A ​kutya különös esete az éjszakában 456 csillagozás

Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​tizenöt éves Christopher autista: nagyon sokat tud a matematikáról és a fizikáról, de nagyon keveset az emberi érzelmekről. Nem szereti, ha hozzáérnek, és nem hajlandó megérinteni semmit, ami sárga vagy barna. Űrhajós szeretne lenni, de még sohasem járt a szülei nélkül az utcájukon túl. És alighanem ő a világirodalom egyik legkülönösebb nyomozója – egy este ugyanis a szomszédasszony kutyáját döglötten, vasvillával átszúrva találja a kertben, és elhatározza, hogy kinyomozza, ki ölte meg. Így kezdődnek Christopher különös kalandjai, melyek során nemcsak a kutya gyilkosának kilétére derül fény, hanem ennél jóval fontosabb dolgokra is, amelyek sok mindent megváltoztatnak mind az ő, mind a szülei életében. Mark Haddon bámulatos beleérzéssel ábrázolja az autista fiú végtelenül racionális gondolkodását, sajátos érzelemvilágát, s könyve izgalmas és megható olvasmány lehet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az angliai Oxfordban élő Mark Haddon tizenöt gyerekkönyv szerzője, emellett… (tovább)

Eredeti mű: Mark Haddon: The Curious Incident of the Dog in the Night-time

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Európa, Budapest, 2015
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630797191 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Európa, Budapest, 2010
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630790130 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Európa, Budapest, 2004
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630775638 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

Siobhan


Kedvencelte 69

Most olvassa 13

Várólistára tette 336

Kívánságlistára tette 208

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Miután délután elkezdtem, ezt a könyvet aztán nem bírtam letenni. Korábban számos fiatal járt az általam vezetett iskolába, akik fejlesztő pedagógus és pszichológus munkájának támogatására szorultak, de a könyv főszereplője oly mértékben szorul támogatásra, hogy ez nekem is új volt. Megismertem és megértettem belőle, mit is jelenthet belülről az autizmus. A szerző megadja a lehetőséget, hogy az olvasó beleélhesse magát a főhős szerepébe, helyzetébe.
Kiemelkedően jó írás, egészen lenyűgözött. Minden nyitott gondolkodású embernek, idősebbnek, fiatalnak egyaránt nagyon ajánlom, olvasását szinte nélkülözhetetlennek tartom minden pedagógus számára!

2 hozzászólás
>!
Oriente P
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Vajon ki találta ki, hogy ez egy ifjúsági könyv??
Nem itt, itt a molyon nincs rajta a címke, de a könyvtárakban mindenhol a tini és kamasz részlegekben helyezték el, ami érthetetlen. Az ifjabb olvasók úgyis megtalálják, ha érdekli őket a téma, a felnőtt olvasók figyelmét viszont így könnyen elkerülheti. Pedig ez nemcsak egy nagyon jól megírt könyv, ez egy nagyon fontos könyv.
A regényben talán egyszer sem hangzik el az autizmus szó, de manapság már annyit hallani erről a témáról, hogy gyakorlatilag az első oldalakon nyilvánvalóvá válik, hogy a 15 éves narrátor miért és hogyan más, mint a környezete. A történet pedig attól zseniális, hogy mindezt belülről értjük meg: végig Christopher fejében vagyunk, és vele együtt próbálunk megbirkózni a világ rendellenességeivel. Így válik a kéretlen érintés erőszakká, a hazugság egzisztenciális fenyegetéssé, öt óra eltöltése egy metróállomáson szabályos thrillerré, a hatványraemelés megnyugtatóvá, a magány pedig tökéletes boldogsággá.
A könyv formai megoldásaiban is teljesen egyedi és megismételhetetlen – akárcsak Christopher világa.

2 hozzászólás
>!
eme P
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Fogalmam nincs, mennyire hiteles ez a regény, hogy tényleg így gondolkodik-e, viselkedik-e egy autista kamasz. De amúgy is, van olyan, hogy „így gondolkodik, viselkedik egy autista kamasz”? Hisz a magányos és egyediségükben páratlan prímszámok szabályait nem lehet megfogalmazni, őket épp ott találjuk, ahonnan eltávolítjuk a mintát.
Számomra ez a regény nem egy gyermekszempontú történet az autizmusról. Én Christopher regényeként olvastam. Christopher John Francis Boone regényeként.
Egy olyan tizenöt éves, három hónapos és két napos fiatal regényeként, aki bár tudja, hogy hívják a föld országait és a fővárosukat, és tudja a prímszámokat 7507-ig, nem tud eligazodni az emberek titokzatos, szavak nélkül is sokat és sokféleképpen mondó beszédén és túl gyorsan mozgó arcán (meg tudom érteni – gyakran magam is nehezen tudom követni – és elfogadni – a körülöttem levők „arcjátékát”).

