Égi ​tűz 19 csillagozás

Mary Renault: Égi tűz Mary Renault: Égi tűz

A neves történelmi regényíró művei közül nálunk is nagy sikert aratott a Thészeusz ifjúsága és az Apollón maszkja. Ez a regénye az ókori történelemnek egy izgalmas fejezetét dolgozza fel: Nagy Sándor ifjúságát, gyermekkorától trónra lépéséig. A szerző ebben a regényes fejlődésrajzban azokat a motívumokat kutatja, amelyek a kivételes gyermeket és fiatalembert előkészítették a hatalmas történelmi szerepre. A regény érdekessége, hogy nem a közismert görög, hanem makedón szemszögből mondja el a jól ismert történetet; a görög (athéni) polisz lezüllöttségét szembeállítja a civilizálatlan, félbarbár, de életerős, és a történelmi valóságot élénken érzékelő makedón társadalommal. A legendás főhős legendás ifjúsága köré hiteles történelmi környezetet teremt; a regényes Nagy Sándor-életrajz sikeresen ötvözi egybe a látomást a valósággal.

Eredeti megjelenés éve: 1969

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Századok - emberek

>!
Európa, Budapest, 1977
496 oldal · ISBN: 9630705915 · Fordította: Osztovits Levente

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Nagy Sándor · II. Philipposz · Olümpiász · Ptolemaiosz


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISP
Mary Renault: Égi tűz

Kiválóan megírt könyv, azon a ponton, amelyiken az ember azt mondja: ez már túl jól van megírva. Hogy a történelmi összefüggések rendben vannak-e, azt nem tudom, mindenesetre érezhetően nagy benne a képzelőerő szerepe – bár attól még a történeti hitelesség nem feltétlenül csorbul. Ami a lélektaniságot illeti, nyugodtan meg lehetne írni belőle egy freudi analízist, semmi hiba nem volna benne. Gyerekként olvastam először. Hiba volt. Rettenetesen nyomasztott.

17 hozzászólás
>!
Odett
Mary Renault: Égi tűz

Olyan volt ez a könyv mintha forró, mézes-fűszeres bort innék. De valami ismeretlen fűszerrel, ami idegen, néha nyomasztó, néha érdekes. Nem szeretem azokat a történelmi regényeket, amiket a szerző nyugat európai gondolkodással írt. Ne adj isten, a mi korunkra jellemző new ages bölcseletekkel cifrázza a szöveget. Ellenben Renault-nak nagyon is jól sikerült az akkori korok eltérő gondolkodását és világnézetét ábrázolni. És nem is nagyon magyaráz, beledobja az olvasót olyan helyzetekbe, hogy csak távolról dereng fel az egész értelme. Pl miért istenkáromlás a folyó innenső oldalán állatot áldozni, az csak másodszori olvasásra esett le. A városállamok zavaros viszonyait is nehéz kibogozni, Théba miért és hogy van most Athénnal… ? A törzsek és barbárok háborúi, nemzetségeken belüli villongások hogy hatnak vissza a hadjaratokra? Zavaros jelek Istenektől miként befolyasolják a pillanatot… Úgy éreztem sokszor, hogy légy vagyok a falon Alexandrosz szobájában, és jelen vagyok, nem csak olvasok. Megelevenedett ez a világ, akiknek az emberei mégis hozzánk annyira hasonlatosak. Az ő érzelmeik, játszmáik a mieink is. Ezért mégis lehet hozzájuk kapcsolódni. Pl Nagyon sajnáltam Alexandroszt, amiért az anyja és apja közötti pszichológiai hadviselés áldozata volt.
A könyvet már csak azért sem egyszerű olvasni, mert ad 1, sokszor apró gesztusokból, érzékeny leírasokból kell visszakövetkeztetni jelentős horderejű mozzanatokra. De hát a mai napig így van ez. Egy elfordított tekintet a diadal percében mindent elmond. Másrészt ad 2, nincs klasszikus értelemben vett cselekménye, tetőponttal és a többi. Életrajzi regényként viszont nem bántam, hogy epizodikusan építkezik, és hogy ezek az epizodok lazán kapcsolódnak.
Jah és ahogy elnézem Renault munkásságat, számára a történelmi regény volt az az alibi, hogy lmbt történeteket írhasson. De ez nem dominálja a cselekményt itt sem, hanem szervesen belesimul. Azért extra érzékenyeknek nem ajánlom, mert botránkozni fognak, hogy pl meglett ferfiak összekapnak egy jókepű fiú miatt.

10 hozzászólás
>!
Izolde I
Mary Renault: Égi tűz

Kezdjük ott, hogy gyűjtöm a Nagy Sándor életrajzokat!
Van képregényem, ifjúsági regényem, gyönyörűséges albumom, két illetve három kötetes eposzaim, száraz leírásaim, újságcikkek tömkelege és a film.
Valószínű, hogy a csúfos bukást elszenvedett Oliver Stone által jegyzett filmet csak a rendező, a stáb és én kedveltem.
A gyökereket pedig ebben a regényben kell keresni.

