Koldus ​és királyfi 346 csillagozás

Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi Mark Twain: Koldus és királyfi

Egy nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik… Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…

Eredeti megjelenés éve: 1881

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Klasszikus Ifjúsági Regénytár, Az én könyvtáram, Diákkönyvek, Kincses Könyvek

>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2017
puhatáblás · ISBN: 9786066464352
>!
Holnap, Budapest, 2016
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633467268 · Fordította: Jékely Zoltán
>!
Kedvenc, Székelyudvarhely, 2016
186 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786068638256

33 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 17

Most olvassa 11

Várólistára tette 105

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Ákos_Tóth IP
Mark Twain: Koldus és királyfi

Nem tudom, honnan származik pontosan a kisemberre cserélt uralkodó történetének alapötlete, de nem hinném, hogy Twain álmodta meg elsőnek az azóta is milliószor feldolgozott szituációt. Én józan paraszti ésszel azt mondanám, a „legenda” egyidős a dinasztikus uralkodási formával, de ez nyilván nem fogja közvetlenül befolyásolni a konkrét mű megítélését – az már annál inkább, hogy szerintem a mai napig sem tisztázott igazán, hogy gyermek-, ifjúsági, vagy hagyományos regény-e valójában a Koldus és királyfi.

Az alaptörténeten nincs sok bemutatnivaló: koldus és királyfi saját balgaságuk, a körülmények és a szerencsétlen véletlen folytán szerepet cserélnek, és próbálnak a másik bőrében boldogulni. Persze mindketten nehezen szoknak bele az új világukba: a királyfi esetében ez érthető, de a koldusgyerek is feszeng. Mindkettőjük számára rengeteg tanulsággal és kalanddal jár az az egyébként nem is olyan hosszú út, aminek a végén spoiler. A történetnek pedig vannak finomságai: leginkább az a sugallat tetszett, hogy a társadalom legtetején és legalján álló szereplőket bármikor megcserélheted – elég, ha hasonlítanak egymásra. Onnantól kezdve szinte csak egy ruhaváltásnyi különbség van két ember között. Ehhez kapcsolódik az a motívum is, amikor Tom próbálja az udvarban megértetni valakivel a történteket: annyira hihetetlennek tűnik a balesetük, hogy inkább bolondnak nézik a trónörököst. Azt ugye értjük, hogy az utcára került királyfit nem fogják a két szép szeméért visszaengedni az őrök, de hogy a hercegnek ennyire ne számítson a szava…

Aztán érdemes elgondolkodni az angol társadalomról festett képen is: VIII. Henrik Angliájában járunk, és Twain egy pillanatig sem leplezi, hogy az alattvalók bizony térdig gázoltak a mocsokban, a bűnözés burjánzik, és ennél mi sem lehetne természetesebb. Az, hogy Edward herceg hogyan dolgozza fel elszakadását a pompától és kényelemtől, nem túl érdekes – bár ezen a téren nem Twain hibázott, egyszerűen csak túl sokszor szembesültünk már a magasból a mélybe csúszó ember szánalmas, akár megrázó erőlködésével és szórakoztató esendőségével.

A könyvet egyébként én még gyerekkoromban kaptam – hogy kötelező, vagy ajánlott olvasmány volt-e, nem tudom, de magamtól a világ minden kincséért kézbe nem vettem volna hosszú éveken át. Gyerekek a főhősei (ha adunk a történelemre, mindössze 9 évesek), meseszerű, a tanulságai is szájbarágósak, egyszerűek, de mégsem vagyok róla meggyőződve, hogy fiataloknak szóló írás lenne. A maga korában szerintem Twain sem annak szánta, ma pedig inkább nyújthat élvezetet a jó stílust, a régimódi szépírást keresők számára. Nem szól viszont a javára, hogy meglehetősen sótlannak tűnik: elhúztam három napra az olvasását, és a körülöttem repkedő ingerek, érzések, történések villámgyorsan elterelték róla a figyelmemet. Ha nem lenne a Moly, szerintem be sem fejezem.

