Kávéházi ​pillanatok 133 csillagozás

Maros András: Kávéházi pillanatok

Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni.

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Athenaeum, Budapest, 2015
160 oldal · ISBN: 9789632936260 · Illusztrálta: Helmut Kruse
>!
Athenaeum, Budapest, 2015
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935119 · Illusztrálta: Helmut Kruse

Enciklopédia 16


Kedvencelte 7

Most olvassa 1

Várólistára tette 136

Kívánságlistára tette 82

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Suba_Csaba P>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Hihetetlenül jól szórakoztam ezen a kis könyvön. Sokszor hangosan felnevettem, és már szinte szégyelltem magam miatta. Ezekben az apró történet töredékekben nem csak ismerős helyzetekre, hanem sokszor önmagunkra is ismerhetünk. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, egy-két órás kikapcsolódáshoz tökéletes olvasmány. Kávé pedig erősen ajánlott mellé, persze csak annak, aki szereti. ;)
Ja és az illusztrációk is nagyon tetszettek benne!

>!
Athenaeum, Budapest, 2015
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935119 · Illusztrálta: Helmut Kruse
9 hozzászólás
AniTiger P>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Tipikusan meglátni és megszeretni típusú találkozás volt részemről – gyógyuló koffeinfüggőként már a borítóba és a címbe belebolondultam. Fellapozva szembesültem azzal, hogy illusztrált kiadványról van szó, de a védőborító alatt lapuló cappuccino színű keménytábla is tetszik!

A tartalma megfelel a fülszövegben ígérteknek, berántja az olvasót a kávéházba, ahol kényelmesen üldögélve-kávézgatva a röpke történetek megelevenednek körülötte. A főiskola idején a fél életemet a fősuli melletti kávézóban töltöttem és tényleg úgy éreztem magam, mintha megint ott ülnék a Juniorban; körülöttem beszélgetnek, vitatkoznak vagy suttogva próbálnának eszemét cserélni mások.

Nem minden sztori a kávé körül forog, többnyire a kávézóba betérő emberek allűrjeit, beszélgetéseit vagy az ott dolgozók és a vendégek párbeszédeit olvashatjuk vagy a szerző saját élményeit. (Én ez utóbbiakat nagyon szerettem, főleg a dupla eszpresszós vázlatbakit. (http://moly.hu/idezetek/572588))

Blogon: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/12/kavehazi-pi…

21 hozzászólás
olvasóbarát P>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Üdítő kis semmiségek ezek a pillanatok, igazi nyári olvasmány, jó kikapcsolódás, és most nagyon jólesett olvasni. Kellemesen szórakoztatóak, illetve azért elgondolkodtatóak is ezek a rövid kis történetek. Hogyan nyilvánulunk meg kávéházban, nyilvános helyeken csevegve, pletykálva, hogyan viszonyulunk a többi emberhez, milyen a tűrőképességünk? Mi mindent hallunk, látunk, érzékelünk magunk körül? Egy kis társadalmi keresztmetszet ez a kötet, amely kíváncsivá tett a szerző többi művére is.
Én is szeretem figyelni az embertársaimat különböző szituációkban, várakozás közben, egy jó sütemény mellett üldögélve. Nagyon sok mindent elárul egy-egy gesztus és persze a szavak, mondatok, érintések is.
A hangulat megteremtését segítik Helmut Kruse illusztrációi: grafika a szerzőről, a kávézó részletei és sok kis apróság.

Bea_Könyvutca P>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Nekem tetszettek ezek a pillanatok. Olyanok voltak, amiket valószínűleg mi is hallottunk, láttunk már, és olyanok is, amire azért megcsóváljuk a fejünket, hogy „ilyen is van? ”. Jókat mosolyogtam is közben és megállapítottam, hogy Maros András odafigyel azokra a részletekre és meg is örökíti őket, amiket én/mi csak a háttérben, a szemünk sarkából érzékelünk úgy általában.
Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2015/12/maros-andras-kaveh…

kratas P>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Pontosan olyan karcok a kávéházból, mint amilyen kávékat megtalálunk a kínálatban :)
Volt rövid, hosszú, keserű, édes, alkoholos, bársonyos, fekete (humorral), világos, sötét, de a lényeg, hogy mindegyik odafigyeléssel készült és jól esett :)

