Tövisek ​Királya (A Széthullott Birodalom 2.) (Széthullott Birodalom univerzum) 420 csillagozás

Mark Lawrence: Tövisek Királya

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A fiú, aki király akart lenni, megszerezte a trónt…

Csaták százai perzselik fel a földeket, amint nagyurak és kiskirályok viaskodnak a széthullott birodalom uralmáért. A galádul lemészárolt anyja és öccse megbosszulásához vezető hosszú úton Honorous Jorg Ancrath herceg kiderítette, kik állnak valójában e végtelen háború mögött. Megismerte a játszmát, és elhatározta, hogy ő fogja letarolni a táblát, bármi áron.

Húszezres hadsereg vonul Jorg vára ellen, a próféciák és a nép istenített bajnokának vezetésével. Minden becsületes ember azért fohászkodik, hogy ez a dicső lovag egyesítse a birodalmat, begyógyítva sebeit. Minden jó király tudja, hogy meg kell hajolnia a túlerő és a jövendölések előtt, ha másért nem, hogy népét és birtokát mentse. De Jorg király nem jó király.

Jorg tisztában van vele, hogy a nála sokkal erősebb ellenséget tisztességes harcban nem győzheti le. Ám a tisztességes játszma sohasem szerepelt a tervei közt.

Eredeti mű: Mark Lawrence: King of Thorns

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Fumax, Budapest, 2015
504 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514227 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Fumax, Budapest, 2013
500 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861497 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Fumax, Budapest, 2013
ISBN: 9789639861923 · Fordította: Gy. Horváth László

Kapcsolódó zóna

!

A Széthullott Birodalom

79 tag · 53 karc · Utolsó karc: 2018. szeptember 14., 21:59 · Bővebben


Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Honorous Jorg Ancrath herceg · Sir Makin · Honorous Jorg Ancrath · Miana


Kedvencelte 117

Most olvassa 29

Várólistára tette 131

Kívánságlistára tette 200

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Ashriver
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Mágia, halál, tűz, némi kardforgatás. Imádtam minden sorát.
Az elejét olyan laposnak éreztem, de ahogy a Dánokhoz értek felpörögtek az események. Az északi népeket hozták a formájukat, de a Holtak mocsara volt a katarzis.
Egyre jobban megismerjük Jorgot, sok dolgot megtudtunk a múltjáról, néhány a közeli múltjával kapcsolatos volt, néhány még a gyerekkorával kapcsolatos, sok dolog értelmet nyert, de még nem minden. Szépen fejlődik a karaktere.
A történet egésze pedig szép lassan kezd összeállni egy nagy képpé.
Külön tetszik az időben való ugrálás, főleg a négy évvel ezelőttiek. Bár a Katherine részek irritáltak. Nem kell ő ide, Jorg sokkal jobbat érdelem, mint ő. Sokat képzel magáról, de mérhetetlenül naiv. Remélem a végén ő is ott égett.
A másik érdekes tény, a Holt király. Tőle még a játékosok is tartanak, szóval egyre jobban izgat, hogy ki is ő és miért éppen most teszi, amit tesz.
Rögös az út, de Jorg császár akar lenni, és vállalja is a tetteit, s az Aranykapuig vérbe gázolva fogja megtenni az utat.

