A ​szavak ablakok vagy falak 53 csillagozás

Erőszakmentes kommunikáció
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Dr. ​Marshall B. Rosenberg, aki végzettsége szerint klinikai pszichológus, nemzetközileg elismert békeközvetítő és az erőszakmentes kommunikációs világszervezet alapítója. Dr. Rosenberg hosszú évek óta azt tanítja, hogy ha megtanulunk igazán tisztán és hatékonyan kommunikálni, tehát valóban szót érteni egymással, képessé válunk arra, hogy elejét vegyük a véres harcokhoz, háborúkhoz vezető konfliktusoknak.
Könyvében így ír felismeréséről: „Miközben együttérzésünk fenntartásának tényezőit vizsgáltam, meglepett, hogy mekkora szerepe van a nyelvezetnek és a szóhasználatnak. Kidolgoztam a kommunikációnak – a beszédnek és a figyelésnek – egy olyan módját, amely lehetővé teszi, hogy valódi kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és másokkal, és természetes együttérzésünk tág teret kapjon. A kapcsolatteremtésnek ezt a modelljét erőszakmentes kommunikációnak neveztem el. Az erőszakmentes szót Gandhi értelmezésében használom, tehát a természetes együttérzésünk kifejezésére – arra az… (tovább)

Eredeti cím: Nonviolent Communication – A Language of Life

>!
Agykontroll, Budapest, 2001
196 oldal · ISBN: 9637959874 · Fordította: Bojtár Tamás, Rambala Éva
>!
Agykontroll, Budapest, 2001
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 96379597X · Fordította: Bojtár Tamás

