Puddingfejű ​Wilson 54 csillagozás

Mark Twain: Puddingfejű Wilson Mark Twain: Puddingfejű Wilson Mark Twain: Puddingfejű Wilson Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Mississippi partján fekvő városka tekintélyes bírája, Percy Northumberiand Driscoll házában két fiúgyermek születik egyazon napon: az egyik saját nejétől, a másik egy Roxana nevű rabszolgaleánytól. Mrs. Percy Driscoll egy héten belül meghal, így a két gyermek Roxy gondjaira marad. A rafinált rabszolga pedig titokban elcseréli a csecsemőket, a sajátját az uraság családjába „ajánlja”, míg a gazdag csemetét vérbeli hamiskártyásnak neveli.

Nem sokkal ezután a városba egy különc figura érkezik, aki furcsa elméleteivel, bolondos szokásaival hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet. „Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint a többi ember viselkedése” – körmöli naptárába, és alapos „javításnak” veti alá szomszédait. Miután a tragikus halálesetek, tűzvész és párbaj kikezdi a város jó hírnevét, és felkavarja az addig erős idegzetű polgárok mindennapjait, az önjelölt detektív nyomozásba kezd, meglepő eredményekkel…
A Missouri állambeli Floridában született író és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1894

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Ifjúsági könyvek Holnap

>!
Holnap, Budapest, 2011
182 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633469866 · Fordította: Réz Ádám · Illusztrálta: Győrfi András
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2005
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637253254 · Fordította: Réz Ádám
>!
Ulpius-ház, Budapest, 1998
162 oldal · ISBN: 9638593105 · Fordította: Réz Ádám

1 további kiadás


Enciklopédia 38

Helyszínek népszerűség szerint

Missouri állam


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Gregöria_Hill>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Bajban vagyok ezzel a regénnyel, mert szerkezetét tekintve szerintem egész egyszerűen briliáns, csodás detective story, viszont az üzenetén eléggé elkerekedett a szemem. Szerettem volna azt hinni, hogy én értem félre, és olvastam is két (defenzív) kritikát, ami erről szól, de annyira nem vagyok tőlük meggyőzve.
Először a pozitívumokról. Mint mondtam, briliáns a szerkezete. Olyan Mark Twain-esen gőzhajósan kalandosnak indul a rabszolgatartó délen, de az utolsó harmadában egy nagyon is fordulatos, izgalmas detektívregénybe csap át úgy, hogy az előző részek sok apró történése értelmet nyer benne. Mindezt hihető és komplex szereplőkkel, hála Mark Twain-nek. (Viszont tényleg tele van következetlenségekkel a szereplők korát és kinézetét illetően, de tudjátok mit, ettől eltekintettem.) Minden fejezetet a fiktív címszereplő ironikusan humoros rövid jegyzetei vezetnek be mottóként. Be is találnak! A szöveg többször reflektál ezekre, egy ízben teljesen direktben is, úm. a kisváros nem érti Puddingfejű humorát, mert nem érti az iróniát, ezért nem értékeli a jegyzeteit. Ez is izgalmas önmagában (már ha bölcsész vagy:)), de irodalmárként az is, hogy egy kiadatlan (jobbára titkos-ismeretlen) szöveg a mottó, ami azért nagyon keretbe teszi a cselekményt (elemzővé de főleg retrospektívvé teszi szerintem, különben hogyan utalhatna rá előre) és simán megkérdőjelezi a narrátort is. Ez egy nagyon modern elképzelés azért. Nem idegen MT-től a modernség amúgy.
Nekem a bajom az üzenettel van. spoiler Ezt a bűnügyet fejti meg a Puddingfejű, és 2 in 1 a gyerekcsereügyet is. Klassz, hogy megvan a gyilkos és ilyen briliánsan. Kár, hogy az üzenete az, hogy 1. gyilkos! gyilkos! helyett niggert kiált a tömeg (nem szó szerint) és 2. nevelkedj bár fehér emberek között, akkor is előbb-utóbb ugye kijön az a tolvaj gyilkos piszkos nigger természet.
Na erre szerettem volna egy esszét, ami cáfol, ami felhívja a figyelmemet részletekre, amiket kihagytam pedig az ellenkezőjét bizonyítják finoman, de nem találtam.
Minden kritika egy meg nem jelent „eredeti” szöveget véd, ami (tényleg!) merőben más megvilágításba helyezné a sztorit az üzenettel együtt, de sajnos nem az jelent meg. Ez MT akkori rossz anyagi helyzetével is magyarázható, belement kompromisszumokba.
Kicsit menti a helyzetet azért, hogy az eredeti címe a regénynek TÉNYLEG (kiadásban is) The tragedy of Pudd’nhead Wilson– Puddingfejű Wilson tragédiája. Talán ennyit sikerült kiharcolnia MT-nek. Aki azért, mint tudjuk, abolicionista volt, bár gyerekkori déli élményei elég bűntudatot okoztak neki. Brühühü. Egyelőre várom a regény másfajta olvasatát, ami rendre igazít engem, hülyét.

