A ​Da Vinci-kód megfejtése 21 csillagozás

Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Dan Brown, a Da Vinci-kód írójának állítása szerint „a dokumentumokról és titkos szertartásokról szóló, a regényben szereplő ismertetések megfelelnek a valóságnak”. De vajon valóban megfelelnek-e? Számos kutató és teológus támadta a könyvet és az alapjául szolgáló „tényeket”. Egyesek azt állítják, hogy Dan Brown katolikusellenes. Világszerte könyvklubok, olvasócsoportok, tematikus honlapok, magazin- és újságcikkek szították a tüzet, s így A Da Vinci-kód nemcsak műfaja legsikeresebb könyve lett, hanem a legtöbb vitát kiváltó is. Most pedig Martin Lunn történészszakértő leleplezi a Dan Brown kutatásai mögött rejlő igazságot. A katolicizmus oldalhajtásának, az Opus Deinek a létezését… a Krisztus és Dávid király vérvonalával kapcsolatos szilárd tényeket… a Szent Grál megdöbbentő titkait… a templomos lovagok és a hírhedt Sion-rend eredetét… a Temple Church és a Rosslyn-katedrális titkait… és még sok minden mást.

>!
Gold Book, Debrecen, 2006
192 oldal · ISBN: 9634250319 · Fordította: Békési József
>!
Gold Book, Debrecen, 2004
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634250319 · Fordította: Békési József

Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Bla IMP
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Sok-sok értékes háttér-információ, de ember legyen a talpán, aki kiigazodik az adatok közt…és össze tudja maradéktalanul rakni a puzzlet. Dan Brown könyvének tényanyaga, amely bizony áthatja a keresztények és Franciaország történetét is a Meroving dinasztia származásán keresztül. Oly lehetséges összefüggések láttatása, amelyek megmagyaráznának bizonyos – eddig rejtélyesnek tartott – történéseket, ha feltételezésekből bizonyossággá válnának.
Nehezen követhető, de érdekes információs anyag…

>!
adricca P
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Ez egy ilyen tipikus „húzzunk le még egy bőrt a pénzautomatáról”-szagú könyv.

>!
wildgica
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Bár informatív, mégis sok helyen több információt kellene közölnie. Zavaró, hogy ide-oda ugrál az időben, nem túl következetesen.

>!
Bence AP
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Általában szeretem a történelmi könyveket, de ez a kötet csak pénzkereseti lehetőség volt a szerzőnek. A legnagyobb bajom talán azzal volt, hogy a csapongó szerkesztés miatt olyan szerkezeti hiányosságokat szenvedett, amelyek hiteltelenné tették a mondanivalóját is. Így gyakorlatilag csak egy kiegészítő mese lett A da Vinci-kódhoz, semmi több.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Bla IMP

A „gótikus” szó valójában nem a gótokra utal, hanem a görög goetikból származik, aminek jelentése „mágikus (cselekedet)”. Ez azt a szent geometriát tükrözi, amit a templomos kőművesek alkalmaztak a katedrálisok felépítése során.

42. oldal

1 hozzászólás
>!
Bla IMP

1956-ban a Manchesteri Egyetemen megfejtették a kumráni Réztekercs szövegét. Ebből kiderült, hogy Salamon temploma alatt hatalmas aranyrúd készletet ástak el., a frigyládával együtt. 1979-ben Pierre Plantard de Saint-Clair, a Sion-rend legutolsó ismert nagymestere elmondta a Baigent.Leigh-Lincoln szerzőhármasnak, hogy a jeruzsálemi templom kincse, amit a rómaiak az i.e.66-os zsidó lázadás során raboltak el, a Sion -rend birtokában van. A templom kifosztását Titus császár diadalíve is megörökíti. Amikor később a vizigótok feldúlták Rómát, elvitték a kincset is, talán Dél-Franciaországba, Rennes le Chateau közelébe. Plantard úr ezek után azt is elárulta, hogy „a kincset” a „megfelelő időben” vissza fogják juttatni Izraelbe.

40. oldal

1 hozzászólás
>!
Bla IMP

Bérenger Sauniere, Rennes le Chateau papja 1891-ben elhatározta, hogy felújítja a falu omladozó templomát. A templomot 1059-ben szentelték fel Mária Magdolnának, és egy VI. századi vizigót templom helyén állt….Sauniere a saját költségén kövezett utat épített a faluhoz. A saját költségén építtetett egy tornyot is – a Magdolna-tornyot – a hegy szélén. A torony egyik ablaka magas, karcsú és a körülötte lévő téglák egy lorraine-i keresztet formálnak.

83. oldal

>!
Bla IMP

321-ben Constantinus elrendelte, hogy a bíróságok ezután ne a zsidó sabbat napján, hanem a Nap tiszteletre méltó napján, azaz vasárnap legyenek zárva. Így a kereszténység pihenőnapja szombatról átkerült vasárnapra, s ezzel tovább nőtt a távolság a judaizmus és a kereszténység közt. Ezenkívül Krisztus születésének napját eddig január 6-én ünnepelték. Ez a dátum még ma is fontos Európa egyes részein a „királyok napja”-ként. A kereszténység azonban átvette a december 25-i Sol Invictus és Mithrasz ünnepet Krisztus hagyományos születésnapja helyett.

96. oldal

>!
Bla IMP

A karácsony ügyét tehát elrendezték. A húsvét dátumának meghatározását szolgáló rendszert azonban csak 325-ben a niceai zsinaton fogadták el. A szavazás eredményeként húsvét napját a tavaszi napéjegyenlőséget(március 21.) követő első telihold utáni vasárnapban határozták meg. – mivel egy adott dátumban nem tudtak megállapodni. A keresztény ünnep egy régi pogány fesztivál, az Eastre helyét vette át. Eastre volt a neve a tavasz istennőjének, s innen származik a női nemi hormon, az ösztrogén elnevezése is.

97. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Linda Dillow – Lorraine Pintus: Intim kérdések
Reimar Gilsenbach: A Biblia – az ótestamentum
Wayne Rice: Fején a szöget
Archibald Robertson: A kereszténység eredete
Bob Devine: Isten csodálatos világa
Henri Boulad: Az iszlám
Ferenc pápa: Az irgalom egyháza
David Attenborough: Az élő bolygó
Gerald Durrell – Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár
Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható