A ​lány és a csillagok (A Jég könyve 1.) 17 csillagozás

Mark Lawrence: A lány és a csillagok

A ​jégen, a Fekete Sziklától keletre van egy verem, amelybe a gyarlott gyermekeket vetik le.

Az Abeth végtelen jégmezein nincs helye magányos embereknek. Még együttesen is épphogy csak lehetséges életben maradni, önmagában senkinek sincs rá esélye.

Ahhoz, hogy valaki elviselhesse a hideget, hogy kibírja a több hónapig tartó éjszakát, amikor szinte maga a levegő is megfagy, különleges vérvonal kell. Ettől különbözni végzetes, a változatosság pedig veszélyt hordoz magában. Márpedig Yaz nem olyan, mint a többiek.

Ezért elszakítják mindentől: elveszik tőle a családját, a fiút, akivel élete hátralévő napjait szerette volna tölteni, és egyedül kell utat törnie egy olyan, alapjaiban különböző, rejtélyekkel és veszedelemmel teli világban, amelyről még csak nem is sejtette, hogy létezik.

Szembesül azzal, hogy az Abeth világa sokkal ősibb és furcsább, mint képzelte volna. Ráébred, hogy a gyengeségei egy másfajta erő jelei. És megtanulja, hogy miként… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
Fumax, Budapest, 2020
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634701804 · Fordította: Galamb Zoltán

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Erris · Eular · Theusz · Thurin


Kedvencelte 1

Most olvassa 8

Várólistára tette 151

Kívánságlistára tette 228

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

nope>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

Alapvetően ez egy nagyon jó könyv, érdekes világépítéssel, szerethető karakterekkel, izgalmas történettel, hatalmas csavarral a végén.
Tovább kalandozunk Abethen, de egy másik részén, más nép köreiben, teljesen más szereplőgárdával. Aki olvasta Az Ős könyvét, eleinte kellemesen rácsodálkozhat dolgokra, de persze a többieknek sem kell sokáig várni a válaszokra. És akkor el is érkeztünk ahhoz, hogy de…

Yaz igazán kedvelhető, de összességében nem hiteles. A nővé érés küszöbén már igazi femme fatale, minden szembejövő szingli fiatalember meggajdul körülötte és rögtön a halálba menne érte, ráadásul marha okos, marha ügyes, rendkívül érett és hipi-szupi képességei vannak. Egy főszereplő persze, lógjon ki a sorból, de kicsit már YA beütést éreztem a könyvben és mivel a YA abszolút nem zsánerem, rögtön visszább is esett a lelkesedésem.

Yaz karaktere mellett akadt néhány jelenet, ami még egy fantasyben sem elfogadható számomra – pl.: egy kislánynak bármilyen éles kést is adunk, NEM tudja levágni valakinek a karját egy csapással!

A harc-jelenetek leírását nyomokban kicsit hosszúnak éreztem, de lehet, hogy csak nem megfelelő lelki állapotban értem el hozzájuk.

Összességében tehát jó kis regény ez és kíváncsian várom a folytatást, de ahhoz képest, hogy a Szent nővérig jóformán minden kötettel egyre jobban szerettem Mark Lawrence-t, most nem volt akkora élmény a könyve, mint amire számítottam.

*Ez a borító egyszerűen gyönyörű *-*

10 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

Az Ős könyve trilógia olvasásakor is nagyon érdekelt engem ez a bolygó, a múltja, a lakói. Lawrence most egy új sorozatában folytatja a történetét, ahol visszatérnek a hunskák, a gerantok, a marjalok, csakhogy a bolygó jeges felén. Sok új információt tudunk meg a bolygóról, de közel sem eleget, a szerző folyamatosan csigázza az érdeklődésemet, de egyes odavetett szavakból arra tippelek, hogy ez a bolygó talán a Föld a távoli jövőben. ( Jónás és a cet). A történet eleje teljesen beszippantott, a kegyetlen szertartás, amelynek során 16 éves hősnőnk egy különös helyre kerül. Szívesen olvastam volna tovább erről a társadalomról, de annyira felpörögtek az események, hogy csak a harc, meg a rohangálás maradt. Még olvasni is fárasztó volt. Nem olyan véres a sztori, mint a Vörös Nővér, bár a világa hasonlóan kegyetlen. Itt is tizenévesek a főszereplők, akik döntéseikkel, bátorságukkal és önfeláldozásukkal alakítják a történetet ( időnként volt egy kis Útvesztő fílingje). Sajnos függővéggel fejezi be, aminek nagyon nem örülök.

