásban és kellemes kikapcsolódásban van részem.

>!
Szédültnapraforgó
Mason Murray: Lélekcsapda

Nagyon élveztem a történetet. Igazi nyomozós (FBI-os) szerelmes, tudományos regény volt.
Mason Murray-tól ez volt a második olvasásom és bízom benne, hogy lesz még :)
Azt hiszem természetes, hogy Angie és Mark voltak a kedvenceim, bár sajnáltam, hogy nem együtt folytatták a jövőt.
Időnként jókat kacarásztam Bernie és Angie kollegális viszonyán :)
"Bernie szoásához híven a számítógépet vallatta, arca Angie-t megpillantva felderült. Kirúgta maga alól a forgószéket, és karjait kitárva fogadta kolléganőjét.
– Megjött az én istennőm! – kiáltotta vidáman.
Szeretettel megölelték egymást, a férfi megtoldotta az üdvözlést két puszival is.
– Mesélj drágám! Szabad vagy már? Elhagytad már azt a piszok mázlistát, akit férjedként jegyez a törvény?
– Még várnod kell, lovagom! – mosolygott rá Angie.
Bernie megvonta a vállát.
– Akkor várok. Várok, ameddig kell. Te vagy az egyetlen nő, akire érdemes várni."

@MasonMurray köszönöm a lehetőséget! :)

>!
mandarina
Mason Murray: Lélekcsapda

Be kell valljam, kicsit tartok a magyar szerzők könyveitől. Valamiért az a gondolat, h egy magyar írónak alacsonyabb lécet kell megugrania ahhoz, h megjelenhessen a műve, általában elveszi az olvasástól a kedvem. Ettől a könyvtől is éppen emiatt tartottam. Kár volt, mert szinte az első oldalaktól képes volt lekötni, csak azért nem végeztem vele hamarabb, mert a könyvhéten beszerzett könyveknek nem tudtam ellenállni. Műfaját tekintve misztikus kriminek, vagy paranormális kriminek mondanám, ami a lélekvándorlást egy teljesen új szemszögből közelíti meg. Nagyon jól fel van építve a könyv, Mason Murray intelligensen ír, választékosan fogalmaz, a párbeszédek életszerűek. Külön örültem a befejezésnek, mert bár sikerült a történetet megnyugtatóan lezárni, azért nyitva hagyott egy kiskaput az esetleges folytatásnak is.:) Néhány apró dolog zavart meg csak olvasás közben, amire felkaptam a fejem, de egyik sem olyan súlyú, h bővebben kellene foglalkozni vele. Összefoglalva azt mondanám, h ha szereted a jó krimit, és nem gond, ha van benne egy csipetnyi misztikum, de hozzám hasonlóan húzódozol a magyar szerzők könyveitől, adj egy esélyt a Lélekcsapdának, nem fogod megbánni.

>!
Anarchia_Könyvblog P
Mason Murray: Lélekcsapda

Ajánló: Nem mindennapi könyv. Több szálon építkező történet, ami által beleláthatunk a szereplők mindennapjaiba, megismerhetjük múltjukat, jelenüket. Minden karakternek megvan a maga története, titka. Ez a váltott szemszög tette igazán érdekessé, és tempóssá a könyvet, nem hagyja, hogy unatkozz, mert amint csökkenne az érdeklődés a történet iránt, máris egy új karakter szemszögéből izgulhatjuk tovább az eseményeket. "Itt áll pőrén és kisemmizetten, és nem tud az égvilágon semmit! Mintha meghalt volna. Ez nem ő. Ez csak egy börtön a lelkének, egy lélekcsapda, ahová beszorult, és már nem élheti saját életét. Nem több egy rozoga asztráltestnél, amelyben meg sem kísérelhet normálisan, hús-vér emberhez méltó életet élni”.

Ajánló folytatása a linkre kattintva elérhető.

https://anarchiakonyvblog.wordpress.com/2018/02/06/maso…

>!
liptonella
Mason Murray: Lélekcsapda

Ha lett volna egyetlenegy, akármilyen aprócska eredeti gondolata, akkor adtam volna hármat a csillagból. Sok humort igér a fülszöveg. de csak mogyoró van benne nyomokban,meg elcsépelt Fable rongyok, rossz macho duma, de legalább nem túl hosszú.