3 hozzászólás
nyolcadikutas>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Sokan azt hiszik, ez egy humoros könyv, pedig nem az.
Ha humora van is, az csak nyelvi és leginkább Réz Ádám zseniális fordításának köszönhető.
Ez a könyv dráma a javából. Példázat jóról és rosszról, no, meg az igazságról. Ami, mint itt is, mindig több ütemű.
Úgy gondolom, lassan végig veszem Twain irodalmi munkásságát…
:-)

Zseraldina>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Szeretem Mark Twain irásait. Ugyanúgy regényeit, és novelláit is. Régi kiadást olvastam, régi magyar szavakkal. Ahogyan a címe is vicces, ugyanolyan a könyv is. A városba egy furcsa ember érkezik, aki hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet.

bodr>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Azért az elég ritka, hogy fiksönre én öt csillagot adok, magam is meglepődtem, mennyire élveztem a történetet, ami egyszerre volt durva kultúrtörténet, szívfacsaró családi dráma és izgalmas krimi. Pedig csak a címe ragadta meg a figyelmemet.

Lehet, hogy több klasszikust kellene olvasnom? Lehet, hogy nem kellett volna az efféléket kötelezővé tenni gyerekkoromban?

felhőbodorító>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Már régi Mark Twain rajongó révén azonnal megragadtam az alkalmat a vásárlására, amikor láttam, hogy a Molyboltban csak 500 Ft-ért vesztegetik.
És nem bántam meg, sőt! Nagyon-nagyon élveztem. Egy gyakran említett témát dolgoz fel, szolgasors és nem szolgasors közötti ellentéteket (feketék-fehérek), két elcserélt gyermek történetébe ágyazva, humorral fűszerezve. Ezt is tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek! =))

chamichaze>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Több mint harminc éve láttam egy filmfelfolgozását, azóta ott volt valahol az agyam hátsó részében, hogy majd egyszer előveszem a könyvet is. Ez most jött el. A filmből csak két dologra emlékeztem, az elcserélt gyerekekre és az ujjlenyomatokra. És úgy rémlett vicces a sztori. Na ez az utóbbi nem jött be. A mottók tényleg viccesek, de a sztori egyre sötétebb lett. És a poénok még sötétebbé tették. Szóval most azt mondanám, ez nem egy könnyed olvasmány.

Sunshine_Seeker>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Nagyon tetszett a tortenet,humoros volt,bar en mas cimet adtam volna a tortenetnek,mivel inkabb a csalad,amelyben Tom elt,volt a kozpontban.Ugyanakkor a falusiak reszerol ez a csufnevadas szerintem gyerekessegre utal.

