A ​műalkotás eredete 12 csillagozás

Martin Heidegger: A műalkotás eredete

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1950

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mérleg Európa

>!
Európa, Budapest, 1988
146 oldal · ISBN: 9630745488 · Fordította: Bacsó Béla

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Vincent van Gogh


Kedvencelte 3

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

kávésbögre P>!
Martin Heidegger: A műalkotás eredete

Nem leszek Heidegger-rajongó ezután sem, de ez a kötet legalább kicsit közelebb vitt ahhoz, hogy megértsem a munkáit. Fontos kérdéseket feszeget, és ha mögé tudunk látni a furcsa nyelvezetnek, egész jó kis üzenettel szolgál. Érdemes lassan haladni vele, vagy gyorsan, de többször visszatérni hozzá, elsőre nagyon nehezen emészthető, hiába rövid.

henryhill>!
Martin Heidegger: A műalkotás eredete

A zseniálisan komplikált Martin Heidegger egyik legérdekesebb eszmefuttatása. Mindenképp érdemes utánajárni a filozófus alkatoknak. Elragad és beszippant s az igazság működésbe lép. Mindazonáltal olyan költőien értekezik a műalkotás fenoménjéről mint előtte és utána sem senki. A szubsztancia akcidenciája ez a tömör, de annál érdemibb figyelmet érdemlő mű melyben a 20. századi fenomenológia alakja értekezik a dolog és a mű viszonyáról, az igazság és a művészet palimpszesztjéről és a művészeti produktum megjelenéseinek, születésének megközelítésmódjairól. Elképesztő olvasni és tanulni tőle. Olvassátok minél többen! Vizsgázni… az nem volt jó belőle egykoron, de már akkor elbűvölt mind íróként, mind filozófusként e polihisztor lángelme. Ideális bevezető lehet nagy lélegzetvételű opus magnumához, a Lét és időhöz.

ilidrozdik>!
Martin Heidegger: A műalkotás eredete

Még egyetem alatt mester szakon kellett olvasnom egy művészet történet órára, ez alapján kellett beadandót írni. Emlékszem, hogy nem ment a legkönnyebben, de szívesen újraolvasnám.

Toncsi>!
Martin Heidegger: A műalkotás eredete

Nem az első találkozásom ezzel a művel, de most először olvastam el végig. Fel kell nőni hozzá, és még úgyis néhol zavaros, illetve rengeteg az önismétlés, ami rontja az élményt, de kétségtelenül remekmű.


Népszerű idézetek

aled P>!

A művész a mű eredete. És a mű a művész eredete. Egyik sincs a másik nélkül…

1 hozzászólás
aled P>!

Az igazság belerendeződése a műbe egy olyan létező létrehozása, mely azt megelőzően még nem volt, de azután sem lesz többé…

Kapcsolódó szócikkek: igazság · művészet
aled P>!

A forma és a tartalom a legelcsépeltebb fogalompárok egyike, mely alá mindent és bármit be lehet sorolni…

1 hozzászólás
krtacek>!

Ahogy Heidegger mondja, valami olyasmi van a létben, mint a »jelenlevés ellentétessége«. Amit ezzel Heidegger leírni kíván, azt mindenki beválthatja önmagának valamire.

H. G. Gadamer előszavából

aled P>!

…a föld mint olyan csak ott jelenik meg, ahol lényegét tekintve fel nem tárható marad és így őrződik meg, ahol nem engedi feltárni magát, azaz állandóan elzárkózik. A föld minden dolga, s egészében maga a föld is, kölcsönös harmóniában áramlik. De ez az áramlás nem elmosódás. A lehatárolás magában nyugvó áradata áramlik itt, ami minden jelenlévőt jelenlétében határol körül. Így az elzárkózó dolgok mindegyikében ugyanaz a magát-nem-ismerés van. A föld az, ami lényegszerűen elzárkózó…

aled P>!

Az elrejtés lehet megtagadás vagy csak elváltoztatás. Nem lehetünk abban sohasem biztosak, hogy az egyik-e vagy a másik. Az elrejtés elrejti, és elváltoztatja magát is…

Andaxin>!

