A ​király beszéde (A király beszéde 1.) 121 csillagozás

Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”.

Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba.

Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2010

Tartalomjegyzék

>!
GABO, Budapest, 2011
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636894528 · Fordította: Bihari György

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

VIII. Eduárd (Edward) brit király


Kedvencelte 11

Most olvassa 5

Várólistára tette 94

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Oda van készítve az ágyam mellé egy almásláda, benne könyvekkel, amik csak „ideiglenesen állomásoznak” nálam, tehát gyorsan ki kell olvasni őket. Nem sokat válogattam benne, mikor kihúztam a következő olvasnivalót, így került rögtön a dadogó gyilkos után a kezembe a dadogó király.
Nem láttam a filmet (nem is fogom), így nem voltak előzetes elvárásaim vagy elképzeléseim, bár azt tudtam, miről szól a könyv. Azt viszont nem gondoltam, hogy a beszédjavító Logue életrajza és a királlyal és a királyi házzal való kapcsolata mellett teljes, bár dióhéjban előadott, történelemórát is kapok a 20. század első ötven évéről.
Nem sokat tudtam meg Logue módszeréről, pedig kíváncsi voltam rá nagyon. Talán csak annyi lényegeset tudtam meg, hogy mindenkinél más válik be, és mindenkitől kitartást, szilárd elhatározottságot és kemény munkát igényel, hogy leküzdje beszédhibáját. Azt, hogy fel kell építeni a beszédhibás ember önbizalmát, hogy meg fogja tudni csinálni. Valamint azt, mennyire fontos a ritmus, a légvétel, a hangsúlyok, és hogy lehetőség szerint ki kell kerülni a mumus szavakat.

4 hozzászólás
Niki P>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Nagyon jó könyv, aminek hatására a film is sorra fog kerülni. Emberségre és elfogadásra tanít. Két teljesen különböző társadalmi rétegbe tartozó személy találkozása, barátsága.

2 hozzászólás
aram76>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Ez szintén az a helyzet, amikor a film hamarabb megvolt, mint a könyv. Ami jelen esetben nem baj. A film nagyon tetszett és bár a könyv is érdekes, mégis más. A könyvben keveset tudunk meg kettejük igaz barátságáról, a király beszédhibájáról, illetve Lionel módszeréről. Ezekről többet szerettem volna olvasni. Persze érdekes volt a két főszereplő korai élete is, de mégis erősebb volt a könyvben a történelmi rész, mint az amit vártam volna.

giller>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Egy logopédus – Lionel Louge –, aki az ausztrál gyarmatokról érkezett családjával Angliába, és VI. György király közötti különleges kapcsolat története, melyet egy később élt leszármazott kutatásai alapján kapunk. Naplójegyzetek, újságcikkek, levelezések, és egy még élő rokon visszaemlékezései alapján áll össze a mű. Sok tudományos leírás is érdekessé teszi, mely a beszédkészség zavarainak – pszichológiai – vagy sérüléseinek, – például a háborúban gáztámadásban megsérült – hangképző szervek kutatásával foglalkozók munkájáról is szól. Ugye, milyen fontos a beszéd? Milyen sok öröm rejlik benne? Érdekes volt.

Mariann_Czenema P>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Most már biztosan tudom, hogy nekem nem a romantikus-szerelmes könyvek azok, amik megríkatnak, hanem az emberi erőfeszítésről szóló példázatok.
VI. György életéről már láttam egy BBC dokumentumfilmet, amelyben Károly herceg is beszélt nagyapjáról, annak visszahúzódó természetéről. Ez a könyv olyan szép párhuzamos életrajz, rengeteg apró titok hordozója, ami hajlandó elmesélni azt is, hogy bizony-bizony a brit uralkodói család tagjának születni sem jelenti azt feltétlenül, hogy az illető élete állandó boldogságban fog eltelni. A kívülálló, pláne más ország szülötte el se tudja képzelni, hogy mekkora nyomás nehezedik rájuk, milyen irtózatosan kényelmetlen lehet állandó rivaldafényben élni. De György rengeteg munkával képes volt felülemelkedni saját természetén, eredendő hajlamain, felvállalta a feladatát, még akkor is, ha kis híján a szíve szakadt belé.
A filmet NEM fogom megnézni, mert számomra a király nem Colin Firth, túl jóképű hozzá :) De az bizonyos: fogok még olvasni Györgyről!
(A könyv stílusa pedig pont tökéletes, semmi szenzációhajhászás, csak kulturáltan elmeséli a két férfi összefogását a siker érdekében.)

