Szürke ​Nővér (Az Ős könyve 2.) 19 csillagozás

Mark Lawrence: Szürke Nővér

A ​SAJÁT KETRECEM VAGYOK… ÉS KINYITOTTAM AZ AJTAJÁT.

A Kegyes Irgalom Kolostorában már évszázadok óta tökéletesítik a nevelt lányok adottságait; misztikus erejüket és gyilkos képességeiket. A misztikus osztályba nemrégiben felkerült Nona Grey lassanként megismerkedik a világmindenség rejtélyeivel. De sajnos előfordul, hogy még a mélyben rejlő igazságok is csak megnehezítik választásainkat. Mielőtt elhagyná a kolostort, Nonának ugyanis el kell döntenie, melyik rendhez szeretne csatlakozni: az imádság és csendes szolgálat vagy a penge és az ököl ösvényén akar-e járni.

Nona és választott jövője útjában egy sértett, felsült orgyilkos, az Inkvizíciót fegyverként használó császárnő-jelölt fondorlatai, valamint a birodalom leghatalmasabb nagyurának bosszúszomja állnak.

Miközben a hurok egyre szorul a nyaka körül, az ellenségei pedig mindent bevetnek ellene, Nonának meg kell találnia a saját útját a barátság és a bosszú, a vágyak és a hűség útvesztőiben.

Egy… (tovább)

Eredeti mű: Mark Lawrence: Grey Sister

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
Fumax, Budapest, 2018
438 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700494 · Fordította: Galamb Zoltán

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Ketrec nővér (Nona Grey)


Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 74


Kiemelt értékelések

>!
gesztenye63 P
Mark Lawrence: Szürke Nővér

”Az egész világ lángokban áll.” Ezzel a mondattal zárul a regény. És minő szerencse kapcsolatunk alakulásában, hogy ez csak a 438. oldalon íródott le. Hiszen, ha Mark barátunk ezzel indítja a regényt, úgy valahol a középtájon, részemről bizton kimondatik a bűvös szitokszó, hogy Mark Lawrence, az Ős rogyassza rád a Folyosó minden bűvjellel támasztott sziklafalát és nyeljen el az árny mindörökké!, valamint a gyönyörű kivitelű keménytáblás kiadvány egy csukott ablakon keresztül, nagy csörömpölve repül a szabadba.
De nem így történt! Ez a trilógiaközi köztes darab szép komótosan megindult tanoncregénynek lenni, majd szinte észrevétlenül áttűnt egy küldetésközpontú, egyre gyorsabb tempóban futó-rohanó, kalandos fantasybe.
A szerző természetesen a zsáner hagyományos toposzait továbbra is kiválóan, hiba nélkül alkalmazza. A zárda falai között, a mindennapok tanuló-gyakorló óráin már részletesen megismert mágikus képességek ebben a regényben végre éles környezetben is kibomlanak. A szál-munka, az árnyakkal való manipuláció, az Úton-járás, vagy a végtelen számú mérgek és ellenszereik változatos használata, a fizikai küzdelem számos válfajával kombinálva, maradéktalan szórakozást nyújtanak az olvasó számára.
Mark Lawrence továbbra is jeleskedik a karakterek megrajzolásában, a szereplők, a felvonultatott figurák ügyes alakításában, jellemük csavargatásában, néha rejtett, titkolt szerepük hirtelen felszínre engedésében. A háromvérű Nona továbbra is uralja Az Ős könyvének históriáját, de egyre nagyobb szerepet kap Üveg apátnő, a bölcs, rafkós öreglány, aki kombinatív, manipulatív képességeivel, stratégiai gondolkodásmódjával üdítő változatosságot hoz a mágikus és nyers erővel megharcolt véres küzdelmekben. Nem sok újat tudunk meg azonban a Kiválasztott és a Pajzs tényleges küldetéséről.

…és itt térek vissza a kezdeti aggályomhoz. Elejtett megjegyzésekből tudom már, hogy vérbe borult a világ… Hallom, hogy a birodalom határait, hol a durni hordák, hol meg Adoma, a hadkirálynő vérszomjasan gyilkoló seregei borítják lángba… De én mégis csak a Folyosónak a fókuszhold által megvilágított, egyre szűkülő, keskeny sávját látom. Valahogy úgy tűnik, mintha a sok békétlenség és intrikus politikai helyezkedés bemutatása mellett a szerző csak arra várna, hogy a harmadik kötetben egyszer csak a nyakunkba szakajtsa a nagy büdös apokalipszist.
Akkor talán fény derül a titokzatos hajószívek igazi szerepére, a Bárka valós mibenlétére, hátha megtudjuk majd, hogy kik is érkeztek a csillagok közül erre a rejtélyes planétára évezredekkel ezelőtt és…
…és legfőképp kiderülhet majd, hogy mi is a szerepe, mi a tényleges küldetése NonaGrey_nek és barátainak, szövetségeseinek. Valakit, vagy valamit, talán az egész titokzatos hóbelevancot ugyanis csak meg kell végül is menteni az enyészettől. Vagy nem…?
Ha így tekintem azt az ominózus záróakkordot, akkor bizony egy nagy büdös függővégre akadtam, aminek ott a helye, ahol van.