Enciklopédia 6


Kedvencelte 16

Most olvassa 26

Várólistára tette 138

Kívánságlistára tette 110

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

kratas P>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Hűha, ez hosszú lesz :)
Szóval a háttértörténet annyi, hogy főnököm ajánlására szereztem meg ezt a könyvet, mivel véleménye szerint lenne még hova fejlődnöm… nem értem, hogy mi baja van velem, naponta csak átlag 5x küldök el valakit a búsba :D de nagyon igyekszem figyelni arra, hogy ugyanazt az embert csak maximum kétszer :D
Viccet félretéve, erre mindenkinek szüksége lenne. Mennyivel kedvesebbek lennénk, milyen kiegyensúlyozott és boldog kapcsolatokat tudnánk üzemeltetni, ha jobban odafigyelnénk arra, hogy a másik fél a beszélgetésben milyen érzésekkel rendelkezik. Azért itt megint előjön belőlem a kisördög és meg kell, hogy jegyezzem, hogy van akivel egyszerűen nem lehet így együttműködni. De a példákat inkább nem sorolom fel. Jó-jó, mindenkivel lehetne, de nincs az a szent, akinél egy-két ember ne húzná ki a gyufát :)
Cetliztem az észrevételeimet, így az összkép után jöjjenek a száraz tények:
– Jobb lenne ezt nem erőszakmentes, hanem inkább – ahogy a könyvben is szerepel – együttérző kommunikációnak hívni. Az erőszak – hiába mentes – negatív jelentéssel bír, ha már muszáj ezt a verziót tolni, akkor legyen békés, szelíd, mittomén.
– Tényleg mesés dolog lenne, ha mindenki így működne. Sajnos a mai társadalmi elvárás az, hogy az érzéseinket ne mutassuk ki. Ha sírsz, gyenge vagy. Ha látják rajtad a fájdalmat, kicsinálnak. Ha repdesel a boldogságtól, akkor alád vág valaki. Jó, nem mindig, de az abszolút nem EMK tudatúak így működnek és rohadt sokan vannak.
– Az egyik kulcsszó nálam a tisztelet volt. Nem írom le, hogy ennek kölcsönösségéről mit gondolok, de ritkán működik. Sajnos.
– Nagyon tetszettek a végén a tesztek. Leginkább a megfejtések, mert nem a szokásos szöveg szerepelt ott (helyes vs. helytelen), hanem az, hogy NEM EGYEZIK A VÉLEMÉNYÜNK. Ez gyönyörű, de tényleg.
– Az empátiáról szóló rész szuper volt, nagyon tetszett. Sokadjára is :)
– Általános benyomásom, hogy hihetetlen bátorság kell ahhoz, hogy valaki elkezdjen így kommunikálni. Felvéstem azt is egy kis cetlire, hogy egy utópisztikus társadalomban majd biztos ez lesz az elterjedt kommunikációs forma, de azért odaírtam azt is, hogy nem szeretném ezt megélni. Ezzel az állandó visszakérdezéssel (tudom-tudom, asszertív kommunikáció, fogadás, megértés, fontosság) engem csak felhúzna az illető. Kb. a Pusztító c. film jutott eszembe. Ja, az egy az egyben ez lehet :)))
Alapjában véve tetszett amúgy. Anyám kuncogva kérdezte, hogy ki írta a könyvet, mert szerinte biztos férfi az illető és annyi történt, hogy megvizsgálta, hogy hogyan kommunikálnak a nők :))) Egy kifejezés viszont szörnyen irritált (hála az égnek csak három vagy négy alkalommal került felhasználásra): tudatosságunk fénycsóvája.. vessük ide meg oda… ez egy kicsit hümm… hogy is fogalmazzak… túlzás volt.
És hogy még személyesebbé tegyem az önismeret rögös útján történő Canossa-járást:
Kedves Főni!
A héten nem értettünk egyet valamiben. Sajnálom, hogy a végén nem hagytam neked lehetőséget arra, hogy megvédd magad és a te szempontodból is elmondhasd a történteket. Nem a feléd érzett harag miatt tettem ezt, hanem mert tényleg rosszul estek a szavaid, ami elől önsajnálatba menekültem és két este is szanaszét bőgtem a fejem itthon. A második este aztán rájöttem, hogy igazából magamra vagyok dühös, mert már régóta tisztában vagyok azzal, hogy az önbizalmam nagyjából egy amőba szintjén leledzik, mégsem teszek ellene soha semmit. Mielőtt elkezdenénk elemezni, hogy ez minek az eredménye – még ezt is tudom pontosan. A szülők is ablakok vagy falak :) Szóval kívánságlistára tettem az önbizalom erősítéssel kapcsolatos könyveket és hamarosan leperegnek rólam az ilyen dolgok :) Amint tudatosságom fénycsóváját sikerül erre a hiányosságomra vetítenem :D

12 hozzászólás
Amrita I>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Ötből hat csillagos darab. Másodszorra olvasom újra, imádom. Az embert, a módszert (működik!), a szemléletet. A legjobb és legműködőbb dolgok egyike, amit az elmúlt másfél évben tanultam. Ami kicsit hiányzik belőle nekem, hogy azt nem tanítja, hogy mikor nem kell használni, mikor elég határt húzni, csak simán megvédeni magam és kilépni a szituációból. van, amikor szeretnék erőszakmentes lenni, van, amikor muszáj, és van egy harmadik kategória, amikor túl rövid az életem, hogy minden hülyével együttérezzek, és nem feladatom megmenteni a lelkét. Mert én nem terapeuta vagyok, nem ez a misszióm, mint Rosenbergnek, van, amikor nem kell energiát pazarolnom.
Mert asszertívnek lenni az energia, kőkemény agymunka, fárasztó. És van, amikor akkor sem sikerül, ha szeretném, mert már elfáradtam. De jobb esetben ezt elfogadja az, akinek fontos vagyok, és a kommunikációs hiba is olyan hiba, ami javítható. Nem megbocsáthatatlan bűn.

Szóval jó, hasznos, de a napi használata lábjegyzetelésre szorul, és akkor sincs tragédia, ha épp nem tudod/akarod használni.

virezma >!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Az EMK modell 4 lépése nagyjából megvolt ismerősök révén, de azért gondoltam, hogy nem árt kicsit jobban utánaolvasni, ugyanis tudom magamról, hogy nem igazán ennek szellemében működöm. Nem mondom, van egy ezoterikus színezete, főleg a lefordított dalszövegektől a falat kapartam, illetve voltak benne számomra erőltetettnek tűnő modell párbeszédek. Amit szintén nem értek, hogy a szereplők nevét miért kellett magyarra fordítani, mi volt vele a szándék. Szóval összességében az egész könyvben van valami megmosolyogtatóan újhullámos. Ugyanakkor valamennyit sikerült belőle leszűrnöm és átmentenem, és már észre is vettem magamon, hogy bizonyos helyzetekben elkezdtem alkalmazni.

kriszet_Paulinusz P>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Előttem @kratas mindent leírt erről a könyvről, amit le lehet.

Én pár szösszenetet tennék csak hozzá. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy két ember akkor tud csak kommunikálni egymással, ha akarják, ha megvan az efelé való törekvés. Amennyiben ez hiányzik én nem tehetek semmit. Mondhatom a magamét az süket fülekre fog találni. Az író végig olyan példákat hoz, amelyek pozitívan zárulnak, bár negatív felhangok vannak benne és néhol gyilkos indulatok. Én összeakadhatok egy hasonlóan törekvő emberkével, akinek nem az az érdeke, hogy jól ledorongoljon, vagy belefullasszon a mondandómba, és olyannal is aki nevetve, egy legyintéssel magamra hagy a folyosó közepén. Mindkettő helyzetben megteszem, amit lehet.

Jó lenne, ha a gyerkőcök elolvasnák ezt az iskolában kötelezően, hogy legyen egy kis fogalmuk arról, hogy a mi a fene az a tisztelet például (és a tanárok is). Nekem is nagyon tetszett és én is kiemelem a szépségét a NEM EGYEZIK A VÉLEMÉNYÜNK mondatnak. Tiszteletteljes, nem ítélkezik és teret hagy a partnerek között.
A legkomolyabban: ez egy nagyon hasznos és fontos könyv!

Sai_home>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Eljött az a pillanat, amikor komolyan el kell gondolkodnom, hogy hogyan is viszonyulok egy könyvhöz, hány csillagot ér, mit írjak róla. Azért alakult ki ez a helyzet, mert nem triviális, hogy magáról a könyvről, megfogalmazásáról, érthetőségéről írjak, vagy a benne található módszerről, esetleg mindkettőről.

A könyvben ugyanis vannak hasznos és értékes gondolatok. Elvétve. Rosszul tálalva. Számomra a legfőbb gondot az jelentette, hogy nem tisztázta rögtön az elején, hogy a bemutatott módszer pontosan mikor használható, kikkel szemben. Nekem volt egy prekoncepcióm, hogy általános mindennapi kommunikációról van szó, emiatt teljesen rossznak ítéltem meg már az alapokat is. A példák alapján lassan kialakult bennem az a kép, hogy főleg olyankor lehet alkalmazni, amikor az egyik félnek hatalma van a másik felett (szülő-gyermek, tanár-tanuló, főnök-beosztott), vagy kozel állnak egymáshoz. Később ez is borult, ráadásul a könyv felénél leírja, hogy mikor használható a módszer, de a példák ezzel nincsenek összhangban. Tulajdonképpen egy zavar van a fejemben, nem sikerült átadnia, amit szeretett volna. Taposztalataim szerint akkor sikerül így egy könyv, amikor egy általános igazságot akar „eladni” más köntösben, így direkt lesz zavaros az egész, hogy valami mély dolognak látszódjon, vagy nem lehet a módszerről egy logikus leírást adni, mert akkor kibuknának a hibái.