>!
Rileey
Mason Murray: Lélekcsapda

Azt tudni kell rólam, hogy a Dollhouse c. sorozat az egyik kedvencem, így mikor először hallottam erről a könyvről, tudtam, hogy ezt nekem olvasnom kell. Bátran ajánlom azoknak, akik hozzám hasonlóan kedvelik a testcsere-lélekvándorlás izgalmas koncepcióját.

Félrevezető a fülszöveg, ugyanis azt sugallja, hogy Mark Moore-ról szól a történet, valójában azonban egy többszereplős regényről van szó, ahol minden karakternek megvan a maga szerepe és a saját motivációja. A könyv hátulján emlegetett sok humort egyáltalán nem tapasztaltam, bár ez nem feltétlen baj, mert talán a komolyabb hangvétel jobban illett a témához.

A szerző fokozatosan bontakoztatja ki a cselekményt, és a párhuzamosan futó szálak az oldalak előrehaladtával egyre több értelmet nyernek, és a megfelelő mértékben egészítik ki egymást, ezáltal teljes képet adva az egész központi elem, a testcsere mikéntjéről. Ez nem pusztán egy sima ide-oda rohangálós felesleges akciójelenetekkel tarkított krimi, hanem igyekszik a témát filozófiai megközelítésben is feltárni. Nekem leginkább ez a része tetszett a történetnek.

Ugyanakkor akadtak olyan részek, amikért nem voltam túlságosan oda. A hasonló nevek miatt az elején picit belezavarodtam, hogy kiről van szó. Bizonyos dolgok (pl. műfogsor használat) teljesen feleslegesen lettek agyonrészletezve és többször emlegetve. A szereplők elég hamar elfogadták, hogy a másik új testben parádézik előttük. A vége pedig olyan tipikusan hollywoodi filmbe illő lezárás, túl gyorsan és túl egyszerűen lezajlik.
És még valami: a „…”-t ne használjuk ennyiszer, és ha nagyon muszáj, akkor csak párbeszédben. Furán hat, és nem szép egy regényben.


Népszerű idézetek

>!
Nita_Könyvgalaxis P

[…] A hétszázát! Ez a matróna 89 éves.
– Na, azért találkoztam már ennél idősebb emberrel is.
– Ásatáson?

95. oldal

1 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis P

A könyvek illata biztonságot árasztott, hánytatott lelkének kikötő volt.

295. oldal

>!
Judy22

A könyvek illata biztonságot árasztott, hányatott lelkének kikötő volt.
Annyira jó volt az emberi gonoszság mélységéből a szellem magasságáig eljutni, hogy azt szavakba sem tudta volna önteni.
Tudta, hogy hátralévő életében ezzel akar foglalkozni.
A papírra vetett gondolatok talizmánként védték a rossztól.

>!
gab001 P

Az okapi egy rejtőzködő, erdei életmódot folytató afrikai állat, a két zsiráfféle egyike, a zsiráf legközelebbi rokona. Egyesek egyfajta erdei zebrának is tartják a lószerű, testének egy részén zebracsíkos négylábút.

92. oldal, 12. fejezet (Ad Librum, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: okapi
>!
Szédültnapraforgó

Gyilkos indulat szállta meg az utcán sétáló csinibabák láttán is. Hiába tenné nekik a szépet, simán elhajtanák, nem lennének kíváncsiak az ő belső értékeire. Milyen jogon ilyenek? Csak mert az Isten szépnek teremtette őket?

154. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Frank T. Wydra: A gyógyszer
David Mitchell: Felhőatlasz
J. A. Redmerski: Megölni Sarait
Tom Wood: Az ellenség
Jeffery Deaver: Vadak birodalma
Alex Kava: Szövetség a gonosszal
Leslie L. Lawrence: Holdanyó fényes arca
Joss Stirling: Storm és Stone
Julie Garwood: Árnyéktánc
Tess Gerritsen: Párizs árnyai