2 hozzászólás
dagikám>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Könnyed, vicces történeteket olvashatunk ebben a novelláskötetben. Emberek a mindennapi rohanásban, rutinból, megbeszélt találkozók kapcsán a kávézókban kicsit lelassulnak, emléket elevenítenek fel egy jó kávé mellett. Ezekbe az életeseményekbe pillanthatunk be különböző nézőpontokból, mintha mi magunk is ott ülnénk a kávézóban.
Remélem engem sose hallgattak még így ki :)

3 hozzászólás
gabona P>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Lényegretörően, tömören ez egy imádnivaló könyvecske. Rövidebb-hosszabb lélegzetű, de mindenképpen villámgyorsan olvasható novellinók sorakoznak a gyönyörűen illusztrált kötetben, amivel Maros úr egy csapásra megvett magának kilóra. Mondanám, hogy írói eszközei remekek, stílusa fesztelen, könnyed és letisztult, de ezt a kötetet nem így érdemes véleményezni. Hanem úgy, hogy egy kicsit mindannyian magunkba nézünk és sajnos (avagy sem, ezt ki-ki raktározza el maga, kedve és értékrendje szerint) felismerjük az összes felvonultatott figurát agresszív kisgyerekektől öltönyös bármire vállalkozó külsejű vállalkozókig. Itt aztán vannak halmazok, metszetek, nagyon is ismerős szituációk, nem mellesleg pedig fergeteges csattanók. Amennyiben pedig lehetősége nyílik rá az embernek beülni egy szeretett (avagy pont hogy nem kifejezetten kedvelt) vendéglátóegységbe, mindenképpen legyen résen: egy író bárhol ott leselkedhet és papírra vetheti a látottakat, hallottakat. Viszont amíg ilyen remek könyv születik belőle, felőlem tehet bármit és bárhogyan – vevő leszek rá.

>!
Athenaeum, Budapest, 2015
160 oldal · ISBN: 9789632936260 · Illusztrálta: Helmut Kruse
Jagika P>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Lehet, hogy csak azért, mert közösségi élményre vágyom mostanában, de tetszettek az írások. Groteszk helyzetek, fura egyének jelennek meg a novellákban – mintha korunkat idéző egyperceseket olvasnék. Olyan típusok vonultak fel, akikre ebben a kávéházi miliőben is ráismerünk. spoiler Azt azért el kell ismernünk, hogy a pincéreknek sincs könnyű munkájuk…

Deziréé>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Kedves barátnőm ajánlotta nekem ezt a könyvet, így feltétlenül megvettem. Nagyon tetszett, a sok mókás történet mellett elgondolkodtató és szomorú történeteket is olvastam.
Nagyon tetszett hogy bepillantást nyertem egy kávéház forgalmas napjaiba. Az író stílusa is tetszik, eddig még ugyan nem hallottam róla, de ezek után biztosan rákeresek a többi könyvére is és ha tehetem olvasok még tőle könyveket.

Joxer>!
Maros András: Kávéházi pillanatok

Humoros, megmosolyogtató, sokszor harsány nevetésre ingerlő szituációk, amik a világ bármelyik kávéházában megtörténhetnek, és az olvasó átélheti őket résztvevőként, vagy szem- és fültanúként.
E remek kis könyvecskét olvasva az ember elgondolkodik, hogy a pincéreknek milyen jó ideggel, nagy tűrőképességgel, empátiával kell rendelkezniük, miközben a humoros, vagy kínos szituációkat nevetés nélkül kell végig asszisztálniuk.
Köszönet Maros Andrásnak, hogy e szösszenetek összegyűjtésével mosolyt varázsolt az olvasók arcára!


Népszerű idézetek

olvasóbarát P>!

– TEÁT KÉRNÉK, bele tejet, skót whiskyt, pici mézet.
A felszolgáló hátán végigfut a hideg: – Elmondom, mit fogok hozni. Egy sima teát, külön kis tartóban a tejet, pohárban fél deci scotchot, tálkában mézet. Ezeket maga úgy pacsmagolja össze, ahogy szeretné, de mi, és ezt nézze el nekünk, képtelenek vagyunk őket összeönteni, itt nálunk ehhez senkinek nincs gyomra.

119. oldal

olvasóbarát P>!

AZ ÁNTSZ-ELLENŐR jóízűen megeszi a kávéhoz kínált kekszpuffancsot, utána megbünteti a tulajdonost, amiért nem becsomagolva szolgálták fel, hanem kézzel tették a csésze mellé. Végezetül benyit a konyhába, hogy megszerezze az édesség receptjét.

129. oldal

AniTiger P>!