Várjuk tehát közösen a végkifejletet. Kedves Mark, így továbbra is benne maradtál a külön bejáratú pixisemben.
Ajánlom a regényt, lawrenciánusoknak kötelező.

>!
Noro P
Mark Lawrence: Szürke Nővér

Mark Lawrence könyveiben általában az fog meg a legjobban, amit nem ír le, csak utal rá. Egy olyan világ, amelynek az egén (egy kivétellel) csak vörös törpecsillagok láthatóak? Megvan, hogy ez milyen rohadtul öreg egy univerzumot feltételez? Az emberiség valamikor az Ős-időkben megfejtette a világegyetem titkait és elrejtette őket a négy törzs vérvonalában, távoli utódaik pedig visszatértek ahhoz, hogy ezzel a kozmikus erővel fejeket törjenek be. Az Ős Könyve trilógiában így bújtatva jelenik meg a haldokló föld regények melankóliája, méghozzá anélkül, hogy hősei egy pillanatra is megsejtenék saját történelmük valódi mélységét. Ez a Lawrence-féle csavaros világteremtés újabb szép példája.

A történet lendülete ugyanakkor kissé megtorpan. A szerző beleesett abba a csapdába, ami a fantasy fejlődésregények íróit rendre fenyegeti: túlságosan is megkedveli hőse fiatalkori énjét, és nem akar tovább haladni. Én legalábbis ennek tulajdonítom azt, hogy a Szürke nővér egészen a kötet közepéig nem lép ki az iskola falain túlra, ennélfogva sokáig nem sok olyasmit mutat, amit az első könyvben ne láttunk volna. Gonosz osztálytársak, életveszélyes csínytevések, rendhagyó vizsgáztatások. Nem rossz, egyáltalán nem, csak ez már mind megvolt. Igaz, Nona Grey a két könyv között szert tett egy hívatlan útitársra egy mágikus entitás képében, róla azonban távolról sem tudunk meg annyit, amennyit magában rejt a figura. Maga a sztori pedig csak a 200. oldal környékén kapcsol magasabb sebességi fokozatba.

Nagyon erős viszont ebben a könyvben az apátnő története. Rajta keresztül sokkal többet tudunk meg a világról, a birodalom belső és külső konfliktusairól, na meg a hajószívek szerepéről. Arról nem is beszélve, hogy micsoda intrikát sző az öreglány anélkül, hogy bárki is észrevenné! Üveg nővér szemszöge hozza be a regénybe az igazi újdonságokat. De ezzel együtt is érezhetően egy középső kötetről van szó, ami nem lesz a szerző legjobbja.

3 hozzászólás
>!
Razor SMP
Mark Lawrence: Szürke Nővér

Úgy tűnt, a trilógia középső része közvetlen az első után veszi fel a fonalat (mínusz az előző részhez hasonlóan a prológus és az epilógus), ám rögtön a második fejezetben ugrik előre két évet, amikor Nona megkezdi tanulmányait a szürkében. Elsőre azt hittem, hogy a Széthullott Birodalom-trilógiában bejáratott felváltott idősíkos rendszert alkalmazza majd a regény, vagy esetleg flashbackeket kapunk, amikor úgy hozza a sztori, de – hála az égnek – nem, Mark pár mondatban letudja a kimaradt két évet, azt irány előre.
A tempó ennek ellenére megbicsaklik, az iskolai dolgok túl sok újdonsággal nem szolgálnak már az első rész után, ráadásul továbbra is Harry Potter-déjà vum volt, főleg mikor rögtön a könyv elején felbukkant a helyi Draco Malfoy, persze női kiadásban. Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy míg Nona itt szenved vele, addig Jorg ezt a csajt az első beszólása után felkoncolta volna. (Jalan meg valószínűleg spoiler volna, de ő Jalan.) A történet aztán a közepe táján más irányba indult el, onnét már jobban pörögtek a lapok, ráadásul plusz nézőpontként bejött Kanna nővér és Üveg apátnő is, utóbbi pedig rendesen keverte a lapokat.
A világépítés továbbra is rendben van, itt-ott elejtett infókból szép apránként bővül és minden fenti kritikám ellenére várom a befejezést.