Morpheus>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

A fantasyra úgy gondolok, hogy nem a zsánerem, kivételektől eltekintve, pedig a sci-fi mellett már azt a plecsnit is megszereztem. És ez a fentiek fényében is igaz, és erre a könyvre is igaz, legyen ez bármennyire is rendhagyó fantasy, még akkor is, ha a háttere egy mostanra elpusztult technológiai civilizáció. Lehetne ez jó is, ha nem elejétől a végéig csak az akció lenne akció hátán, ami leginkább harcot, menekülést és megint harcot jelent, és a végén teljesen megcsömörlöttem tőle. A sci-fi rész és a világ viszont érdekes, a fantasy rajongók valószínűleg többre fogják értékelni, mint én.

KerekesCs P>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

Teljesen mást kaptam, mint amire számítottam. Őszintén szólva igen drámai olvasás lett belőle, melynek során meg kellett küzdenem magammal meg az elvárásaimmal. Az első kb. 100 oldal nagyon tetszett, új szereplők, újabb titkok, az Abeth világának kibővítése, stb, és vártam, vártam, hogy olyan Lawrencesen bedurvuljon a dolog, de nem ez történt, és ezért felháborodva földhöz akartam vágni a könyvet, ami komoly hiba lett volna részemről. Mivel az én tökéletlenségem, amiért görcsösen ragaszkodni akartam ugyanahhoz, ami már többször nagyon bejött nekem. Nem is értem, pedig pont az ilyeneken szoktam felhúzni magam, amikor valaki szétolt valamit, mert annyira nem tudja elengedni rajongása tárgyát, forrását. Aztán ehelyett, úgy döntöttem, inkább örülök, hogy a szerző mindig meg tud lepni. Ezért is a kedvencem.

Szóval, úgy érzem ezúttal a fiatalabb korosztály számára is jobban megközelíthető, kedvelhető történetet kaptunk. Hogy miért? A cselekmény igen tömény, nagyon rövid idő alatt történnek meg a dolgok. A szereplők is meglehetősen könnyen lendülnek túl a megpróbáltatásokon, és ütköznek bele újabbakba. Nincs idő rácsodálkozni és elgondolkodni a furcsaságokon, hasítunk előre, mintha nem lenne súlya a tragédiáknak, történéseknek. Persze igazából van, csak nincs idő lamentálni rajta. Most sem kíméli a szereplőit (akik többnyire igen fiatalok), de annyira még sem gyötri meg őket, mint általában szokta. Mindig akad egy újabb esély, mindig adódik valami megoldás. És az ő fejlődésük szép lassú felépítésére sem jut így túl sok idő.
A másik része pedig a szereplők kapcsolatrendszere. Egy fiatal főszereplőnő és több agilis fiatal srác a felállás. És itt jegyezném meg, hogy lehet én öregszem már, de a főhősnőnk szorongatott helyzetéhez képest, elég sokszor méri fel a szóba jöhető srácokat. Nem negatívum, csak ha magamból indulok ki, akkor a halál torkában nem a másik szegény szerencsétlen vonzó arcvonásaival törődnék, az is biztos, sőt a kidolgozott izmaival is csak azért, hogy megítéljem, megbírna-e tartani a mélység fölött mondjuk. De ez legyen minden könyv legnagyobb baja. (Mellesleg pedig a sötét hajú, sötét tekintetű, cinikus marjalra szavazok :) )

Röviden, egy érdekes, izgalmas, sodró lendületű történetet kaptam, aminek a vége teljes mértékben kedvemre való. Tűkön ülve várhatom a folytatást.
Tehát attól függetlenül, hogy nem hozza még egyszer ugyanazt, de igazából miért is hozná, Lawrence mindig lebilincselő sci-fiket ír, úgy, hogy azok fantasyk, vagy fordítva. Tudom, tudom butaságokat beszélek, de akkor is mindig ez a gondolat vetődik fel bennem, mert spoiler

És még ezt a zord, sötét világot is úgy le tudja írni, hogy megtaláljam benne a szépséget.