Mary Renault regénye erős, szenvedélyes, fordulatos. Mire az olvasó a könyv végére jut, kialakul az éhség, hogy többet és többet tudjon meg a korról és a főszereplőről. A film apró, mások számára talán észrevétlen mozzanatai ebből a könyvből – is – táplálkoznak. A szereplők egy-egy mozdulata, a szobák berendezése, adott esetben párbeszédek – nagyszerű volt filmen viszontlátni ezeket a pillanatokat.
Alexandrosz, Héphaisztion, Olümpiász, Philipposz és Arisztotelész.

Csak ki kell nyitni a könyv fedelét… és máris fejest ugrasz a történetbe.

2 hozzászólás
>!
Zizzer
Mary Renault: Égi tűz

Egyszerűen imádtam ezt a könyvet. Kicsit szerelmes is lettem Nagy Sándorba akkoriban. :)

>!
Mallinalli
Mary Renault: Égi tűz

Nem tetszett. Végig az volt az érzésem, hogy Mary Renault jó alaposan tanulmányozta Alexandrosz életrajzát, majd az ismert sztorikat időrendben, mindenféle kapocs nélkül papírra vetette. Ezért aztán nincs ritmusa az elbeszélésnek: mire épp belelendülünk egy történetbe, vége szakad, snitt és elkezdünk nulláról egy másikat.
A másik bajom az, hogy nem sikerült jól leírni a népeket, a földrajzi kapcsokat, a csatákat, Összevissza maradt.
Egy híres emberről nehéz regényt írni: bele kellene látni a lelkébe és ez Renault-nak szerintem nem sikerült.

>!
Fyndra
Mary Renault: Égi tűz

Ezt a könyvet nem igazán nekem találták ki. Rém hosszú és rém kusza kapcsolatom van a görög történelemmel (hetedik osztály, érettségi előkészítő, egy kis belekóstolás az egyetemen), de egyszerűen nem láttam át a dolgokat. Néha túl hirtelen volt váltás is a sztoriban, ez sem igazán segített. Alexandrosz nem bírt érdekelni, nem lett elég érdekes. Az anyja kikészített a nonstop hisztijeivel és praktikáival. Philipposz néhol elképesztően visszataszító, néhol meg már-már szerethető. Héphaisztión egy ideig bejött, de egy ponton túl dagályos lett és kibírhatatlan. Egyedül a csatajelenetekkel voltam kibékülve, meg Alexandrosz stratégai fejlődésével.

>!
Kilgor_Trout
Mary Renault: Égi tűz

Nagy élmény volt és azóta is tart a téma szeretete…


Népszerű idézetek

>!
shadowhunter1975 P

„Ember, ismerd meg önmagad; ez éppen elég rövid életedre.”

50. oldal (Európa, 1977)

1 hozzászólás
>!
shadowhunter1975 P

„Tiszta anyja, egy cseppet sem hasonlít Philipposzra” – gondolta Ptolemaiosz.
Villámként hasított bele a gondolat. Mióta azokkal a férfiakkal étkezik, gyakran hall különböző töténeteket Olümpiász királynéról. Furcsa, vérmes, gonosz, vad, mint egy thrákiai menád, képes arra is, hogy ha útjába állsz, rontást hozzon rád: a király stílusosan egy barlangban, fáklyafénynél találkozott vele először, a szamothrakéi játékokon; első látásra belebolondult, még mielőtt tudta volna, hogy milyen házból származik, és diadalmasan hazavitte magával, a szövetségkötés hasznos trófeájaként. Épeiroszban, így szól a fáma, még nemrégiben is a nők uralkodtak, férfiak nélkül. Olykor a dobok és a cintányérok egész éjszaka szóltak Olümpiász fenyőligetében, szobájából pedig furcsa fuvolaszó érkezett. Azt mondják, kígyókkal szeretkezik; dajkamese – de mi történt a ligetben? Vajon ez a fiú, aki teljesen rá hasonlít, többet tud, mint kellene? Vagy csak most döbbent rá az egészre?

29. oldala, 1 fejezet (Európa, 1977)

Kapcsolódó szócikkek: II. Philipposz · Nagy Sándor · Olümpiász · Ptolemaiosz
>!
_ada 

Nem úgy halhatatlan az ember, hogy örökkön él; ez a vágy a félelem szülötte. Azokban a pillanatokban halhatatlan az ember, amikor ment e félelemtől.

160. oldal

>!
shadowhunter1975 P

A gyermek arra ébredt, hogy sűrű gyűrűkben egy kígyó tekeredett a derekára.

(első mondat)

>!
_ada 

Fájdalmában, még inkább, mint örömében, az ember mindenáron azt akarja hinni: a mindenség körülötte forog.

334. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Harris: Pompeji
Bernard Cornwell: Az ördöglovas
Conn Iggulden: A kardok mezeje
Bernard Cornwell: Sharpe Waterlooja
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó
Bernard Cornwell: A tél királya
Hilary Mantel: Holtaknak menete
David Gemmell: Trója – A Villámlás Pajzsa
David Gemmell: Makedónia oroszlánja
Edward Rutherfurd: Írország ébredése