Azt akarom, hogy a nevem engem jelentsen, mondja egy helyen Christopher, akinek világa tiszta, logikus, őszinte, őriz valamit a szavak egyértelműségének, a dolgok önmagukkal azonos voltának talán sosem volt paradicsomából. Szokatlanul kódolt világ, ahol nincs helye viccnek, metaforának, átvitt értelmeknek, intuíciónak vagy csapongó fantáziának. Az van, ami létezik, megtörténik. Tények vannak, logikusan felépített gondolatsorok, precíz térképek és tervek. Meg bizalmatlanság a kiismerhetetlen érzelmek szeszélyei mentén működő emberekkel szemben. Mennyivel kiszámíthatóbb és biztonságosabb a csillagos űr vagy egy kétismeretlenes egyenlet, a matematika egyetemes nyelve, amelyet mi, „normálisan” működő emberek olyan ritkán használunk. Ha jobban belegondolunk, talán nem is Christopher az, aki furcsán van kódolva.

A Wellington-gyilkosság (aka – a kutya különös esete az éjszakában) rejtélyének kinyomozását aprólékosan, lépésről-lépésre rögzítő regény, amellett, hogy kedves, szórakoztató detektívtörténet, egyben fejlődésregény is. Christopher nyomozásával és ennek leírásával nemcsak Wellington gyilkosát leplezi le, hanem rendet teremt a világban, a családjában, önmagában – kibogozza az összekuszált szálakat, megszólaltatja a hallgatásba vagy hazugságba menekülőket, és nemcsak a detektívregények logikáját tanulja meg, hanem az igazság kiderítéséhez elkerülhetetlen kockázatvállalás fontosságát is, meg azt, hogy végül is az ember mindenre képes, ha felismeri maga és az egész zűrzavaros emberi világ fölött a csillagok biztonságát, meg azt, hogy a csillagjegyek ezeknek csak tetszőlegesen összekötött és konvencionálisan elfogadott, de korántsem egyetlen lehetséges mintázatai – sőt.

Exupérys egyszerűséggel, néhol bölcsességeket is kinyiltakoztatóan, inkább gyerek- és ifjúsági irodalomhoz közelítve, de mindenképp olvasmányosan és elgondolkodtatóan megírt történet a másságról, a tőlünk különböző magatartás- és gondolkodásmódok elfogadására való képességről, empátiáról és ezek hiányáról (nemcsak Christopher vonatkozásában), ember alkotta mintázatokról és örök érvényű természeti törvényekről, kiszámíthatatlanságról és kiszámíthatóságról. Számokról. Prímszámokról.

FIGYELEM, SPOILERVESZÉLY A KÖNYVBEN!!! Aki még nem olvasta A Sátán kutyáját Conan Doyle-tól, és később esetleg még el szeretné, az majd legyen résen, és gyorsan lapozzon párat.

>!
Sapadtribizli P
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Engem meghatott ez a regény!

Az ismeretlentől mindig félünk. És itt van egy kamasz, aki egy számunkra ismeretlen világban él; de ugyanúgy ismeretlen számára a mi világunk is. Fél ő is, de megteszi amit meg kell tegyen. Bevallom, ez a rész, spoiler elég valószerűtlennek tűnt nekem, de még ez is belefért egy ilyen történetbe, ahol minden van: gyilkosság, nyomozás, logikai és matematikai törvények / feladatok, stb. stb. Amúgy a matematikai részeket csemegeként fogyasztottam, mert szeretem a tudományokat is, (no nem azért, mintha olyan „tisztának” tünnének számomra, mint a főhősnek; hanem mert szeretem a tudományokban levő logikát, ami a megvilágosodás pillanatait tudja okozni – mint a katarzis egy jó tragédiában – és meg is van a körforgás, a diszciplinák közötti interferencia ;) ; mert végül is mindenhol a megismerést keressük (mint Christopher a rejtélyek nyitját). De elfilozofálgattam én is. Egy jó könyv még erre is képes: elfilozofálgatni az értékelésében olyan dolgokról, amik csak érintőlegesek a könyvvel: mint egy kör és egy metsző egyenes találkozási pontjai…

A lényeg: szerettem a könyvet! A végén nagyon kaparta a torkomat valami…

4 hozzászólás
>!
pdaniel
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Mióta befejeztem, kényszeres rendet tartok a polcomon (bögre, szemüvegtok, bögre, gyógyszerek, plüssmaci), fejben térképet készítek a bejárt helyiségekről, és gyanakodva figyelem az embereket a szemem sarkából… Egyszóval szakasztott ugyanúgy viselkedem, mint eddig. De a regény, az bizony briliáns.