8 hozzászólás
zyzmut>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Itt is hamarabb láttam a filmet, minthogy a könyvet a kezembe vettem vón. A felolvasóval ellentétben a filmből nem sok mindenre emlékeztem, csak a beszédterapeuta pimaszságára, és VI. György ikonikus beszédére, amit akkor, emlékszem, eredetiben is meghallgattam párszor; meg most is. off Azt kell mondanom, hogy megérdemelten kapta meg Colin Firth 2011-ben a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat ezért az alakításáért.

No de a könyv! Lebilincselő történet Lionel Logue, a logopédus és Albert Frederick Arthur George, vagyis VI. György király egyedülálló, különleges kapcsolatáról, melyet beárnyékolt a II. világháború kitörése.
Kezdetben azt hittem, hogy a könyvből készült a film, netán a film forgatókönyve volt alapja ennek a történetnek. De nem. A könyv egy teljesen új valami, egy sui generis! (Hogy én mennyit vártam arra, hogy „élő beszédben”, egyszer használhassam ezt a szót, és ne az EU-ra!) A könyv tágabb térben és idősíkban mozog a filmhez képest: olvashatunk Lionel és az akkor még York hercegének korábbi életéről. Megjárjuk Dunkerque-t is, ahonnan a Dinamó hadművelet során 330.000 szövetséges katonát menekítenek ki. Együtt izgulunk a német légitámadástól tartó brit lakossággal. Korabeli újságcikkekből, naplóbejegyzésekből, levelezésekből pedig (melyek mind-mind jelölve vannak!) még árnyaltabbá, hitelesebbé tette az író a XX. század Nagy-Britanniáját (és annak domíniumait).

Röfipingvin P>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Bár jelentősen más, mint a film, mégis történelmileg hű, hisz naplójegyzeteken, levelezéseken, személyes beszámolókon keresztül mutatja be nekünk, hogy a dadogással küzdő VI. György, hogy győzte le beszédhibáját egy egyszerű ausztrál ember segítségével. Azért nem írom, hogy logopédussal, mert ez a terminus technikus Logue-ra talán még nem használható. Az persze kétségtelen, hogy úttörő volt, és mind kortársai, mind pedig a a beszéddel, hangképzéssel foglalkozó későbbi szakemberek sokat tanulhattak tőle.
Menye mondta róla, hogy sikerének legnagyobb titka talán, hogy remek pszichoterapeuta is volt (autodidakta természetesen), hisz egy beszédhibának messze nem csak szervi okai lehetnek…
Summa summarum akit érdekel a történelem, főleg a II. világháború, megspékelve egy kis „gyógypedagógiával”, na meg bepillantással a Buckingham palotába az feltétlenül olvassa el! :)(:

Kisanna>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Érdekes dokumentum könyv VI. György királyról és a logopédusáról, meg az éveken át tartó közös munkájukról. Néha éreztem csak kicsit vontatottnak, főleg az ausztál részeknél. A háborús évek leírása viszont kifejezetten tetszett, illetve a királyi család bensőséges, személyes bemutatása.

kzsuzsu>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

A maga nemében érdekes volt a könyv. Először láttam a filmet, aztán Győrben a színdarabot és végül elolvastam ezt a könyvet is. Az első kettő szenzációs volt, nagyon tetszett a film és a színházi előadás is, a könyvtől azonban mást vártam. Ez sajnos nem a film alapjául szolgáló könyv, hanem a film történetét kiegészítő történelmi tények, háttér információk bemutatása. Sajnos túl száraz lett ez a kicsit életrajzi, kicsit történelmi könyv. A könyv egyik fele szinte csak arról szólt, hogy a herceg, majd később király hol és milyen beszédet tartott és a sajtó mennyire magasztalta megjavított, gördülékeny beszédét és mennyire dicsérték a király mellett Logue-t, a beszédterapeutát is ezekért a beszédekért (mintha a beszédeket ő írta volna, pedig nem, hiszen ő legfeljebb csak helyenként átírta, hogy könnyebb legyen kiolvasni). Sajnos arról keveset olvashattam, hogy hogyan is zajlottak az órák, gyakorlatok, stb. Természetesen tudom, hogy sok-sok év távlatából ezt az író nem tudhatta, a film és a színdarab ismeretében mégis ezt hiányoltam a könyvből igazán.

shieldmaidenwithflowers>!
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Nagyon jó kis olvasmány volt ez a könyv számomra. A film után tényleg kíváncsi voltam Lionel Logue életére, az ő szemszögéből. Valóban más, mint a film, nekem tökéletesen kiegészítette háttérinformációkkal. Hamar végeztem is vele, nem volt kínszenvedés olvasni.