A módszer lényege az lenne, hogy azonosítsuk az érzelmeinket, az igényeinket, amik nincsenek kielégítve, kapcsoljuk össze a másik fél által tett vagy mondott dolgokkal (ok-okozati összefüggésként), majd az egészet érthetően kommunikáljuk és egyértelműen közöljük azt is, hogy mit szeretnénk a másiktól. Gyakorlatilag ilyen mondatokban kellene gondolkoznunk: Amikor ezt-meg-azt csináltad, akkor ílyen-meg-olyan érzések támadtak bennem, mert ezt-meg-azt szeretném, szóval azt kérném tőleg, hogy így-megy-úgy cselekedj. A másik iránya pedig az lenne, hogy amikor a másik fél mond valamit, akkor próbáljuk kideríteni az előbbi építőköveket, tehát az érzelmeit és az igényeit, valamint, hogy mit vár tőlünk vagy mástól, esetleg sajátmagától.

Azért zavaros nekem ennek a használhatósága, mert az esetlek döntő többségében az embert nem érdeklik a másik érzelmei vagy igényei, így annak közlésével nem tudom rávenni az általam elvárt cselekedtre. Ugyanez igaz a másik irányra is, nem sok értelme van kideríteni a másik tényleges gondolatait, semmi hasznom nem származna belőle. Kivételt képezhetnek a családon belüli kapcsolatok, illetve egymáshoz közel álló emberek közötti kommunikáció, ahol ténylegesen hasznos lehet ismerni a másik fél érzelmeit, vágyait.

Az egész módszer ennek ellenére hasznos lehet, mégpedig önmagunk elemzésére, megpróbálhatjuk elválasztani egymástól az igényeinket és az érzéseinket, így rájöhetünk, hogy mire vágyunk igazából. Illetve a másik fél megértéséhez is jó lehet, bár ennek haszna kétséges, még át kell gondolnom.

Az egész módszer alapjait se tartom teljesen helyesnek, szerintem egy-egy érzelmet nem pontosan egy dolog fog kiváltani, ha például idegesek leszünk este, mert ránk dudálnak, akkor többnyire az egész napos vagy akár hetes stressz állhat a háttérben, nem az aktuális szituáció, így az egész elemzés vakvágányra téved.

Összességében még át kell gondolnon, hogy használható módszert kaptam-e és ha igen, akkor mikor és hogyan alkalmazzam, de ehhez más forrásokból kellene további információkat gyűjtenem, a könyv nem adott eleget.

2 hozzászólás
Zsoofia>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Egy internetes zaklatással kapcsolatos előadáson merült fel ez a kommunikációs forma mint lehetséges eszköz a trollok ellen, és kiderült, hogy ez a könyv megvan itthon. Aztán az is kiderült, hogy én pár technikát ezekből már egy jó ideje alkalmazok házon belül konfliktus-elsimításra. Nem hiszem, hogy minden létező szituációt le lehet reagálni ezen a módon (ahhoz nagyon jól képzettnek és tudatosnak kell lenni), de ha valaki elolvassa, és legalább a közvetlen környezetét képes úgy kezelni, hogy kiszáll a mókuskerékből, akkor már empatikusabb emberré vált. Bátran ajánlom azoknak, akiknek van verbálisan agresszív családtagjuk (vagy esetleg ő maga az), nagyon sok hasznát fogja venni.

Papírtigris>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Szerintem szuper könyv, el kéne olvasnom még vagy hatszor és még talán akkor sem tudnám betartani. :) De formabontó, egyedi, érdekes és bár így lenne. :)

