Die ​Bücherdiebin 12 csillagozás

Markus Zusak: Die Bücherdiebin Markus Zusak: Die Bücherdiebin Markus Zusak: Die Bücherdiebin Markus Zusak: Die Bücherdiebin

Selbst der Tod hat ein Herz …

Molching bei München. Hans und Rosa Hubermann nehmen die kleine Liesel Meminger bei sich auf – für eine bescheidene Beihilfe, die ihnen die ersten Kriegsjahre kaum erträglicher macht. Für Liesel jedoch bricht eine Zeit voller Hoffnung, voll schieren Glücks an – in dem Augenblick, als sie zu stehlen beginnt. Anfangs ist es nur ein Buch, das im Schnee liegen geblieben ist. Dann eines, das sie aus dem Feuer rettet. Dann Äpfel, Kartoffeln und Zwiebeln. Das Herz von Rudi. Die Herzen von Hans und Rosa Hubermann. Das Herz von Max. Und das des Todes. Denn selbst der Tod hat ein Herz.

„Die Bücherdiebin“ ist eine Liebesgeschichte, eine Hommage an Bücher und Worte und eine Erinnerung an die Macht der Sprache, die im Roman von Markus Zusak viele Facetten zeigt: den lakonisch-distanzierten Ton des Erzählers, Poesie und Zuversicht – und die reduzierte Sprache der Nazipropaganda.

Eredeti megjelenés éve: 2005

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Random House, 2014
ISBN: 9783837124019 · Fordította: Alexandra Ernst · Felolvasta: Boris Aljinovic
>!
cbj, München, 2014
592 oldal · puhatáblás · ISBN: 9783570158029 · Fordította: Alexandra Ernst
>!
Blanvalet, München, 2008
592 oldal · ISBN: 9783764502843 · Fordította: Alexandra Ernst

2 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Lady_Hope I>!
Markus Zusak: Die Bücherdiebin

Valójában se be nem fejeztem se félbe nem hagytam egyszerűen csak feladtam.
Magyarul már olvastam. Az egyik kedvenc könyvem. De nem tudok németül elég jól ahhoz hogy átrágjam magam rajta.
Majd egyszer. Ha profi leszek.
Sajnálom Bücherdiebin de most ez nicht ment. :/

Babó_Buca P>!
Markus Zusak: Die Bücherdiebin

Megsirattam, ismételten. Pedig tudtam, hogy mi lesz a vége és nem csak a Halál szemszöge miatt. Nem emlékeztem minden rezdülésére, így újból felfedeztem az eseményeket. Tudom, hogy az angol nyelvű kiadás az eredeti, mivel azonban Némethonban játszódik, ez a legautentikusabb verzió. Ugyan nincsen megtörve a szöveg német kifejezésekkel, hanem csak folyik a történet, de épp ezért szerettem. Szerettem Rudi makacsságát, Max állhatatosságát, Rosa köszörülő stílusát, Hans odaadását és Lieselt, aki mindennek a közepében áll. Csak ajánlani tudom. Akármilyen nyelven nekiállhatsz, ugyanúgy zseniális. Nem véletlenül vagyok ilyen elfogult, hisz az egyik kedvenc könyvem.

A magyar kiadásról készült bejegyzés: https://egy-lany-blogja.blogspot.com/2015/06/a-konyvtol…

>!
cbj, München, 2014
592 oldal · puhatáblás · ISBN: 9783570158029 · Fordította: Alexandra Ernst
Berserker>!
Markus Zusak: Die Bücherdiebin

Bámulatos az az érzés, amikor egy könyvet ujjongva megvásárolsz egy német könyvesboltban. Szívszaggató az érzés, amikor zokogva olvasod el. Egy regény sem volt még rám olyan hatással mint A könyvtolvaj, holott ez volt az első németül elolvasott mű a kezemben. Nem volt könnyű a megfogalmazása, így pár oldal után búcsút mondtam a szótárnak, hogy még ebben az évben ki tudjam olvasni a művet.

