All ​Systems Red (The Murderbot Diaries 1.) 53 csillagozás

Martha Wells: All Systems Red Martha Wells: All Systems Red Martha Wells: All Systems Red

A murderous android discovers itself in All Systems Red, a tense science fiction adventure by Martha Wells that blends HBO's Westworld with Iain M. Banks' Culture books.

In a corporate-dominated spacefaring future, planetary missions must be approved and supplied by the Company. Exploratory teams are accompanied by Company-supplied security androids, for their own safety.

But in a society where contracts are awarded to the lowest bidder, safety isn’t a primary concern.

On a distant planet, a team of scientists are conducting surface tests, shadowed by their Company-supplied ‘droid — a self-aware SecUnit that has hacked its own governor module, and refers to itself (though never out loud) as “Murderbot.” Scornful of humans, all it really wants is to be left alone long enough to figure out who it is.

But when a neighboring mission goes dark, it's up to the scientists and their Murderbot to get to the truth.

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Tor Books, New York, 2019
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781250214713
>!
Heyne, München, 2019
576 oldal · ISBN: 9783641249519
>!
Recorded Books, Prince Frederick, 2017
ASIN: B076X98RLL · Felolvasta: Kevin R. Free

5 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Öldöklő · Murderbot


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

Noro P>!
Martha Wells: All Systems Red

…Ennyi?

Sejtem én, miért sztárolják így GyilokBot történetét: mert a szegény, elnyomott kiborg kisebbségnek megmutatja az érzékeny, emberi oldalát. És ez most trendi. Nem is lenne vele semmi baj, de ennyi emberséget szerintem Schwarzi is mutatott a Terminátor Kettőben. (Vagy Ötös Robot a Rövidzárlatban, de az egy teljesen más típus :D) Egy 2018-as könyvecskétől azonban ennyi nekem nem elég.
Nem kicsit félrevezető a történet egész tálalása. Az első mondatból megtudjuk, hogy a főhős nem sorozatgyilkos. De miért is kéne annak lennie? Mert egy fegyveres kiborg, kis programhibával? (Kiborg a szó terminátori, nem a robotzsarui értelmében: gépi alapra épített élő szövet.) Az ember azt várja, hogy ez a „nem sorozatgyilkos” dilemma végigkíséri az egész történetet, pedig csak egy hangzatos felütés, semmi több. GyilokBot legnagyobb lelki problémája az, hogy lámpalázas lesz, ha emberekkel kell beszélnie. Ami elsőre jó poén, de csak egyszer. GyB figurája nem más, mint egy kissé excentrikus, de egyéb vonásaiban teljesen archetipikus vonakodó hős. Akit körülvesznek az indokolatlan(?) előítéletek, de a szerző ezekkel sem kezd semmi eredetit.
Mi marad? Egy helyenként ígéretes, de összecsapott végű kaland-kisregény, amelynek erősebb részei leginkább talán a Nyolcadik utas hangulatát idézik fel. Egy kutató expedíció egy idegen bolygón rejtélyes eseményekbe botlik, szabotázs miatt elszigetelődik a külvilágtól, és nincs felkészülve a probléma megoldására. Már alapból sem egy sziporkázó történet, de az átlagos szintet megütné, ha legalább a bolygón történtek befejezése rendesen ki lenne dolgozva.

1 hozzászólás
ViraMors P>!
Martha Wells: All Systems Red

That’s a human thing to do. Constructs aren’t that stupid.