>!
Black & White, Debrecen, 2003
128 oldal · puhatáblás · ISBN: 963945267X
2 hozzászólás
>!
pannik P
Mark Twain: Koldus és királyfi

Valamiért vidámabb, kedvesebb történetre számítottam. Hát ez nem ilyen volt.
Nehéz, viszontagságos utat járnak be mindketten, ki-ki a maga démonaival megküzd rendesen.
Összességében nehezen haladtam vele, valahogy nem kötött le annyira, jó az ötlet és rendesen megadja az író ami jár mindkét főszereplőnek, de azért már egy kicsit sok volt olvasni a sok szenvedést a királyfi oldaláról és a sok erkölcsi és etikai kérdésben önmagával nyűglődést a koldustól. Mint mondtam, nem volt meseszerű de valahogy nem volt valóságszerű sem, de hát nem éltem abban a korban (legalábbis remélem, hogy nem :)) így nem tudhatom, hogy akkor mi volt valóságszerű és mi nem.

Összességében érdekes történet (kissé vontatott kidolgozásban).
Korabeli hangulat árad belőle, egészen réges-réginek éreztem a megfogalmazások okán a sorokat.

>!
imma AP
Mark Twain: Koldus és királyfi

emlékszem, ahogy a nappaliban ülök, 8-10 éves lehetek, épp akkor olvastam el a Téli berek utolsó sorait és teljesen kétségbe vagyok esve, hogy most ugyan mit olvassak, az élet igazságtalan, sosem fogok olyan jó könyvet találni, mint a Tüskevár és a Téli berek volt. majd összekaparom magam, bemegyek a könyvekhez, leemelem a polcról a Koldus és királyfit, és szünetet se tartva a két könyv között belevetem magam. mondanom sem kell, imádtam, és onnantól nem aggódtam soha, hogy valaha el fognak fogyni a jó könyvek a világból.

>!
Holnap, Budapest, 1996
192 oldal · ISBN: 9633461049 · Fordította: Jékely Zoltán
>!
Vackor6 P
Mark Twain: Koldus és királyfi

Remek kis történet ez! Élvezetes-zamatos nyelvezetű, pompás humorral átszőtt tanulságos regény. Mert mindig is csábítóbbnak ígérkezik a másik élete egészen addig, míg rá nem jövünk a saját bőrünkben mégiscsak komfortosabb.

1 hozzászólás
>!
Ibanez MP
Mark Twain: Koldus és királyfi

Az alaptörténet megvolt bennem, noha még sosem olvastam a könyvet (vagy legalábbis emlékeim szerint nem), valószínűleg láthattam valami filmet róla gyerekkoromban (no meg azért elég híres történet ugye…)…

A könyv fordulatos, kalandos, mindig történik valami, megismerünk jókat és gonoszokat, nagyon kevés jószándékú embert a szegények világában. Az egy csillag levonást azért kapta, mert gyerekeknek biztos nem tűnik fel, de felnőttként azért van pár „logikai” buktató a történetben… Kezdve azzal, hogy a királyfi ruhájába öltözött csavargó azért biztos, hogy penetráns szagot áraszthatott magából (a ruha ellenére), s ezt azért megérezték volna a betóduló nemesurak (s elég lett volna valószínűleg egy pillantást vetni a kezére, s kiderült volna a turpisság)… A másik, hogy okés, hogy Tom pötyögött valamit latinul, de a másik két nyelven nem, elég lett volna kipróbálni… mondjuk egyik se jött a mágikus mondattal: „ruhát cseréltünk”, mindig csak önmagukat bizonygatták, de azt se oly hevesen (vagy legalábbis Tom nem olyan hevesen). S való igaz, hogy megfelelő karizmával és értelmes mondatokkal valószínűleg elgondolkodott volna még a király is jobban…

