Reb ​Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák 7 csillagozás

Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák

A széphistóriák nagyon pontosan megéreztethetik, mit is jelenthet a német pedantériával kimunkált fogalom: unheimlich. Mert az avasi zsidókról szóló történetek azok közé az írásművek közé tartoznak, amelyek minden olvasójával képesek lehetnek megértetni, létezhetett olyan hely is, ahol ez a kifejezés ismeretlen volt. Mert ott még tudtak tilinkót készíteni, mert képesek voltak okosan hallgatni, mert nem irtóztak a csendtől és jóleső emlékként, a szájukban érezték a mézes barchesz és a jó édes almafőzelék ízét…

Eredeti megjelenés éve: 1939

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Századok legendái Noran

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
78 oldal · ISBN: 9789632994284
>!
Noran, Budapest, 2006
136 oldal · ISBN: 9637416641 · Illusztrálta: Balla Margit

Enciklopédia 3


Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

n P>!
Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák

„Határozottan lámpalázam van. De nemcsak nekem, hanem a könyvemnek is.” – nem volt miért.
Szép és tanulságos históriák, nem csak zsidóknak. A könyv végén több oldalnyi hasznos szómagyarázattal.
Nagyon finom humorral és Balla Margit, egyszerű, de kedves rajzaival.

1 hozzászólás
ppeva P>!
Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák

Mintha nem is ugyanaz az ember írta volna, mint a Szibéria garnizon-t és a Sánta farsang-ot. Mintha nem is ugyanazokról az emberekről szólna.
Kedves kis történetek, kedves humor, kedves rajzok.

1 hozzászólás
Dénes_Gabriella >!
Markovits Rodion: Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák

1939. Ekkor jelent meg ez a kötet.
Fájdalmasan szép történetek, szociografikus érdeklődéssel és benfenntesként megírva.


Népszerű idézetek

DaTa>!

– Negyvenéves volt anyám, nagyanyád, mikor meghalt. Én húsz. Ötven éve gyászolom. Fájt, hogy olyan fiatalon halt meg. De most már kilencvenéves volna, ha élne. Hát, Istenem… kilencven év, az szép. Szép életkor… Én is hetven lettem… Most már nem fog úgy fájni, mert a mai napig kilencven évet élt. Szép, igen szép életkor. Ma halt meg… kilencvenéves korában. Ebbe bele kell nyugodni.

9. oldal, Nagyapám - Nagyanyám

1 hozzászólás
Boglárka_Madar>!

Annyi harsogó és halk, nehéz és finom, szárnyaló és andalító illata, színe és hangja, mélysége és szépsége van az ünnepek alatti időknek.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ünnep
Boglárka_Madar>!

Apám nagy rabbik tanítványa volt, és majre maréne ráv. Rámsik és Chszámszófér mestereit emlegette, akikről én, amhórec és epikrájresz, már semmi közelebbit nem tudok. Hát eljött apámhoz az az Ávrom Jiczchak, és azt mondta, hogy nem jön többet szombaton templomba, mert öreg, és nem tud bot nélkül járni, szombaton pedig nem szabad botot hordani.
édesapám szombaton a lájnolás után pászkenolt az egész hitközség színe előtt, éspedig így:
– A törvény tényleg tiltja, hogy szombaton terhet cipeljünk. Botot sem szabad hordani. De reb Ávrom Jiczchak jöhet szombaton is bottal a templomba. Amíg fiatal volt, ezt nem szabadott, mert valóban ő hordta a botot. Most azonban öreg, és a bot cipeli őt, a botnak pedig szabad szombaton is terhet cipelni…
… ehhez a pszákhoz tartja magát egyébként ma is az egész Avas zsidósága, emlékezetére a bölcs, okos és tudós majre maréne ráv Sije gércernek, drága jó Apámnak.

64. oldal

Boglárka_Madar>!

Hanem aztán egyszer, éppen aratás idején, halljuk a dombról, ahol Ávrom bácsi lakott – a hegedűszót. Apám mérgesen vette a botját, fényes nappal, munkaidőben, ugyan miféle hegedűszó ez, onnan Ávrom bácsiék felől?
Hosszú sor kaszás vágta a búzát Ávrom bácsi kertjében, de ott ül a kaszások mögött egy nagy karosszékben Ávrom bácsi, és húzza nekik a frisseket… Apám kicsit meg akarta feddni, de azt mondta Ávrom bácsi, hogy így sokkal vidámabban dolgoznak az emberek. Apám megszámolta a kereszteket, gondolkozott egy kicsit, aztán legyintett:
– Úgy látszik, neki van igaza…

56-57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: aratás · hegedű
DaTa>!

Zsidó háznál, nálunk nevelkedtek ezek a kutyák, annyit ők is tudtak, hogy nem szabad jelenlétükben imádkozni. Abban az időben zsidó háznál a kutyáknak is illet egy kis zsidóságot tudni.

40. oldal, Az utolsó Ros Hasono apámmal

vargajudit P>!

Az öreg Sentaf Komorzánból meg a világ legjobb sólet- és aszalókemencéit építette. Lehet, hogy tudott másfajta kemencéket is építeni, de nem alázta meg a művészetét azzal, hogy ilyesmit is vállaljon. Arra még rá lehetett venni, hogy egy-egy pálinkafőző üstöt körülkemencézzen, de ennél lejjebb aztán nem adta.

77. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kőrössi P. József (szerk.): Mese a szamáremberről
Röhrig Géza: A Rebbe tollatépett papagája
Dragomán György: Főzőskönyv
Székely János: A nyugati hadtest
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban
Wass Albert: A költő és a macska / Te és a világ
Benedek István Gábor: A komlósi Tóra
Dragomán György: Adjuk meg a módját!
Hunyady Sándor: Lovagias ügy
Wass Albert: Hagyaték