>!
Fumax, Budapest, 2018
438 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700494 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
Arcturus P
Mark Lawrence: Szürke Nővér

A regény akciójelenetei hihetetlenül jól megkomponáltak, bár némelyik egy kissé érthetetlen (összesen két olyan rész volt, ahol nem egészen értettem, hogy mi is történt és hogyan, az első a holothour, a barlangrendszer ősi szörnyetegével szembeni „küzdelem”, a másik pedig a noi-guinok sötét rejtekhelyének mélyén történt). De jó volt olvasni, akár Nona lehetetlennel egyenlő szürke-próbájáról volt szó, akár egy sima csetepatéról, de legfőképpen a noi-guinok és a Fénynélküliek elleni harcról. Talán túl sok is volt a harc és az intrika, nagyon keveset tudunk meg ténylegesen erről a világról, ami nagyon, nagyon öreg.

Először is egy vörös, tehát haldokló nap világítja meg, éppen ezért a bolygón már csak az egyenlítő mentén, egy kb. 50 mérföld széles sávban van élet, a többit a jég uralja. A nap fényét a fókuszhold fókuszálja egy-egy területre – ha az nem lenne, már rég beborított volna mindent a jég, és növények nem élnének meg. A hajószívekkel – amelyet a kolostortól is elloptak az előző kötetben – lehet irányítani a fókuszholdat is, így jéggel beborítani az ellenséges területeket, és növelni a saját birodalmunkat, vagy éppen egy gyilkos pontba koncentrálni a fényt.

Kétféle elmélet kering a fejemben, hogy hol is játszódik ez az egész. Vagy egy idegen bolygón, amelyet az emberek leszármazottai (genetikailag módosítva) valamikor több ezer éve benépesítettek (tehát egy nagyon távoli jövőben), vagy pedig a Földön, viszont akkor a szereplők nem emberek, vagy esetleg idegen fajokkal keresztezett ember-idegen utódok. Az elsőt valószínűbbnek tartom. A varázslatok és képességek legnagyobb része úgy van megalkotva, hogy tudományosan teljesen megmagyarázható lehet, ha több ezer év (irányított, mesterséges) genetikai fejlődését vesszük alapul. De bármelyik is a kettőből, az biztos, hogy egy nagyon, nagyon távoli jövőben játszódik. Érdekes volt látni, megismerni ezt a sötét és erősen valláskárosult világot, azt, ahogyan egymást gyilkolják és gyűlölik igazából teljesen felesleges mondvacsinált okok miatt, miközben a bolygójuk haldoklik. De hát ez történik jelenleg velünk is, nem?

https://kulturpara.blog.hu/2019/02/16/a_sajat_ketrecem_…

1 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell
Mark Lawrence: Szürke Nővér

Nagyon szeretem Mark Lawrence könyveit, és a Vörös Nővér is igazán biztató kezdet volt, szóval nagyon kíváncsi voltam a folytatásra. Szerencsére tetszett, de egy picit morci vagyok, mert nem haladt annyit a történet, mint vártam, és elég lassan indult be az elején. Ideje már elengedni az iskolai dolgokat.
A második fele viszont határozottan izgalmas, és én kimondottan örültem neki, hogy az idősebb apácák is fontosabb szerepet kaptak. Kanna nővért is megszerettem, de az igazi meglepetés Üveg apátnő volt, aki elképesztően menő és furfangos, istenien keverte a szálakat. Egyébként is jót tett a könyvnek az ő szemszöge, mert egy csomó érdekes információt megtudhatunk belőle.
Keot eleinte furcsa volt, mivel egyáltalán nem emlékeztem a jelenléte semmiféle jelére (régen olvastam az első részt), de a végére egészen megkedveltem, olyan kis szenya volt. Meg tulajdonképpen Nonának is javára vált.
A világfelépítésből szintén nem emlékeztem sokra, csak a jégre, szóval nem tudom, hogy csak szenilis pillanataim miatt tűnt újdonságnak sok minden, vagy tényleg az volt, de egyre érdekesebbnek tűnik. Szeretem, hogy Lawrence bácsi könyveiben ilyen random módon derülnek ki az univerzum sötét titkai, hogy csak elejtenek egy-két megjegyzést.
Remélem, a harmadik részben végre eljutunk odáig, ahol a prológus és az epilógus játszódik, mert még mindig úgy érzem, hogy az igazi izgalmaknak épp csak meglegyintett a szele. Szóval nagyon lelkesen várom a folytatást.