Népszerű idézetek

Erika7>!

Amikor a hercegné akkor jelent meg egy étkezésen, amikor már mindenki leült, a király azt mormolta: „Nem késtél, drágám. Nyilván mi foglaltunk helyet túl korán.”

78. oldal

dora_vancsodi>!

Egyszer egy sznob szomszéd kurta levelet küldött Logue-nak, hogy látogatója a jövőben ne parkoljon az ő háza előtt. Az ausztrál azt válaszolta, majd szól a királyi hercegnek, hogy máshol állítsa le a kocsiját. A hangnem azonnal megváltozott: „Ó, ne, ne, a legnagyobb örömömre szolgálna, ha őfelsége továbbra is előttem méltóztatná hagyni az autót!”

90. oldal

KoborAngyal>!

Helytelen elképzelés, hogy a sietség haladást jelent, holott valójában helytelen energiafelhasználást jelent, és ellensége a szépségnek.

121. oldal :írta Logue

encus625 P>!

Ezután Valentine vacsorázni vitte a szüleit egy étterembe, amelyet Myrtle „magyarnak” írt le. Amióta kitört a háború, először jártak itt, és a zenekar Myrtle összes kedvencét eljátszotta.

210. oldal

Kapcsolódó szócikkek: étterem
latti>!

Egyszer egy sznob szomszéd kurta levelet küldött Louge-nak, hogy látogatója a jövőben ne parkoljon az ő háza előtt. Az ausztrál azt válaszolta, majd szól a király heecegnek, hogy máshol állítsa le a kocsiját. A hangnem azonnal megváltozott: „Ó, ne, ne; a legnagyobb örömömre szolgálna, ha őfelsége továbbra is előttem méltóztatná hagy az autót!”

90. oldal

MisssBee>!

A sydenhami nagy ház is teherré vált. „Borzasztó nehéz fenntartani Nyírfaligetet, mivel nincs munka”, panaszkodik 1942 júniusában Logue egy levélben Myrtle öccsének, Rupertnek. „Myrtle-nek egyáltalán nincs személyzete, még arra sem tudunk embert szerezni, hogy lenyírja a gyepet. Egy 25 szobás, 5 fürdőszobás ház ilyen időkben valóságos lidércnyomás, és mivel nem engedek motoros fűnyírót használni, kénytelen vagyok az öreg »tologatóra« fanyalodni, el sem merem mondani, milyen kérges a tenyerem.” Így inkább beszereztek egy birkát.

Kapcsolódó szócikkek: 1942 · · gyep · juh
MisssBee>!

Lionel bement a földszinti új stúdióba, amely a pázsitra nézett. Átolvasták a királlyal a beszédet. Végrehajtottak néhány változtatást, leginkább azért, hogy a szöveg gördülékenyebb legyen, aztán a király meglehetősen panaszosan kijelentette: – Ha kilencig nem kapok vacsorát, akkor éhen maradok, mert mindenki elmegy megnézni a látványosságokat!
Hogy valaki, ebben a rangban ilyet mondjon, ez annyira groteszk volt, hogy Logue nevetőgörcsöt kapott, ami átragadt a királyra is, aki rövid töprengés után megállapította: – Ez vicces, mégis így van.

zyzmut>!

Az emberiség azóta szenved beszédhibáktól, amióta elkezdett beszélni. Ézsaiás könyvében, amely vélhetőleg az i. e. 8. században keletkezett, háromszor is utalnak dadogásra. Az ókori egyiptomiaknak még külön hieroglifájuk is volt rá. Az ógörögök közül Hérodotosz és Hippokratész is megemlíti, ám Arisztotelész szolgáltatja a legtöbb adatot arról, mit tudnak a korai görögök a beszédhibákról: Problemata című műveiben sokat leír, ezeknek egyikét, az iszknofonoszt szokták dadogásnak fordítani. Arisztotelész azt is följegyezte, hogy a dadogás súlyosbodik, ha a beszélő ideges, és enyhül, amikor iszik.
Az antik világ leghíresebb dadogója Démoszthenész volt. Plutarkhosz írja a Párhuzamos életrajzokban, hogy kavicsokat tett a szájába, amikor beszélt, egy nagy tükör előtt gyakorolt, vagy verseket szavalt, miközben föl-le futkosott egy dombon, ilyen módon küzdve beszédhibája ellen. Ezeket a gyakorlatokat Szatürosz görög színész javasolta neki, amikor a segítségét kérte. Claudius római császár, aki i. sz. 41-től 54-ig uralkodott, ugyancsak dadogott, noha arról nem maradt feljegyzés, hogy megpróbálta volna kezeltetni.
Hála az orvostudomány fejlődésének, a 19. században megnőtt az érdeklődés a beszédhibák iránt. […]
Az elsők között foglalkozott a dadogással a 17. és a 18. század fordulóján élt Johann K. Amman svájci orvos. Ő a beszédhibára a „hesitantia” kifejezést használta. Noha kezelései elsősorban a nyelv mozgásának fegyelmezésére irányultak, a dadogást „rossz szokásnak” tartotta. A későbbi szakírók hajlottak arra, hogy szerzett betegségnek tekintsék, amelyet elsősorban a félelem okoz.
Ahogy jobban megismerték az emberi anatómiát, egyre inkább élettani magyarázatot kerestek, azokra a testrészekre összpontosítva, amelyek szerepet játszanak az artikulációban, a fonációban és a légzésben. A dadogást valamelyik funkció zavarának tekintették. A nyelvet tartották a legfontosabbnak: egyesek szerint a szerv túlzott gyengesége, másik szerint a túlzott mozgékonysága okozza a bajt.
Annak, hogy a nyelvet okolták a dadogásért, a legártatlanabb következménye az volt, hogy nyelvgyakorlatokat írtak fel, és olyan bizarr eszközöket használtak, mint a nyelvtámasz, Marc Itard francia orvos villa alakú aranylemeze. Azt is ajánlották a beszédhibával megvert szenvedőknek, hogy tartsanak a felső és alsó fogsoruk között egy kis darab parafát. Ennél riasztóbb volt, hogy divatba jött a nyelv operálása. Az eljárás úttörője az 1840-es években Johann Dieffenbach, német sebész volt, akit mindenfelé utánozni kezdtek az európai kontinensen, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Az eljárás sebészenként változott, de a legtöbb esetben hozzátartozott a nyelvizmok egy részének átvágása. Ez a beavatkozás nemhogy hatástalan, de fájdalmas és veszélyes is volt abban a korban, amely nem ismerte az érzéstelenítést és a fertőtlenítést. Néhány beteg bele is halt a műtétbe vagy a szövődményekbe.

54-56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
MisssBee>!

[…] Logue-nak nem tetszettek azok a bekezdések, amelyeket Churchill írt bele a szövegbe, mert úgy érezte, ezek másképpen hangzanának a király szájából. „Jellegzetes Churchill stílusú mondatok voltak, bárki felismerte volna őket – panaszkodott naplójában. – A király segítségével kiküszöböltük a jelzőket és a miniszterelnököt.”

Kapcsolódó szócikkek: Winston Churchill
zyzmut>!

…Logue-nak az első pillanattól sikerült meggyőznie a páciensét, miszerint itt nem egy betokozódott lelki sérülés következményéről van szó, hanem mondhatni, mechanikus problémáról, amely kemény munkával és eltökéltséggel legyőzhető. Fontos része volt ennek a két ember között kialakult, szoros kapcsolat, amely segített, hogy Logue gyakorlatiasan közelíthessen a problémához. Kezdettől ragaszkodott ahhoz, hogy a Harley Street-i rendelőben vagy a saját otthonában találkozzanak, és nem valamilyen „felségterületen”. Ezzel egyértelműen kifejezte, hogy az ő szemében a király is csak egy beteg. Ez a kapcsolat az évek során barátsággá változott.

266. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harley Street

A sorozat következő kötete

A király beszéde sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Martha Hall Kelly: Orgonalányok
Jim Shepard: Áron könyve
Michael Cunningham: Az órák
Cassandra Clare: Az angyal
John Marrs: The One – A tökéletes pár
Gárdos Péter: Hajnali láz
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában
Victoria Hislop: A sziget
Jaume Cabré: Én vétkem
Amy Harmon: Arctalan szerelem