Kick-Ass ​– Ha/Ver (Kick-Ass – Ha/Ver 1.) 40 csillagozás

Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

„MINDEN ​IDŐK!” „LEGJOBB!” „SZUPERHŐSKÉPREGÉNYE!”

A nagy erő nagy fe

Néha a KIS erő is nagy felelősséggel jár.

Dave Lizewski átlagos amerikai kamasz. Szereti a csajokat, a videójátékokat és a képregényeket. Ám néha az átlagos élet nem elég, és a fiú nagyra törő álmokat dédelget. Szuperhős-álmokat. És ha eléggé elszánt vagy (és eléggé frusztrált, mert nem kellesz a nőknek), az álmod megvalósulhat.

Dave napközben az iskolában ül, éjszakánként azonban maszkot ölt, és átváltozik HA/VER-ré, a világ első hús-vér szuperhősévé, és pillanatok alatt ő lesz az internet egyik legünnepeltebb sztárja. Különleges képességek és szupererők híján Dave hőskarrierje nehezen indul, pláne, amikor szembe találja magát New York legrettegettebb bűnözőivel.

A közvélemény imádja. Az alvilág retteg tőle. Példája nyomán pedig újabb álarcos „szuperhősök” bukkannak fel a semmiből. Amikor azonban találkozik a pöttöm halálosztó Kis Döggel és félelmetes partnerével,… (tovább)

Eredeti mű: Mark Millar: Kick-Ass

Eredeti megjelenés éve: 2010

Tartalomjegyzék

>!
Fumax, Budapest, 2018
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700487 · Fordította: Sepsi László · Illusztrálta: John Romita Jr.

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Ha/Ver / Kick-Ass (Dave Lizewski)


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Aigi P
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Talán minden szuperhős képregény azért készült, hogy a Kick-ass létrejöhessen. Parafrázis, vérgőzös paródia, hős útja történet, geek életérzés és kamasz problémák. Olyan sokoldalú, hogy az már majdnem gömb.

>!
Dominik_Blasir
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

– The fuck is wrong with you, man? You'd rather die for some piece of shit that you don't even fucking know?
– The three assholes, laying into one guy while everybody else watches? And you wanna know what's wrong with me? Yeah, I'd rather die… so bring it on!
és megszólal az Omen a The Prodigy-tól.

Egészen eddig nem annyira gondoltam bele, de ha van korszakos élményem, akkor az nagyjából a fenti jelenet köré tehető. Nemcsak azért, mert 17 voltam, amikor először láttam a Kick-Ass-t, szóval nyilván meglehetősen meg tudtam érteni Dave problémáit, és még csak nem is feltétlenül azért, mert akkora nagy szuperhős-rajongó lettem volna, hogy értékelem az utalásrendszerét (történetesen nem voltam, bár azért értékeltem), inkább csak egyfajta ráeszmélés volt: hogy lehet ezt ennyire menőn, ennyire vagányul, ennyire stílusosan, ennyire szórakoztatóan is csinálni. Hogy nem muszáj alkalmazkodni a korábban ismert sablonokhoz, hogy a humor és az erőszak mellett megférnek a felfokozott érzelmek, hogy tudnak ennyire nekem csinálni valamit. Szóval elég király érzés volt.

Azóta persze történt egy s más, vagyis nem igazán tudtam, mennyire fog most működni nekem a képregény (még a kívánságlistámon is jó sokáig fent volt az angol nyelvű, de valahogy sosem jutottam el odáig). Persze állatira élveztem, megtaláltam benne azt a menőséget, amire vágytam, még azzal együtt is, hogy a végén nem pont úgy és nem pont az történt, amire számítottam. De a kreatív humor, a szuperhős-paródia vonal, az ügyesen kezelt erőszak, a szerethető szereplők, a menő dumák nem változtak – úgy tűnik, Vaughn remek adaptációt csinált belőle anno (a képregény befejezését mintha erősebbnek találnám). Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy a rajongásom mennyire szól a filmnek, mennyire képzeltem bele ugyanazt a képregénybe, de valójában nem is nagyon érdekel.