>!
scarletta
Mark Lawrence: Szürke Nővér

Sosem értem, miért ijedek meg először Mark könyveitől. Még annak ellenére is, hogy ő azon kevesek egyike, akiknek a könyvét anélkül veszem meg, hogy egyáltalán elolvasnám a fülszövegét, vagy bármit róla.
Most sem kellett csalódnom a megérzéseimben. A Szürke nővér hozta az első rész színvonalát, izgalmakban bővelkedő, pörgő, intrikákban és vérengzésben gazdag történetet kaptam, pont amire vártam és számítottam. Az író úgy fűzi ennek a szálait, ahol a könyvbéli szál-munkások sem lehetnének képesek rá. Annyi titok bukkan fel, tűnik el, hogy azt követni nehéz, de számomra épp ez tette érdekessé a történetet.
Egy percre sem laposodott el, folyamatosan fent tartotta az érdeklődésem. Aki nem olvasta az első részt, az nem is értheti, hogy mik derülnek ki a második részben. Nona karaktere eszméletlen, szívesen olvasnám több könyvön is az ő és barátai kalandjait.
Ajánlom mindenkinek, aki olvasta az első részt, Mark bármelyik könyvét és tetszett neki. Köszönöm @Fumax ezt a csodát, remélem a 3. részt is hamarosan olvashatja a nagyközönség magyarul is.

>!
Vác_nembéli_István_fia_istván
Mark Lawrence: Szürke Nővér

Csalódót vagyok amennyire tetszett az első kötet végig most úgy untam nagyából az első 200+ oldalt.
Hogy miért ?
Mert 200+ oldal keresztül nem léptek ki az iskola falai közül , mert semmi extrát nem adott hozzá a regényhez már ezerszer olvastuk kemény iskola kemény kiképzés tanárok ilyenek olyanok vannak jók és rosszak de főleg olyan semmit mondóak.a társak a főhősnek 3-4 barátja van a többi persze utálja a fő genya persze gazdag sok befolyással amivel természetesen vissza is él mit ne mondjak baromi unalmas. Nona Grey kapott valami démoni útitársat jobb lett volna ha többet hallgat rá, a fő genyát Jorg biztos, hogy az első beszólás után megölte volna vagy legalábbis kitalál valami durvát . Mondjuk Nona esetek nagy részében „töketlenkedik”
Aztán később beindul és ott voltak jó pillatatok. főleg Kanna nővér és Üveg apátnőnek hála. de összességében inkább a nem olvasom el többet regény lett amit nagyon sajnálok mert nagyon vártam.

>!
A_Nagy_Levin P
Mark Lawrence: Szürke Nővér

Hát jó.
Szórakoztam, de nem rágtam le a körmömet. A szöveg hullámzó minőségű, és ebben benne van a fordítás is, ami itt-ott elnagyoltnak, magyartalannak tűnt. Hosszú mondatokkal mindig nehéz ügyködni.
Maga a történet is hullámzó minőségű volt:azt hiszem Lawrence igazi középső kötetet írt, aminek az utolsó száz-százötven oldala jelentette a lényeget, a többi csak töltelék. Ez különösen az első kétszáz oldalra igaz. Arctalan mellékszereplők veszik körül Nonát, Joeli önmagáért való hitványsága kap magyarázatot, mégis vérszegénynek tűnik. Lawrence ennél ügyesebb szokott lenni. És persze, van benne politikai kavarás, meg „semmi nem az”, de ezzel együtt kevésnek tűnik az összkép.
Félreértés ne essék, a könyv szórakoztató, csak nem ad maradandó élményt, és ez Lawrence-től kevés.

>!
Fumax, Budapest, 2018
438 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700494 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
Oliver_Grey
Mark Lawrence: Szürke Nővér

Letehetetlen. Tetszett az események pörgőssége, az akciódús sztorik. Örülök, hogy jobban megismertem pár szereplőt, köztük Üveg apátnőt és Kanna nővért. Kanna különösen belopta magát a szívembe. Keot pedig… jó lenne ha lenne egy saját Keotom :D . Alig várom a folytatást.


Népszerű idézetek

>!
Fumax KU

Számos méreg képes tébolyt kiváltani, de talán egyik sem annyira hatásos, mint a szerelem.

>!
Fumax KU

Nona Grey felszegi a tekintetét, és éjfekete szemével figyeli az ellenséget. Talán csak egy fáklya lángja csillan meg benne, de a sötétségben mintha vörös láng égne.
– A saját ketrecem vagyok. – Felemeli a kardját. – És kinyitottam az ajtaját.