Morn>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

A legvégén lévő teszt kivételével mondhatjuk, hogy kiolvastam.
Érdekes, elgondolkodtató maga a „módszer”, amit azért nem is mondanék túlzottan módszernek, elvégre az lenne jó, ha teljesülne az az elvárásunk, hogy megértsenek és mi is megértsük a másikat. Az empátia is alapvető lenne, de sokan nem képesek rá. Rosenberg könyve így egy túlzottan idealisztikus társadalmat képzel el és talán ilyen olvasókat is remél. Mindig az ilyen nagyon amerikai könyveknél érzem azt, mennyire túl van hangsúlyozva a dolgok pozitívuma, és kevésbé a negatívuma. Olyan egyszerűnek és világmegváltónak tűnik mindez, hiába mondja, hogy sokat kell gyakorolni, nem minden helyzetben vagyunk képesek rá, úgy érzed, ha menne, akkor aztán valami hiperszuper varázslatos dolog történne veled a körülötted élőkkel.
Kicsit szájbarágós, sokat ismétlős (a kis margójegyzetek szinte szóról szóra ugyanazt mondjuk el, mint a fő szöveg), de hát meg akar tanítani, vagy mi a szösz.
Nem tudom még, mit gondoljak teljesen felőle. Fel fogom még lapozni a későbbiekben is, emésztgetem, gondolkodom, és talán alkalmazom.

>!
Agykontroll, Budapest, 2001
196 oldal · ISBN: 9637959874 · Fordította: Bojtár Tamás, Rambala Éva
1 hozzászólás
gjudit8>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Nagyon élvezetes és jól érthető a stílusa. Szemléletesek a példák és olyan gyakoriak, hogy előbb-utóbb ragad valami az olvasóra a mondanivalóból. Az élet minden területéről hozza az esettanulmányokat, minden életkorból, családi helyzetből, számos kultúrából. Jó bizonyítékok arra, hogy két ember vagy akár két közösség, ország, népcsoport kapcsolatát is meg lehet változtatni azzal, ha együttérző módon hallgatjuk meg a másikat.

medwyn>!
Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Alapmű, ami egy kicsit mindenkinek fáj. Persze, hiszen furcsa dolgokra lettünk kondicionálva, miközben csodálkozunk, miért nem működik fölösleges feszültségektől mentesen a világunk.
Párhuzamos olvasásra ajánlanám Eckhart Tolle műveivel a mélyebb megértésért. Ennek ugyanis a 70%-os megértettsége nem elég :) Az ahhoz elég, hogy divatos legyen, meg hogy fel lehessen vágni vele. De aki még mindig azt hiszi, hogy a másiknál erősebbenek, erőszakosabbank kell lenni a „sikerhez”, különben „lúzer” lehet csak az embernek fia, annak ez a könyv csak megerősíti az arroganciáját.
A komfortzóna elhagyása nélkül semmi sem tud változni…


Népszerű idézetek

palastim>!

Másik ember tettei és szavai kiválthatnak bennünk ilyen-olyan érzést, de azok soha nem okai annak. Belátjuk, hogy jelentkező érzéseink attól függenek, hogy milyen, általunk megválasztott hozzáállással fogadjuk a másik szavait és tetteit, valamint attól, hogy az adott pillanatban milyen igények és elvárások élnek bennünk.

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

DAZs>!

Ha mi magunk sem értékeljük saját szükségleteinket, akkor azt mások sem fogják.

64. oldal, 5. fejezet - Felelősséget vállalni az érzéseinkért

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

Kapcsolódó szócikkek: önértékelés · szükséglet
XDóra>!

Tragikus, hogy olyan sokunk elvész az önutálatban, ahelyett, hogy profitálnánk tévedéseinkből, amelyek megismertetnek korlátainkkal, és jelzik továbbfejlődésünk választandó irányát.

168. oldal

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

XDóra>!

… felnőttként is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az élet arról szól, hogy jutalomért tegyünk dolgokat. Szinte függőségben élünk; elismerő mosolyra, vállon veregetésre, szóbeli dicséretre vágyunk, arra, hogy többek közt „jó embernek”, „jó szülőnek”, „jó állampolgárnak”, ”jó munkatársnak”, „jó barátnak” mondjanak minket. Megteszünk dolgokat, hogy az emberek szeressenek, és elkerüljük azokat a tevékenységeket, amik hatására esetleg nem kedvelnének vagy megbüntetnének bennünket.
Tragikusnak találom, hogy keményen dolgozunk azért, hogy szeretetet vegyünk, s hogy hitünk szerint meg kell tagadni saját magunkat, és másokért kell cselekedni, ha azt akarjuk, hogy szeressenek minket. Ha egyszerűen az élet teljesebbé tételének a szellemében cselekszünk, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a többi ember értékelni fog bennünket. Az elismerés számunkra azonban csupán visszajelzésként szolgál majd, ami azt mutatja, hogy elértük a célunkat. Ha úgy döntünk, hogy az élet teljesebbé tételének szolgálatába állítjuk, és ezt sikerrel tesszük, akkor ez az önmagunk ünneplésének olyan őszinte örömét eredményezi majd, amit a másoktól kapott helyeslés öröme meg sem közelít.