4 hozzászólás
MajsaiAni>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

Mark Lawrence-ben nem lehet csalódni, ahogy a Fumaxban sem. Minőségi borító, minőségi fordítás, szuper regény. Egy hajszálnyi gondot az okozott, hogy a világ kevés újdonságot adott. Az előző trilógia is már szólt ezekről a képességekről, ezekről a „csillagokról/hajószívekről/magokról”, a „szennyfoltosokról”.
De a karakterek itt is szépen, lassan fejlődnek, rendkívül szerethetőek, a cselekmény izgalmas, az információkat jól adagolja, szóval, várom a folytatást, különösen a végén lévő arconcsapás után. Ahh! Ide a folytatást! MOST! :)

Dshai>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

Jó volt visszatérni Abeth világára. Az Ős könyve trilógia bemutatta milyen az élet a keskeny lakható sávban, de a jég fogságában lévő területekről csak minimális utalások voltak. Most az új trilógia bemutatja az igazi jég világát. Sokkal távolabb vagyunk jég világában, mint amire az előzőben utalások voltak. A hagyományok, a szereplők ismeretei jelentősen eltérnek attól, mint amit a korábbi trilógia alapján vártam a jégen élőktől. Persze most a jég határától nagyon messze északra zajlanak az események.
Ugyanakkor máris sokkal többet árul el a könyv az eltűntek civilizációjáról, mint az előző sorozat együttvéve.
A szereplők szerethetőek, vannak egyedi vonásaik, fejlődnek a karakterek.
Egy probléma van. Hogyan lehet így befejezni a könyvet? Mikor jön ki a következő kötet, hogy megtudjam mi történt?

1 hozzászólás
Skye>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

Mark Lawrence megint nagyot alkotott. Végre megismerhetjük Abeth világának a másik felét is, amelyet Az Ős-könyvében csak kisebb mértékben említett meg. A szereplők szerethetőek, a történet pedig nagyon jó, a csattanó miatt pedig jöhetne már a második kötet is. :)

ditana>!
Mark Lawrence: A lány és a csillagok

Nem olvastam még az írótól, de valamilyen oknál fogva mégis alig vártam, hogy kijöjjön ez a kötet. És nem csalódtam…
Hihetetlen világot tár elénk az író, saját mítoszokkal, hitvilággal és még mennyi minden mással együttvéve. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a könyv közel 500 oldalas, mégis, szinte minden oldalon történik valami új, váratlan, pörgős esemény. A történet előre haladtával kicsit mást kaptam, mint amire számítottam, de ez egyáltalán nem negatívum. Bár ez egy fantasy sztori, mégis jóval komplexebb, mint amire ebben a műfajban általában számítani lehet. Számomra telitalálat.
És a lezárás…. azt hittem rosszul látok, hogy nincs több oldal. Szerintem még soha nem vártam ennyire egy könyv folytatását sem.


Népszerű idézetek

Fumax KU>!

A világ forog tovább, akár akarjuk, akár nem, és minden, amire vágyunk, vagy amitől félünk, idővel megtörténik velünk.

Fumax KU>!

Yaz tudta, hogy a papság írást használt, amellyel szavakat róttak az irhákra. Ez mindig is izgatta őt. Az az elképzelés, hogy a szavakat, ezeket a tünékeny leheleteket, amelyek szinte azonnal szertefoszlottak, amint elhagyták az ember ajkát, csapdába lehet ejteni, és tintával tartós fekete sorokba lehet kötni, amelyek túlélhetik azt, aki életet adott nekik.