Bam>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Könnyed regény, bár szórakoztatóbb műre számítottam. Kevésszer mosolyodtam el rajta, ennek ellenére kikapcsolódáshoz megfelel.

ppeva P>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Nem voltam oda tőle, a fülszöveg (valamint Tom Sawyer és Huckleberry Finn…) után jobbat vártam.
De voltak benne mindenféle fordulatok, meg adalékok a XIX. század első felének amerikai délvidékéről. Rabszolgatartás, büdösniggerezés. A szerepek felcserélhetősége: két egyforma fehér kisfiú, akik közül az egyik úrfi, a másik meg nigger, mert 1/32 rész néger vér van benne… (Ez a szál egy kicsit a Koldus és királyfi-ra emlékeztetett.) Kóklerek egy kisvárosban. Bűntény, és a helyi erkölcsök/szokások. Puddingfejű, aki tulajdonképpen okos, csak szellemeskedik ott, ahol ezt nem díjazzák. Az ujjlenyomatok történetének hajnala. Ki nevet a végén?
Mindenesetre többet vártam.

AnneDurko>!
Mark Twain: Puddingfejű Wilson

Remek erkölcsi mese (és útmutató) Mark Twaintől. Nagyon visszaköszönt Tom Sawyer és Huckleberry Finn, de sajnos ez nem szórakoztatott annyira, mint a másik kettő. Egy dolog kifejezetten tetszett, ezek Puddingfejű Wilson naptár bejegyzései voltak.


Népszerű idézetek

Moranzs>!

Október. Egyike ama hónapoknak, amikor különösen veszélyes a tőzsdén spekulálni. A többi ilyen hónap: július, január, szeptember, április, november, május, március, június, december, augusztus és február.
(Puddingfejű Wilson naptárából)

139. oldal (Ulpius, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: április · augusztus · december · február · január · július · június · május · március · november · október · szeptember · tőzsde
1 hozzászólás
Lélle P>!

Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.

107. oldal, Tizenkettedik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · félelem
Lélle P>!

Ádám ember volt – ez mindent megmagyaráz. Nem azért kellett neki az alma, mert kedve szottyant rá, csak azért kellett neki, mert meg volt tiltva. Öreg hiba, hogy nem a kígyótól tiltották el; akkor a kígyót ette volna meg.

13. oldal, Második fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: Ádám · alma · emberek · kígyó
Lélle P>!

Ha dühös vagy, számolj négyig; ha nagyon dühös vagy, káromkodj.

82. oldal, Tizedik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: düh · káromkodás
Lélle P>!

Íme, a bolond így szól: „Ne tégy minden tojást egy kosárba” – vagyis, ne tégy fel mindent egy lapra, s oszd meg a pénzed és a figyelmed. A bölcs azonban így szól: „Tégy minden tojást egy kosárba és VIGYÁZZ ARRA A KOSÁRRA.”

136. oldal, Tizenötödik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: bölcs · bolond · kosár · tojás
Moranzs>!

-Miért ölte meg?
-Mert ráfért.

118. oldal (Ulpius;2005)

Gólyanéni>!

Ilyen az élet, az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.

Lélle P>!

Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki az ablakon keresztül; ki kell kísérni a lépcsőházba, s azután fokonként lecsalogatni.

50. oldal, Hatodik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: szokás
Lélle P>!

Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint a többi ember viselkedése.

136. oldal, Tizenötödik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: viselkedés
Lélle P>!

Április 1. Ez az a nap, amelyen emlékezetünkbe idéztetik, hogy micsodák vagyunk az évnek többi háromszázhatvannégy napján.

195. oldal, Huszonegyedik fejezet (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: április · április 1. · bolond

Hasonló könyvek címkék alapján

Becca Fitzpatrick: Black Ice – Tükörjég
Jenny Carroll: Tudom, hol vagy!
Csukás István: Vakáció a halott utcában
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: A körző titka
Anthony Horowitz: Veszélyes iskola
Robert Arthur: A kísértetkastély
Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok
Irene Adler: A bűn fejedelme
Mikó Csaba: A mutatványos
Fabian Lenk: Leonardo da Vinci és az árulók