>!
Rodwin
Mark Lawrence: Tövisek Királya

No ezzel is megvolnánk, haladunk Jorgi rögös útján a végkifejlet felé, ami gyaníthatóan a következő könyvben csúcsosodik majd ki.
Azt kell, hogy igazán remek könyvre sikeredett, ha Lawrence így folytatja még kedven sorozatom lesz. Pedig eleinte olyan semmilyennek éreztem, de ahogy elértek a Dánok vidékére elkezdett nagyon tetszeni. Imádtam az északi népeket, ahogy a Holtak mocsarát is.
Süt az egészről a véres középkori hangulat. Jorg amerre jár a testvéreivel csak hullákat hagy jórészt maga után. Akit még mindig vagy nagyon lehet szeretni vagy nagyon lehet utálni. Én az előbbihez tartozom, igaz én legtöbbször szeretem a negatív karaktereket. Rengeteg dolgot megtudtunk a múltjáról, hogy miért lett az aki, és miért tart ott ahol. Nagyon szépen fejlődik az előző részhez képest a karaktere.
Az egész történet pedig szép lassan kezd összeállni egy nagy képpé.
Az időben való ugrálás is remek megoldás az író részéről, bár néha maradtam volna az adott történetszálnál, hogy most vajon mi lesz, erre ugrunk megint, galádság! :)
Néha már túlzottan kegyetlen ami nem feltétlen baj, de ha azt állatokkal teszik az már nem a zsánerem..
Jorgi pedig jött látott és győzött, még nálam is, amit az első könyv után nem gondoltam volna.
Nagyon pörgős könyv, rengeteg csatával, remek karakterekkel és párbeszédekkel.
Az út rögös de ahhoz, hogy valaki császár legyen, azt is vérben gázolva kell megtennie!
A borító meg valami zseniális lett!
Akinek tetszett az előző az bátran olvassa ezt is, mert nem fog csalódni.
Én meg hamarosan elolvasom a befejezést, mert kíváncsi vagyok arra a nagy képre! :)

8 hozzászólás
>!
nat
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Nagyon nehezen tudom ezt a könyvet értékelni. Igazából szinte csak annyit tudnék leírni felkiáltójelekkel teletűzdelve, hogy imádtam, meg mennyire csodálatos, fantasztikus volt ez a rész :)
A második rész szerintem sokkal jobban megírt mint az első, a történet jóval összetettebb, és Jorg sokkal többet mutat meg önmagából, és ami miatt végleg a kedvecem lett ez a rész: teljesen előtérbe került Jorg őrült humora, én ez miatt egyszerűen imádom ezt a könyvsorozatot. A fél könyvet be tudtam volna másolni az idézetek közé.
Aki szerette az első részt, ezzel is nagyon meg lesz elégedve, sőt… Akinek nem tetszett az első rész a stílusa miatt, az itt se várjon csodát, a fő vonal ugyanis megmaradt, aki kidolgozatlanabbnak érezte a nyitó kötetett, az viszont tegyen egy próbát ezzel, mert érezhető a fejlődés.

2 hozzászólás
>!
Kkatja P
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Én ezt is bírtam, a maga módján és helyén kezelve spoiler olvasmány. Egyre többet megtudva Jorgról és a benne lakozó démonokról, szinte egyre szimpibbé válik a felnövekvő kis diktátor, aki habozás nélkül gyilkol, de egyre többször mutatkozik meg az érzőbb énje setét lelkének szögleteiben, ami kedvelhetőbbé teszi az elviselhetetlent.
Tetszik, ahogy Lawrence az idegeinken túl az idővel is játszik, a múltba gondolnánk a cselekményt, ami aztán mint számomra egyszer csak kivilágosodott, a nem is túl közeli jövőben játszódik, de ahogy át-átpillanthatunk a saját világunkra, az egyszerre szép és félelmetes.
A mocsárbéli nagy futás a holtak elől volt eddig talán a csúcspont, amit aztán az időzített lavinával koronázott meg a kínunkban való kuncogással, hogy ennyi vérontást elolvasni sem könnyű, nemhogy megélni…
Most nem tudtam úgy követni a sakkjátszma részleteit, mint az első körben, de az utsóban talán összeugrik majd a kép és kiderül, hogy ki is mozgatja igazából a szálakat a háttérből…
Depressziósok továbbra is messziről kerüljék el! :)

>!
Fumax, Budapest, 2013
500 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861497 · Fordította: Gy. Horváth László
1 hozzászólás
>!
wolfsteps
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Nehéz szavakban összegezni a könyvet, anélkül hogy ne magamat ismételnén a pörgős, cselekménydús , nagyonvéres nagyonsötét nagyon fincsi, wtf történt már megint szavakkal.

