Csak ​hat szám 87% 15 csillagozás

Martin Rees könyve (a Világ-Egyetem sorozatból) lényegében megismétli John Barrow gondolatait, melyeket az A Világegyetem születésében leírt. Ismét végigkövethetjük a Nagy Bumm eseményeit, csupán más szemszögből. Esetünkben a fókusz a fizikai világ (az általunk ismert, minket körülvevő fizikai világ) hat állandójára irányul: hat számra, melyek értéke alapvetően meghatározza világunk felépítését, viselkedését, a benne rejlő lehetőségeket.

Ez a hat szám:
N: az atomokban fellépő elektromos és gravitációs erők aránya.
ε (epszilon): az atommagok kötési energiáját jellemző szám.
Ω (ómega): az univerzumunkban levő anyag összmennyiségének mérőszáma.
λ (lambda): az antigravitáció mutatószáma, a Világegyetem tágulását befolyásolja.
Q: a Világegyetem nyugalmi tömegének, és ezen tömeg tökéletes szétszórásához szükséges energiának az aránya – tkp. az anyag stabilitásának mértéke.
D: világunk geometria dimenzióinak a száma (mint tudjuk, ez három – eltekintve a húrelmélet rejtett, mikroszkópos méretű további dimenzióitól) – a fizikai törvények érvényesülésének ez a geometriai keretrendszere.

Rees a fenti számok kapcsán lépésről lépésre végighalad a mai világ keletkezésének történetén, és bebizonyítja, hogy ha ezek a számok (sok esetben akár csak kis mértékben is) eltérnének általunk ismert értéküktől, akkor a világunk – az általunk ismert formájában – nem létezhetne, mert vagy instabil lenne, vagy rövid életű, vagy primitív módon homogén – egyszóval alkalmatlan bonyolultabb struktúrák (atomok, molekulák, galaxisok, csillagok, bolygók, sejtek és élő szervezetek) létrejöttéhez. Tulajdonképpen az antropikus elv kifejtését kapjuk: azért ilyen a fizikai világ, amilyennek ismerjük, mert más paraméterek mellett létre sem jöhetett volna a Tejút, a Naprendszer, a földi evolúció és közte magunk is: vagyis azért ilyen a világ, hogy mi most töprenghessünk rajta, mért pont ilyen.

Ez a gondolatmenet ugyan teret hagyna a vallási spekulációnak is, de Rees – Occam borotváját előhúzva – elvágja az ezirányba tekergőző gondolatok fonalát; az utolsó fejezetben pusztán az univerzum/multiverzum lehetőségén spekulál egy kicsit, leszögezve, hogy az esetleg a mi világunkon túl létező, más paraméterekkel felszerszámozott, alapvetően más működésű univerzumok sem elvileg, sem gyakorlatilag nem elérhetők és nem megismerhetők számunkra, így a velük kapcsolatos elképzeléseket pusztán elméleti szinten lehet felvetni, vagy cáfolni.

Érdekes könyv, mely hasznosan egészíti ki Barrow munkáját, és összegzi a kozmológiával kapcsolatos tudásunkat, kb. az ezredfordulóig. Azóta közel negyed század telt el; érdemes szétnézni, van-e lényeges újdonság e téren, de úgy gondolom, nem nagyon. Ez a kis kötet még most is jó betekintést nyújt a Világegyetem történetének dilemmáiba.

Nagyon szépen végigvezet a könyv az univerzumunk hat meghatározó szám köré építhető „egyszerűsített” modelljén. Az általános relativitáselméletnek kicsit több teret kellett volna engedni, talán. Ezt leszámítva nem nagyon lehet hiányérzete az embernek a könyv olvasása után. Ment a kedvenc ismeretterjesztő könyvek közé.

Tetszik ez az elmélet, hogy az univerzum létrejötte és kialakulása 6 számérték finom egymásra hangoltságán múlott illetve múlhatott, és mindez jól érthetően van levezetve, így én mint laikus, sokat tanultam belőle. Jó dolog ez a kozmológia… tovább tanulmányozást igényel.