Puddingfejű ​Wilson 42 csillagozás

Mark Twain: Puddingfejű Wilson Mark Twain: Puddingfejű Wilson Mark Twain: Puddingfejű Wilson Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Mississippi partján fekvő városka tekintélyes bírája, Percy Northumberiand Driscoll házában két fiúgyermek születik egyazon napon: az egyik saját nejétől, a másik egy Roxana nevű rabszolgaleánytól. Mrs. Percy Driscoll egy héten belül meghal, így a két gyermek Roxy gondjaira marad. A rafinált rabszolga pedig titokban elcseréli a csecsemőket, a sajátját az uraság családjába „ajánlja”, míg a gazdag csemetét vérbeli hamiskártyásnak neveli.

Nem sokkal ezután a városba egy különc figura érkezik, aki furcsa elméleteivel, bolondos szokásaival hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet. „Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint a többi ember viselkedése” – körmöli naptárába, és alapos „javításnak” veti alá szomszédait. Miután a tragikus halálesetek, tűzvész és párbaj kikezdi a város jó hírnevét, és felkavarja az addig erős idegzetű polgárok mindennapjait, az önjelölt detektív nyomozásba kezd, meglepő eredményekkel…
A Missouri állambeli Floridában született író és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1894

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Holnap, Budapest, 2011
182 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633469866 · Fordította: Réz Ádám · Illusztrálta: Győrfi András
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2005
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637253254 · Fordította: Réz Ádám
>!
Ulpius-ház, Budapest, 1998
162 oldal · ISBN: 9638593105 · Fordította: Réz Ádám

1 további kiadás


Enciklopédia 34

Helyszínek népszerűség szerint

St. Louis


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Gregöria_Hill
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Bajban vagyok ezzel a regénnyel, mert szerkezetét tekintve szerintem egész egyszerűen briliáns, csodás detective story, viszont az üzenetén eléggé elkerekedett a szemem. Szerettem volna azt hinni, hogy én értem félre, és olvastam is két (defenzív) kritikát, ami erről szól, de annyira nem vagyok tőlük meggyőzve.
Először a pozitívumokról. Mint mondtam, briliáns a szerkezete. Olyan Mark Twain-esen gőzhajósan kalandosnak indul a rabszolgatartó délen, de az utolsó harmadában egy nagyon is fordulatos, izgalmas detektívregénybe csap át úgy, hogy az előző részek sok apró történése értelmet nyer benne. Mindezt hihető és komplex szereplőkkel, hála Mark Twain-nek. (Viszont tényleg tele van következetlenségekkel a szereplők korát és kinézetét illetően, de tudjátok mit, ettől eltekintettem.) Minden fejezetet a fiktív címszereplő ironikusan humoros rövid jegyzetei vezetnek be mottóként. Be is találnak! A szöveg többször reflektál ezekre, egy ízben teljesen direktben is, úm. a kisváros nem érti Puddingfejű humorát, mert nem érti az iróniát, ezért nem értékeli a jegyzeteit. Ez is izgalmas önmagában (már ha bölcsész vagy:)), de irodalmárként az is, hogy egy kiadatlan (jobbára titkos-ismeretlen) szöveg a mottó, ami azért nagyon keretbe teszi a cselekményt (elemzővé de főleg retrospektívvé teszi szerintem, különben hogyan utalhatna rá előre) és simán megkérdőjelezi a narrátort is. Ez egy nagyon modern elképzelés azért. Nem idegen MT-től a modernség amúgy.
Nekem a bajom az üzenettel van. spoiler Ezt a bűnügyet fejti meg a Puddingfejű, és 2 in 1 a gyerekcsereügyet is. Klassz, hogy megvan a gyilkos és ilyen briliánsan. Kár, hogy az üzenete az, hogy 1. gyilkos! gyilkos! helyett niggert kiált a tömeg (nem szó szerint) és 2. nevelkedj bár fehér emberek között, akkor is előbb-utóbb ugye kijön az a tolvaj gyilkos piszkos nigger természet.
Na erre szerettem volna egy esszét, ami cáfol, ami felhívja a figyelmemet részletekre, amiket kihagytam pedig az ellenkezőjét bizonyítják finoman, de nem találtam.
Minden kritika egy meg nem jelent „eredeti” szöveget véd, ami (tényleg!) merőben más megvilágításba helyezné a sztorit az üzenettel együtt, de sajnos nem az jelent meg. Ez MT akkori rossz anyagi helyzetével is magyarázható, belement kompromisszumokba.
Kicsit menti a helyzetet azért, hogy az eredeti címe a regénynek TÉNYLEG (kiadásban is) The tragedy of Pudd’nhead Wilson– Puddingfejű Wilson tragédiája. Talán ennyit sikerült kiharcolnia MT-nek. Aki azért, mint tudjuk, abolicionista volt, bár gyerekkori déli élményei elég bűntudatot okoztak neki. Brühühü. Egyelőre várom a regény másfajta olvasatát, ami rendre igazít engem, hülyét.