Nem is annyira a könyv (kimondatlan) fő témáját képező autizmus a megrázó, hanem a magukat normálisnak tekintő emberek cselekedetei a főhős kissrác szemében. A betegség kikényszerítette logika (vagyis ahogyan élnünk kellene ) folyton beleütközik az emberek ésszerűtlen és érzelmek irányította életébe – ügyes eszköz a szerző kezében, hogy görbe tükröt állítson elénk. Kicsit túl is van lihegve, azt hiszem, amolyan Forrest Gump-os módon, de ügyesen elkerüli a csöpögős hepiend csapdáját.

Azon túl, hogy szórakoztató, a regény fő érdeme, hogy valaki másnak a szemével láttatja a világot: olyannal, amely félve és értetlenül szemlél egy hétköznapi ölelést, de egyetlen pillantással átlátja az Univerzumot mozgató erőket, a békák szaporodásától kezdve a prímszámok harmóniájáig… egy kisegítő iskola ablaka mögül.

Hiába, nehéz földönkívülinek lenni a Földön.

2 hozzászólás
>!
Rézangyal
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Életem legnehezebb leckéje az volt, hogy megtanuljam, más emberek másként gondolkodnak. Bevallom, ez még mindig sok gyakorlást kíván tőlem, pedig nem vagyok mentálisan sérült vagy csak nem tudok róla . Nehezemre esik elhinni, hogy egyes emberek képesek olyan tettekre, hogy leszúrnak egy kutyát vasvillával. Persze ettől lehet ő jó ember, na, de mégis… Illetve elképesztően utálom, ahogy a rántotthúsnak krumplipürés lesz az alja, ha rápakolják a pürére és képtelen vagyok úgy savanyúságot enni, hogy az egy tányéron van a főétellel.
De mi mint írtam, más emberek másként gondolkodnak. Megint csak jó lecke volt ez a könyv a számomra. Christopher és az ő világa, ahol a szétnyitott tenyér az ölelés, a számok pedig a biztonság. Az élet pedig annyira bonyolult, a maga sokszínűségével és elvárásaival, hogy még az egészséges emberi agynak is borzasztó nehézségekkel kell szembesülniük. Hazugságokkal, igazságokkal, kapcsolatrendszerek bonyolultságával. Arról pedig nem is beszélve, hogy más emberek… de már úgyis tudjátok.

6 hozzászólás
>!
SteelCurtain 
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Még sohasem találkoztam autistával, tehát nem tudom megítélni mennyire hiteles a regényben a betegség ábrázolása. De azt hiszem ez nem is szorul különösebb vizsgálatra, mert itt nem specifikusan egyetlen betegségről van szó, hanem arról a sajátságos négyszögről, ami beteg, sérült, fogyatékkal élő (fogalmam sincs, melyik is lenne a leghelyesebb kifejezés) gyerekek családjában fellép. Egy ilyen helyzetben ugyanis a hagyományos három szereplő – anya, apa, gyerek – mellé állandó negyedikként belép a betegség is. Aztán az utóbbi többnyire szétrombolja ezt a négyszöget, kiűzve belőle az egyik, vagy mindkét szülőt. Sajnos baráti körömben is felbomlasztott egy olyan házasságot, melyet még legpesszimistább ismerőseim is sírig tartó nagy szerelem logikus lezárásaként értékeltek. Gyönyörű, értelmes elsőszülöttjük után másodikként egy Down-kóros gyermekük jött világra. Bár kifelé sohasem vádolták egymást a sérült gyermek miatt, de valószínűleg ők is átmentek az önvád és a másik fél hibáztatásának fázisain, míg szembesültek azzal, hogy gyermekük gyógyíthatatlan és élete végéig különleges gondoskodást igényel, s ez alatt a teher alatt végül összeroppant a család. Haddon regényében is azzal szembesülünk, hogy a sérült Christophert hiába szereti mindkét szülő, különbözőképpen, de mindketten összeomlanak a teher alatt. Mégis optimista kicsengésű a regény, azt sugallja, hogy ha a poklokon keresztül is, de van visszaút, s az érzelmeket matematikai képletek szintjére redukáló sérült gyermek számára is lehetséges, ha nem is gyógyulás, de az előrelépés. Mindezt Haddon zseniálisan foglalja keretbe. Nem is értem, miért nem olvastam el hamarabb, hiszen évek óta itt volt a polcon, mióta idősebb fiam első angliai munkájából hazajött. Ő angolul olvasta, és annyira tetszett neki, hogy itthon mindkét akkoriban magyarul kapható Haddon regényt megvette nekem. Egyik sem okozott nekem csalódást, de ez kifejezetten megfogott. Mindenkinek ajánlom.