Show's over, motherfuckers.

>!
Rodwin
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Tartalékoltam a képregényt, hogy majd ha megvan az összes rész akkor elolvasom őket egymás után. Jelentem elbuktam, mert megmagyarázhatatlan késztetést éreztem, hogy elolvassam. De mondhatom, hogy nem bántam meg, mert brutálisan zseniális volt.
A filmet persze láttam régen, de már csak halvány lilám van róla, hogy miről is szólt.

Dave Lizewski átlagos kamasz, átlagos problémákkal, egy szürke kisegér, de ő mégis ki akar törni. Úgy gondolja ha szuperhőssé válik ki fog tűnni, és ezzel valami jót tesz a közjóért. Mint a legtöbb kocka csak úgy falja a képregényeket, jöhet DC és Marvel egyaránt, innen szedte ezt az elsőre remek ötletet.
Azonban a saját bőrén tapasztalja meg, hogy szuperhősnek lenni nem is olyan egyszerű. A világ ugyanis gonosz, nem elég egy maszk, ha a pókösztönöd és Hulk ereje csak a fejedben létezik hamar megsemmisít a gettó, és a maffia.
Dave akit nevezzünk HA/VER-nek azonban nem az a könnyen feladós típus. Szerencsére kis társakra is talál világmegváltó küldetésében.
A képi világ, ahogy a történet is mondhatni brutális. Ahogy lapozgattam nekem leginkább a Kill Bill cimű film ötlött a fejembe, amely szintén nem egy tündérmese habbal.
Romita igazán remek munkát végzett a képi megvalósítással. A szereplők arcán ott van, hogy épp mire gondolnak, legyen az akár egy ártatlan csevej vagy épp az utolsó percük a a földön. Rég láttam ennyi vért egy képregényben, festékillatú mennyország az egész könyv.
Nekem tetszett, a brutalitás mellett tele van a kamaszkor gondjaival, kocka humorral, biztos befizetek a többi részre is.
Négy és fél és öt csillag között vacilláltam, győzött a lágy szívem.

>!
Fumax, Budapest, 2018
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700487 · Fordította: Sepsi László · Illusztrálta: John Romita Jr.
>!
pável P
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

És én még azt hittem, az a lökött Deadpool egyedül lófrál a Marvel-univerzumban azzal a sármos köcsög stílusával, és főleg utolérhetetlen humorával… erre jön ez a tinihorrorba oltott Marvel-paródia… Nem is Kick Ass-en (Ha/ver) röhögök tele szájjal (nem is rajta – vele), hanem főleg a Kis dög (Hit Girl) beszólásain, igazából 18+-os volta miatt itt idézhetetlen az egyik legjobb (és persze leggusztustalanabb) buborékszöveg poénja (ez még Haveré), de aztán megint rátromfol a kis szamurájcsaj, ami így kiragadva nem is annyira szellemes, de ott már megint felröhögtem: „-Még a bugyim is golyóálló, pöcsfej!” Így biztos nem üt eléggé – képregényéknél is fontos a kontextus.
(Csak némán megcsillagoztam, majd eloldalogtam volna, mint Haver az első éjszakáin, mikor búvárrucit öltött, de hát itt van ez a kihívás: https://moly.hu/kihivasok/amin-hangosan-nevettel-2-0, neki köszönhetitek, hogy ilyen komoly műfajba is belevertem az orrom.)

>!
LRn
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Dave Lizewski egy átlagos, unatkozó kamasz – nem játszik különösebben fontos szerepet a gimis táplálékláncban, szereti a képregényeket, a cicik és a legfrissebb káromkodások mellett azonban van még egy téma, ami nagyon izgatja a fantáziáját: vajon miért nem utánozza senki a szuperhősöket? Hiszen jelmezben embereknek segíteni nem lehetetlen küldetés, ráadásul nagyon menő, egyenes út a hírnévhez. Miért nem csinálja akkor senki?

