Buddhista ​regék és mondák 18 csillagozás

Maróczy Magda (szerk.): Buddhista regék és mondák Maróczy Magda (szerk.): Buddhista regék és mondák

Sorozatunk ​tizedik kötete ismét a kelet világába kalauzolja a történelem és az irodalom iránt fogékony olvasót: Thaiföldre, Kambodzsába, Burmába és Laoszba. Számos dolog összeköti ezeket az országokat, kultúrájuk nem határolódik el egymástól éles vonalakkal. A legfőbb közös vonások az életmódban, a vallásban, a hasonló gondolkodásmódban és a hagyományok tiszteletében keresendők. Ennélfogva könyvünk történeteiben is fontos szerepet játszik a természetközeli, a természet ritmusa által megszabott élet, az ősök tisztelete, az uralkodónak és a szülőknek való feltétlen engedelmesség. Talán ennél is fontosabbak azonban a regék varázslatos elemei, a repülésre is képes bátor hős, aki varázsfegyverével mindenkit legyőz, a hős segítségére siető Indra isten, vagy a varázsláshoz ugyancsak értő remete. A legerősebb kapocs a négy ország, következésképp a négy ország kultúrája között a buddhizmus, mégpedig a buddhizmusnak a hinajána (keskeny ösvény, kis kocsi) ága, ezen belül is a reinkarnációba… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák Móra

>!
Móra, Budapest, 2009
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631186307
>!
Móra, Budapest, 2008
188 oldal · ISBN: 9789631184846

Most olvassa 3

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 44


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Maróczy Magda (szerk.): Buddhista regék és mondák

Nagyon érdekes volt ellátogatni ezekbe az országokba. Hiába vannak egy kötetben, azért a népek a sajátos jellegzetességeiket megőrizték. Van ahol hangsúlyosabb a buddhista jelleg, máshol kevésbé. Egybegyűjtöm a részletes mondaértékeléseket ide:

Kambodzsa
A majom és a teknősbéka: Teljesen különböző állatok/emberek miért nem lehetnek igazán jó barátok?
A reinkarnáció: A gyász az egyik és a másik oldalról. Tanulságos tanmese.
A négy kopasz legendája: Azért kicsit szomorú a sorsuk.
Kimerni a tengert: Ezek a halak jópofák voltak, és elég bölcsek, hogy türelmesek legyenek, és kivárják a fejleményeket.
A pórul járt majom: A csalafinta is bajba kerülhet.
A tíkfa baba: Ismerős meseelemek, kicsit más árnyalatokkal.

Thaiföld (Sziám)
Manora: Ez a madárruhás verzió is ismerős.
Aranyillat hercegnő: Nagyon érdekes volt, még nem nagyon olvastam olyan mesét, ahol az illatoknak ilyen nagy szerepe lett volna.
A négy titok: Azért mégis győzött az igazság a rosszindulat felett!
Ráma és Rávana története: Ez megint egy se füle, se farka történet. A két címszereplő nem is találkozik egymással.
Aszni és Kokila: Én elszomorodtam ettől a történettől. Különben is, mi a tanulsága?
Lélekvándorlás: Két életet olvashattunk két világban. Érdekes volt ez a módszer a nő szóra bírására.
Ráma elűzetése: Ez olyan, mintha egy eposz zanzásítva lenne. Az elején a rengeteg szereplőbe bele is kavarodtam, nem tudva ki kicsoda, de aztán lassan kiirtották egymást, így ritkult a tömeg.

Laosz
A tigris és a borjú: Ez nagyon tetszett! Végre állatból változtak emberekké, és nem fordítva! Nagyon kalandos volt.
Nem kell mindig az asszonyra hallgatni: A szokásos tanmese.
Az illatos hajú lány: Az igazság győzedelmeskedett.
Az aranyteknős: Érdekesek voltak ezek a segítségek.
A nagy özönvíz: Ezek az özönvíz-történetek nagyon hasonlóak a környéken.
Az agyafúrt Szieng Mieng: Nagy kópé az illatő, több mese szereplője.
Hogyan akarta rászedni a király Szieng Mienget? Jelentem, nem sikerült a kísérlet, a király ott maradt szó szerint megfürödve.