Úgyhogy megse próbálom, mert igazából ez történt, már megint brutál jól megírt könyvről van szó, egy pillanatig se unalmas, nincsenek benne már elhasznált újraelőhuzott mozzanatok, végig izgultam. Külön pluszpont hogy Lawrence se sajnálja kinyírni a szereplőket. Illetve külön fokozza az élvezeteket az is, hogy az író úgy vonja be az olvasót a történetbe, hogy a két párhuzamos idősáv mellett mindig csak annyi információhoz jutunk, amennyit a főszereplőnk épp tud.

spoiler

UPDATE: rövid diszkurzus után konstatáltam, hogy igenis haragszok kicsit a könyvre, mert van csomó rész ahol csata van, drámai jelenet, halál stb. és ahelyett hogy szépen ki lennének dolgozva, össze van csapva, tőmondatok (és nem az az igazán drámai könnycseppet csal a szemembe módon), elájul Jorg jajdejó igy nem kell leírni ki halt meg épp mellette és hogyan jelenetekkel helyettesíti, és ez most igy nekem utólag rájöttem hogy egy nagy minusz pont. Pörgős és izgalmas a történet, de ez nem kellene ennek kárára történjen. Úgyhogy most gonoszul lehúzok egy csillagot.

2 hozzászólás
>!
Leonidas
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Valamivel jobb, mint az első rész. Akadt a regénnyel pár problémám, de inkább az ízlésemnek nem felelt meg.
Megpróbáltam, de Jorg-ot egyszerűen képtelenség kedvelni. Pedig a maga ellenszenves, pszichopata módján még érdekes figura is, de szimpátiát egyáltalán nem tudott belőlem kicsikarni. Értem én, hogy mindenkiben eltörne valami, ha átélné a vele történt szörnyűségeket, mégsem került hozzám közelebb.
Az ellenfele teljesen más eset, őt kedvelni lehetne, azonban a regény úgy van megírva, hogy még véletlenül se érezzünk iránta szimpátiát.
A világ se tetszik igazán. Igazi büdös középkori hangulat, lószarban hempergő lovagokkal, nyakig szaros parasztokkal, meg magukat nemesnek nevező, véreskezű vadállatokkal. Akadt benne egy-két jó megoldás, ami elnyerte a tetszésem. Mindent összegezve, nem vagyok teljesen elégedett a világgal.
Többnyire jó iramú, izgalmas történet, pár meglepő, váratlan momentummal. Mondjuk letehetetlennek egyszer sem éreztem.
Elégedett vagyok a regény színvonalával, és folytatni fogom a sorozatot. Nagyon jó történet, de nem kiemelkedően jó. Mindenképp érdemes elolvasni.

>!
elge76 P
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Amennyire gyűlöltem Jorg karakterét az első részben, itt már pont annyira volt egy fokkal kedvelhetőbb figura, és az is bejött, hogy végre megmutatta néhány alkalommal az emberi oldalát is. Ezen tettek után néha már kedveltem is azért, ami.
Ebben a regényben jóval több dolog történik, látszik, hogy Mark kibontakozó zsenialitása ebben a részben kezdett csak igazán beérni. Változatos helyszínek, változatos ellenfelek, színes és szárnyaló fantázia, és egy agyontekert történet, ami feszül az izgalomtól. Maga az olvasás végig fenn tudta tartani a figyelmemet, itt már nyoma sem volt a karcosságnak.
Külön megmosolyogtató volt, ahogy a történet az első részhez képest, jóval gyakrabban fókuszált rá az Építők korából megmaradt dolgokra. Kedvencem a vár, amit Jorg megmászik, és értetlenül áll az oda felfestett 3 szó előtt: spoiler, mert fogalma sincs, hogy mit akar jelenteni ez a mondat. :)

Néha azért belegondolok, hogy milyen lehet tudni azt, hogy előtted már létezett egy sokkal fejlettebb civilizáció, ami tulajdonképpen elpusztította saját magát, és az ő utódaikként, a több száz/ezer évvel később megszülető emberek, egyszerűen képtelenek túllépni a középkor szintjén, és rettegnek mindentől ami a régi korok maradékából bukkan fel.

.

Helyesírási hibák is csak elvétve fordulnak elő, talán féltucatnyi lehet összesen, nem akasztott meg az olvasásban.

