Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Puddingfejű Wilson 54 csillagozás
A Mississippi partján fekvő városka tekintélyes bírája, Percy Northumberiand Driscoll házában két fiúgyermek születik egyazon napon: az egyik saját nejétől, a másik egy Roxana nevű rabszolgaleánytól. Mrs. Percy Driscoll egy héten belül meghal, így a két gyermek Roxy gondjaira marad. A rafinált rabszolga pedig titokban elcseréli a csecsemőket, a sajátját az uraság családjába „ajánlja”, míg a gazdag csemetét vérbeli hamiskártyásnak neveli.
Nem sokkal ezután a városba egy különc figura érkezik, aki furcsa elméleteivel, bolondos szokásaival hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet. „Semmi sem szorul olyan alapos javításra, mint a többi ember viselkedése” – körmöli naptárába, és alapos „javításnak” veti alá szomszédait. Miután a tragikus halálesetek, tűzvész és párbaj kikezdi a város jó hírnevét, és felkavarja az addig erős idegzetű polgárok mindennapjait, az önjelölt detektív nyomozásba kezd, meglepő eredményekkel…
A Missouri állambeli Floridában született író és… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1894
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Ifjúsági könyvek Holnap
Enciklopédia 38
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 21
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Bajban vagyok ezzel a regénnyel, mert szerkezetét tekintve szerintem egész egyszerűen briliáns, csodás detective story, viszont az üzenetén eléggé elkerekedett a szemem. Szerettem volna azt hinni, hogy én értem félre, és olvastam is két (defenzív) kritikát, ami erről szól, de annyira nem vagyok tőlük meggyőzve.
Először a pozitívumokról. Mint mondtam, briliáns a szerkezete. Olyan Mark Twain-esen gőzhajósan kalandosnak indul a rabszolgatartó délen, de az utolsó harmadában egy nagyon is fordulatos, izgalmas detektívregénybe csap át úgy, hogy az előző részek sok apró történése értelmet nyer benne. Mindezt hihető és komplex szereplőkkel, hála Mark Twain-nek. (Viszont tényleg tele van következetlenségekkel a szereplők korát és kinézetét illetően, de tudjátok mit, ettől eltekintettem.) Minden fejezetet a fiktív címszereplő ironikusan humoros rövid jegyzetei vezetnek be mottóként. Be is találnak! A szöveg többször reflektál ezekre, egy ízben teljesen direktben is, úm. a kisváros nem érti Puddingfejű humorát, mert nem érti az iróniát, ezért nem értékeli a jegyzeteit. Ez is izgalmas önmagában (már ha bölcsész vagy:)), de irodalmárként az is, hogy egy kiadatlan (jobbára titkos-ismeretlen) szöveg a mottó, ami azért nagyon keretbe teszi a cselekményt (elemzővé de főleg retrospektívvé teszi szerintem, különben hogyan utalhatna rá előre) és simán megkérdőjelezi a narrátort is. Ez egy nagyon modern elképzelés azért. Nem idegen MT-től a modernség amúgy.
Nekem a bajom az üzenettel van. spoiler Ezt a bűnügyet fejti meg a Puddingfejű, és 2 in 1 a gyerekcsereügyet is. Klassz, hogy megvan a gyilkos és ilyen briliánsan. Kár, hogy az üzenete az, hogy 1. gyilkos! gyilkos! helyett niggert kiált a tömeg (nem szó szerint) és 2. nevelkedj bár fehér emberek között, akkor is előbb-utóbb ugye kijön az a tolvaj gyilkos piszkos nigger természet.
Na erre szerettem volna egy esszét, ami cáfol, ami felhívja a figyelmemet részletekre, amiket kihagytam pedig az ellenkezőjét bizonyítják finoman, de nem találtam.
Minden kritika egy meg nem jelent „eredeti” szöveget véd, ami (tényleg!) merőben más megvilágításba helyezné a sztorit az üzenettel együtt, de sajnos nem az jelent meg. Ez MT akkori rossz anyagi helyzetével is magyarázható, belement kompromisszumokba.
Kicsit menti a helyzetet azért, hogy az eredeti címe a regénynek TÉNYLEG (kiadásban is) The tragedy of Pudd’nhead Wilson– Puddingfejű Wilson tragédiája. Talán ennyit sikerült kiharcolnia MT-nek. Aki azért, mint tudjuk, abolicionista volt, bár gyerekkori déli élményei elég bűntudatot okoztak neki. Brühühü. Egyelőre várom a regény másfajta olvasatát, ami rendre igazít engem, hülyét.
