Tamás ​úrfi léghajón (Tom Sawyer & Huckleberry Finn 3.) 8 csillagozás

Mark Twain: Tamás úrfi léghajón Mark Twain: Tamás úrfi léghajón Mark Twain: Tamás úrfi léghajón

Azt gondoljátok, Tom Sawyer megelégelte a kalandokat, – már mint együttes kalandozásainkat a folyón lefelé, mikoriban a nigger Jim-et kiszabadítottuk és Tom golyót kapott a combjába? Nem, nem, legkevésbbé sem. Csak még jobban megrészegedett tőlük. Újabb kalandokra vágyott – ennyi az egész. Igen, amikor mi hárman a dicsőségtől mámorosan megérkeztünk a hajón hosszú bolyongásunkból és a város népe fáklyás-menettel és szónoklatokkal fogadott, és mindenki zúgta-harsogta az éljent és egyesek be is csíptek a mámortól: akkor hősök voltunk, és ez volt az, amire a Tom Sawyer szív mindig sóvárgott.
Elbeszéli: Huckleberry „Huck” Finn

Eredeti megjelenés éve: 1894

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Athenaeum, Budapest, 1990
174 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630279916 · Fordította: Halász Gyula · Illusztrálta: Pólya Tibor
>!
Athenaeum, Budapest, 1920
174 oldal · Fordította: Halász Gyula · Illusztrálta: Pólya Tibor

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Huckleberry Finn · Jim


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Ritti
Mark Twain: Tamás úrfi léghajón

Mark Twain: Tamás úrfi léghajón nem okozott csalódást. Kalandos volt, humoros volt, helyenként komolyan megható. Imádom a karaktereket. Tom, aki – nekem úgy tűnik – immár hatalmas lexikális tudásra tett szert, és sok érdekes információt oszt meg társaival, valamint az Ezeregyéjszakából mesél a többieknek, ami még inkább kedvet csinált nekem, hogy elolvassam Az Ezeregyéjszaka meséit, ami laza 3400 oldal. Huck a személyes kedvencem, nagyon szeretem a gondolkodásmódját. Jim a nigger exrabszolga, aki rettentő babonás, és a fordítás hibájából adódóan a párbeszédeknél nem szerettem olvasni Jim részeit, idegesítően „beszélt”, vagy legalábbis idegesítő volt, ahogyan az le volt írva. Koroknay István Huckleberry Finn kalandjai fordításában ezt nem tapasztaltam, sokkal kellemesebben fordította Jim részeit. Valamint Halász Gyula fordításában az is zavart, hogy Tomot magyarosítva Sawyer Tamásnak írja, és nekem az előző részek miatt a Tom Sawyer van megszokva. A történet nagyon tetszett, bár az eleje kicsit untatott, de amint beindultak a kalandok, panaszra nem volt okom. Olyan regényt még nem olvastam, ami javarészt a levegőben játszódik, de hasonlított azokra, amik a tengeren játszódnak, és azokat egyébként is imádom, szóval ez a léghajózás is nagyon tetszett. A történet végével van még némi kivetnivalóm. Úgy hat, mintha az író összecsapta volna. Én még elbírtam volna pár utazást, kalandot.


Népszerű idézetek

>!
Medin

…az okoskodásnak megvan az a gyöngéje, hogy elvégre is csupán csak elmélet, és az elméletek nem bizonyítanak semmit, csak éppen egy kis helyet adnak, ahol az ember megvetheti a lábát, ha kimerült a körös-körül való hadakozásban, hogy kitaláljon valamit, ahol nincs semmi kitalàlni való.

>!
Ritti

Különös, természetellenes látvány volt, amint oroszlánok lakmároznak oroszlánokon. Gondoltuk, talán nem rokonok. De Jim azt mondta, az tisztára mindegy. A koca szívesen fölfalja a fiait, a pók is – beszélte Jim – s meglehet, hogy az oroszlán csak olyan elvtelen gazfickó, mint azok, bár talántán még sem egészen. Jim úgy vélte, az oroszlán még sem enné meg a tulajdon apját, ha tudná, melyik az; hiszi azonban, hogy sógorát már megenné, ha nagyon éhes; anyósát – ha éhes, ha nem.

104-107. oldal, KILENCEDIK FEJEZET (Athenaeum, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: Jim
>!
Ritti

– Ó, te csacsi! Hisz neked annyi sütnivalód nincs, Huck Finn, hogy az eresz alá állj, ha esik az eső.

15. oldal, ELSŐ FEJEZET (Athenaeum, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: Huckleberry Finn
>!
Medin

A legkellemetlenebb a civilizációban, hogy aki csak kap valami levelet, amiben valami baj van, az mind jön és telebeszéli az ember fejét, és elrontja a kedvét az embernek, az újságok az egész világ baját föltálaljàk neki, lehangolják és elkedvetlenítik minden óráját és ez olyan súlyos teher az emberre. Utálom az újságokat, és utálom a leveleket; ha tőlem függene, én nem engedném meg senkinek, hogy átplántálja a bajait másokra, akik a világ túlsó végén, mit se tudnak róla. Itt fenn a léghajón ám nincsen efféle, – a legédesebb hely a földkerekségen.

>!
Ritti

Úgy híjják őket, hogy ornithologusok; én is lehettem volna ornithologus, mert mindig szerettem a madarakat és az ártatlan állatokat; hozzá is fogtam, hogy ornithologus legyen belőlem; megláttam egy madarat, egy magas fa tetején ült az ágon és énekelt, fejét hátrabillentette, szája ki volt nyitva, úgy énekelt; se szó se beszéd, kapom a puskát, puff! az ének elhallgat és a madár lefordul az ágról, puhán, mint egy rongy, én szaladok és fölveszem a földről – meg volt halva, a teste meleg volt a kezemben, feje erre-arra hajladozott, alighanem kitörött a nyaka, és a szemére fehér hártya tolódott, a fején egyik oldalt picike vércsöpp és – teremtő atyám! nem láttam tovább a szememmel a könnyeimtől, és azótától fogva nem gyilkoltam többet ártatlan lényeket, akik nem bántottak engem, és nem is fogok gyilkolni.

56-57. oldal, ÖTÖDIK FEJEZET (Athenaeum, 1990)


A sorozat következő kötete

Tom Sawyer & Huckleberry Finn sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nicola Yoon: Minden, minden
James Dashner: Tűzpróba
Edith Pattou: Északfi
Jack London: A vadon szava
Irene Adler: A fekete dáma
Alexandra Bracken: Világok utazói
Laura Ingalls Wilder: Almanzo, a farmerfiú
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
Vivien Holloway: Végtelen horizont
Christelle Dabos: A tél jegyesei