Két ​világ 81% 34 csillagozás

Háborús,ellenállós,életszerű, kis romantikával.Imádtam!!!!

A szerző remekül érzékelteti azt a kulturális, ha úgy tetszik: multikulti káoszt, amit tulajdonképpen a világháború velejárójaként aposztrofálhatunk. Emellett hangsúlyt fektet a történelmi eseményekre, hadműveletekre, a lengyel belpolitikára is. Persze, ezeket egy történelmi romantikushoz kellő mértékben teszi, viszont nagyon okosan.

A teljes értékelés itt olvasható:
http://szembetuno.blogspot.hu/2016/08/ket-vilag.html

Örültem, hogy a vártnál sokkal kevésbé romantikus, ellenben több történelmi adatot tartalmazó könyvet olvashattam. Elsősorban a lengyelországi eseményekre gondolok itt, az ottani ellenállásra, az utána következő értelmetlen kommunista diktatúrára. Rulka története példaértékű, az én szememben ő volt az igazi hős. Jan és Louise története pedig a szép része az eseményeknek, a mellettük felvonuló mellékszereplők is éltek, tették a dolgukat.
Ritka az ilyen típusú könyveknél, hogy a szereplő jellemén gondolkodjak, de Louise-t nagyon gyenge jellemnek tartottam, aki az anyukája szófogadó kislánya maradt felnőtt anyaként is.

Olykor száraznak tűnő, tényszerű leírásokkal tarkított második világháborús romantikus történetet olvashat, aki Mary Nichols regényét választja. Nekem kimondottan tetszett a megközelítés, egy újabb szemszögből láthattam a második világégés tragédiáját. Egy lengyel pilóta és egy angol tanítónő segítségével ismerjük meg a történelem egy szeletét. Kettejük szerelmi története mellett a Varsóban élők szenvedéseiről, és a Londonból kitelepített gyerekek életéről is többet tudhat meg az olvasó.
Rövid értékelés:
http://napisorok.blogspot.hu/2017/10/mary-nichols-ket-v…

Pont megfelelő volt számomra a háború, a történelmi események, a kultúra, a mindennapok, a család, barátok és a szerelem aránya.
Örülök, hogy a háborús eseményekről részletesebb leírást kaptunk. Rulka története példaértékű, ahogy küzdött a hazájáért, ő volt a történet igazi hőse. Jan és Louise története különleges, szép része az eseményeknek. A mellékszereplőket is hamar megkedveltem, kivéve Louise szüleit. spoiler
Nagyon tetszett a regény, életszerű volt, gördülékeny, gyorsan olvasható történet.

A háborús történetek, amik nem a fronton játszódnak , valamint a General Press kiadó a gyengéim.
Elfogult vagyok velük szemben.
Itteni főhőseink Lengyelországban és Angliában próbálják túlélni a nehéz éveket .
Veszteségek, találkozások, szerelem , gördülékenyen olvasható, én éppen várakozós időt ütöttem el vele , utána meg annyira benne éltem, hogy végig kellett olvasnom.

Pár éve láttam egy filmet, ami a kitelepített gyerekekről szólt. Vagyis a háborús zónából (városokból) minél messzebb, és nagyobb biztonságba menekítik a gyerekeket. Így kezdődik a könyv is, utána meglepő módon elég sokszor látogatják meg a szülők a gyerekeket. Háború alatt az ide-oda utazás ilyen „egyszerű” lenne? Bár lehet, hogy én tudom rosszul a dolgokat. II. világháború idején játszódó könyvből nehéz kikerülni magát a háborút, de úgy éreztem néha kicsit sokat kaptam az infokból. Kevesebb is elég lett volna, hisz ez nem egy férfi regény, hanem női. Ha viszont női, kicsivel lehetett volna több a „nyál”. Nem azt mondom, hogy tocsognia kellett volna, de 1-2 érzést, gondolatot, karaktert, lépést jobban ki lehetett volna fejteni. Néha túl hirtelen, gyorsan történtek a dolgok. Túlságosan középen mozgott a történet. Így ettől kicsit szürke maradt az egész.

Nem különösebben magasröptű regény ez. Örülök, amiért elsőként nem ezt vettem kézbe az írónőtől, hanem a Menekülés holdfénynél címűt. Ettől kétlem, hogy kedvet kaptam volna még mást is olvasni tőle.
Nem volt rossz, de jó sem kimondottan. Szimpla romantikus történet, ahol a végén minden jóra fordul, némi történelemmel átitatva.
Kesernyés szájízt hagyott, nem édeskéset.

Pont megfelelő volt számomra a történelmi események, háború és a szerelmi szál, kultúra, mindennapok, családi viszonyok alakulásának aránya.
A háború és a háború befejezése is megváltoztatja az egyes emberek helyzetét. Nehéz benne lenni, harcolni, túlélni, de nem könnyű az azt követő élet és az ezzel járó döntések meghozatala sem.

Két világ … kettős érzés van benne is. Bár megkedveltem a szememben nagyon emberséges, és tisztességes szereplőket, és kíváncsian vártam történetük alakulását, a sok háborús szörnyűség és kínszenvedés elnyomta bennem a szép és jó érzéseket. Mélyen megindító és felkavaró volt számomra a háborús részek olvasása, és mert túlságosan is beleéltem magam, rájöttem, hogy az ilyen jellegű könyvek nem nekem valók. Egy gondolat miatt tartottam ki végig: nagyon reméltem, hogy a végén eljönnek a boldog békeidők.