Markó Bélának
mint haiku-költőnek
is, inkább japán
stílben illene írnom
pár vonalat most
haiku-könyvére, de
könnyed ecsettel
egyetlen, tökéletes
kört festeni tán
még jobb volna – örök hír
korforgásokról,
égi s földi elemek
helycseréjéről
egy kör többet mond – a mű
illó, színtiszta
pillanatnyiság, a szó
csak fölvillantja,
föl nem érheti – ilyen
vagyunk mind: fűszál,
sziklafal, levél sebzett
fonákján írás,
rovátka, lepke álma,
madárhang fénylő
visszája – szavak árnyát,
pillanataink
mását görgetjük magunk
előtt a csend hegyére.
Kovács András Ferenc