Van Gogh festménye alapján még azt sem állapíthatjuk meg, hogy hol áll és kié. Ezt a pár parasztcipőt semmi sem veszi körül, amihez és ahova tartozhatna, leszámítva egy meghatározhatatlan teret. Még a szántóföld vagy a mezei utak sárcsomói sem tapadnak rá, ami legalább utalhatna használatára. Egy pár parasztcipő ez és semmi más.
És mégis.
A lábbeli kitaposott belsejének tátongó sötétjéből a munkásléptek fáradtsága mered ránk. Az otromba lábbeli megszokott súlyosságában benne sűrűsödik a lassú járás szívóssága, a szántóföld messze nyúló, örök-egyforma barázdái között, melyek felett ott süvít a zord szél. Bőrébe beivódott a föld zsíros nyirka. A cipőtalpak a mezei út elhagyatottságát láttatják az ereszkedő alkonyatban. A lábbeliben ott remeg a föld rejtett hívogatása, gabonaajándékának csendes érlelődése és érthetetlen lemondása önmagáról a téli föld sivár kopárságában. Ezt a lábbelit áthatja a panasztalan aggodalom a biztos kenyérért, az újra átvészelt ínség szótlan öröme, a szülés jöttén érzett remegés és a halál fenyegetésében kelt reszketés. A földhöz tartozik ez az eszköz és a parasztasszony világa őrzi meg. Ebből a megőrzött odatartozásból kel életre, önmagában nyugvón, az eszköz.
De a képen levő lábbelibe talán csak belelátjuk mindezt, míg a parasztasszony egyszerűen viseli a cipőt. Mintha ez az egyszerű viselés valóban oly egyszerű volna. Valahányszor a parasztasszony késő este elnehezült, de egészséges mozdulattal félreteszi a cipőket és valahányszor még sötét virradatkor újra érettük nyúl, és ünnepnapokon, amikor ügyet sem vet rájuk, mégis mindig tudja ezt, minden különösebb figyelmeztetés nélkül. Jóllehet az eszköz eszközléte alkalmasságában áll. De ez maga az eszköz lényegszerű létének teljességén nyugszik. Ezt nevezzük megbízhatóságnak. Ennélfogva jut el a parasztasszonyhoz a föld hallgató hívása, az eszköz által, s az eszköz megbízhatóságánál fogva biztos világában.

57-58. oldal

aled P>!

Ahhoz, hogy a művészetnek a valóságos műben működő lényegét felleljük, a valóságos műhöz fordulunk, és azt kérdezzük tőle, hogy mi is ő és miképpen van.

aled P>!

A gondolkodás számára az el-nem-rejtettség a görög jelenvalólétben a legelrejtettebb…

aled P>!

…a meghatározások alapozták meg a továbbiakban a dolog dologiságának mértékadó értelmezését és rögzítették a létező létének nyugati értelmezését. Ez a görög szavaknak a római-latin gondolkodásba való átvételével kezdődik. […] A görög neveknek ez a latin nyelvű fordítása, a közhiedelemmel ellentétben, semmiképp sem következmények nélküli folyamat. A látszólag szó szerinti és hűséges fordítás mögött a görög tapasztalatnak egy más gondolkodásba való átültetése rejtezik. A római gondolkodás átveszi a görög szavakat, de a jelentésüknek megfelelő, azonos eredetű tapasztalat nélkül, a görög szó nélkül. A nyugati gondolkodás talajtalansága ezzel az átültetéssel kezdődik.


Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy Sándor (szerk.): Szintézis – Tanulmányok a szellemi tudományok köréből I-II.
Friedrich Nietzsche: Vegyes nézetek és mondások
Karl Marx – Friedrich Engels: Művészetről, irodalomról
Arnold Gehlen: Kor-képek 1907–1914
Johann Wolfgang Goethe: Antik és modern
Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach
Hamvas Béla: Arkhai
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban
Duncan Shelley: Amer tánca
Hamvas Béla: A láthatatlan történet