BURMA (MIANMAR):

A Nap, a Hold és az Esthajnalcsillag: Ez egy népszerű mesetípus újraformálása szép bejezéssel.
A macskanyelvnövény: Itt mesén belül gyakran váltakozott az, hogy éppen ki a pozitív szereplő.
A kókuszdió eredete: Ez nagyon morbid volt!
A mókus és a herceg: Bárkitől tanulhatunk, ha odafigyelünk.
Az emberiség tápláléka: Kicsit káoszos volt, de egye penész!
A tolvaj varjú és a gém: Az igazság előbb-utóbb kiderül, és itt még sánta kutya se nagyon szerepelt.
Krakram és Kranaung: Azért az utolsó mondat szurka-piszka az európaiaknak.
Mai Lamu története: Szép legenda.
A három sárkánytojás: Burma nemzeti kincseinek keletkezése monda formájában.
Miért van olyan sok pagoda Paganban? A tudomány, a türelem és a finanszírozás problematikája.
Két békalány: Vándormese.
Legkisebb: Ez is ismerős elemekből táplálkozik, de eddig ez tetszett a legjobban. Hogy ez a lány hányszor változott át a mese folyamán!?
Szecskát eszik a nagy király: Tanmese megdöbbentő befejezéssel.
A fekvő Buddha legendája: Ez is misztikusan keleti, méltó befejezése a kötetnek.

Yasmin>!
Maróczy Magda (szerk.): Buddhista regék és mondák

Örülök, hogy rábukkantam a könyvtárban és elolvashattam.
Háromszor újrakezdtem, mert mindig más akadt a kezembe, de aztán belemerültem ebbe és tényleg megéri elolvasni. :) Azt hittem, hogy a nyelvezete sokkal bonyolultabb lesz. Csak egy történet volt, amivel nehezebben haladtam, de a többi könnyen olvasható.
Van a keleti történetekben egyfajta keser – édesség. Nem is tudom, talán a Japán regék és mondák-nál ez kifejezettebb, de azért itt a buddhista regékben is érezhető… Van olyan történet, ami az elejétől a végéig humoros, van aminek a vége szomorú, van ami boldogsággal végződik, akkor is ha közben tragédiák történnek.
De mindegyiknek megvan a maga tanulsága.

szuzii>!
Maróczy Magda (szerk.): Buddhista regék és mondák

Kedves kis regék. Keleti világba betekinthetünk, más világ.

mariannkiss1980 P>!
Maróczy Magda (szerk.): Buddhista regék és mondák

Ahogy haladunk előre az olvasásban egyre jobb.
A kambodzsai és a thaiföldi mondák kicsit unalmasak voltak. Nem rosszak, de semmi extra. A laoszi, illetve a burmaiak egész szórakoztatóak. Rövidebbek is, jobban követhetőek. Ami a legjobban meglepett, hogy rengeteg hasonlóság van a magyar (európai) és ezek között a mesék között.

BarbieB>!
Maróczy Magda (szerk.): Buddhista regék és mondák

Ez a csokor történet érdekes kitekintés más kultúrákba, amik teljesen más életfelfogás szerint működnek, mint a miénk. Akár a keresztény, akár a materialista szemlélettel hasonlítjuk össze, arra a megállapításra jutunk, hogy a buddhizmus sokkal derűsebb, gondtalanabb mindkettőnél. Az életet átmeneti állapotnak tekinti, felkészülésnek egy másik, boldogabb életre, tehát a halál egyfajta újrakezdési lehetőség, „tabula rasa” – így a gyász is teljesen más értelmet nyer. Életüket nem keseríti az örökös pénzhajhászási, státuszszimbólum-halmozási kényszer, inkább lelki-szellemi gyarapodásra törekszenek.
https://litfan.blog.hu/2014/06/15/maroczy_magda_val_bud…


Népszerű idézetek

Sisyll>!

A sors törvénye, hogy aki megszületett meg is haljon. A fiatalság, szépség tovatűnő állapot.

15. oldal KAMBODZSA - A reinkarnáció

Sisyll>!

A halandók élete olyan, mint a vízáradat, folyását sem megakadályozni, sem visszatartani nem lehet.

15. oldal KAMBODZSA - A reinkarnáció


Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Dániel: Üzenet haza
Ács László: Burma, Thaiföld, Kambodzsa
Demeter Hunor: Országok, ahol mindig beverem a fejem
Joó András (Pó Apó): Indokínában söröztem
Ács László: Vietnám, Laosz, Kambodzsa
Bodrogi Tibor – Karig Sára (szerk.): A bőbeszédű teknősbéka
Aung Szan Szú Csí: Levelek Burmából
Sz. A. Tokarev (szerk.): Mitológiai enciklopédia I-II.
Khammai Dhammasami: Tudatos jelenlét könnyedén
Dvorszky István (Prakheo): Az arany pagodák országa