Mikor a film trailer-ét megláttam, szimplán ki rázott a hideg. Jó előjel. Az első gondolatom az volt, hogy a könyvet mindenképpen el kell olvasnom. Csupán a második elképzelés volt a film megnézése.
Ahogy a Süddeutsche Zeitung is értékelte: „Anrührend und aufwühlend.”

Az odaadás, a kedvesség mellett ott volt témaként még a brutalitás, az emberi kegyetlenség, az éhezés, a lopás, melyektől ez a könyv annyira gyönyörű. Ezek ugyanígy megtalálhatóak a XXI. században is, de a Harmadik Birodalom színhelyül választása egészen más szituációt kölcsönöz a műnek. Erről bővebben nem kell szót ejteni, az író fejezetről fejezetre felvázolta a világháború Németországot jelentősebben érintő pontjait, amely a Molching-i cselekmény szálával végül összefut.
A család, később a kisváros némely szeretetre, olykor megvetésre méltó lakói lassacskán kibontakoznak előttünk, alakot öltenek és belopják magukat a szívünkbe. Így tette ezt Liesel nevelőszüleivel, Rudival, Maxszal, a polgármesternével, a Steiner famíliával, majd velünk is.
S a Halállal. Általánosan irtóztató jelenség, de Zusak egy emberi karaktert formál belőle, legalábbis egy érző lényt. A színek, az élni akaró, máskor az életet inkább eldobni akaró lelkek összegyűjtése egy újabb világháború alatt megrökönyödötté tette magát az Elmúlást, aki együttérzéséből nem veszítve végzi még napjainkban is feladatát.

Zusak stílusában ha kivetnivalót akarok találni, a spoilerezéseit választanám. Előre elvette tőlem a kedvenc szereplőmet, s elmondta hogyan hal meg, így minden egyes fejezet egy késszúrás volt számomra, amikor a bizonyos karakter színre lépett. Talán ezért is lett könnyáztatott az utolsó rész pár lapja. a többinél méltóságteljesen zsebkendőért nyúltam Senki nem mondta, hogy lelkileg fájni fog. Senki nem mondta, hogy a könyv elolvasása után egy délutánon keresztül bármibe is fogok, nem tudok majd koncentrálni. Senki nem mondta, hogy ezt a művet ahogy letettem, újra el akarom olvasni. Soha nem fogom elfelejteni a Könyvtolvajt, a Himmelstraße maradványait, s szíve már nemcsak a Halálnak van, hanem nekem is.

Spießbürgerin P>!
Markus Zusak: Die Bücherdiebin

Ez ám egy érdekes szempont: a halál mesél nekünk egy könyvtolvajról.
Nagyon tetszett hogy egy moly történetét mesélte el és bemutatta milyen volt az élet egy átlagos családnak a náci korszak alatt.
Nagyon beleszerettem a szép lány-apa kapcsolatba, mert olyan kedvesen és szívélyesen bántak egymással. És sokat nevettem az egész „Saumensch” szidáson. Tényleg olyan tipikus bajor morcossággal bántak egymással. :)
A szerző elképesztően jól tudta a gyermekkort leírni, és azon is újra látszott, milyen sok szívvel lett írva ez a könyv.

Kibitzer>!
Markus Zusak: Die Bücherdiebin

Bár a könyv eredetileg angol nyelven íródott, én azoknak, akik tudnak németül, mindenképpen ezt a fordítást ajánlom.