Sokan azt hiszik, ez egy humoros könyv, pedig nem az.
Ha humora van is, az csak nyelvi és leginkább Réz Ádám zseniális fordításának köszönhető.
Ez a könyv dráma a javából. Példázat jóról és rosszról, no, meg az igazságról. Ami, mint itt is, mindig több ütemű.
Úgy gondolom, lassan végig veszem Twain irodalmi munkásságát…
:-)
Szeretem Mark Twain irásait. Ugyanúgy regényeit, és novelláit is. Régi kiadást olvastam, régi magyar szavakkal. Ahogyan a címe is vicces, ugyanolyan a könyv is. A városba egy furcsa ember érkezik, aki hamar kiérdemli a Puddingfejű gúnynevet.
Azért az elég ritka, hogy fiksönre én öt csillagot adok, magam is meglepődtem, mennyire élveztem a történetet, ami egyszerre volt durva kultúrtörténet, szívfacsaró családi dráma és izgalmas krimi. Pedig csak a címe ragadta meg a figyelmemet.
Lehet, hogy több klasszikust kellene olvasnom? Lehet, hogy nem kellett volna az efféléket kötelezővé tenni gyerekkoromban?
Már régi Mark Twain rajongó révén azonnal megragadtam az alkalmat a vásárlására, amikor láttam, hogy a Molyboltban csak 500 Ft-ért vesztegetik.
És nem bántam meg, sőt! Nagyon-nagyon élveztem. Egy gyakran említett témát dolgoz fel, szolgasors és nem szolgasors közötti ellentéteket (feketék-fehérek), két elcserélt gyermek történetébe ágyazva, humorral fűszerezve. Ezt is tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek! =))
Több mint harminc éve láttam egy filmfelfolgozását, azóta ott volt valahol az agyam hátsó részében, hogy majd egyszer előveszem a könyvet is. Ez most jött el. A filmből csak két dologra emlékeztem, az elcserélt gyerekekre és az ujjlenyomatokra. És úgy rémlett vicces a sztori. Na ez az utóbbi nem jött be. A mottók tényleg viccesek, de a sztori egyre sötétebb lett. És a poénok még sötétebbé tették. Szóval most azt mondanám, ez nem egy könnyed olvasmány.
Nagyon tetszett a tortenet,humoros volt,bar en mas cimet adtam volna a tortenetnek,mivel inkabb a csalad,amelyben Tom elt,volt a kozpontban.Ugyanakkor a falusiak reszerol ez a csufnevadas szerintem gyerekessegre utal.
Nem voltam oda tőle, a fülszöveg (valamint Tom Sawyer és Huckleberry Finn…) után jobbat vártam.
De voltak benne mindenféle fordulatok, meg adalékok a XIX. század első felének amerikai délvidékéről. Rabszolgatartás, büdösniggerezés. A szerepek felcserélhetősége: két egyforma fehér kisfiú, akik közül az egyik úrfi, a másik meg nigger, mert 1/32 rész néger vér van benne… (Ez a szál egy kicsit a Koldus és királyfi-ra emlékeztetett.) Kóklerek egy kisvárosban. Bűntény, és a helyi erkölcsök/szokások. Puddingfejű, aki tulajdonképpen okos, csak szellemeskedik ott, ahol ezt nem díjazzák. Az ujjlenyomatok történetének hajnala. Ki nevet a végén?
Mindenesetre többet vártam.
Népszerű idézetek
Október. Egyike ama hónapoknak, amikor különösen veszélyes a tőzsdén spekulálni. A többi ilyen hónap: július, január, szeptember, április, november, május, március, június, december, augusztus és február.
(Puddingfejű Wilson naptárából)
139. oldal (Ulpius, 2005)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Becca Fitzpatrick: Black Ice – Tükörjég 90% ·
Összehasonlítás - Jenny Carroll: Tudom, hol vagy! 89% ·
Összehasonlítás - Csukás István: Vakáció a halott utcában 86% ·
Összehasonlítás - Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: A körző titka 88% ·
Összehasonlítás - Anthony Horowitz: Veszélyes iskola 86% ·
Összehasonlítás - Robert Arthur: A kísértetkastély 79% ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok 93% ·
Összehasonlítás - Irene Adler: A bűn fejedelme 93% ·
Összehasonlítás - Mikó Csaba: A mutatványos 81% ·
Összehasonlítás - Fabian Lenk: Leonardo da Vinci és az árulók 93% ·
Összehasonlítás