Üsd-vágd! 2 csillagozás

Mary Lynn Baxtertől már olvastam egy történetet, Legényárverés címmel, amit imádtam. Miután azt elolvastam máris sietve kutatni kezdtem Tiffany története után, mert az írónő stílusa, karakterei annyira egyediek, szerethetőek, valóságosak voltak, hogy még többet akartam belőle…
És most döbbenten ülök. Olyan mintha egy teljesen más ember írta volna ezt a történetet, mert az előző csodálatos leírások, parádés párbeszédek után ez a füzet olyan, mint egy gyerek könyv… Nagyon egyszerű leírások, szinte idegesítűen egysíkú párbeszédek vannak benne. Ennyire csak nem lehet ez csupán a fordító hibája. Olyan mondatokat olvashattam azonban benne, amiket kb. egy gyerekkönyvben a rajzok mellé biggyeszt az író 2-3 sorban.
És képes volt még ennél is jobban megdöbbenteni azzal, hogy a szereplők neveit teljesen megváltoztatta. A Legényárverésben megismert és imádott párosom Bridget és Jeremiah hirtelen Patricia és Gregory lett, a kislányuk pedig Taylorból Molly… mert gondolom az aranyosabb kislánynév… de fogalmam sincs miért kellett mindenkinek megváltoztatni a nevét. A Legényárverésben azért is kedveltem meg Tiffanyt, mert mindig vidám, talpraesett nő volt, aki abban különbözött nagyon Bridgettől, hogy hatan voltak testvérek és két gondoskodó szülőjéhez bármikor fordulhatott. És most? Tiffanyból egy tucat lett, mert hirtelen egyke lett, akit a nagymamája nevelt fel, miután a szülei meghaltak egy balesetben… mi van?!
Azért volt érdekes a barátságuk, mert Bridget szülei karótnyelt emberek voltak, akik nagyon sokat adtak a külsőségekre, és kicsit irigyelte Tiffany nagy zajos családját… no, és és itt Tiffany már nem is olyan jófej, inkább folyton dühös, ideges az új szomszéd miatt, aki tetszik neki.
Az a gond, hogy az előző füzet annyira jó volt és olyan alapokat tett le, amitől képtelen voltam elvonatkoztatni. Nagyon sajnálom. Ott nem volt szükség átlátszó kifogásokra, hogy a szereplők találkozzanak, kettesben maradjanak, itt igen.. többször is.