nagyfrudzs>!
Markus Zusak: Die Bücherdiebin

Mostanában rákaptam arra, hogy a filmben/sorozatban már látott sztorikat újra átéljem könyv formájában is. A kis könyvtolvaj története is ilyen volt. A filmet már régóta szeretem, több újranézésen is túl vagyok már, így amikor annak idején megláttam a kötetet filléres áron egy német kisváros bolhapiacán, nem volt kérdés, hogy jön velem. Hazautazott velem 1200 km-t, belekezdtem, aztán valahogy félbemaradt az olvasás, és csaknem 2 évre a polcomra került és várt. Nemrég azonban elfogott a vágy, hogy újra felvegyem a fonalat és a gimis nyelvtudásomat leporolva végigolvassam a kötetet. Nem bántam meg.
Bár eredetileg angol nyelven íródott a könyv, a német fordítás mégis telitalálat már csak a történet háttere miatt is: a nyelv által valahogy még közelebb éreztem magamhoz a hitleri Németország háborús borzalmait.
Visszatérve a filmes könyvek/könyves filmek vonalára: szerintem közhelyes tévhit, hogy a könyv mindig jobb, mint a film. Ebből a történetből is kitűnő adaptáció készült, jó érzékkel hagytak ki vagy épp alakítottak át egyes részleteket, hogy minél fogyaszthatóbb és élvezhető legyen. A könyv értékelésében a fél csillag mínusz egyértelműen a kötet hosszának szól: ezt a történetet legalább egy jó 100-150 oldallal rövidebben is meg lehetett volna írni. Bár nagyon örültem, hogy a film megnézése után az alapmű elolvasása által sokkal többet tudhattam meg egyes fordulatok, sorsok hátteréről és persze a könyv hossza lehetőséget adott az atmoszféra részletesebb kibontására is, gyakran mégis azt éreztem, hogy egy-egy jelenet túl sokszor és feleslegesen ismétlődik.
A halál, mint narrátor viszont zseniálisan szerepelt. Ritkán olvasok olyan könyvet, amiben a narráció nem, hogy nem irritáló, hanem még pont, hogy érdemben hozzá is tesz a történésekhez és a hangulathoz.
Összességében, úgy gondolom, hogy ez egy méltán szeretett és díjazott kötet, ami egy szívet tépő korrajz és egy lelket melengető történet egyben.

>!
C. Bertelsmann, München
588 oldal · puhatáblás · ISBN: 9783570306277 · Fordította: Alexandra Ernst

Népszerű idézetek

Lady_Hope I>!

Zuerst die Farben.
Dann die Menschen.
So sehe ich die Welt normalerweise.
Ich versuhe es zumindest.

(első mondat)

Berserker>!

Nur bitte verlangt nicht von mir, nett zu sein. Nett zu sein ist mir völlig fremd.

9. oldal

Zsuszty>!

Bitte bleibt ruhig, trotz dieser offenkundigen Drohung.
Ich tue nur so.
Ich bin nicht gewalttätig.
Ich bin nicht bösartig.
Ich bin das Ergebnis.

13. oldal

Berserker>!

Als Liesel und Rudi sich der Gruppe am Fluss näherten, hörte Liesel ihn [Viktor] eine weitere Frage stellen: »Wo bleiben denn nun diese beiden Trottel, von denen ihr höchsten Tönen schwärmt? Es ist schon zehn nach vier.«
»Nicht nach meiner Uhr«, sagte Rudi.
Viktor Chemmel stützte sich auf den Ellbogen. »Du hast doch gar keine Uhr an.«
»Wäre ich hier, wenn ich reich genug wäre, um mir eine Uhr zu kaufen?«

299. oldal

Berserker>!

Stille mochte zwar Schweigen sein, aber keine Ruhe und ganz sicher kein Friede.

429. oldal

Berserker>!

»Saukerl«, lachte sie und hob ihre Hand. Sie wusste genau, dass er sie in diesem Augenblick »Saumensch« nannte. Ich denke, näher können Elfjährige der Liebe nicht kommen.

160. oldal

Berserker>!

Ich habe Millionen Finsternisse gesehen.
Ich habe sie schon so oft gesehen, dass ich mich nicht mehr an sie erinnern will.

18. oldal

nagyfrudzs>!

Vier Große Worte:
Es tut mir leid.

163. oldal (cbj, 2014)

Berserker>!

Er versuchte zu glauben, und das ist immer ein schlechtes Zeichen.

516. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Madeline Miller: Das Lied des Achill
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street (német)
Morton Rhue: Die Welle
Anna Godbersen: Die Prinzessinnen von New York
Anna Godbersen: Scandal
John Boyne: Der Junge im gestreiften Pyjama
David Safier: 28 Tage lang
Karl Bruckner: Sadako will leben
Géza Gárdonyi: Sterne von Eger
Karl May: Der alte Dessauer