>!
Vincenza
Mark Lawrence: Tövisek Királya

"Sötét idő jön.
Az én időm.
Ha nem tetszik.
Állítsatok meg."
Elég nehezen jönnek a szavak a számra és próbálom kibogozni a kusza szálakat. Mert ez a rész nagyon tömény volt, tele fordulatokkal, nem várt tettekkel, elgondolkodtató eseményekkel és természetesen a szokásos véres csatajelenetekkel.
spoiler
Az előző részben tetszett, hogy két különböző idősíkban ismerhetjük meg Jorgot, de ez a könyv, azt kell mondanom, hogy elképesztően tetszett, mert most három különböző szálon és különböző időben játszódtak a fejezetek. Amik folyamatosan fenntartották a feszültséget és az én érdeklődésemet is.
A jelenetek egyszerűen megelevenedtek előttem és az egészet eltudnám képzelni egy filmben vagy egy játékban. Ahogy az Odú magas hegységei között harcolunk, és amikor nincs tovább Jorg előveszi a ládikót, hogy megtudja mi a következő lépés. Viszont a tervek mellett az emlékek akaratlanul tódulnak elő visszarepítve őt a múltba, így a négy évvel ezelőtt megtörténteket újra átéljük mi is Jorggal együtt. Majd végül a csata heve rángatja vissza a ládikó sötét rejtelmeiből és ismét a jelenben találjuk magunkat a hólepte hegységek között. o.o Egyszerűen elképesztő történetvezetés!
Azok, akiknek valamennyire tetszett az első rész, azt ajánlom folytassák, mert Jorg ebben a részben egyre jobban változik, fejlődik. spoiler Persze akik nem kedvelték, azoknak nem garantálom, hogy most megfogják. Viszont én azzal a szemmel nézem, hogy egy felejthetetlen, egyedi karaktert és világot kaptam. Amit megalkotott Mark, az nagy léptékű, fantáziadús és minden tekintetben izgalmas!

6 hozzászólás
>!
lafayette P
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Egy olyan jó kezdés után, mint a Tövisek hercege kicsit félve vágtam bele a folytatásba, hátha nem lesz olyan jó, mint az első rész. Hál'istennek a félelmeim teljesen alaptalannak bizonyultak, ezt a részt legalább annyira imádtam, mint az elsőt! ^^
A történet az első könyvhöz képest 4 évvel később játszódik, de csak úgy, mint az első kötetnél itt is vannak visszatekintések a múltba, ahol megtudjuk mi is történt közvetlenül az első kötet vége után.
Bevallom azok után, ahogy az első rész véget ért féltem egy csöppet, hogy Jorg mégsem magától olyan amilyen, de szerencsére ebben a könyvben is hozta önmagát. ;) Ez a rész még leleményesebb, még véresebb és nyersebb, mint az előző és egyszerűen olyan fantasztikusan van megírva, hogy emelem kalapom az író előtt. Ahogyan fokozatosan bontakoznak ki az események és jövünk rá egyik dologról a másikra egyszerűen zseniális.
Egyetlen idegesítő tényező volt ebben a könyvben: Kathrine, spoiler – főleg most, hogy Miana színre lépett.

