Emperor ​of Thorns (The Broken Empire 3.) 9 csillagozás

Mark Lawrence: Emperor of Thorns Mark Lawrence: Emperor of Thorns

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

To ​reach the throne requires that a man journey. Even a path paved with good intentions can lead to hell, and my intentions were never good.

The Hundred converge for Congression to politic upon the corpse of Empire, and while they talk the Dead King makes his move, and I make mine. The world is cracked, time has run through, leaving us clutching at the end days, the future so bright that those who see it are the first to burn. These are the days that have waited for us all our lives. These are my days. I will stand before the Hundred and they will listen. I will take the throne whoever seeks to thwart me, living or dead, and if I must be the last emperor then I will make of it such an ending.

This is where the wise man turns away. This is where the holy kneel and call on God. These are the last miles, my brothers. Don't look to me to save you. Don't think I will not spend you. Run if you have the wit. Pray if you have the soul. Stand your ground if courage is… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
HarperCollins, London, 2014
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780007503988
>!
Penguin, London, 2013
416 oldal · ISBN: 9781101624937
>!
HarperCollins, London, 2013
592 oldal · ISBN: 9780007439065

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Serenity87 P>!
Mark Lawrence: Emperor of Thorns

Sokat gondolkodtam rajta mit lehetne spoiler nélkül mondani erről a könyvről. Jorg története egyértelműen lezárult, kerek egész, nekem személy szerint tetszett a befejezés. Szerkezetileg inkább a második könyvre hasonlít, a jelenben csak kevés fejezet játszódik (amik ettől függetlenül nagyon fontosak), a „hogyan jutottunk el idáig” a többi fejezetben, a múltban játszódó részekben található. Illetve néhány fejezetet Chella nézőpontjából láthatunk, ami üdítően eltér Jorg általános hangvételétől. Ebben a könyvben is van minden, amit az előző részekben megszokhattunk, meglehetősen véres csatajelenetek, nehéz morális döntések, illetve még többet megtudhatunk a Builderek céljairól, elképzeléseiről. Nekem külön kedvenceim azok a részek amikor a Builderek különféle eszközeiről olvashatunk, amiket Jorg társadalma az eredetitől teljesen eltérő célra használ fel, furán értelmez.

Összességében kicsit szomorú vagyok, hogy Jorg története véget ért, de elégedett is vagyok a befejezéssel. Biztosan fogom olvasni Mark Lawrence többi sorozatát!

FitzwilliamDarcy667>!
Mark Lawrence: Emperor of Thorns

Nagyon jó lett Jorg történetének a lezárása. A mozgalmasabb részek itt is a visszaemlékezéséken keresztül jön. Nagyon minimális az, ami az úton történik, ott inkább csak karakterépítés történik. Ahogy az egész trilógiát végül lezárta az író pedig nagyon váratlanul ért, nem számítottam erre a csavarra benne. Már az is eléggé meghökkentő volt, hogy ki is a Halott Király, utána pedig a végleges lezárást is nagyon jól megoldotta Lawrence. A karakterek pont kellően mélyek még mindig, minden kis mozzanatnak megvan a helye és indokolt, hogy benne legyen a könyvben. Nagyon jó kis trilógia ez, kötelező dark fantasy mű egy kis sci-fivel felturbózva.

1 hozzászólás
Szentinel>!
Mark Lawrence: Emperor of Thorns

Újabb út ért véget. A harmadik kötet végére derült ki számomra, hogy pontosan miért is szerettem az elsőt, és miért kedveltem kevésbé a maradékot. Ebben az értékelésben szinte semmit nem fogok írni a könyv történetéről, inkább annak felépítésére szeretnék összpontosítani.

Az első kötetet 2012 karácsonyára kaptam meg, majd évekkel később vettem meg a folytatásokat. A könyvek egy jó darabig ott porosodtak a polcomon, mert nem éreztem a vágyat, hogy elolvassam (max a kíváncsiságot). Véleményem szerint ez, hogy relatíve később, megannyi A+ kategóriás SFF olvasása után került a kezembe, oka lehet a csalódottságomnak. Ha 2012-ben olvasom el, sokkal jobban bejött volna. Így viszont egy összességében nem rossz, de messze nem kiemelkedő alkotásként tudom értékelni. Ennek pedig a legfőbb oka az, hogy nincs egyensúlyban saját magával.

Az egész Széthullott Birodalomra jellemző, hogy több szálon futó története van. Ezek (többnyire) Jorg jelenét és Jorg múltját mesélik el. Az első könyvben a visszaemlékezéses részek azért tudtak magukkal ragadni, mert érdekelt, hogy mi motiválhatja Jorgot. Azonban a második kötettel épp az volt a bajom, hogy a múltbéli szálat túlnyújtotta. Arra voltam kíváncsi, hogyan fog Jorg harcolni a Nyilak Hercegével, és nagyon sok oldalnak kellett eltelnie, mire rájöttem, hogy fog zajlani a harc. Az utolsó kötettel ugyanez volt a gondom. Nem érdekeltek különösebben Jorg afrikai utazásai, sem a Chellás kiruccanások (bár ezek végül érdekesebbnek bizonyultak), hanem a végső csata a Halott Királlyal. Ez utóbbi… igencsak nagy csalódás volt. Könnyen kitaláltam, kis is valójában ez a démoni teremtmény, ahogy Jorg kívánsága sem lepett meg. Ezen kívül az egész, utolsó pár fejezet összecsapottnak és itt-ott zavarosnak érződött, mintha László Márknak kapkodnia kellett volna.