De persze ez ifjúsági regény, mindent nem lehet kiküszöbölni és akkor hová lenne a szórakozás? Mert a kötet szórakoztató, nekem legalábbis nagyon tetszett, élveztem és valljuk meg: gyerekkorunkban ki nem álmodozott volna arról, hogy hercegnő, királykisasszony, király lenne? :-D

1 hozzászólás
>!
Habók P
Mark Twain: Koldus és királyfi

Kicsit aggódva kezdtem bele – gyerekkori kedvenc, mi marad majd belőle – , de ez az aggodalom semeddig sem tartott. Vagy gyerekfejjel olvastam most is, vagy Twain könyvének mindegy, kinek a kezébe kerül. Kétségtelen, most nem ugyanaz érdekelt benne. Akkor a két gyerek, különösen a kis királyfi kalandjai kötöttek le, most jobban élveztem a „háttérinformációkat”: Offal Court és Tom Canty mindennapjait, az udvar életét spoiler, a banda tagjainak életét, a börtön szörnyűségeit vagy a kor babonáit.

>!
gab001 P
Mark Twain: Koldus és királyfi

Nagyon régen láttam a filmet, de végig a szemem előtt láttam az eseményeket. Viszont sokkal jobban tudtam szeretni olvasás közben a szereplőket, közelebb kerültek hozzám. Twain olvasmányos stílusa pedig még könnyebbé tette ezt. Szerettem, amikor az író egy-egy megjegyzéssel kiegészítette az eseményeket. A történet egy valószerűtlen szerepcseréről szól, amiben mindkét fél következetesen kitart a saját igaza mellett, a bonyodalmakat a környezetükben élők hitetlensége okozza. Felváltva kapunk betekintést az akkori előkelőség és a pórnép életébe. Mese és a valóság találkozása.

>!
Móra, Budapest, 1974
222 oldal · ISBN: 963110088X · Fordította: Jékely Zoltán · Illusztrálta: Kass János
>!
PatyiMoly
Mark Twain: Koldus és királyfi

Az egyik kedvenc filmem volt kisebb koromban a 2000-ben forgatott Koldus és királyfi.
Aidan Quinn, mint Miles Hendon.

Így, amikor megláttam, hogy @gab001 ezt a könyvet szemelte ki közös olvasás céljából a Harryx kihíváson, úgy éreztem, itt az ideje, hogy ne csak a filmet ismerjem, hanem a könyvet is.
Lassan haladtam az olvasással, mert közben más könyvekbe is belekezdtem, de végül a végére jutottam.
A nyelvezet élvezetes, régies. A legjobban az írói kiszólásokat élveztem, amikor egy-egy jelenethez visszatértünk, vagy épp elköszöntünk szereplőktől. Még most is Miles Hendon a kedvencem, ám a könyvben sokkal jobban tetszik Sir Hugh és Edith megjelenése, az események alakulása.

Ami pedig a végét illeti: nem erre számítottam, mégis tetszik.
És boldog vagyok, hogy ezt a regényt is olvastam, mert teljes mértékben megérte :)

2 hozzászólás
>!
csillagka P
Mark Twain: Koldus és királyfi

Nálam ez a mumus műfaj. Bevallom, ezzel lehet kikergetni a világból, a szerencsétlen fiús könyvek ahol lehetőleg utcagyerek de minimum árva, sok nehézség árán feltalálja magát, de előtte jó sok verést kap, találkozik gonosz emberekkel akik még jobban megkeserítik az életét, miközben vicces szituációkba keveredik. Bruuuuu
Ezen állítólag jó sokat lehet nevetni, valahogy nekem még sosem sikerült, se keveset, se sokat mindig lefagyok és döbbentem konstatálom az állítólag vicces köntösbe bujtatott kegyetlenséget.
Mosolyogni ezen a könyvön se tudtam, na jó néha Tom királyon, a diós jelenet kimondottan tetszett.
Vegyük le az előítéleteimet és kapunk egy kimondottan élvezhető, néhol vicces ifjúsági regényt.
Nem tudom mennyit változott a világ, abban viszont biztos vagyok ma egy szegény utcagyerek akármennyire is próbál tanulni nem tudna elvergődni a felsőbb kasztokban, mégis a legfurcsább a tudásvágy kialvása volt, eddig tanulni akartam most éppen megtehetem, mégsem élek a lehetőséggel, fura.
Olvassátok ha nincs más: P ha már muszáj, inkább ezt mint a többit hasonlót.