>!
Lisie87 P
Mark Lawrence: Tövisek Királya

Úristen! *-*

Jól van, hát még mindig a könyv végének rabságában vergődöm! Az utolsó 50 oldal letehetetlen volt, nem tudtam szabadulni, tudnom kellett, hogy mi lesz a végkifejlet!! Azt hiszem, párszor tátva maradt a szám! :D Képletesen értve…
Az egész könyvet tekintve teljesen meg voltam elégedve, olyan igazi jó kis fantasy volt, igaz, hogy itt is folyt a vér rendesen, de hát annyi baj legyen. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ez disztópia is, nagyon bírtam a „régi” világra való utalásokat, Jorg idézeteit az ókori bölcsektől!
Az önkényes, céltalan vérrontást tekintve, mert gondolom sokaknak ez nem tetszett, szerintem az író igazán érzékletesen adta elő a dolgokat. Igenis ilyenek az emberek (politika, ármány, hatalom, egy kegyetlen, háború sújtotta világban, ember embernek farkasa) … és igen, látszik, hogy milyen jót gondolok az emberi fajról! :D
Jorg karakterét még mindig nagyon szeretem, nagyon jól eltalálta az író, és tényleg igaz, hogy őt vagy szeretik, vagy nem. Önző és áttapos mindenen és mindenkin, hogy elérje a célját? Igen. Ugyanakkor ebben a részben kissé árnyaltabb lett, nem csak egy kegyetlen gyilkológép. Igenis van benne jó, nem lehet valaki fekete vagy fehér. spoiler Az első kb száz oldalon pedig kapunk jó sokat a gondolataiból, emlékeiből. Talán ha másképp alakultak volna a dolgok a gyermekkorában, akkor ő is egy másik személyiség lenne. Mindezek ellenére örülök, hogy ilyen amilyen és mert ő így jó! :D
A cselekmény is izgalmas volt, szinte végig tartotta a színvonalat. :)
Végezetül..igen, Rodwin, kedvenc lett ez a rész is! :D

12 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Kkatja P

Egy új kihívás gyakran a legjobb módja annak, hogy ne a múlton borongjunk.

132. oldal

4 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 

Azt mondják, az élet jó tanítómester, csak sajnos minden tanítványát megöli.

120. oldal

>!
No_Exist

– Mindig is féltem a tűzhaláltól. Mondjuk, hogy ez a gyengém. Vannak, akik a pókoktól félnek. Én a lángoktól. Meg a pókoktól.

36. oldal

>!
Nita_Könyvgalaxis

A gyermek számára rémisztő, amikor rájön, hogy akiket szeret, nem mindenhatók. Amikor felfedezi, hogy az anyja nem tudja megóvni, hogy a tanítója hibázik, hogy rossz útra kell térni, mert a felnőtteknek nincs erejük a jót választani…

208. oldal

5 hozzászólás
>!
Szirmocska P

(…) a bosszú korántsem olyan édes, amilyennek mondják. Üres ebéd, bármeddig tartson is.

357. oldal (Fumax, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Honorous Jorg Ancrath herceg
>!
Belle_Maundrell 

Az ember emlékekből áll. Ennyi vagyunk. Egy-egy rabul ejtett pillanat, egy hely szaga, jelenetek újra- meg újrajátszva egy kis színpadon. Mi magunk is emlékek vagyunk, történetekre fűzve – amiket elmesélünk magunknak magunkról, miközben átesünk az életünkön a holnapba.

335. oldal

>!
mazsolafa

Én természetesen akkor is utat vágnék magamnak a trónhoz, ha valami fattyú pásztorlegény nemzett volna egy szajhával – és vagy támogat ebben a genealógia, vagy kidöntöm az egész családfát, és faltörő kost csinálok belőle.

55-56. oldal

2 hozzászólás
>!
bbabri

Miana bólintott.
– Hová mégy? – kérdezte, amikor elindultam az ajtó felé.
– Le.
– Pompás. – Nagy lendülettel lecsücsült az ágyra. A lába nem ért le a földig.
A kilincsre tettem a kezem.
– A trubadúrok évekig fognak dalolni Fürge Jorgról. Gyors az egyik kardjával, még gyorsabb a másikkal – mondta Miana.
Levettem a kezem a kilincsről, és visszamentem az ágyhoz. Le voltam győzve.

430. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Honorous Jorg Ancrath herceg · Miana
3 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 

De néha könnyebb olyan valakit szeretni, akinek vannak megbocsátani való hibái, hogy cserébe ő is megbocsássa a tieidet.

450. oldal

>!
mazsolafa

Van fájdalom, amire nem kell figyelni, de a fejfájás pont ott lakik, ahol te.

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom

A sorozat következő kötete

A Széthullott Birodalom sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: Sárkányok tánca
Joe Abercrombie: A penge maga
Andrzej Sapkowski: Viharidő
Raoul Renier: A kívülálló
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Raoul Renier: Krán
Kathleen Ryan: Setita
Jon Sprunk: Az Árny fia
Allen Newman – Douglas Rowland: A Sötét Isten
John Caldwell: Fekete lángok