A The Broken Empire-t Jorg karaktere tartotta egyben (kabummcss), ugyanis csak azért tartottam ki a könyvek mellett, mert nagyon érdekelt a sorsa. Lawrence írt egy nagyon jó szereplőt, aki az egész hátán elvitte a sztorit. Úgy gondolom, hogy ennek a könyvnek sem a világában, sem a mellékszereplőiben nincs annyi, hogy pusztán rájuk fel lehessen húzni egy trilógiát. Úgyhogy minden pozitívumot, amit el lehet mondani a sorozatról, azt csakis Jorgnak köszönheti.

Végszóként: a Széthullott Birodalom leginkább azoknak lehet a kedvence, akik még annyira nem mélyedtek el a fantasy zsánerében, vagy pusztán egy érdekes főszereplőről akarnak olvasni egy cselekményes, gyakran sötét, véres és könyörtelen történetet. Nekem, akinek ekkorra már megvoltak olyan címek, mint a The Dark Tower, Az Új Nap könyve, Az ötödik évszak, a Riyria krónikák, A királygyilkos krónikája vagy A Szigetvilág kvartett, nem hozott sok újdonságot. De nem bántam meg, hogy elolvastam. Jorgot sosem fogom elfelejteni.

Vladi>!
Mark Lawrence: Emperor of Thorns

Kivételezettnek érzem magam, hogy még megjelenés előtt olvashatok egy könyvet, amire sok ezer ember vár. :)

ujhelyiz P>!
Mark Lawrence: Emperor of Thorns

Az előző két kötet után egyértelmű volt, hogy Jorg története nem érhet érhet mesébe illő véget. Például a boldogan éltek amíg meg nem haltak elég furcsa befejezése lenne ennek a nagyon sötét sorozatnak, azután, hogy korábban Jorg spoiler vagy éppen spoiler, más szóval, mindent és mindenkit feláldozva tör céljai felé.

A harmadik kötet szintén több szálon vezet a végkifejlethez, az előző kötetekhez hasonlóan részben a múltban, részben a jelenben játszódva. Ugyanakkor ezek a szálak hangulatban és stílusban valahogy megtörtek, valamint Jorg mintha más ember lenne (vagy legalábbis próbálna lenni). Ha arról lenne szó, hogy minden szál az előző kötetek után játszódna, akkor ez még betudható lenne annak, hogy öregszik és komolyodik, de a múltbeli események kapcsán is igazából ez a helyzet.

Mindezek mellett a könyv nincs igazából ellátva karakterekkel: Miananak és Katherine-nek tényleg csak a biodíszlet pozíciója jutott, pedig belőlük lehetett volna érdekes elemeket kihozni; és Jorg visszatérő kísérőiről sem tudunk meg semmi újat… Ráadásul az előző könyvek konfliktusai is majdnem teljesen érdektelenné lettek degradálva az új „főellenség” által, ezáltal nem volt annyira kézzelfogható az egész problémakör, amit kezelni akar. Ezekért úgy gondolom, hogy nagy kár, ugyanis amiket behoz helyette, nem volt hely rendesen kifejteni, így viszont kissé két szék között a pad alatt landolt ez az eleme a történetnek.

Annak ellenére, hogy ennyire szidtam, határozottan nem tartom rossz alkotásnak. A könyv olvastatja magát, nagyon gyorsan a végére lehet jutni, és amikor a legvégéhez eljutottam, az első gondolatom az volt, hogy ez nagyon szép befejezés lett. És ez jó. Mármint jó volt, amíg jobban végiggondolva elszörnyülködtem, hogy minek örülök, hogy jól sült el. Egész pontosan azt tartottam szép befejezésnek, hogy a könyv végén megpróbálta Jorgot felmenti, és ugyanezzel van a bajom is.

Amióta tegnap befejeztem, több körben is gondolkoztam azon, hogy most vajon a saját filozófiámat, értékítéletemet próbálom hozzáilleszteni a könyvhöz (amikor természetesen olyasmit várnék el tőle, amit nem szabadna), vagy valami tényleg félrecsúszott. A helyzet az, hogy válaszom nincsen, viszont a cselekmény egyes részletei nélkül nem is tudom jobban kifejteni:

spoiler


Népszerű idézetek

ujhelyiz P>!

Words are blunt instruments, better suited to murder than to making sense of the world.

218. oldal, 19. fejezet (Harper Collins, 2014)

ujhelyiz P>!

'As-salamu alaykum.' Qalasadi wished peace upon the giant who stepped to bar our way. A sensible wish given the size of the scimitar at the man's hip.

384. oldal, 35. fejezet (Harper Voyager, 2014)

Serenity87 P>!

Nothing can be cut away without loss. Even the worst of our memories is part of the foundation that keeps us in the world.

98. oldal, 8. fejezet

Serenity87 P>!

Kai stood before the old-stone, a single rough block set upright in the days when men knew nothing but wood and rock and hunting.

(első mondat)

Serenity87 P>!

There's a slope down toward evil, a gentle gradient that can be ignored at each step, unfelt. It's not until you look back, see the distant heights where you once lived, that you understand your journey.

523. oldal, 49. fejezet


A sorozat következő kötete

Mark Lawrence: Road Brothers Tales from the Broken Empire

The Broken Empire sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: A Clash of Kings
Stephen King: The Wind Through the Keyhole
Sarah J. Maas: House of Earth and Blood
Soman Chainani: The Last Ever After
Victoria Aveyard: Realm Breaker
Suzanne Collins: The Ballad of Songbirds And Snakes
Leigh Bardugo: Six of Crows
Andrzej Sapkowski: The Lady of the Lake
Brian McClellan: Promise of Blood
José Antonio Cotrina: The Harvest Of Samhein