TISZTELT VENDÉGEINK!
Kérjük, hogy aki elkésett a kávéházunkba megbeszélt találkozójáról, az itt, a helyiségben, a hátralévő öt méteren már ne próbálja meg behozni a késést. Egyrészt mert az asztalok között rohangálva könnyen összeütközhet a munkájukat végző felszolgálóinkkal, másrészt mert a sietésnek ez a fajta látszata képmutatás az Önre várakozó társaság felé, még ha bűntudatos képet erőltet is magára.
Az utcán tessék máskor jobban sietni. Köszönjük.

19. oldal

AniTiger P>!

– NENENENENENENE!!! Ne tegyen bele cukrot! Az istenért! Nem kell bele. Tejet se. A mi kávénk így jó, ahogy van. Ahogy kihoztam. Így igya.
    A pincér lekapja az asztalról a cukortartót és a tejkiöntőt. Nem érti, ki és miért rakta ki.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kávé
Leviszí>!

– MILYEN KÁVÉJUK VAN?
– Lavazza.
– Állat. A virsli bőrös?
– Nem.
– Állat. Frissen facsart narancslé?
– Van.
– Állat.
– Akkor mit hozhatok?
– Ezeket.
– Az állatokat?
– Igen, köszönöm.
– Máris hozom.
– Állat.

27. oldal

2 hozzászólás
AniTiger P>!

Az ÍRÓ BERONT A KÁVÉHÁZBA, hogy villámgyorsan papírra vesse a megrendelt, határidős cikk vázlatát, ám a dupla eszpresszó, amit egy korttyal magába dönt, nem a megfelelő agyterületet stimulálja – a cikk vázlata helyett a következő sorokat firkantja jegyzetfüzetébe: Bodorkos Ottó orvosoktól lopott hormonpótló port hozott Szolnokról (sószórós hótolón), holott nyolc hordó borról volt szó, oportóról.

18. oldal

1 hozzászólás
olvasóbarát P>!

A hozzáértő személyzet természetesen kész segíteni mindenkinek, akinek arcán tanácstalanságot látnak, általában sikerül is két opcióra szűkíteni a döntési lehetőséget:
– Egy egyszerűbb képletű, lágyabb pörkölésű kávét kér erőszakos tejhabbal, vagy az alap legyen támadóbb jellegű, és arra leheljünk rá felhőszerű habot?
– Az erőszakosat kérem.

138. oldal

6 hozzászólás
Jagika P>!

Nagypapa kávézik és olvas, unoka kakaót iszik és unatkozik. Aztán a gyereknek támad egy ötlete:
– Papus, barkochbázzunk! Én kezdem… ööö…meg is van, gondoltam!
– Nyávog? – kérdezi a nagypapa.
– Nem.
– Akkor nem tudom.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barkochba
ladybird P>!

A felszolgáló leteszi a számlát az asztalra.
– Ízlett minden? – érdeklődik csillogó szemmel.
– Igen – bólint a vendég.
– Elégedett volt?
– Igen.
– A házi limonádé?
– Az is ízlett.
– Arra külön nagyon büszkék vagyunk.
– Lehetnek is.
– Ugye milyen isteni finom?
– Igen.
Ütemnyi szünet.
– Lájkolta már a kávézónk Facebook-oldalát?
– Ööö… még nem.
– És ezek után, hogy ilyen jó élményekkel távozik, fogja?
– Mármint hogy fogom-e követni a Facebook-oldalukat?
– Erre volnék kíváncsi, igen. Hogy nyom-e rá egy izmos
lájkot.
– Háát… végül is… miért ne?
– Palkó – kiált a felszolgáló a pultosnak. – Hozd ki a
tabletet!

34. oldal

ladybird P>!

Két fiatal lány ül egymással szemben. Már megittak két-két
nagy limonádét, már megbeszéltek mindent. Félperces
csend áll be köztük, mely állapotban egyikük sem
érzi otthonosan magát, beszélgetni jöttek.
– Tudod, mit vettem észre? – kérdi végre az egyik. – Azt,
hogy valahogy tudatosabban posztolom magamról a fotókat,
mint mondjuk egy éve.
– Érettebb vagy. Abszolút. De látszik is kívülről.

28. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék!
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
Janikovszky Éva: Ájlávjú
Janikovszky Éva: De szép ez az élet!
Laár András: Laár Pour L'art
Váczi István: Kapitány voltam
Fehér Klára: Miből csinálják az elefántot?
On Sai: Esővágy
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam
Janikovszky Éva: Ráadás