Hűvösvölgyi ​suli 6. (Hűvösvölgyi suli 6.) 85% 124 csillagozás

A kedvenc részem. Ami hihetetlen, mert még sosem éreztem egy sorozat utolsó részeinél, hogy imádnám.
De ez tényleg jó volt.
Örültem, hogy végre kimozdulnak az otthoni közegből.
Vicces volt egy a sítáboros cucc.
De én nagyon élveztem, mert Attila végre lekerült a napirendi pontról.
És helyette lett egy Karesz.
Na ő sokkal cukibb szerintem. :D
Kicsit Dóri szerencsétlensége idegesítő volt. Nem értem miért kell egy tini sorozatnak mindenképpen arról szólni, hogy a főszereplő csaj rohadt béna, idegesítő és szerencsétlen, a cuki, jóképű, vicces pasi meg beleesik.
Örülök, hogy végül pozitív emlékekkel zárul a sorozat.

Annak ellenére, hogy már kicsit kinőttem a kamasz éveimből, ez a sorozat nagyon tetszik nekem! Könnyed, vicces, laza, tökéletes kikapcsolódás! Dóri ezúttal is hozza a formáját, amit csak lehet, elront, amit csak lehet, félreért. Nem tudom, hogy van-e ilyen ember a valóságban, aki ennyire béna lenne, mint ő. De ezt valahogy mégis aranyos és vicces módon teszi, s szerencsére vannak jó barátai, akik így szeretik őt. Na meg ott van neki Nóri is, az ikertesója. És persze most már spoiler Most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok az utolsó kötetre, hogy hogyan fogja az írónő lezárni ezt a remek sorozatot! :)

A múlt héten, amikor a könyvtárban próbáltam levenni a polcról egy könyvet, fejbe vágott az ötlet, hogy tovább olvassam a sorozatot szó szerint, a fejemre esett Igaz, már nem nagyon emlékeztem az előző részekre, ezért néha elkellett gondolkodnom, hogy miről is olvasok, de arra nagyon nem emlékeztem, hogy ilyen idegesítő ez a Dóri.
Már csak egy rész van a sorozatból és kíváncsi vagyok mi fog történni a lányokkal.

Ez vajon az utolsó kötet? Mert nagyon úgy fejeződik be…..Pedig azt hallottam, hogy még lesz 7. része is. Remélem, hogy lesz, mert imádom ezt a sorozatot…..talán azért, mert olyan szerencsétlen vagyok, mint Dóri. :D

A Hűvösvölgyi suli nagyon cuki, szerethető sorozat, ami könnyen a szívéhez nő az embernek karaktereivel, könnyed stílusával, rózsaszín világával. Bár engem zavart, hogy egyes helyzetekben úgy viselkedtek, ami egy 17 éves tini esetében egyáltalán nem volt reális (" a vodka ütős „ ” neee, te ezt honnan tudod „ ” nyugi, csak hallottam róla "). Értem, hogy nem feltétlenül én vagyok a célközönsége ennek a sorozatnak és pozitív értékeket akar közvetíteni, meg példaamutatásul szolgál…de néha már annyira irreális volt, hogy egyenesen utópisztikusnak éreztem azt a kamasz világot , amit az írónő lefestett elénk.

A sorozat legjobb része :)))
Dóri hozza a „dóris” formáját, dehát ezért szeretjük őt annyira :)
Nóri ebben a részben szerintem kicsit háttérbe szorult, de amikor szükség volt rá, ott termett a testvére mellett.
A lànyok felnőttek, de még mindig gyerekek. Fontos döntéseket hoznak, „dolgoznak”, de néha meg csak tinilányosan vitatkoznak, a fiúkon.
És Karesz <33333 Imádom. Egyszerűen csak úgy… Love. Sajnálom, hogy nem olvashattam róla többet, pedig igazán kiváncsi lettem volna rá, hogy milyen egy „komoly kapcsolatban” . :)

Jaj de szeretem én ezt a sorozatot.
Annyira jó lett a vége, és ha bár bosszankodtam Attila miatt, de most meg minden így lett tökéletes.
Úgy sajnálom, hogy véget ért, de az tuti, hogy nagyon sokszor újra fogom olvasni még ezt a sorozatot.
Olyan jó lenne, ha sose lenne vége.

frissen írok, ezért lehet hogy nagy hülyeségeket írok,de bocsássatok meg csapongó lelkemnek.
Dórit még mindig imádom, ahogy Timit és Nórit is. Karesz imádni való.
Ez most a vége? Mert én imádom őket, és nem akarom abbahagyni.
Kareszba beleszerettem már az előző könyvben, és nagyon szurkoltam nekik. Dóri hezetét teljesen átérzem, mert én is most reménytelenül szerelmes vagyok, plusz túlgondolós is vagyok. Dóri vagyok, kisebb kiadásban. Amit nem tudok, hogy a borítón az egyik lány szemüveges. Az a Nóri?
Na a lényeg az, hogy nagyon tetszett ez is és az összes rész.Ha nem is lesz következő rész, Maros Editnek muszáj új könyvet írni!

Ez a rész is hozta a sorozat eddigi színvonalát, mindig van valami, unatkozásról szó sincs, sőt, még meg is tud lepni alkalom adtán. Tetszett a sítáboros kitérő, legalább nem a megszokott otthoni vagy sulis környezetben zajlottak a dolgok spoiler. Persze jobban érezhető volt, hogy a szereplők változnak, érettebbek lesznek, ez természetes velejárója a történet előrehaladtának… De akkor is olyan jót mosolyogtam rajtuk, néhol meg velük együtt búslakodtam, egyszerűen belopta magát a szívembe ez a kötet is! Nem akarom még elengedni ezt… még nem!

Ez most nem egészen ott folytatódott ahol én szerettem volna. Ebből kifolyólag több nyűglődés volt benne, mint ahogy szerettem volna.
Persze még mindig nagyon is olvasmányos a stílus, többségében szerethető karakterek (bár Timi számomra egyre kiábrándítóbb könyvről-könyvre.) jellemzik ezt a részt is. Na de akkor is, én nem ezt vártam… ezen pedig nem tudok túllépni.
A szokásos kis eszmei mondanivaló megint meg volt. – egyébként ezeket már várom is – kíváncsi vagyok mit hoz éppen fel Marosi Edit tanulságnak. (csak remélni tudom, hogy tanulnak is belőle a mai fiatalok)

Összességében persze azért még mindig ajánlom ezt a könyvet, mindazoknak akik szeretik az ifjúsági könyveket.