>!
Fumax KU

Lano Tacsis háborúhoz öltözve érkezett a Hit Sziklájához, bárka-acél vértezete ezernyi rőt csillag fényétől vérzett. Előtte személyi testőrsége, a Tacsis-sereg édesapja által összekovácsolt vasmagja sorakozott fel sűrű rendben. A katonák a birodalom keleti határvidékén és a Marn nyugati partjain dúló háborúkban edződtek.
Ám Lano magabiztossága nem csupán csapatának lándzsáin nyugodott. A Tetragode homály borította csarnokaiból odahívott noi-guinok kísérték.
Amikor egy gyermeket átadnak a noi-guinoknak, a sötétség oltárán áldozzák fel őt. Néhányan túlélik a kiképzést, de a felnőtt, aki aztán egy holdtalan éjszakán leereszkedik az erőd falain tíz vagy annál is több esztendővel később, egészen más ember lesz. Addigra felbontanak minden szülei vagy testvérei iránti köteléket, lemetszik őt az Ős fájáról. Noi-guinokká válnak: a halál eszközeivé, akik túlléptek mindenféle erkölcsön, méltóságuk alattinak tekintenek bármely vallást, kizárólag a rájuk bízott feladattal foglalkoznak. A Sis leggazdagabbjai időnként megvásárolják a szolgálataikat, azonban ritka az olyan küldetés, amelyhez a Tetragode gyermekei közül egynél több szükséges. Élő ember nem tud felidézni olyan esetet, amikor háromnál többen kerekedtek fel együtt. Még a legősibb történetek sem említenek ötnél többet. Lano Tacsisszal nyolcan vonultak aznap, amikor eljött a kolostorhoz, és kiállt a Hit Sziklájára.

>!
Belle_Maundrell

Soha ne igyekezzetek oly eltökélten feltörni egy zárat, hogy elfeledkezzetek róla, hogy akár az ajtót is berúghatjátok.

179. oldal

>!
Belle_Maundrell

– (…) a gyengeségeidből többet tanulhatsz, mint abból, amiben erős vagy.

425. oldal

>!
Razor SMP

– Hallom, hamar barátokra tettél szert az új osztályban – telepedett le Nona mellé Ara, aranyló fürtjei hullámokban omlottak a vállára.
– Honnan…
– Ruli mesélte. Tudod, hogy semmi sem történhet a Kegyes Irgalomban anélkül, hogy Ruli perceken belül ne értesülne róla. Szerintem ez valami titkos marjalképesség lehet. Ahogy te a karmaidat, Ruli a pletyka-mágiát tudja bevetni.

42. oldal, 4. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Ketrec nővér (Nona Grey)
>!
Razor SMP

– Szeretek idelent lenni – sorolt be Jula Nona mellé, ahogy a Garatban, egy hosszú, víztől simára mosott járatban baktattak, amely eléggé széles volt ahhoz, hogy ketten is elférjenek. – Annyira csendes. Egyedül a víz csöpögését hallani. És a lépteket. És Darla káromkodását.

78. oldal, 7. fejezet

>!
Belle_Maundrell

– Bizonyos leckéket sebhelyekkel kell írni.

34. oldal

>!
Belle_Maundrell

Az emberek csodálatosak, és kifürkészhetetlenek, függetlenül attól, hogy előkelő család sarjai-e, hogy a földdel vagy varázsigékkel foglalkoztak-e, hogy lángelmék vagy ostoba barmok voltak-e. Kevesen láttak az arc, a társadalmi állás mögé, a mögé, amit szerintük ezek közölni akartak. Üveg apátnő nem látta át minden részletében a kirakóst, de másoknál messzebbre látott, és ez élesebbé tette az elméjét. Olyan élessé, hogy akiket megvágott, legfeljebb akkor fogták fel, mi történt, amikor már elkéstek vele.

52. oldal

>!
Wee IP

– Hé, várj csak! Te nem jössz?
– Mást is el kell még intéznem!
– Csak a rothadó hínárlé miatt szeretsz – biggyesztette le a száját Ruli. – Mire kell az neked? – Felragyogott az arca. – Joelire akarod borítani, igaz? Csináld csak! Csináld! Teljesen bezöldül majd tőle a haja. Ki sem lehet mosni!

161. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Karen Marie Moning: Új nap virrad
Ilona Andrews: Magic Bites – Pusztító mágia
Melissa Albert: Hazel Wood – Mogyoróliget
Sara Holland: Everless
Anne Rice: Pandora, a vámpír
Sarwat Chadda: Az ördög csókja
Joe Hill: Locke & Key luxuskiadás 1.
Robert Jackson Bennett: Csodák városa
Gabriel Wolf: A napisten háborúja
Gabriella Eld: Remények Jordan számára