Balázs ​kertje 2 csillagozás

Szamóca

Dühtől piros a szamóca,
egyre vörösebb az orra,
ott ül a kertünk végében,
s már szólni sem tud mérgében.

Folyton-folyvást csak kérdezem:
– Miért haragszol, édesem?
Hiszen mi téged szeretünk, és egykettőre megeszünk.

– Hát éppen ez az én bajom:
ne szeressetek oly nagyon,
ha arra jó a szeretet,
hogy megegyetek engemet!

9. oldal

A rája arája

Dühös a rája
arája,
mert nincs tekintettel rája
a párja,
s vacsorával sohase
várja,
de bezzeg áramot ereszt
rája
a fránya,
éppen amikor a legkevésbé
kívánja
a rája
arája,
hogy áramütéstől rángjon
a szája,
hát csípje meg a párját
a kánya, vagy vinné el innen a tenger
árja.

17. oldal

ŐSZI POSTÁS

Nálunk a postás sündisznó,
mielőtt leesne a hó,
minden levelet összeszed,
s szuszogva elhozza neked,

nincs neki postástáskája,
de van ezernyi tüskéje,
s amíg kertünkben hempereg,
ráragadnak a levelek,

elolvashatod naponta,
hogy fűnek, fának mi gondja,
tegnap a meggyfa elsárgult,
sárga lombja a fűbe hullt,

s ma már a dió is rozsdás,
azt is hozza a hű postás,
és egyet mond minden levél:
hogy készüljünk, mert jön a tél!