A ​Da Vinci-kód megfejtése 22 csillagozás

Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Dan Brown, a Da Vinci-kód írójának állítása szerint „a dokumentumokról és titkos szertartásokról szóló, a regényben szereplő ismertetések megfelelnek a valóságnak”. De vajon valóban megfelelnek-e? Számos kutató és teológus támadta a könyvet és az alapjául szolgáló „tényeket”. Egyesek azt állítják, hogy Dan Brown katolikusellenes. Világszerte könyvklubok, olvasócsoportok, tematikus honlapok, magazin- és újságcikkek szították a tüzet, s így A Da Vinci-kód nemcsak műfaja legsikeresebb könyve lett, hanem a legtöbb vitát kiváltó is. Most pedig Martin Lunn történészszakértő leleplezi a Dan Brown kutatásai mögött rejlő igazságot. A katolicizmus oldalhajtásának, az Opus Deinek a létezését… a Krisztus és Dávid király vérvonalával kapcsolatos szilárd tényeket… a Szent Grál megdöbbentő titkait… a templomos lovagok és a hírhedt Sion-rend eredetét… a Temple Church és a Rosslyn-katedrális titkait… és még sok minden mást.

>!
Gold Book, Debrecen, 2006
192 oldal · ISBN: 9634250319 · Fordította: Békési József
>!
Gold Book, Debrecen, 2004
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634250319 · Fordította: Békési József

Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Sok-sok értékes háttér-információ, de ember legyen a talpán, aki kiigazodik az adatok közt…és össze tudja maradéktalanul rakni a puzzlet. Dan Brown könyvének tényanyaga, amely bizony áthatja a keresztények és Franciaország történetét is a Meroving dinasztia származásán keresztül. Oly lehetséges összefüggések láttatása, amelyek megmagyaráznának bizonyos – eddig rejtélyesnek tartott – történéseket, ha feltételezésekből bizonyossággá válnának.
Nehezen követhető, de érdekes információs anyag…

>!
Ferger_Jolcsi P
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Nagyon örülök neki, hogy olvashattam ezt a könyvet, mert nekem nagyon tetszett. Nagyon szépen és következetesen van felépítve, szinte minden lényeges dologra kitér az író benne. Persze a könyv rövidsége miatt nem lehet ezzel a könyvvel teljesen beleásni magunkat a Da Vinci-kód világába, de nagyon jó alapot nyújt azokhoz a dolgokhoz, amik érdekelhetik az olvasót.

>!
adricca P
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Ez egy ilyen tipikus „húzzunk le még egy bőrt a pénzautomatáról”-szagú könyv.

>!
wildgica
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Bár informatív, mégis sok helyen több információt kellene közölnie. Zavaró, hogy ide-oda ugrál az időben, nem túl következetesen.

>!
Bence AP
Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése

Általában szeretem a történelmi könyveket, de ez a kötet csak pénzkereseti lehetőség volt a szerzőnek. A legnagyobb bajom talán azzal volt, hogy a csapongó szerkesztés miatt olyan szerkezeti hiányosságokat szenvedett, amelyek hiteltelenné tették a mondanivalóját is. Így gyakorlatilag csak egy kiegészítő mese lett A da Vinci-kódhoz, semmi több.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Bla IMP

A „gótikus” szó valójában nem a gótokra utal, hanem a görög goetikból származik, aminek jelentése „mágikus (cselekedet)”. Ez azt a szent geometriát tükrözi, amit a templomos kőművesek alkalmaztak a katedrálisok felépítése során.

42. oldal

1 hozzászólás
>!
Bla IMP

1956-ban a Manchesteri Egyetemen megfejtették a kumráni Réztekercs szövegét. Ebből kiderült, hogy Salamon temploma alatt hatalmas aranyrúd készletet ástak el., a frigyládával együtt. 1979-ben Pierre Plantard de Saint-Clair, a Sion-rend legutolsó ismert nagymestere elmondta a Baigent.Leigh-Lincoln szerzőhármasnak, hogy a jeruzsálemi templom kincse, amit a rómaiak az i.e.66-os zsidó lázadás során raboltak el, a Sion -rend birtokában van. A templom kifosztását Titus császár diadalíve is megörökíti. Amikor később a vizigótok feldúlták Rómát, elvitték a kincset is, talán Dél-Franciaországba, Rennes le Chateau közelébe. Plantard úr ezek után azt is elárulta, hogy „a kincset” a „megfelelő időben” vissza fogják juttatni Izraelbe.

40. oldal

1 hozzászólás
>!
Bla IMP

Bérenger Sauniere, Rennes le Chateau papja 1891-ben elhatározta, hogy felújítja a falu omladozó templomát. A templomot 1059-ben szentelték fel Mária Magdolnának, és egy VI. századi vizigót templom helyén állt….Sauniere a saját költségén kövezett utat épített a faluhoz. A saját költségén építtetett egy tornyot is – a Magdolna-tornyot – a hegy szélén. A torony egyik ablaka magas, karcsú és a körülötte lévő téglák egy lorraine-i keresztet formálnak.