A könyv legeleje nagyon tetszett, aztán egy darabig folyamatosan felbosszantott, a végére pedig többé-kevésbé jól elszórakoztam.
Adott a spoiler biztonsági android, ami valamikor, történetünk kezdete előtt feltörte a saját biztonsági egységét, azóta tessék-lássék végzi a dolgát, de igazából köszöni jól megvan az emberek nélkül, igazán békén hagyhatnák úgy mindörökre. Persze nem hagyják. Az emberek – legalábbis ezek az emberek – nem olyanok. Meg a körülmények sem. Valaki, valamiért nagyon ki akarja irtani a teljes bandát. Emberestül, androidostul spoiler
Igazából remekül elvoltam a különböző szituációs jelenetekkel, amikor az android próbált rájönni, mit is kezdjen a rendhagyó emberekkel, az emberek meg arra, hogy mit kezdjenek a rendhagyó androiddal. Néha mondjuk kissé önismétlésbe fulladtak ezek a részek, de jobbára szórakoztatóan bizonytalanok és szeleburdiak tudtak lenni.
Sajnos mindez csak egy részét teszi ki a kisregénynek, maradt még egy csomó narráció, ami hiába indított érdekesen és szemtelenül, nem sokkal később zavaróan körülményessé vált, és volt egy szakasza a könyvnek, amikor oldalanként akartam valami egészen másba kezdeni, annyira bosszantott. Ami viszont ennél is jobban zavart, az a világépítés, pontosabban annak összevisszasága. Ide-kap, oda-kap ezt-azt már-már véletlenszerűen elmond, máshol elejt pár információmorzsát, de a végeredményt legalább annyira lyukasnak és hiányosnak éreztem, mint hőseink azt a bizonyos térképet…

Nem volt ez rossz, kíváncsi leszek a folytatásra is, de azért azt hiszem, lehetett volna még csiszolgatni rajta.

6 hozzászólás
Evione>!
Martha Wells: All Systems Red

Egy laza, könnyed és humoros sci-fire volt szükségem, ami nem akarja megváltani a világot. Az elvárásaimnak az All Systems Red tökéletesen megfelelt. A történet főszereplője a magát Murderbot-nak nevező SecUnit egység, aki miután sikeresen feltörte a vezérmodulját (tehát lehet mondani, hogy öntudatra ébredt) főleg sorozatnézéssel üti el az időt. Közben azért igyekszik a gondjára bízott kutatócsoport biztonságára is ügyelni, úgy, hogy rettenetesen zavarba hozzák az emberi interakciók. Szóval igen, a főszereplőnk egy sorozatfüggő, introvertált és enyhén szociális fóbiás droid. Hát lehet nem imádni? :D
Maga a sci-fi környezet is érdekes, bár elismerem, hogy sok újdonság nincs benne, persze a könyv elég rövidke, így ennek a számlájára is írható, hogy túl sok világépítésre már nem maradt hely, de amit eddig megismerhettünk belőle, az bizony elég klisés. Ettől függetlenül, ha a világépítés nem is, de maga a történet elég egyedi, és egyébként is az All Systems Red annyira szórakoztatóra sikerült, hogy az itt-ott felbukkanó klisék fölött hajlandó vagyok szemet hunyni.

Serenity87 P>!
Martha Wells: All Systems Red

Érdekes volt és tetszett a humora, de nagyon-nagyon rövidnek éreztem. Murderbot a maga módján nagyon emberi a sorozatfüggőségével és humoros narrációjával. Az ember mellékszereplők különösebben nem tudtak érdekelni, a cégben és a világban érzem, hogy még rengeteg olyan dolog van, amit elmondhatna az író.

Egyelőre nem értem a nagy hype-ot, ami a sorozatot övezi, de ez csak az első rész volt, majd valamikor folytatom a következővel!

Anna_I>!
Martha Wells: All Systems Red

Egy jó ideje megvolt már az e-könyv, sok jót is hallottam róla, de igazán sose keltette fel az érdeklődésem. Most azért vettem mégis elő, hogy a rövid könyvek kicsit feljavítsák az olvasási számaimat. De örülök, hogy megtettem, mert jól megírt és szórakoztató könyvről van szó.