176-177. oldal

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

XDóra>!

A szavak ablakok
(vagy falak)

Szavaid ostorként csattannak lelkemen,
kettőnk közé éket ver ítéleted.
Mielőtt végleg eltávolodnánk, mondd,
amit hallok, azt szó szerint értsem-e?

Mielőtt pajzsot rántanék magam elé,
s megszólalna fájdalmam vagy félelmem,
mielőtt szavammal falat építenék, mondd,
amit hallok, azt szó szerint értsem-e?

A szavak ablakok vagy falak.
Elítélnek vagy felszabadítanak.
Célom: úgy szólni és úgy figyelni,
ami mindenkinek a szeretetet jelenti.

Tudod, van, amit el kell mondanom,
mert az igen fontos nekem.
Ha szavaim nem tükrözik szándékaim,
szabadnak maradnom segítesz-e?

Ha úgy tűnik, mintha szidnálak,
ha úgy éreznéd, nem szeretlek,
kérlek, ne a szavaimra figyelj,
hanem a mögöttük megbújó érzésre!

Ruth Bebermeyer

8. oldal

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

palastim>!

… minden olyan üzenet mögött, amelyet eddig ijesztőnek tartottunk, olyan személy áll, aki arra kér minket, hogy segítsük hozzá ahhoz, hogy jól érezze magát. Ha ezzel a tudattal fogadjuk az emberek üzeneteit, akkor sohasem fogjuk megalázónak tekinteni mások hozzánk intézett szavait. Megalázóvá akkor válnak, ha a mások, minket hibáztató gondolataiból a magunk számára megalázó képet gyártunk.

99-100. oldal

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

DAZs>!

Rumi, a szufi költő, így írt: „Túl a helyes és a helytelen cselekedetekről vallott gondolatokon van egy rét. Ott várok rád.”

23. oldal, 2. fejezet - Az együttérzést gátló kommunikáció

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

XDóra>!

Akkor kapom a legtöbbet tőled,
amikor elfogadsz valamit tőlem.
Amikor megérzed örömömet,
azt, hogy adok neked.
És tudod, hogyha adok, nem azért teszem,
hogy téged lekötelezzelek,
hanem mert szeretném átélni a szeretetet,
amit irántad érzek.

Elfogadni jóérzéssel,
a legnagyobb adomány lehet.
nincs rá mód, hogy
e kettőt szétválasszam:
amikor adsz nekem,
én az elfogadásomat adom;
amikor te fogadsz el tőlem,
akkor én is kapok tőled,
és ez a mi közös örömünk.

12. oldal

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

DAZs>!

Mások bírálata saját kielégítetlen igényeink átruházott kifejezése.

61. oldal, 5. fejezet - Felelősséget vállalni az érzéseinkért

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció

DAZs>!

A nézők, akiket megtanítottak arra, hogy a rossz embereket meg kell büntetni, gyönyörködve nézik az erőszakot.

25. oldal, 2. fejezet - Az együttérzést gátló kommunikáció

Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak Erőszakmentes kommunikáció


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Serena Rust: Erőszakmentes kommunikáció
Hidak egymáshoz
Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében?
Popper Péter: Lélekrágcsálók
Susan Forward: Mérgező szülők
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Barbara Pease – Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája
Gary Chapman: A szerelem pszichológiája
Thomas Erikson: Idiótákkal körülvéve
Kevin Leman: Szexre hangolva