3 hozzászólás
>!
nyolcadikutas
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Sokan azt hiszik, ez egy humoros könyv, pedig nem az.
Ha humora van is, az csak nyelvi és leginkább Réz Ádám zseniális fordításának köszönhető.
Ez a könyv dráma a javából. Példázat jóról és rosszról, no, meg az igazságról. Ami, mint itt is, mindig több ütemű.
Úgy gondolom, lassan végig veszem Twain irodalmi munkásságát…
:-)

>!
Sárhelyi_Erika I
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Hmmm, most fanyalogni fogok :/ Nem ütött feleakkorát sem, mint amekkorára számítottam. Olyan, mintha az író nem tudta volna eldönteni a regény feléig, hogy valójában mit is akar írni: szellemes, könnyed regényt vagy detektívtörténetet. Merthogy az a vége, abba fut, de abban a műfajban írtak már jobbat. Azt gondoltam, jókat fogok vigyorogni, de ez sem jött be, humorban sem győzött meg. Kicsit még talán iskolás is a stílus, különösen rossz, amikor az egyes fejekben lejátszódó gondolatokat próbálja átadni. A fejezetek elején található szellemes bölcsességeken kívül nem sok maradandót kaptam ettől a könyvtől. De legalább hamar „megettem”.

>!
Zseraldina
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Szeretem Mark Twain irásait. Ugyanúgy regényeit, és novelláit is. Régi kiadást olvastam, régi magyar szavakkal. Ahogyan a címe is vicces, ugyanolyan a könyv is. A városba egy furcsa ember érkezik, aki hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet.

>!
felhőbodorító
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Már régi Mark Twain rajongó révén azonnal megragadtam az alkalmat a vásárlására, amikor láttam, hogy a Molyboltban csak 500 Ft-ért vesztegetik.
És nem bántam meg, sőt! Nagyon-nagyon élveztem. Egy gyakran említett témát dolgoz fel, szolgasors és nem szolgasors közötti ellentéteket (feketék-fehérek), két elcserélt gyermek történetébe ágyazva, humorral fűszerezve. Ezt is tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek! =))

>!
Heni_Tatrai
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Nagyon tetszett a tortenet,humoros volt,bar en mas cimet adtam volna a tortenetnek,mivel inkabb a csalad,amelyben Tom elt,volt a kozpontban.Ugyanakkor a falusiak reszerol ez a csufnevadas szerintem gyerekessegre utal.

>!
bodr
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Azért az elég ritka, hogy fiksönre én öt csillagot adok, magam is meglepődtem, mennyire élveztem a történetet, ami egyszerre volt durva kultúrtörténet, szívfacsaró családi dráma és izgalmas krimi. Pedig csak a címe ragadta meg a figyelmemet.

Lehet, hogy több klasszikust kellene olvasnom? Lehet, hogy nem kellett volna az efféléket kötelezővé tenni gyerekkoromban?

>!
Bam
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Könnyed regény, bár szórakoztatóbb műre számítottam. Kevésszer mosolyodtam el rajta, ennek ellenére kikapcsolódáshoz megfelel.

>!
Mahagóni_Láng
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Nekem ez még általánosba harmadik vagy negyedik osztályba volt kötelező. Akkor annyi idősen számomra nagyon unalmas volt és végig azon gondolkodtam ,hogy miért kell egy ilyen hülyeséget ennyi idős korosztálynak feladni.Természetesen lehet ,hogy egy jó könyv és majd ha később újra elolvasom biztos jobb lesz ,hiszen már az én korosztályomnak szól.De az akkori énem nagyon lepontozta a könyvet és így azzal az élménnyel a mostani is.


Népszerű idézetek

>!
Moranzs

Október. Egyike ama hónapoknak, amikor különösen veszélyes a tőzsdén spekulálni. A többi ilyen hónap: július, január, szeptember, április, november, május, március, június, december, augusztus és február.
(Puddingfejű Wilson naptárából)

139. oldal (Ulpius, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: április · augusztus · december · február · január · július · június · május · március · november · október · szeptember · tőzsde
1 hozzászólás
>!
Sli SP

Ádám ember volt – ez mindent megmagyaráz. Nem azért kellett neki az alma, mert kedve szottyant rá, csak azért kellett neki, mert meg volt tiltva. Öreg hiba, hogy nem a kígyótól tiltották el; akkor a kígyót ette volna meg.

13. oldal, Második fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: Ádám · alma · ember, emberiség · kígyó
>!
Sli SP

Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.

107. oldal, Tizenkettedik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · félelem
>!
Sli SP

Ha dühös vagy, számolj négyig; ha nagyon dühös vagy, káromkodj.

82. oldal, Tizedik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: düh · káromkodás
>!
Moranzs

-Miért ölte meg?
-Mert ráfért.

118. oldal (Ulpius;2005)

>!
Gólyanéni

Ilyen az élet, az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.

>!
Sli SP

Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki az ablakon keresztül; ki kell kísérni a lépcsőházba, s azután fokonként lecsalogatni.

50. oldal, Hatodik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: szokás
>!
Sli SP

Íme, a bolond így szól: „Ne tégy minden tojást egy kosárba” – vagyis, ne tégy fel mindent egy lapra, s oszd meg a pénzed és a figyelmed. A bölcs azonban így szól: „Tégy minden tojást egy kosárba és VIGYÁZZ ARRA A KOSÁRRA.”

136. oldal, Tizenötödik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: bölcs · bolond · tojás
>!
Moranzs

Ami a jelzőt illeti: ha kételyeink vannak, húzzuk ki.
(Puddingfejű Wilson naptárából)

109. oldal (Ulpius;2005)

>!
Sli SP

Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint a többi ember viselkedése.

136. oldal, Tizenötödik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: viselkedés

Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Riordan: Percy Jackson és a görög istenek
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Kerstin Gier: Smaragdzöld
Gerald Durrell: Istenek kertje
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
J. Goldenlane: Napnak fénye
Gerald Durrell: A bafuti kopók
Gerald Durrell: A susogó táj
Lilian H. AgiVega: Az elveszett tündérfalu
Gerald Durrell: Noé bárkáján