Már az első bevetésekor arcul csapja a válasz. Keményen.

Mark Millar története nem finomkodik – a kamaszos naivitás csak még jobban kiemeli a vérmocskos kockák brutalitását. Aztán feltűnik Kis Dög és Vérprofi – a kislány cukiságfaktora pedig még tovább élesíti a kontrasztot a táncjelenetszerűen megkoreografált, káromkodásokkal vastagon megtűzdelt kegyetlen ámokfutásával.

Dave úgy bukdácsol végig a történeten, hogy fogalma sincsen, mit csinál, emiatt is bővelkedünk a – kissé fekete – humorban. A srác nem egy észlény, de részben épp ezért lesz olyan szórakoztató a képregény. Annyit tud csak, hogy ettől a fantáziától jobban érzi magát: fontosnak és erősnek, aki képes olyat tenni, ami számít a saját és a mások szemében is. Már a ruha felvétele is vágybeteljesítő – eleinte elég is neki, hogy sétál és pózol benne, tervezgeti a szuperhősnevét, beleéli magát a szerepbe mindenfajta tettlegesség nélkül. Aztán már több kell. Aztán pedig nem tudja elengedni – a titkos identitás olyan lesz neki, mint a kábítószer. Függővé válik, újra és újra fel kell húznia a jelmezt, mert így érzi teljesnek magát, akkor is, ha időről időre sz@rrá verik, és egyre szorultabb helyzetekbe kerül.

Szóval Dave egy zöld búvárruhában bohóckodva találja meg önmagát, és némi szerencsével valóban híres is lesz: hatására mások is elkezdenek jelmezbe bújni, egy követőjével barátságot is kialakít – ami szintén fontos, hiszen iskolai barátságai felszínesek, Dave folyton magányosnak érzi magát. De az ár, amit mindezért fizetnie kell, nem csekély. A képregény nincs elcukrozva, ahogy a filmváltozat (pedig ott is van brutalitás, alapvetően tetszett is, amikor megnéztem). A sztori és John Romita Jr. rajzai jól kiegészítik egymást, képileg is megjelenik a korábban említett kontraszt a világos, telt színek és a fröcsögős, sötétebb jelenetek között.

Azoknak tudom ajánlani, akiket nem zavar a túlpörgetett erőszak, és fogékonyak a fekete humorra – de azoknak nagyon. Szerintem nagyon szórakoztató képregény, a Fumaxtól megszokott igényes tálalásban.

>!
chibizso
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Millar elmondása szerint, a Ha/Vert saját tizenöt éves énje és akkori vágyai inspirálták, Romita pedig ennek megfelelően teremtette meg Dave környezetét, New York Queens városrészét. Pont ez az életrajzi ihletés emeli ki a Kick-Asst a szuperhősök dekonstrukciójáról szóló többi mű közül.

Melyik képregény-rajongó srác ne tudna azonnal azonosulni azzal a fiúval, aki szívesen menekül a hősködés világába a tinédzserkor kihívásai elől?

Egykori tini énünkhöz hasonlóan Dave is úgy érzi, nem ő a legmenőbb az osztályban, esélye sincs a kiszemelt lánynál, ráadásul édesapja miatt is sokat aggódik, aki nincs túl jó állapotban édesanyja halála után. Nem vitás, az élete szívás. Dave a többi hasonló sorsú tinédzsertől eltérően mégis hőssé válik, pont azáltal, hogy valóra váltja álmát – még ha a történet kontextusában egy olyan nevetséges dologról is van szó, mint felhúzni egy ebayes feszülős rucit, és így kutatni a rosszfiúkat.