Fumax KU>!

Az icthák tűrnek. Csupán akkor cselekednek, amikor muszáj. Óvják erejüket, mert a jég nem bocsát meg semmiféle hibát.

Fumax KU>!

Mire az első taréj tetejére értek, már Yaz segítette húzni az öccse szánját a sajátja mellett. A harmadiknál Yaz szinte egymaga húzta mindkettőt. Amiatt aggódott, hogy minden ereje elfogy, és az apjának karban kell vinnie őt a próbatételkor. Az, hogy hiányzott belőle a törzse szívóssága, elsőként utalt gyarlottságára. A másik gyakori jelnek az számított, amikor a gyermek túl gyorsan megnőtt, és túl sokat evett. Ezekből talán óriás lesz majd, ám óriásoknak nincs helye a jégen. Mások túl gyorsan éltek a jéghez; fürgébben mozogtak, mint arra bárki más képes lett volna, de gyorsabban is öregedtek, és gyorsabban megéheztek, és bármennyire gyors lehet valaki, a hideget nem képes lefutni. Még ritkábbnak számítottak azok, mesélték sokszor, akikben különös képességek fejlődtek ki. Yaz még sosem látott efféle boszorkány-gyermeket, ám bármilyen mágiához folyamodhattak, az éjszakai fagyokkal nem érhettek fel, és akár boszorkányok, akár fürgeszerzetek, akár óriások voltak, drágán megfizettek ezért, hiszen elveszítették abbéli képességüket,hogy elviseljék a szél fehér harapásait.

Fumax KU>!

– Ez valamilyen próbatétel?
Yaz elővigyázatosan felállt. A feje súrolta a plafont.
– Minden próbatétel.

Fumax KU>!

– Azt hallottam, hogy ha elég messze eljutunk délre, az Abethet még mindig egy zöld öv veszi körül, a bolygót körülfonó sáv, ahová még nem ért el a jég. – Eular elmosolyodott. – Fogalmam sincs róla, mi lehet az a zöld. Ám mégis szeretném megérinteni.
Yaz elrejtette önelégült vigyorát,mielőtt észbe kapott volna, hogy felesleges. Szórakoztatónak találta, hogy egy ennyire öreg ember még hisz a dajkamesékben.
– Itt megérinthetjük a köveket. Nem tudom biztosan, mit nyernénk azzal, ha egyszerre megérinthetnénk a köveket és láthatnánk az eget is… sem azt, hogy miért lennének zöldek.
Zöld színt eddig csak a szivárványhal hasán és a smaragdin uszonyán látott. Sosem maradt meg sokáig, miután a halat kifogták a tengerből, de Yaz elég szépnek találta.

Fumax KU>!

Yaz még sosem verekedett meg semmivel. A jégen töltött életnél több küzdelem nem kellett a törzsének. A mai azonban élete legrosszabb napja volt, és alighanem az utolsó lesz, Yaz pedig készen állt a gyors tanulásra.

nope>!

– Másokkal szemben elég, ha igyekszel őszintének lenni, leányom. De magadnak soha, semmiképp se hazudj!

Kapcsolódó szócikkek: Eular
nope>!

– Mit tegyek? Ki legyek? Mindenki ezekre a kérdésekre vár választ. Az élet azonban nem ilyen egyszerű. Nincs egy olyan kizárólagos dolog, amit tennünk kellene, nem létezik életünket vezérlő feladat, ahogyan nem egy bizonyos személynek kellene lennünk.

137. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eular
nope>!

(…) a gyermekkori sérülések egész életünkre árnyat vetnek.

376. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gail Carriger: Szívtelen
Clive Barker: Végső felvonás
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Árulás
Joss Stirling: Misty
Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
B. N. Toler: Lélekvesztők
Jeaniene Frost: A sírcsapda
Anna Banks: Poszeidón
R. F. Kuang: Sárkányköztársaság