4 hozzászólás
>!
jevus
Mark Twain: Koldus és királyfi

Jaj, én olyan jókat vidultam ezen a könyvön! Nem is gondoltam, hogy ennyire fogom szeretni, hiszen a történetet már ismertem (ahogy szerintem mindenki). Mégis a sok kaland, a humor, az új szerepükben szerencsétlenkedő fiatalok és a kor sajátos butaságai teljesen levettek a lábamról.


Népszerű idézetek

>!
pannik P

Lesz, ahogy lesz – majd csak eligazodik a dolog magától; az ember ugysem mehet addig át a hídon, míg oda nem ér.

186. oldal

2 hozzászólás
>!
_ada 

A tanulás megszelídíti a szívet, és nemeslelkűség, irgalmasság származik belőle.

>!
Ferger_Jolcsi P

Ha majd ismét királyfi leszek, ezek nemcsak kenyeret és szállást kapnak, hanem oktatást is, könyvekből: mert mit ér a teli gyomor, ha az ész és a szív koplal?

21. oldal

>!
havas

A királyok előbb saját törvényeik iskoláját kellene hogy kijárják: hadd tanuljanak emberséget!

160. oldal

>!
Francesco

– Ó, szegény fiam! A sok bolond olvasásnak ez lett a vége: elvette az eszedet!

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
>!
havas

… az ember úgysem mehet addig át a hídon, míg oda nem ér.

164. oldal

>!
Morn

Minden, ami nem igaz, hazugság, ha hiszed, ha nem!

XIX. fejezet - A királyfi a parasztok között (Móra, 1962, 149.o.)

2 hozzászólás
>!
rnia

-Mondd meg bátran, jó fiú, ne félj semmit!-biztatta a király. -Mire használtad Anglia Nagy Pecsétjét?
Tom egy pillanatig hebegett-habogott szánalmas zavarban, aztán kibökte:
-Diót törtem vele!

>!
ZsuZsanna5 P

Amint a hídra léptek, valami egykori herceg vagy főúr elrothadt feje esett le közéjük egy vaskaróról, Hendont könyökön ütve s azután a siető lábak ezrei közé gurulva. Ilyen tűnő és mulandó az ember munkája e földön! A néhai jó király még csak három hete halt meg s három napja fekszik sírjában, s íme a dísz, amellyel az ő kedves hídját ellátni oly buzgón iparkodott, lehulladozik.

Londonba

>!
Ardnazil

A trónus éppen a dobogó közepét foglalja el a négy lépcsős emelvényen. A trónus ülésébe be van építve egy durva, lapos szikladarab – a Scone kő – melyen a skót királyok sok-sok nemzedékét koronázták, s így az idők folyamán eléggé megszentelődött ahhoz, hogy ugyanerre a célra az angol királyoknak is megfeleljen.

174. oldal, Kriterion 1990

Kapcsolódó szócikkek: Scone kő

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Frances Hodgson Burnett: A padlásszoba kis hercegnője
Erich Kästner: A két Lotti
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Erich Kästner: Emil és a detektívek / A két Lotti
Michael Ende: A Végtelen Történet
Eric Knight: Lassie hazatér
Fabian Lenk: A hamis király
Charles Dickens: Szép remények
Charles Dickens: Nagy várakozások
Ransom Riggs: Üresek városa