>!
csillagka P
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Vannak akik extrém sportokat űznek, és vannak akiknek a mindennapi életben való boldogulás az extrém sport.
Segítsük őket.

>!
Európa, Budapest, 2010
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630790130 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Sárhelyi_Erika I
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Zseniális regény. Nem tudom, hogy a szerzőnek milyen tapasztalásai voltak az autizmus terén, vagy mennyire ásta bele magát a témába, de végtelenül hitelesnek tűnik a főhős alakja. Mindezen túl, hogy imádtam Christophert, a személyét körülölelő sztori is félelmetes – nagyon „igazi”, nagyon hihető és erős.
A Centrál Színház feldolgozta a regényt, úgyhogy ez a következő projekt: meg kell néznem az előadást!
Aki meg még nem olvasta ezt a könyvet, az ugorjon neki.

8 hozzászólás
>!
Roszka 
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Különleges könyv, egy különleges gyerekről. Nagyon jól leírja egy autista gyerek félelmeit, tehetségét, gondolatait, csalódásait. A szülőkről is érdekes képet alkot. Az elfogadásról, az apa feltétel nélküli szeretetéről. A gyerek szempontjából, az ő száján keresztül meséli el az író.


Népszerű idézetek

>!
Pistacchio

Azt gondolom, hogy a prímszámok olyanok, mint az élet. Nagyon logikusak, de sohasem lehet megfogalmazni a szabályaikat, akkor sem, ha éjjel-nappal róluk gondolkozunk.

22. oldal

>!
Ciccnyog IP

Kiléptem. Apa a folyosón állt. Felemelte a jobb kezét, és szétnyitotta az ujjait, mint egy legyezőt. Felemeltem a bal kezemet, szétnyitottam az ujjaimat, mint egy legyezőt, és összeérintettük az ujjaink hegyét. Azért csináljuk ezt, mert apa néha szeretne átölelni, de én nem szeretem, ha átölelnek, ezért ezt csináljuk helyette, és ez azt jelenti, hogy apa szeret engem.

28. oldal

1 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis P

Valamint a kutyák hűségesek, és nem hazudnak, mert nem tudnak beszélni.

12. oldal

3 hozzászólás
>!
Ciccnyog IP

Úgy döntöttem, hogy békén hagyom, mert ha szomorú vagyok, én is azt akarom, hogy békén hagyjanak.

34. oldal

>!
Nita_Könyvgalaxis P

Az emberek azért hisznek Istenben, mert a világ nagyon bonyolult, és azt hiszik, hogy egy olyan bonyolult dolog, mint egy repülő mókus, vagy az emberi szem vagy egy agy nem következhetett be véletlenül.

198. oldal

6 hozzászólás
>!
koncsika

Mr. Thompson nyitott ajtót. Pólót viselt, amire azt írták:
Sör.
2000 éve segít
hogy a ronda pasik is
szexelhessenek.

52. oldal

>!
Ciccnyog IP

De azt mondtam, hogy akkor is akarhatunk valamit, ha igen kevés a valószínűsége, hogy beteljesedik.

38. oldal

>!
madárka

A nevem Christopher John Francis Boone. Tudom, hogy hívják a föld országait és a fővárosukat, tudom a prímszámokat 7507-ig.

3.

>!
eeszter P

Siobhan azt mondja, az emberek azért mennek vakációra, hogy új dolgokat lássanak és pihenjenek, de engem nem pihentetne, új dolgokat pedig akkor is lehet látni, ha mikroszkóppal nézzük a földet, vagy lerajzoljuk, milyen alakja van a szilárd testnek, ha 3 egyenlő átmérőjű henger derékszögben keresztezi egymást. Azt gondolom, egyetlen házban is annyi új dolog van, hogy évekig tart, amíg rendesen végiggondoljuk őket. Egy dolog azért érdekes, mert gondolkozunk rajta, és nem azért, mert új.

213. oldal

1 hozzászólás
>!
Ciccnyog IP

Azt mondtam, hogy nem vagyok okos. Én csak észreveszem, milyenek a dolgok, és az nem okosság. Az csak megfigyelőkészség. Az okosság az, mikor látjuk, milyenek a dolgok, és ezt a támpontot felhasználva kitalálunk valami újat.

38. oldal

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Zadie Smith: Fehér fogak
Salman Rushdie: A sátáni versek
Salman Rushdie: Sátáni versek
Pat Barker: Felépülés
Ian McEwan: Őrült szerelem
Ian McEwan: Vágy és vezeklés
David Lodge: Helycserés támadás
Siobhan Dowd: A londoni óriáskerék rejtélye
Salman Rushdie: A Mór utolsó sóhaja
Andrea Levy: Parányi sziget