Annak ellenére, hogy sorozatkezdő rész, önmagában is megállja a helyét. Murderbotot követjük nyomon, aki egy szentiens robot, és aki nem igazán tartja magát képesnek arra, hogy az emberi társdalom része legyen (nem is akar az lenni), hogy nagyon is emberi tulajdonságokat mutat. A lényegében depressziós-szorongó tulajdonságaival egyszerre ad sokaknak kapcsolódási pontot, magára tud ismerni az ember, de egyszerre egy „másik” is, „idegen”, hiszen egy robotról van szó. Ez a kettőség a fő humorforrás a könyvben, amit szerintem a szerző jól eltalált, szórakoztató volt olvasni.

De közben ma a cselekmény is érdekes, még ha nem is túl bonyolult: egy bolygón egy kutatócsapat végez vizsgálatot, amikor furcsa baleset éri őket, és Murderbottal közösen igyekeznek kideríteni, mi van ennek a hátterében. Ezt meg is oldják a részen belül, kerek-egész lezárása van. Egyelőre nincs bennem erős késztetés, hogy folytassam, de biztos, hogy elő fogom venni még a sorozatot.

littlelinda>!
Martha Wells: All Systems Red

Ez a kisregény szerintem leginkább azoknak fog tetszeni, akik (mint én) hadilábon állnak a hardcore sci-fivel, és inkább a könnyebb, szórakoztató fajtát szeretik. A The Murderbot Diaries sorozat cím valóban kicsi félrevezető, énis több erőszakra számítottam, de szerintem így is teljesen élvezhető volt a történet. MurderBot nagyon jó fej volt, bírtam az iróniáját és a közömbösségét, sok vicces helyzetet teremtett az, hogy képtelen volt normálisan kommunikálni az emberekkel, és hogy nem akart megnyílni előttük. Szerintem a történet is érdekes volt, az izgalmassága ugyan hullámzott, és kicsit sajnáltam, hogy a végső csatáról nem volt konkrét leírás, de egy rövid, szórakoztató történetnek teljesen jó volt. Tetszett a kiborg ábrázolás, Wells nagyon jól jelenítette meg MurderBot emberi és gépi oldalát is. Sajnos a végével nem teljesen vagyok kibékülve, de azt is megértem, miért lett ez, hiszen a végére spoiler. Valaki írta előttem, hogy akinek tetszett A marsi, annak ez is fog, amiben van is igazság, mert a stílusa engem is arra emlékeztetett egy párszor, de mivel ez fele olyan hosszú, nekem ez jobban tetszett – sokkal kevesebbet unatkoztam rajta :'D Végül azért kíváncsi vagyok a második részre, úgyhogy azt is mindenképpen elolvasom majd :)

ujhelyiz P>!
Martha Wells: All Systems Red

I don't care – fogalmazza meg többször a narrátorunk a véleményét az emberekről, céljaikról és feladatukról, amikor elvonják a figyelmét arról, hogy visszatérjen a szórakoztatóipari termékek fogyasztására. Kicsit megkavarja a dolgokat, hogy a narrátorunk egy minimális személyiséggel rendelkező android, akinek a szoftvere és fegyverzete egy távoli bolygón levő kutatócsapat védelmére küldené.

Jókat hallottam a történetről, de ehhez képest azt kell, hogy mondjam, hogy ez szerintem mindössze átlagos – a történet nem túl egyedi, a főszereplő karakter majdnem annyira érdekes személyiség, mint egy óriás amőba, és a cinikus, anti-kapitalista humort is láttam már jobban megoldva. Nem mondom, hogy nem volt legalább egy kissé szórakoztató, de összességében szerintem ez alapvetően egy egyszer olvasható, de gyorsan felejthető olvasmányok egyike.

infinitedreams IP>!
Martha Wells: All Systems Red

Még tavaly olvastam, de sajnos nem hagyott bennem mély nyomot. A sztori nem volt rossz, de formabontóan izgalmas vagy fordulatos sem (legalábbis számomra), ezért a stílusnak, az abból fakadó frissességnek kellett volna elvinnie a hátán az írást, de abba meg beleuntam egy idő után, és idegesíteni kezdett, hogy az író folyton bizonygatja, a főhős mennyire nem olyan, mint az emberek.

