Robotok ​kora 41 csillagozás

Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?
Martin Ford: Robotok kora

Mihez ​kezdünk, ha az algoritmusok képesek lesznek elvégezni a munkánkat?
Miért egyre megfizethetetlenebb a jó egészségügyi ellátás és oktatás?
Miért kellene minden országban bevezetni a garantált alapjövedelmet?
A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hoz a munkaerőpiacon is. Az okosrobotok, a tanuló algoritmusok és a mesterséges intelligencia általános terjedése nemcsak a gyártósor mellett állók, de az egyetemi végzettségűek állásait is fenyegeti. Ha nem készülünk fel minderre, a középosztály fokozatosan eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség pedig drasztikus méreteket ölt. Mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is, a piacgazdaság a ma ismert formájában hamarosan fenntarthatatlan lesz.
A Robotok korából képet kapunk arról, hogy mire számíthatunk a mesterséges intelligencia , a robotika, a és az infokommunikációs technológiák, a 3D-nyomtatás vagy az önvezető járművek rohamos fejlődését követően. Megtudjuk, miért nem működnek a gépek térhódítására… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

Tartalomjegyzék

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2017
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633043912 · Fordította: Garamvölgyi Andrea
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2017
352 oldal · ISBN: 9789633045237 · Fordította: Garamvölgyi Andrea

Enciklopédia 39


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 37

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

csartak P>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Most hogy elolvastam, arra tudok gondolni, milyen kis burokban éltem eddig az egyetemi adminisztrátori munkakörömmel. De ki tudja mit hoz a jövő, meddig lehet ezt csinálni? Talán ez még a jövő zenéje, de elképzelhető hogy sokáig nem kell várni a változásokra.

10 hozzászólás
Sai_home>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Akit érdekel az IT világa (robotok és MI) és a közgazdaságtan, annak ajánlanám a könyvet.
Először betekintést nyerhetünk, hogy melyik területeken milyen robotok/programok „veszélyeztetik” az emberi munkások megélhetését ("elveszik a munkát!"), illetve milyen további fejlesztések várhatóak, mik a kihívások. Minden fejezetben leírja a közgázos kövtetkezményeket is (legalábbis az ő saját véleményét, ami minimum gondolatébresztő). Nagyon hasznosnak találtam, olyan munkahelyek is megszűnhetnek a nem túl távoli jövőben, amikre nem is gondoltam, jó tudni az ilyesmiről.
Van ezen felül pár információ nem szorosan ide tartozó témákról is (például online kurzusok, az amerikai egészségügy helyzete), valamint pár szó a nanotechnológiáról és a technológiai szingularitásról is.
Ezek után van egy pár fejezetnyi okfejtés arról, hogy mit lehet és kell majd tenni politikai/pénzügyi téren, hogy a gazdaság tovább működhessen, az író nagy támogatója az alapjövedelemnek, sokat ír róla.
Kritikát annyit tudnék megfogalmazni, hogy nagyon USA-központú a könyv, nem írja le az ottani oktatási rendszer pontos működését, vagy a betegbiztosítás hogyanját és mikéntjét, de feltételezi ezeknek az ismeretét. Ennek ellenére a könyv nagy része az egész világra értelmezhető, szóval mindenképpen hasznos olvasmány volt.

Helga_Dávid>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Rendkívül átfogó és alapos munka a robotizációról.
Sajnos azonban a közbeszédben egyenlőre inkább csak a pozitív aspektusairól esik szó, ennek az egyre gyorsuló folyamatnak. Viszont világunkban egyre inkább érezteti hatását a negatív hatása is.
Ez a könyv most főként a robotizáció munkahelyekre gyakorolt hatásával foglalkozik.
Azzal, hogyan alakítja át a munkaerőpiacot, az egyes társadalmi rétegeket az egyre fokozódó technológiai fejlődés.
Főként elgondolkodtatóak a könyvekben leírtak, annak a fényében, hogy a könyvet Martin Ford 10 évvel ezelőtt írta. Számos, a könyvben csak lehetőségként ábrázolt dolog ma már az életünk mindennapos része. Mint például az önkiszolgáló kasszák a gyorséttermekben és az élelmiszer üzletekben. Vagy az önvezető autók (metrók) térnyerése.
Próbálja megkongatni a vészharangot, hogy bár például a gyári munka a robotoknak köszönhetően sokkal kényelmesebb és biztonságosabb lett, de sokkal kevesebb embert is foglalkoztatnak az ilyen gyárak.
Sürgeti, hogy a kormányok kezdjenek párbeszédet a témáról és kezdjenek el akcióterveket kidolgozni a munkanélküliség emelkedésének, és a vásárlóképes kereslet csökkenésének orvoslására.
Figyelmeztet, hogy eleinte a globális felmelegedés esetében is sok volt a szkeptikus és mostanra már visszafordíthatatlan folyamatok indultak be. Szeretné, ha nem történne ugyanez az robotizácóval is.
Az egy pont levonás azért jár, mert (számomra legalábbis) nem nyújtott megnyugtató megoldási javaslatokat és néhol túl száraz volt (főleg a közgazdasági vonatkozások esetében nehezen rágtam át magam a sok statisztikán és közgazdasági elméleten, pedig közgazdász vagyok).
Érdekesség (robotok kora), hogy egyidőben azzal, míg ezt a könyvet olvastam, a Netflix „véletlen” a figyelmembe ajánlotta Barack Obama Munka című mini dokusorozatát, ami szervesen kapcsolódik a témához és mindenkinek csak ajánlani tudom :)

Rocketdog>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Nagyon izgalmas témákat vet fel és a laikusok számára is érthető a nyelvezete. Úgy mutatja be a szerző a különböző technológiák/cégek/piacok működését, hogy közben látja is a hasznát és lehetőségeit a technológiai fejlődésnek, de közben kitér bizonyos negatív hatásokra is. Reálisabban közelíti meg, mint az elvakult technokraták, vagy mint az elvakult Black Mirror hívők.
Sok gondolatébresztő, vitaindító témakört találtam benne, most csak egyet emelek ki, ami a legnagyobb tévedésemre világított rá. Mégpedig, hogy a gépek idővel nem csupán a monoton, ismételhető, könnyen betanítható munkákat válthatják ki, hanem a kreativitást igénylőket is. Legyen az zene vagy festmény alkotása, vagy egy új törvény megalkotása. Szinte nincs is olyan terület, ahol ne válna lecserélhetővé az ember. Ami nem feltétlenül probléma számomra, hogy esetlegesen bevezetett alapjövedelem mellett csak az dolgozik, aki akar. De elkerülhetetlenül felvetődnek majd olyan kérdések is, mint pl. mi ad célt, önbecsülést az embernek, ha az önkéntesen végzett munkája is feleslegessé válik; a kiszolgáltatott családtagjainak felügyeletét, gondozását is képesek lesznek robotok ellátni; az intelligencia pedig genom szekvenálásnak köszönhetően mindenkinek adott lesz.

farkaspetra>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Egyáltalán nem szoktam ismeretterjesztő könyveket olvasni, bár most elgondolkodtam, hogy talán nem ártana. Közgazdász diplomám van, de azért mégis valamilyen szinten laikusként olvastam. Szeretek néha elgondolkozni, hogy vajon milyen lesz a jövő. És bár az számomra is egyértelmű, hogy egyre több területen történik meg az automatizálás, és emiatt egyre több munkakör fog megszűnni, érdekes módon odáig soha nem jutottam el a gondolatmenetben, hogy ez azt is jelenti, hogy mivel sok embernek nem lesz jövedelme, így hiába az automatizált termelés, ha nem lesz, aki megvásárolja az elkészült árut. Tetszett, hogy az író több példát is hozott, így könnyebben el tudtam képzelni egy-egy problémát/megoldási javaslatot. Mostanában eléggé rákattantam a Black mirror című sorozatra, ami szintén a jövő lehetséges vívmányairól és azok hátulütőiről szól. Némi hasonlóságot felfedeztem a könyvvel, pl. mi lenne, ha az ember halhatatlan lenne/halál után is lehetne vele kommunikálni; az emberi tudatot át lehetne tenni egy másik testbe/tárgyba. Szóval összességében nekem tetszett, bár elég félelmetes ezek után belegondolni, hogy milyen is lesz a jövő. Bár azt gondolom, hogy szükség van változásokra a hatékonyság növeléséhez, azért szkeptikus is vagyok néhány dologgal kapcsolatban, hogy tényleg megvalósulhat-e/ szükség van-e rá.

Galambdúc>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Elgondolkodtató olvasmány, és durva, hogy azokból, amiket nyolc éve leírt, egy jó része már valóság, pl. a mesterséges intelligencia hihetetlen fejlődése, a boltok és szolgáltatások automatizációja, a társadalmi egyenlőtlenségek egyre szembetűnőbb jelei. Attól tartok, ha a minden másban is igaza lesz, akkor nem túl fényes jövő vár ránk, ha csak észbe nem kapnak a világ vezetői. Eléggé Amerika központú kötet ez, ami kevésbé tetszett. Bár azt szemléletesen magyarázza, hogy minként ír felül ott is mindent egy szűk gazdasági elit érdeke, ami a világ többi részén sincs másként, és hogyan taszít az automatizáció embertömegeket a nyomorba. Én mondjuk nem félek a gépektől, de biztos akad, aki ha olvasta és csak a felét is elhiszi a jövőkutató jóslatainak, az berosál :) És nem a boldogságtól…

gjudit8>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Félelmetes könyv. Mi van, ha csak a fele igaz – de a rosszabbik fele válik valóra? Izgalmas kérdések és összefüggések, amelyeket eddig csak kevesen gondoltak át. A számok és a konkrét tények az USÁ-ra vonatkoznak, de a föld bármelyik országára és közösségére igaz lehet.

Hidden_fremen>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Hm. Sokkal többet nem nyújt, mintha valaki elolvassa az ezzel kapcsolatos cikkeket pl. a HVG-ben. Persze jó, hogy van egy ilyen könyv, de azért nem 100%-osan a robotokról szól. Kicsit keveri a big datával és viszonylag triviális közgazdasági megállapításai vannak. A megoldási ötletekkel jócskán adós maradt a könyv. Hogyan lehet felkészülni, mitől lesz ez jobb, stb. Összefoglalva kb. : A robotok már a spájzban vannak, de hogy erre mi a jó válasz az emberiségnek az passz.

hispan>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

A jövő, amiben a gépek fejlődése megváltoztat mindent, egyrészt nem holnap kezdődik, hanem tegnap, másrészt alapjaiban formálja át a gazdaságot és a társadalmat. A robotok nem egyre több, hanem a létező össze munkát át fogják majd venni, így az emberi munka(erő) értéke a nullával lesz határos. A vásárlóerő emiatt gyakorlatilag megszűnik, a gazdasági fejlődés pedig megrekedhet a létminimumon élő tömegekkel együtt. A garantált alapjövedelem csak egy eszköz a probléma megoldásához, a lényeg azonban a gondolkodásmód átformálása lenne (már amíg még szükség van egyáltalán emberekre a gondolkodáshoz).

hahota>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Csillagos ötös! Kötelező olvasmány! Abszolút érthető nyelvezetű. Nem gondolom, hogy előképzettséget igényel. Egyrészről ijesztő képet fest a közeljövőről, másrészről lehetőség is van benne bőven. Az biztos, hogy a társadalmunk abban a formában, ahogy mi ma ismerjük, nem sokáig fog működni. Alapvető változásokra van szükség. A kérdésem az, hogy ezt a felső 5% engedni (támogatni) fogja, vagy egy komoly válság kényszeríti ki? A technológiai feltételek adottak (vagy hamarosan adottak lesznek), de vajon az emberek a kapzsiságon és a hatalomvágyon túl tudnak-e lépni, hogy átszervezzék az emberiség életét. Ahogy olvastam a könyvet, időről-időre Jacque Fresco és a Vénusz projekt jutott eszembe.


Népszerű idézetek

Wiggin77 P>!

Ha van olyan, a számítógépes technológiát körüllengő mítosz, amellyel ideje lenne leszámolni, az az a közkeletű elképzelés, hogy a számítógép csak azt tudja megcsinálni, amire konkrétan beprogramozták. Amint láttuk, a gépitanulás-algoritmusok rutinszerűen rágják át magukat az adatokon, tárják fel a statisztikai összefüggéseket, és írják meg lényegében ezek alapján a maguk saját programját. De egyes esetekben a számítógépek még ennél is tovább mennek, és kezdenek befurakodni olyan területekre is, amelyekről szinte mindenki azt gondolja, hogy azok az emberi elme kizárólagos territóriumai: a gépek kezdik a kíváncsiság és a kreativítás jeleit mutatni.

126. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Kapcsolódó szócikkek: algoritmus · kíváncsiság · kreativitás · programozás · robot · számítógép
1 hozzászólás
inagypal >!

Ha elfogadjuk azt, hogy a gazdaságunkban idővel egyre kevesebb munkavállalóra lesz szükség, akkor abból logikusan következik, hogy át kellene alakítani az adórendszert, és azt a munkajövedelem helyett a tőkejövedelemre alapozni. Jelenleg minden nagyobb programot, például az idősek támogatását, javarészt a munkavállalók után befizetett – a munkáltatót és a munkást egyaránt sújtó – adókból finanszíroznak. Ez az adórendszer jelentősen enyhíti azoknak a vállalkozásoknak az adóterheit, amelyek nem munkaerő-, hanem inkább tőke- vagy technológiaigényes ágazatokban működnek. Ezek a cégek boldogan élnek a piacok és az intézmények nyújtotta előnyökkel, miközben kibújnak a kötelezettségek alól, és nem járulnak hozzá azoknak a programoknak a támogatásához, amelyek a társadalom egésze számára kulcsfontosságúak. Mivel így a munkaerő-intenzív iparágakat és vállalkozásokat aránytalanul nagyobb adóterhek sújtják, ez újabb lökést ad ahhoz, hogy a humán munkaerőt, ahol és amikor csak lehet, automata rendszerekre cseréljék. Igy előbb-utóbb az egész rendszer fenntarthatatlanná válhat. Ezért kellene inkább áttérnünk egy olyan adórendszerre, amely többet követel a főként technológiára alapozó, kevés munkavállalót alkalmazó vállalkozásoktól.

301. oldal, 10. fejezet - Az új gazdasági paradigma (HVG, 2017)

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

inagypal >!

Az Egyesült Államokban a politikai környezet olyannyira mérgezővé és megosztóvá vált, hogy még a leghagyományosabb gazdaságpoltikai kérdésekben is képtelenségnek tűnik egyezségre jutni. Ennek fényében könnyedén elvetünk bármilyen radikálisabb beavatkozással (például a garantált jövedelem bevezetésével) kapcsolatos párbeszédet, mondván, értelmetlen az egész. Érthető, miért vonzóbb kizárólag a kisebb és valószínűleg könyebben megvalósítható politikai intézkedésekre koncentrálni, amelyekkel meg lehet kapargatni kicsit a problémák felszínét, de így a nagyobb kihívások megtárgyalása egy bizonytalan, jövőbeni időpontra tolódik.
Ez azért nagyon veszélyes, mert az információtechnológia fejlődési ívének már rég nem az elején járunk, hamarosan az exponenciális görbe meredek szakaszába érünk. Felgyorsulnak az események, és a jövő már jóval azelőtt megérkezhet, hogy mi felkészültünk volna rá.

302. oldal, 10. fejezet - Az új gazdasági paradigma (HVG, 2017)

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Dóra_P>!

Mert a gépek maguk is munkásokká válnak, így munkaerő és a tőke teljesítőképessége közötti határvonal minden eddiginél jobban elhalványul majd.

12. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

gjudit8>!

Az egyetemen azért nem elvárás az elkötelezett munka, mert a munkahelyen sem lesz elvárás. A legtöbb munkakörben sokkal fontosabb, hogy az ember rendesen bejárjon és elvégezze, amit rábíznak, mint az, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtson.

273. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Rocketdog>!

Végső soron arra a kérdésre, vajon eljön-e az a nap, amikor az okos gépek lepipálják az átlagembert, és átveszik tőle a gazdaság működéséhez szükséges feladatok java részét, a jövő technológiájának jellege adja majd meg a választ — és nem a gazdaság történetéből összeollózott leckék.

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

gjudit8>!

1960-ban az egészségügy az amerikai gazdaságnak még csak a 6%-át tette ki. 2013-ra ez az arány majdnem megháromszorozódott, megközelítve a 18%-ot. Ami pedig az Egyesült Államok egy főre jutó egészségügyi kiadásait illeti, annak mértéke még sokkal jelentősebb növekedést mutatott, és most már nagyjából a duplája annak, amennyit a többi iparosodott állam költ egészségügyre. Az elkövetkező időszakban az jelenti az egyik legnagyobb kockázatot, hogy a technológia hatása továbbra is asszimmetrikus lesz: szinte a gazdaság egészében csökkenti majd a béreket, és növeli a munkanélküliséget, ezzel párhuzamosan pedig az egészségügyi ellátás költségei is nőnek majd.

164. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

gjudit8>!

A CBS News-nak adott egyik interjújában az Egyesült Államok elnökétől megkérdezték, hogy vajon a közeljövőben sikerülhet-e enyhíteni a munkanélküliség kínzó problémáján."Nincsenek csodatévő megoldások – jött a válasz. – Már ahhoz is nagyon gyorsan kell futnunk, hogy egy helyben maradjunk." […] „egyszerre kell megoldást találnunk a technológiai fejlődés miatt a munkaerőpiacról kihajított idősebb munkavállalók és a piacra lépő fiatalok számára” […] túl sokan lépnek be a munkaerőpiacra és túl sok a gép, amely szükségtelenné teszi az emberek munkáját."
[John F. Kennedy, 1963. szeptember 2.]

271. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

gjudit8>!

Az, hogy a munkavállalók egyre kisebb arányban részesednek a nemzeti jövedelemből, messzen nem csak az Egyesült Államokra jellemző tendencia. 2013 júniusában megjelent tanulmányukban két közgazdász – a chicagói üzleti iskola, a Booth School of Business tanárai, Loukas Karabarbounis és Brent Neiman – 56 ország adatait elemezte, és azt találta, hogy ezek közül 38 országban jelentősen csökkent a munkavállalók részesedése a nemzeti jövedelemből. A szerzők kutatásából konkrétan az derült ki, hogy a vizsgált 10 éves időszakban Japán, Kanada, Franciaország, Olaszország, Németország és Kína esetében nagyobb is volt ez a csökkenés, mint az Egyesült Államokban. Kínában – abban az országban, amelyről a legtöbben hisszük, elszipkázza az összes termelői munkát – különösen meredek volt a zuhanás: a részesedés háromszor gyorsabban esett, mint az USA-ban.

58-59. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

m6tika >!

Koza szerint a genetikus algoritmusoknak van egy komoly előnye az emberekkel szemben: nem korlátozzák őket prekoncepciók, vagyis nagyobb valószínűséggel állnak elő nem szokványos megoldásokkal.

129. oldal

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Kapcsolódó szócikkek: mesterséges intelligencia (MI-AI)

Hasonló könyvek címkék alapján

Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén
Mary Aiken: Cybercsapda
Byron Reese: A negyedik kor
Max Tegmark: Élet 3.0
Fehér Krisztián – Kökényesi-Bartos Attila – Bártfai Barnabás: Mesterséges intelligencia, avagy Pandora digitális szelencéje
Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld
Peter H. Diamandis – Steven Kotler: A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Csepeli György: Ember 2.0
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra