A ​király beszéde (A király beszéde 1.) 98 csillagozás

Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”.

Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba.

Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2010

Tartalomjegyzék

>!
GABO, Budapest, 2011
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636894528 · Fordította: Bihari György

Enciklopédia 5


Kedvencelte 7

Most olvassa 5

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 53

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Mariann_Czenema P
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Most már biztosan tudom, hogy nekem nem a romantikus-szerelmes könyvek azok, amik megríkatnak, hanem az emberi erőfeszítésről szóló példázatok.
VI. György életéről már láttam egy BBC dokumentumfilmet, amelyben Károly herceg is beszélt nagyapjáról, annak visszahúzódó természetéről. Ez a könyv olyan szép párhuzamos életrajz, rengeteg apró titok hordozója, ami hajlandó elmesélni azt is, hogy bizony-bizony a brit uralkodói család tagjának születni sem jelenti azt feltétlenül, hogy az illető élete állandó boldogságban fog eltelni. A kívülálló, pláne más ország szülötte el se tudja képzelni, hogy mekkora nyomás nehezedik rájuk, milyen irtózatosan kényelmetlen lehet állandó rivaldafényben élni. De György rengeteg munkával képes volt felülemelkedni saját természetén, eredendő hajlamain, felvállalta a feladatát, még akkor is, ha kis híján a szíve szakadt belé.
A filmet NEM fogom megnézni, mert számomra a király nem Colin Firth, túl jóképű hozzá :) De az bizonyos: fogok még olvasni Györgyről!
(A könyv stílusa pedig pont tökéletes, semmi szenzációhajhászás, csak kulturáltan elmeséli a két férfi összefogását a siker érdekében.)

8 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Bár jelentősen más, mint a film, mégis történelmileg hű, hisz naplójegyzeteken, levelezéseken, személyes beszámolókon keresztül mutatja be nekünk, hogy a dadogással küzdő VI. György, hogy győzte le beszédhibáját egy egyszerű ausztrál ember segítségével. Azért nem írom, hogy logopédussal, mert ez a terminus technikus Logue-ra talán még nem használható. Az persze kétségtelen, hogy úttörő volt, és mind kortársai, mind pedig a a beszéddel, hangképzéssel foglalkozó későbbi szakemberek sokat tanulhattak tőle.
Menye mondta róla, hogy sikerének legnagyobb titka talán, hogy remek pszichoterapeuta is volt (autodidakta természetesen), hisz egy beszédhibának messze nem csak szervi okai lehetnek…
Summa summarum akit érdekel a történelem, főleg a II. világháború, megspékelve egy kis „gyógypedagógiával”, na meg bepillantással a Buckingham palotába az feltétlenül olvassa el! :)(:

>!
Attila_Saw
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

„…egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.”
Ezt ígérte a fülszöveg. Rajtam kívül sokan mások azt veszik ki a fülszövegből, hogy a könyv betekintést ad az Olvasónak arról, hogyan zajlik a király beszédtechnikájának fejlesztése, de ehelyett ebből alig kaptunk bármit is. Előtérbe lett helyezve a történelem, ami a korszakban lévő elhelyezkedést segíti, bár sokat nem számított szerintem a cselekmény szempontjából. Leginkább az lett kiemelve a beszédtechnika szempontjából, hogy milyen oka lehet ennek a beszédhibának, és sokszor ismételték, hogy a királynak nem megy jól a beszéd, ráadásul azért túl sok figyelmet se szenteltek erre a témára. Maximum annyi kielégítést kaphat az Olvasó, ha ilyen témát várt, hogy a levegővétellel áll kapcsolatban a beszédtechnika fejlődésének megoldása. Ennyi.
A mű tárgyilagosan lett megírva, ami nem is baj, hiszen a logopédus unokája írta, aki csak objektíven tudta megközelíteni a dolgot.
Büszke vagyok magamra, hogy végig tudtam olvasni, és nem puhányultam meg, hogy félbeszakítsam. Éljenek a mzochisták!

>!
bagie P
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Egy nagyon szép barátság története: amennyire két külön világ (a király és egy alattvaló, egy páciens és egy orvos) között csak kialakulhat.
Emberséges, kellemes olvasnivaló volt még a sok tény megismerése, újraismétlése -sajátos történelemóra- mellett is.

Már másodszor olvastam, most egy kihívás miatt :) … de most sem okozott csalódást… és lassan újra kellene néznem a filmet is….

>!
fszilvi
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

először a filmet láttam, ami nagyon megtetszett, különösen a király szerepének eljátszása. kegyetlen nehéz lehetett a dadogást ilyen hitelesen előadni.
majd jött a könyv. tele történelmi adatokkal és történésekkel, háttér információkkal, háttér cselekményekkel. és a második világháború, amit én annyira szeretek. pont ezekért tetszett a könyv. nem tudom milyennek képzeltem volna el Györgyöt, ha előbb olvasom a könyvet, de nem hiszem hogy ennyire karakánnak és erősnek láttam volna, mint ahogy a filmben megjelenik. nagy küzdő volt György! Colin Firth meg egyszerűen zseniális a filmben.

>!
Doro
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Aki ezt az opust az azonos címet viselő film miatt vette meg (tehát a vásárlók kb. 95%-a), az egy jól sikerült üzleti manipuláció áldozata lett. Míg ugyanis a film egy szoros és viharos időszaknak mutatja be az első beszédórától a háborús rádiós beszédig terjedő időszakot, addig a kötet Lionel Logue és családja életét követi végig, dokumentarista módon ábrázolva a történeti kort, amelyben játszódik, Néha az az érzése az embernek, hogy egy rendkívül szárazan (és kissé sablonosan) megírt történelemkönyvet olvas, amelyhez érdekesség gyanánt hozzá fűzték a beszéd-doktor életének eseményeit is.
Nem mondom, hogy nem volt érdekes olvasmány, mert az volt. Végigszáguldottam rajta két nap alatt. De szereplői nem eléggé plasztikusak, noha hús-vér emberek voltak, a herceg-király fejlődése és a mögötte meghúzódó tengernyi erőfeszítés pedig abszolút nem érzékelhető. Így az ember inkább azért olvassa végig, hogy… 'végig legyen olvasva'.
Kár.

>!
shieldmaidenwithflowers
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Nagyon jó kis olvasmány volt ez a könyv számomra. A film után tényleg kíváncsi voltam Lionel Logue életére, az ő szemszögéből. Valóban más, mint a film, nekem tökéletesen kiegészítette háttérinformációkkal. Hamar végeztem is vele, nem volt kínszenvedés olvasni.

>!
utazó
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Jó, hogy az unoka tudta, mit kell tenni a nagyapa visszaemlékezéseivel. Nagyon alapos, kedves írások, sztorik a koronázásról, a királyi családról s a logopédusról.Külön öröm, hogy jó néhány fotó és irat is szerepel a könyvben.

2 hozzászólás
>!
Miketten
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Már láttam a filmet. Ami nagyon megfogott, persze a szereplők is hozzásegitettek )ezen a billentyűzeten nincs hosszú i, bocsi).
Szerencsére, a könyv is fantasztikus volt! Tetszettek a történelmi megjegyzések. Érdekes volt olvasni ennek a két nagyszerű embernek az életútját.

>!
Gabye
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde

Nagyon szeretem a történelmi témájú könyveket, így ez a könyv sem okozott problémát. A filmet nem láttam, így semmi előzetes várakozás nem volt bennem. Tetszett, mert bepillantást engedett a kulisszák mögé, és tanui lehettünk György harcának, amit egyrészt a háborúban, másrészt pedig a beszédhibája ellen vívott és aki mögött ott állt egy ország, a családja és Logue. Néhol kicsit száraznak éreztem de összességében tetszett, jó kis korrajzot kaptunk a második világháborús Angliáról.


Népszerű idézetek

>!
Erika7

Amikor a hercegné akkor jelent meg egy étkezésen, amikor már mindenki leült, a király azt mormolta: „Nem késtél, drágám. Nyilván mi foglaltunk helyet túl korán.”

78. oldal

>!
dora_vancsodi

Egyszer egy sznob szomszéd kurta levelet küldött Logue-nak, hogy látogatója a jövőben ne parkoljon az ő háza előtt. Az ausztrál azt válaszolta, majd szól a királyi hercegnek, hogy máshol állítsa le a kocsiját. A hangnem azonnal megváltozott: „Ó, ne, ne, a legnagyobb örömömre szolgálna, ha őfelsége továbbra is előttem méltóztatná hagyni az autót!”

90. oldal

>!
encus625 P

Ezután Valentine vacsorázni vitte a szüleit egy étterembe, amelyet Myrtle „magyarnak” írt le. Amióta kitört a háború, először jártak itt, és a zenekar Myrtle összes kedvencét eljátszotta.

210. oldal

Kapcsolódó szócikkek: étterem
>!
KoborAngyal

Helytelen elképzelés, hogy a sietség haladást jelent, holott valójában helytelen energiafelhasználást jelent, és ellensége a szépségnek.

121. oldal :írta Logue

>!
latti

Egyszer egy sznob szomszéd kurta levelet küldött Louge-nak, hogy látogatója a jövőben ne parkoljon az ő háza előtt. Az ausztrál azt válaszolta, majd szól a király heecegnek, hogy máshol állítsa le a kocsiját. A hangnem azonnal megváltozott: „Ó, ne, ne; a legnagyobb örömömre szolgálna, ha őfelsége továbbra is előttem méltóztatná hagy az autót!”

90. oldal

>!
MisssBee

A sydenhami nagy ház is teherré vált. „Borzasztó nehéz fenntartani Nyírfaligetet, mivel nincs munka”, panaszkodik 1942 júniusában Logue egy levélben Myrtle öccsének, Rupertnek. „Myrtle-nek egyáltalán nincs személyzete, még arra sem tudunk embert szerezni, hogy lenyírja a gyepet. Egy 25 szobás, 5 fürdőszobás ház ilyen időkben valóságos lidércnyomás, és mivel nem engedek motoros fűnyírót használni, kénytelen vagyok az öreg »tologatóra« fanyalodni, el sem merem mondani, milyen kérges a tenyerem.” Így inkább beszereztek egy birkát.

Kapcsolódó szócikkek: · gyep
>!
MisssBee

Lionel bement a földszinti új stúdióba, amely a pázsitra nézett. Átolvasták a királlyal a beszédet. Végrehajtottak néhány változtatást, leginkább azért, hogy a szöveg gördülékenyebb legyen, aztán a király meglehetősen panaszosan kijelentette: – Ha kilencig nem kapok vacsorát, akkor éhen maradok, mert mindenki elmegy megnézni a látványosságokat!
Hogy valaki, ebben a rangban ilyet mondjon, ez annyira groteszk volt, hogy Logue nevetőgörcsöt kapott, ami átragadt a királyra is, aki rövid töprengés után megállapította: – Ez vicces, mégis így van.

>!
dora_vancsodi

Az engedetlenségért a fenyítést a könyvtárban kapták meg, ahol nevének dacára egyetlen könyv sem volt…

65. oldal

>!
MisssBee

[…] Logue-nak nem tetszettek azok a bekezdések, amelyeket Churchill írt bele a szövegbe, mert úgy érezte, ezek másképpen hangzanának a király szájából. „Jellegzetes Churchill stílusú mondatok voltak, bárki felismerte volna őket – panaszkodott naplójában. – A király segítségével kiküszöböltük a jelzőket és a miniszterelnököt.”

Kapcsolódó szócikkek: Winston Churchill
>!
Fatma P

Bizonyos értelemben azonban nem annyira gyógyította a problémát, mint megkerülte – ennek ellenére nem kétséges, hogy ezeknek a buktatóknak az eltávolításával Logue segített megszilárdítani a király önbizalmát, gondoskodva róla, hogy a beszéd a benne hagyott, jelentéktelenebb akadályokkal kevésbé legyen ijesztő.

265. oldal

Kapcsolódó szócikkek: VI. György király

A sorozat következő kötete

A király beszéde sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Polcz Alaine: Asszony a fronton
Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok
Karl Bruckner: Szadako élni akar
Jim Shepard: Áron könyve
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben
Andrew Hodges: Kódjátszma
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Ken Follett: A Tű a szénakazalban
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró
Nevil Shute: Az örökség