Nem bántam meg, hogy elolvastam, de nem hiszem, hogy vevő leszek a folytatásra.

flamepetals>!
Martha Wells: All Systems Red

Izgalmas volt Murderbot fejében lenni. Szerintem remekül össze vannak szőve benne az emberi és gépi tulajdonságok ahhoz, hogy saját tudattal rwndelkező lénynek, de mégse embernek érzékeljem. A történet csavaros volt, és közben nagyon megkedveltem a küldetésben részt vevőket. Kíváncsi vagyok, hogy vajon milyen kalandokban lesz még része a főszereplőnek.


Népszerű idézetek

ViraMors P>!

I could have become a mass murderer after I hacked my governor module, but then I realized I could access the combined feed of entertainment channels carried on the company satellites. It had been well over 35,000 hours or so since then, with still not much murdering, but probably, I don’t know, a little under 35,000 hours of movies, serials, books, plays, and music consumed. As a heartless killing machine, I was a terrible failure.

Kapcsolódó szócikkek: Murderbot · Öldöklő
Noro P>!

Yes, talk to Murderbot about its feelings. The idea was so painful I dropped to 97 percent efficiency.

Chapter Three

littlelinda>!

I tried to decide whether to believe it or not, or whether it mattered, when I was hit by a wave of I don't care.

Serenity87 P>!

The whole group had been remarkably drama-free so far, which I appreciated. The last few contracts had been like being an involuntary bystander in one of the entertainment feed’s multi-partner relationship serials except I’d hated the whole cast.

47. oldal, 3. fejezet (B01MYZ8X5C)

littlelinda>!

Gurathin turned to me. „So you don't have a governor module, but we could punish you by looking at you.”
I looked at him. „Probably, right up until I remember I have guns built into my arms.”

ViraMors P>!

I am not a combat murderbot, I’m Security. I keep things from attacking the clients and try to gently discourage the clients from attacking each other.

littlelinda>!

In my defense, we'd been here twenty-two planetary days and I hadn't had to do anything but stand around watching humans make scans or take samples of dirt, rocks, water, and leaves. The sense of urgency just wasn't there. Also, you may have noticed, I don't care.

littlelinda>!

Mensah gave everybody watch shifts, including me. This was new, but not unwelcome, as it meant I had blocks of time where I wasn't supposed to be paying attention and didn't have to fake it.

Kapcsolódó szócikkek: Dr. Mensah
Evione>!

Then Mensah said quietly, „SecUnit, do you have a name?”
I wasn't sure what she wanted. „No.”
„It calls itself 'Murderbot',” Gurathin said.
I opened my eyes and looked at him; I couldn't stop myself. From their expressions I knew everything I felt was showing on my face, and I hate that. I grated out, „That was private.”
The silence was longer this time.
Then Volescu said, „Gurathin, you wanted to know how it spends its time. That was what you were originally looking for in the logs. Tell them.”
Mensah lifted her brows. „Well?”
Gurathin hesitated. „It's downloaded seven hundred hours of entertainment programming since we landed. Mostly serials. Mostly something called Sanctuary Moon.” He shook his head, dismissing it. „It's probably using it to encode data for the company. It can't be watching it, not in that volume; we'd notice.”
I snorted. He underestimated me.
Ratthi said, „The one where the colony's solicitor killed the terraforming supervisor who was the secondary donor for her implanted baby?”
Again, I couldn't help it. I said, „She didn't kill him, that's a fucking lie.”
Ratthi turned to Mensah. „It's watching it.”

Chapter Five - 47. old.


A sorozat következő kötete

The Murderbot Diaries sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Andy Weir: Artemis (angol)
J. D. Robb: Rapture in Death
Silent Night
Dean R. Koontz: One Door Away from Heaven
Daniel O'Malley: The Rook
Blake Crouch: Upgrade
Tom Sweterlitsch: The Gone World
J.D. Barker: She Has A Broken Thing Where Her Heart Should Be
Marcus Sakey: Brilliance
A. G. Riddle: The Atlantis Gene