Ezt a kicsit komikus hangvételt erősíti John Romita Jr. stílusa is. nagyfejű gyerekfigurák, akik mosolyogva tocsognak a vérben és ordítanak válogatottabbnál válogatottabb ocsmányságokat (ezt Sepsi László nagyon gördülékeny stílusban ültette magyar nyelvre), az élénk színek és az animációs filmeket idéző környezet szintén eltér a hasonló dekonstrukcióra épülő képregényektől, és inkább kelti egy komolytalan történet benyomását. Így Dave nagy akciói annyira lesznek komolyan vehetőek, mint Tarantino direkt módon eltúlzott véres leszámolásai a Kill Billben.

Azonban a nagy naivitás nagy pofonokkal jár, és Mark Millarék ezt kegyetlenül az arcunkba tolják.

Bővebben: https://roboraptor.24.hu/2018/12/13/szuperhoskodessel-n…

>!
Molymacska
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Ultramenő volt Ha/ver!
Szóval ezt a képregényt pont nem terveztem olvasni, de véletlenül mégis úgy alakult, hogy a kezembe vehettem és egyáltalán nem bántam meg, sőt!
Nagyon tetszett, hogy a főszereplő a nyomi szuperhős, egyrészt, mert így egyáltalán nem olyan szuperhős történet lett, amit minden bokorban találunk (csak minden másodikban. Pszt :D ). Egyszerűen lenyűgözött, hogy senkinek nem volt különleges képessége, és senkinek nem volt annyi pénze, hogy szert tegyen különleges képességre. Egyszerűen csak emberek voltak emberek ellen, nyomik a maffia ellen. És ez iszonyat menő volt!
A történet fordulatai is érdekesek voltak számomra. Nem csak azért, mert kiderül, ki van a maszkok mögött, de az is, mi is van a dobozban… Egyszerűen úgy éreztem, egy ilyen meglepő dolgok kellenek. Ami ki tud akasztani a klisék sorából, és ez pont hogy minden értelemben kiakasztott (pozitívan :D )
A szöveg ultramenő volt, hatalmas taps a fordítónak. Néhány szóra azért rá kellett keresni, és Fátum doktor se volt egyértelmű számomra (ugye, hogy ugye) de annyira laza volt az egész, amit nem sokszor olvasok. Egyszerűen menő volt, és imádtam, ahogyan a rengeteg utalást is.
Ami kicsit negatív volt, és nem készültem fel rá, az a vér mennyisége. hát elég sok folyt benne, és bár számíthattam rá, még sokkolóan hatott. Olyan hűha volt. spoiler
Én imádtam csak ajánlani tudom mindenkinek, egyszerűen zseniális. Nem hittem volna, hogy ilyet mondok, de kíváncsi vagyok a folytatásra…

>!
Solymár_András IP
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Sohasem vonzottak a képregények ős főleg nem az amerikai univerzumok. A rengeteg baleset, örökölt szupererő és tökéletesség zavart, színtelenné és ízetlenné, hihetetlenné tette a számomra.

Az egyetlen igazi amerikai képregényhős, aki megfogott az Batman, mégpedig az a portré amit az Igazság Ligája animált sorozat festett róla, illetve amit a Batman Beyond, futurisztikus változat. Szar szuperhősnek lenni, fájdalmas és tönkreteszi az embert. Ez az a kép, amit el tudtam hinni, ez az a szuperhős, akit el tudok fogadni. Ezért Etalon számomra a Watchmen.

Na már most, a Kick-ass ( sajnálom, a Ha-vert nem tudom elfogadni! Tény én sem tudnék jobbat kitalálni, de…értitek) igencsak meglepett. A filmből csak részleteket láttam, de megfogott a bugyutasága és a földhözragadtsága.

Ebben a képregény nem teljesen egyezett meg. Volt egy igencsak természetes kamaszos bája, a biosztanárnőról álmodozó, szerencsétlen, kielégületlen, figyelemért kaparászó kamasz, aki hát…hogy így fogalmazzak nincs a helyzet magaslatán. Azt kell mondjam, hogy Dave karaktere valóban olyan igazi, mintha egy valódi, szerencsétlenkedő kamaszt látnánk saját fiatalkorunkból.

Ami ezzel a képpel durva ellentétben áll az a történet komolysága, brutalitása és sok helyen betegessége. Nagyot nyerítettem, mikor ráront a sikátorban fajtalankodó fiatalokra, hogy „csak ellenőriztem, hogy közös beleeggyezés alapú-e”, s szörnyülködtem Kis Dög eredettörténetén, hogy mennyire könnyedén kezelnek egy ilyen súlyú dolgot.
A történet maga mindenképpen rendhagyó és érdekes, minden bizonnyal hozzájárul ehhez amazon fetishem, hogy a szuperhősös, sci-fi, fantasy világok is lehetnek valósághűek és életszerűek.

Mindenképp meg kell említenem a rajzstílust és a színeket. Azt kell, hogy mondanom, furcsamód, ez a második kedvenc képregényem a vizualitást tekintve a Királyok és Keresztek után, de hát az egy teljesen más dolog. A teljes alakos hangulatképek, a dinamikus, pontos, kidolgozott rajzok zseniálisak, az élénk, szép színek intenzívek és igencsak kielégítőek.

Azt kell mondanom, hogy ez a képregény tényleg visszalökött pár órára a kamaszkoromba, hol minden akörül forgott, hogy kiélhessem a dühömet, hogy elnyerjem mások csodálatát és hogy végre csajt szerezzek magamnak, persze mindeniket sikertelenül.

….Most ez azt jelenti, hogy nyomibb vagyok, mint Dave? Well, sh*t!

>!
GreggDoUrden
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Mark Millar képregényének főhőse egy fiatal srác – Dave Lizewski személyében –, aki nem csinál semmi különöset, csupán éli az átlagos kamaszok életét. Azonban van egy elszánt terve, ami már cseppet sem mondható átlagosnak. Dave a fejébe vette, hogy ő lesz az első igazi szuperhős a való életben.

Az egész ötlet onnan származik, hogy a barátaival mindigis a geek kultúra hódolói voltak. Megszállottan rajonganak a képregények és a videojátékok iránt, azonban a barátaival ellentétben, az ő fejében az a gondolat ütött szeget, hogy valójában miért nincsenek igazi szuperhősök, amikor igenis szükség lenne rájuk? Ebből az elszánt gondolat foszlányból született meg Ha/ver karaktere.

Ha/ver fokozatosan kerül feljebb a ranglétrán – persze koránt sem úgy, ahogyan azt eltervezte – ,hiszen a terve végül is sikeresnek bizonyult. Első szuperhősként robbant be a köztudatba az internetnek köszönhetően, és az emberek egyszerűen imádják. Akár a klasszikus Marvel-es vagy DC-s szuperhősök ő is egyfajta kettős életet él. Nappal ő a 16 éves Dave Lizewski, este azonban már Ha/ver, aki céltudatosan lép szembe a bűnözőkkel. A gyors népszerűség révén, az eszméi másokra is hatást gyakoroltak, hiszen tetteivel egy láncreakciót indított útjának, így nem meglepő módon, sorba tűnnek fel a szuperhősnek öltözött geek arcok. Dave lényegében a saját tudta nélkül teremtett egy szubkulturális divatot. A későbbiek során ugyan kiderül, hogy nem minden újonnan feltűnt szuperhős maszkba öltözött geek arc. Kis Dög, VérProfi-val karöltve már sokkal komolyabban űzi ezt a „sportot” és nem félnek véres, már-már brutális módszerekhez nyúlni. Az útjuk hamar kereszteződik Ha/ver-éval, és az események is ilyentájt durvulnak be.

A képregény grafikájáért felelős John Romita Jr. valami elképesztően igényes munkát végzett. Nagyszerűen passzolnak a képsorok a kötet cselekményéhez. Véres jelenetekből nincsen hiány, de ugyanakkor rengeteg humor is helyet kapott a kötetben!

Dave szuperhőssé válásának rögös útját élvezet volt végig követni, hiszen egy nagyon izgalmas, kicsit sem klisés szuperhős történetet ismerhet meg ezzel a kötettel az olvasó. A Fumax kiadása a Conan Kegyetlen Kardjához hasonlóan most is teli találat lett!

>!
jardo
Mark Millar: Kick-Ass – Ha/Ver

Az az igazság, hogy durván jó cucc. Igazából kicsit féltem tőle, de alaptalanul, egyszerűen zseniális. Végig furcsa hármasságot (van ilyen szó egyáltalán?) éreztem: egyrészt fantasztikus görbe tükör a szuperhősös képregények elé, minden ízéből árad, hogy ugyanazt akarja adni, de közben mégis teljesen túltolva, mondhatni parodizálva. Másrészt tényleg, miért nem próbálta meg még senki? Hát valószínűleg pont azért, amit az oldalakon lát és olvas az ember, de közben meg mintha a ló túloldalra esne a sztori, és már azt gondoltam magamban, hogy „b.asszus, ennyire szerencsétlen már tényleg nem lehet valaki”. Közben meg de. Harmadrészt pedig mindezek ellenére szinte szurkoltam, hogy jöjjön össze a főhősnek, szóval valahol mégiscsak vártam a népmesei motívumot, a szerencsétlen senki győzelmét és a happy endet, szóval vártam, hogy tényleg képregényesen érjen véget. Egy szó, mint száz, engem ez kilóra megvett, még a trágárság és az explicit erőszak is jól áll neki. Rettentően várom a történet folytatását. (Ja, és nem ismer(t)em a mozgóképes feldolgozásokat.)


Népszerű idézetek

>!
Fumax KU

Nem kell ahhoz trauma, hogy maszkot vegyél fel. Nem kell, hogy lelőjék a szüleidet… …se kozmikus sugárzás, se zöld gyűrű… Csak a magány és a kilátástalanság tökéletes elegye.

>!
Rodwin 

Életünk egy bizonyos pontján mind azt terveztük, hogy szuperhősök leszünk.

Egy (Fumax, 2018)

4 hozzászólás
>!
Fumax KU

Nem én voltam az osztály bohóca, vagy az osztály zsenije, egyáltalán semmije sem voltam az osztálynak. Mint a legtöbb korombeli, egyszerűen csak léteztem.

>!
GreggDoUrden

Miért képezd magad évekig egy munkáért, amiről aztán egész nap csak panaszkodsz? Nem lenne több értelme követni az álmaidat, és közben még egy kis jót is tenni? Nem akarok jogász lenni, sem bankár, sem valami kurva burgerforgató. Egy életünk van, és azt akartam, hogy az enyém érdekes legyen…

>!
TribeBubu 

Miért képezd magad évekig egy munkáért, amiről aztán egész nap csak panaszkodsz? Nem lenne több értelme követni az álmaidat, és közben még egy kis jót is tenni?

– EGY – (Fumax, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Ha/Ver / Kick-Ass (Dave Lizewski)

A sorozat következő kötete

Kick-Ass – Ha/Ver sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Joe Hill: Locke & Key luxuskiadás 1.
Frank Miller: Sin City – A sárga rohadék
Tiziano Sclavi: Dylan Dog – Az élőholtak ébredése
Rick Remender: Orgyilkos osztály 1. – Reagan nemzedék
Brian Michael Bendis: Fenegyerek 1. – Alfőnök
Scott Snyder: Batman – A Baglyok Bírósága
J. Michael Straczynski: A hihetetlen Pókember – Hazatérés
Brian Michael Bendis – Steve Niles: Hellspawn – Pokolivadék-gyűjtemény 1.
Brian Michael Bendis: Jessica Jones: Alias 2.
Todd McFarlane: Spawn: Kezdetek 1.