83. oldal

>!
Bla IMP

321-ben Constantinus elrendelte, hogy a bíróságok ezután ne a zsidó sabbat napján, hanem a Nap tiszteletre méltó napján, azaz vasárnap legyenek zárva. Így a kereszténység pihenőnapja szombatról átkerült vasárnapra, s ezzel tovább nőtt a távolság a judaizmus és a kereszténység közt. Ezenkívül Krisztus születésének napját eddig január 6-én ünnepelték. Ez a dátum még ma is fontos Európa egyes részein a „királyok napja”-ként. A kereszténység azonban átvette a december 25-i Sol Invictus és Mithrasz ünnepet Krisztus hagyományos születésnapja helyett.

96. oldal

>!
Bla IMP

A karácsony ügyét tehát elrendezték. A húsvét dátumának meghatározását szolgáló rendszert azonban csak 325-ben a niceai zsinaton fogadták el. A szavazás eredményeként húsvét napját a tavaszi napéjegyenlőséget(március 21.) követő első telihold utáni vasárnapban határozták meg. – mivel egy adott dátumban nem tudtak megállapodni. A keresztény ünnep egy régi pogány fesztivál, az Eastre helyét vette át. Eastre volt a neve a tavasz istennőjének, s innen származik a női nemi hormon, az ösztrogén elnevezése is.

97. oldal

>!
Ferger_Jolcsi P

Nicolas Flamel szül. kb. 1330-ban, valószínűleg a franciaországi Pontoise-ban, mh. kb. 1418-ban, Párizsban.
Nicolas Flamel volt a Sion-rend első olyan nagymestere, aki nem áll rokoni kapcsolatban a többi nagymesterrel. A neve talán ismerős a Harry Potter-rajongóknak. Flamel dolgozott együtt a Roxfort igazgatójával, Albus Dumbledore professzorral alkímiai kérdésekben, például az ólom arannyá változtatásában. Halálon túli hírneve az életében a mágikus tudományok iránt tanúsított érdeklődéséből ered, és vannak, akik biztosak benne, hogy nem is halt meg! A Harry Potter és a bölcsek köve szerint 665 éves. Ez az életkor többé-kevésbé elfogadható is, ha feltételezzük, hogy 1330-ban született. Iniciálékkal díszített szöveget másolt és könyvekkel kereskedett Párizsban. Flamel azokból a könyvekből képezte magát, amik átmentek a kezei között. Állítólag egyszer álmot látott, amiben egy angyal jelent meg előtte, s megmutatott neki egy könyvet, ami mintha vékony fából állt volna, s vékony rézlapokkal lett volna bekötve. Azonban nem tudta átvenni a könyvet az angyaltól, mert felébredt.
Ugyanakkor nem ez volt az utolsó ilyen alkalom, s az álommal elkezdődött életének egy új, mindent megváltoztató szakasza.
Valamivel később egy idegen lépett oda standjához, akinek sürgősen pénzre volt szüksége. Egy könyvet ajánlott fel eladásra. Flamel felismert néhány görög betűt a rézborításon, a lapok pedig mintha nem a megszokott pergamenből, hanem fából készültek volna. Flmael azonnal megvette a könyvet, mert nagyon hasonlított arra, amit álmában látott. A könyv az Ábrahámnak, a zsidónak, a zsidók Isten haragja által a gallok között szétszórt törzse fejedelmének, papjának, levitájának, asztorlógusának és bölcsének könyve címet viselte.
Akkoriban nem éltek zsidók Franciaországban, ugyanis mindannyiukat kiűzték az országból. Flamel rájött, hogy csak egy zsidó tudós segítségével fordíthatja le a könyvet, ezért lemásolt néhány oldalt, és 1382-ben elindult a szomszédos Spanyolországba. Eleinte nem járt szerencsével, mert a zsidók gyanakodva fogadták közeledését. Már épp vissza akart térni Franciaországba, amikor véletlenül találkozott egy Canches mester nevű kikeresztelkedett zsidóval, aki Leonban élt. Kezdetben Canches is bizalmatlanul fogadta, míg Flamel meg nem említette, hogy a könyvet a zsidó Ábrahám írta. Canches lefordította a Flamelnél lévő néhány oldalt, de nem tarthatott vele Franciaországba, hogy a többit is lefordítsa, mert túl idős volt már az utazáshoz. Ugyanakkor az immár érthető oldalaknak köszönhetően Flamel január 17-én délben állítólag végrehajtotta az első sikeres alkímiai transzmutációt. Nem sokkal ezután váratlanul meggazdagodott, és vagyona jelentős részét jótékony szervezetek, például kórházak és templomok alapítására fordította.


Hasonló könyvek címkék alapján

Linda Dillow – Lorraine Pintus: Intim kérdések
Reimar Gilsenbach: A Biblia – az ótestamentum
Wayne Rice: Fején a szöget
Archibald Robertson: A kereszténység eredete
Bob Devine: Isten csodálatos világa
Henri Boulad: Az iszlám
Ferenc pápa: Az irgalom egyháza
David Attenborough: Az élő bolygó
Gerald Durrell – Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár
Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható