Kritikus ​rendszerhiba (Az Öldöklő-naplók 1.) 172 csillagozás

Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

A ​jövő emberisége felett nagyvállalatok uralkodnak, minden egyes bolygóközi küldetést csak a cég szerelhet fel, és csak ők hagyhatják jóvá. A felfedező csapatok saját biztonságuk szavatolása érdekében mindig a cég által delegált biztonsági androidok társaságában utaznak.
Sajnos egy olyan társadalomban, ahol a szerződéseket rendszerint az nyeri el, aki a legalacsonyabb összegért bármit elvállal, a biztonság nem éppen elsődleges tényező.
Mint például azon a távoli bolygón, ahol egy csapat tudós éppen felszíni vizsgálatokat végez a céges biztonsági droid felügyelete alatt. Ez a BiztEgység azonban már korábban feltörte saját vezérmodulját, és öntudatra ébredt. Magára csak Az Öldöklőként gondol – bár ezt azért nem hangoztatná, ha megkérdeznék.
Az embereket viszont mélyen lenézi, és csak arra vágyik, hogy legalább addig mindenki békén hagyja, amíg rájön, kicsoda is ő valójában. Azonban amikor egy másik, bolygójukhoz közeli küldetés tagjaival megszakad a kapcsolat, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Fumax SF Extra

>!
Fumax, Budapest, 2018
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700234 · Fordította: Tamás Gábor
>!
Fumax, Budapest, 2018
152 oldal · ISBN: 9789634700265 · Fordította: Tamás Gábor

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Öldöklő


Kedvencelte 11

Most olvassa 3

Várólistára tette 130

Kívánságlistára tette 121

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

gesztenye63 P>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Kicsit olyan, mintha az Öldöklő, a mi szép emlékű Dexterünk és a Terminátor szerelemgyereke lenne (hú, micsoda pikáns képzavar). De a legjobb értelemben ám…
Van ugye egy öntudatra ébredt MI, egy gyilokdroid, aki muszájból BiztEgységként funkcionál, de baromira hidegen hagyja az eredeti funkciója. Ő igazából egy széplelkű szociopata gépezet, aki ímmel-ámmal teszi ugyan a dolgát, de leginkább lesz@rja a csihi-puhit és csak arra törekszik, hogy minél több rendszeridőt tudjon elsumákolni magának kedvenc időtöltésére, a sorozatfüggésre.

Ámde mindeközben zajlik egy űrkolonizációs küldetés, történnek bizonyos huncut kalandok az őt körülvevő (és tulajdonképpen a gondjaira bízott, tehát a felelősségi körébe tartozó) emberekkel és módosított emberekkel.
Ilyenkor sajnálatos módon egy-egy mentőakció, világmegváltás és önfeláldozás erejéig meg kell szakítania a sorozatdarát, de meghackelt tudatának legmélyén végig csak az jár a kemény fejében, hogy bárcsak lenne már vége ennek a bohóckodásnak és mehetnék vissza a sarokba a többezer órányi letöltött tartalmamhoz bambulni (komolyan, csak a kóla meg a chips hiányzik).

Semmi világépítés, egyértelműen karakter- és kalandközpontú, sorozatindító kisregény. Nagyon szórakoztató darab, csak ajánlani tudom.

csartak P>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Rövid történet, de tök jól ráhangolódtam, én is titokban olvastam a melóban, mint ahogy Öldöklő nézte a sorozatokat. Együtt lázadtunk. :) Hősünk meglehetősen szimpatikus, tetszett az emberektől való különbözősége, és hogy kívülállóként tudja figyelni őket. Szóval kiváló magányos farkas karakterről van szó, ennek megtörhetősége további vicces helyzetekért és folytatásért kiállt, amit már várok is.

TiaManta >!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Instant maximum csillagos, új kedvences, főszereplő imádatos, egyszerű de nagyszerű, nem túlbonyolított történetes, ne várj nagy dolgokat , túl rövid érzetű /de itt tényleg az/, még több kell nekem, ide a folytatást, gyönyörű, igényes magyar kiadásos típusú könyv.
Egy szégyenlős robotféleség / BiztEgység. Behalok. Csak szeretni lehet szerintem.
Köszönöm mélyen tisztelt Martha Wells írónő! Ugyanannyi köszönet a kedves kiadónak is! Kérem szépen a következőt.
Készenlétben tartja egyik kezét követelőzően, másikban meg a pénz, mert úgy igazságos.
Közben erőteljesen szuggerál. Szinte már kancsít.

7 hozzászólás
Oriente>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Kicsit letört a sok lehúzó értékelés közvetlenül azután, hogy megjelent ez a kisregény, ezért halogattam az olvasását, de szerintem ez nem is volt rossz. Nem vettem túl komolyan, így egyáltalán nem fájt, sőt, kategóriájában egészen frappáns darab. Én kicsit még izgultam is, ahol izgulni kellett, és szórakoztattak az introvertált robot belső monológjai.
Azért kíváncsi vagyok a folytatásokban mennyire megyünk bele ennek a félig-ember-félig-droid témakörnek az etikai vetületébe, mert végül is mintha arról akarna szólni a dolog, hogy az ember már megint fabrikált magának valamit, amiről halvány lila gőze sincs, hogy lényegében micsoda…

Morpheus>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Laza olvasmány, de szeretek olyasmiről olvasni, hogy valaki vagy valami, aki/ami irányítás alatt áll, próbál kiszabadulni alóla. Mondjuk az egész történet nem sokkal több attól, mint egy hosszabb könyv első néhány fejezete. Értem a koncepciót, ha az írónak az a terve, hogy minden részben csak egyetlen állandó szereplő lesz, az Öldöklő, de hosszú távon ellaposodhat a történet, mert biz társak, kapcsolati háló nélkül unalmassá fog válni. Kíváncsi vagyok, merre fog haladni a történet a továbbiakban.

fekiyeti79 P>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Öldöklő-naplók

Egy magát Öldöklőnek nevező, öntudatra ébredt BiztEgység, aki feltörte a saját vezérlőmodulját és ráérő idejében sorozatokat néz. Ráadásul súlyos szociofóbiája van, mégis emberek őrzése a feladata.

Hmm… Érdekesnek tűnik, nézzünk bele….

Idegen bolygó, kis létszámú kutatócsapat, akció, rejtély. Számomra nyerő kombináció.
Világépítés? Nincs, de nem is érdekel, ahogyan Öldöklőt sem érdekli sokminden. Elfogadom. A cselekmény ellensúlyozza a hiányosságokat.
Szereplők? Na itt volt az egyetlen, ami nem igazán tetszett; pusztán nevek alapján nem lehet róluk megállapítani, hogy egy-egy karakter férfi-e, vagy nő. Amíg nem került említésre, addig nem is tudtam őket beazonosítani. Gondolom eredeti nyelven nincsenek ilyen gondok (he/she), de itt nagyon szembetűnő volt ez a hiányosság. Erre lehetett volna figyelni.

Egyébként az egész olyan, mint a főszereplő által nézett sorozatok egyikének indító része.
Nekem bejött, várom a folytatást!

pat P>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Gép testben gép lélek, ugyebár.

Először is, nagyon gratulálok a Nebula-díjhoz, nagy elismerés az, csak így tovább.
Másodszor, szeretném leszögezni, hogy a téma természetesen nagyon érdekes, sokszor, sokak által körbejárt (R. Daneel Olivawtól kezdve a Felhúzhatós lányon át folytathatnám a sort, akár a Géplélek acélembereiig – bár az picit másik alzsáner), a megközelítésben pedig tagadhatatlanul van némi eredetiség. Gondolok itt az E/1-es narrációra, a gyilokdroid autisztikus vonásaira és a szórakoztató műsorok iránti elköteleződésére – és ez ugyebár így együtt még vicces is.

No de akkor mi is a problémám? (Azon kívül persze, hogy sose értek egyet az ilyen díjas véleményekkel. :P) spoiler
Például az, hogy két sorral feljebb fel is soroltam a kisregény (szerintem) fennálló összes erényét és pozitívumát. Ezeken kívül meg egy tök lapos, sablonos, egypoénos, egypontnullás történet, amit annyival, de annyival jobban ki lehetett volna dolgozni… (Ne tessék nekem a terjedelmi korlátokkal jönni, tízoldalas novellában is láttam már jópár kidolgozottabbat, grr.) A karakterek sem számottevőek, a nyelvi megformáltságról pedig ne is essék inkább szó.

No jó, azért hozzátenném, hogy éppen kissé fáradt-morcos állapotomban volt hozzám szerencséje a kisregénynek (terjedelmi okokból kifolyólag az egésznek, ami ugye pech), simán lehet, hogy átsiklottam valami nagyon fontos és jelentős és klassz dolog, mélyebb értelem, mondanivaló, bárakármi felett, ez esetben elnézést, de sajnos így megy ez…

Razor P>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Kezdésnek nem volt rossz. A sztori nincs túlbonyolítva – a terjedelem miatt nincs is rá igazán lehetőség –, igazából csak háttérként szolgál a főszereplő BiztEgység bemutatására. Öldöklő karaktere nekem bejött, vicces volt olvasgatni a sorozatjunkie droid megjegyzéseit akár a rá bízott emberek, akár az aktuális szituáció kapcsán. Kíváncsi leszek, merre viszik majd a sztorit a folytatások.

>!
Fumax, Budapest, 2018
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700234 · Fordította: Tamás Gábor
luthienlovemagic IP>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Amikor a végére értem a könyvnek, akkor úgy éreztem, ez nagyon nem tetszett. Becsuktam, és csak néztem, és felmerült a kérdés: ennyi? Itt most nem a terjedelemre gondolok, mert ennél rövidebb írást is olvastam már, ami sokkal ütősebb volt, hanem a tartalomra. Ahhoz képest, hogy mennyire vártam ezt a könyvet, és hogy időközben többek közt egy Nebula-díjjal is jutalmazták, amihez gratulálok a szerzőnek, hát, mit mondjak sokkal többet vártam. Mindent egybe vetve közvetlen olvasás után nagyon alacsonyan állt nálam. Aztán mikor kissé eloszlott a csalódottságom, találtam benne néhány pozitívumot, főleg néhány jó ötletet. Például a gyilokdroid szórakoztató műsormániája vagy az, hogy az ősszemszögéből láttuk végig az egészet, ami egy jó megoldásnak tartok az író részéről. Még hellyel-közzel Öldöklő gondolkodását is bírtam. Ezek azonban nem elegek egy igazán jó könyvhöz. A probléma ugyanis ezeken felül veszi kezdetét. Sablonos, alulírt (túlírt – ez nézőpont kérdése), a karakterek kidolgozatlanok, és ami a legkevésbé tetszett az a könyv vége. Sokkal jobban ki lehetett/ki kellett volna dolgozni a történetet, vagy lefaragni, hogy egy jó novella lehessen belőle. Ebből sajnos egyik sem valósult meg.

Bővebben:
https://luthienkonyvvilaga.blogspot.com/2018/09/martha-…

Molymacska P>!
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba

Amikor olvastam ezt a könyvet csak az járt a fejemben: ez a Rock&Roll.
Persze nem zenei értelemben, mert az nincs benne, ellenben az alap koncepció is számomra nagyon tetszetős: van egy klónozott, elektronikusan feljavított lény (ugye nem tévedek, hogy valami ilyesmi?), aki gyakorlatilag egy gyilkológép/biztonsági munkatárs. Attól függ, kinek a szempontjából nézzük. A hiba, és a hogy a végére járnak a rejtélynek, az pedig külön adott egy különlegesebb ízt neki.
Én még nem olvastam sci-fibe oltott krimit (kövezettek meg. Ismerősöm javasolt néhányat) ezért számomra nagyon különleges volt maga a helyzet: nyomozunk is, meg nem is. van rejtély, de közben izgalom is van, mindez amúgy az űrben, úgyhogy minden jóból volt egy kicsi, és pont annyi mértékben, hogy egyik sem nyomja el a másikat.
De igazából ez még annyira nem lenne nagy dolog. Ha könyvről kezdtem beszélni, mindig azt emeltem ki, milyen jó stílusa van, és így van: engem a legjobban ez a stílus fogott meg, amit a főszereplő képvisel: sütött belőle a cinizmus, valamennyire az unalom, és egy adag nemtörődömség. Mivel nem emberi lényről van szó, így már ez is nagy dolog, de ez a stílus az egész könyvet áthatja és olyan odaszúrásokat olvashatunk, amik egyszerre sírva nevetősek és fájdalmasan igazak.
Nekem a rövidsége is nagyon tetszett (bár nem látszik, mert sok dolgom volt, de gyorsan olvasható. A könyv stílusának lendülete sodor magával) bár nagyon várom a következő kötetet. Remélem hamarosan kijön az is.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Molymacska P>!

Tömeggyilkos is lehettem volna, miután feltörtem a vezérmodulomat, de aztán rájöttem, hogy hozzáférhetek a cég műholdjain át sugárzott szórakoztató csatornák összes tartalmához.

(első mondat)

2 hozzászólás
hcs23>!

–  BiztEgység, van neved?
Nem tudtam, mire akar kilyukadni.
–  Nincs.
–  Öldöklőnek hívja magát – közölte Gurathin.
Kinyitottam a szemem, és ránéztem – képtelen voltam megállni. Az arckifejezésük alapján tudtam, hogy az arcomra van írva minden, amit csak érzek, és ezt utáltam.
–  Ez magántermészetű dolog.
Most hosszabbra nyúlt a csönd.
–  Gurathin – szólalt meg aztán Volescu –, azt akartad tudni, mivel tölti az idejét. Eredetileg ezt kerested a naplóban. Mondd el!
Mensza szemöldöke megemelkedett.
–  Igen?
A férfi tétovázott egy keveset.
–  A leszállásunk óta hétszáz órányi szórakoztató műsort töltött le. Elsősorban sorozatokat. Jobbára valami Menedékhold című dolgot. – A fejét ingatva jelezte a véleményét. – Valószínűleg arra használja, hogy adatokat kódoljon bele a cégnek. Ennyit nem nézhetett volna meg: azt észrevettük volna.
Felhorkantottam. Alábecsült.
–  Azt, amelyikben a céges ügyvéd megölte a terraformálásért felelős tanácsadót, aki a beültetett babájának volt a másodlagos donora? – kérdezte Ratthi.
Megint csak képtelen voltam megállni.
–  Nem ölte meg, ez mocskos hazugság!
–  Nézi – fordult Ratthi Menszához.

Dávidmoly P>!

Ez nagyszerű tervnek hangzott, mert nem kellett részt vennem benne.

31. oldal, Második fejezet

[névtelen]>!

TÖMEGGYILKOS is lehetettem volna, miután feltörtem a vezérmodulomat, de aztán rájöttem, hogy hozzáférek a cég műholdjain át sugárzott szórakoztató csatornák összes tartalmához. Azóta jóval több mint 35 000 óra telt el, nem sok gyilkolászással, de valószínűleg, mittudomén, közel 35 000 órányi film, sorozat, könyv, színdarab és zene elfogyasztásával. Szívtelen gyilkológépként teljes kudarcot vallottam.

Lyx>!

Szeretlek, páncél, és soha többé nem hagylak el.

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Öldöklő
Molymacska P>!

– Nem hibáztatod az embereket azért, mit tenned kellett? – kérdezte végül a férfi. – Ami történt veled?
Ezért örülök annak, hogy nem vagyok ember. Folyton ilyesféle dolgokkal jönnek.
– Nem. Ez emberi dolog. A konstruktok nem ilyen hülyék.

120. oldal

NewL P>!

A sisaklemezemet előzőleg átlátszatlanra állítottam, úgyhogy nyugodtan fintoroghattam, anélkül, hogy bármelyikük tudomást szerzett volna róla.

Molymacska P>!

A „szabad tulajdon” általában „szarvihart” jelentett

24. oldal

Molymacska P>!

Ezek tudósok, geodák, kutatók, nem akcióhős felfedezők azokból a sorozatokból, amelyeket épp azért szerettem, mert közük sem volt a valósághoz, azaz nem nyújtották a valóság lehangoló és hitvány érzetét.

48. oldal

[névtelen]>!

Az ő oldalukon pedig nem volt más, csak egy gyilokdroid, aki mindössze annyit akar, hogy mindenki maradjon csöndben, és hagyják békén, hadd nézze egész nap a szórakoztató csatornákat.

Kapcsolódó szócikkek: Öldöklő

A sorozat következő kötete

Az Öldöklő-naplók sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Larry Niven: Gyűrűvilág
Ann Leckie: Mellékes igazság
Dan Simmons: Hyperion
Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
Dan Brown: Eredet
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Frederik Pohl: Az átjáró
Connie Willis: Ítélet könyve
John Scalzi: Vörösingesek