A ​kutya különös esete az éjszakában 784 csillagozás

Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​tizenöt éves Christopher autista: nagyon sokat tud a matematikáról és a fizikáról, de nagyon keveset az emberi érzelmekről. Nem szereti, ha hozzáérnek, és nem hajlandó megérinteni semmit, ami sárga vagy barna. Űrhajós szeretne lenni, de még sohasem járt a szülei nélkül az utcájukon túl. És alighanem ő a világirodalom egyik legkülönösebb nyomozója – egy este ugyanis a szomszédasszony kutyáját döglötten, vasvillával átszúrva találja a kertben, és elhatározza, hogy kinyomozza, ki ölte meg. Így kezdődnek Christopher különös kalandjai, melyek során nemcsak a kutya gyilkosának kilétére derül fény, hanem ennél jóval fontosabb dolgokra is, amelyek sok mindent megváltoztatnak mind az ő, mind a szülei életében. Mark Haddon bámulatos beleérzéssel ábrázolja az autista fiú végtelenül racionális gondolkodását, sajátos érzelemvilágát, s könyve izgalmas és megható olvasmány lehet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az angliai Oxfordban élő Mark Haddon tizenöt gyerekkönyv szerzője, emellett… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

>!
Európa, Budapest, 2020
276 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635043293 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Európa, Budapest, 2020
276 oldal · ISBN: 9789635043668 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Európa, Budapest, 2015
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630797191 · Fordította: Sóvágó Katalin

3 további kiadás


Enciklopédia 37

Szereplők népszerűség szerint

tudós · Christopher John Francis Boone · Siobhan


Kedvencelte 91

Most olvassa 30

Várólistára tette 501

Kívánságlistára tette 348

Kölcsönkérné 13


Kiemelt értékelések

Suba_Csaba P>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

A novemberi NIOK kapcsán fogtam neki a könyvnek és nem bántam meg. De még mennyire, hogy nem! Ez a könyv hihetetlenül jó! Az első oldaltól kezdve berántott és nem eresztett. Még nap közben is sokszor „velem volt” a könyv főhőse, Christopher. A mesélő fiúcska 15 éves és Angliában él, autista. Spoilermentsen annyit tudnék írni róla, hogy az édesapja neveli és környezetét, a körülötte lévő dolgokat nagyon alaposan megfigyeli. Ez a srác az autistáknak abba a csupán 1-2 %-ába tartozik, akik hihetetlenül jók matematikából és fizikából, Christopher űrhajós szeretne lenni. Elkezd nyomozni a szomszédasszony kutyájának brutális meggyilkolásának ügyében, miközben sokkoló családi titkokra bukkan…
A könyv szerzője rendkívül alaposan mutatja be az autizmus jellemzőit: megszokásokhoz való ragaszkodás, kifinomult érzékelés, társas kapcsolatok nehézségei, a humor és hasonlat értelmezhetetlensége, stb. Ez a könyv abban segít, hogy megértsük egy autista ember agya mennyire másképp dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a miénk. Hogy valójában mennyire reális a főhős Christopher gondolatmenete, azt nem tisztem eldönteni, nem vagyok szakember. De hogy érzékenyítésre tökéletes olvasmány, azt bizton merem állítani. Engem lenyűgözött és pont.

>!
Európa, Budapest, 2015
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630797191 · Fordította: Sóvágó Katalin
9 hozzászólás
Bla I>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Miután délután elkezdtem, ezt a könyvet aztán nem bírtam letenni. Korábban számos fiatal járt az általam vezetett iskolába, akik fejlesztő pedagógus és pszichológus munkájának támogatására szorultak, de a könyv főszereplője oly mértékben szorul támogatásra, hogy ez nekem is új volt. Megismertem és megértettem belőle, mit is jelenthet belülről az autizmus. A szerző megadja a lehetőséget, hogy az olvasó beleélhesse magát a főhős szerepébe, helyzetébe.
Kiemelkedően jó írás, egészen lenyűgözött. Minden nyitott gondolkodású embernek, idősebbnek, fiatalnak egyaránt nagyon ajánlom, olvasását szinte nélkülözhetetlennek tartom minden pedagógus számára!

2 hozzászólás
Málnika >!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

„De az életben rengeteg döntést kell hozni, és ha az ember nem dönt, sohasem csinálhat semmit, mert minden ideje azzal telik el, hogy válogat a dolgok között, amiket megtehetne.”

A kutya különös esete az éjszakában egy igazán különleges élménnyel ajándékoz meg minket, olvasókat, ugyanis teljesen olyan érzést nyújt, mintha egy autista fiú fejébe és lelkébe láthatnánk bele. Főhősünk, Christopher elhatározza, hogy megtalálja a szomszéd kutyájának gyilkosát, ezt a kalandot pedig tanára tanácsára írásban is rögzíti. Így születik meg a Wellington-gyilkosság rejtélyéről a detektívregény, azonban a nyomozás során nem várt, súlyos titokra is fény derül. Mindeközben megismerhetjük a fiú gondolkodásmódját, aki többek között imádja a számokat, nehezen kezeli a társas interakciókat és próbál kiigazodni a számára furcsa, zajos világban. Gyerekszemszögből mutatja be, milyen autistaként élni, ám mellette arra is rávilágít, milyen nehézségekkel kell szembenéznie annak a szülőnek, aki sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. Csodálatos írás, amely egy egészen kivételes atmoszférát teremt, és elfogadásra, megértésre ösztönöz.

4 hozzászólás
Oriente>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Vajon ki találta ki, hogy ez egy ifjúsági könyv??
Nem itt, itt a molyon nincs rajta a címke, de a könyvtárakban mindenhol a tini és kamasz részlegekben helyezték el, ami érthetetlen. Az ifjabb olvasók úgyis megtalálják, ha érdekli őket a téma, a felnőtt olvasók figyelmét viszont így könnyen elkerülheti. Pedig ez nemcsak egy nagyon jól megírt könyv, ez egy nagyon fontos könyv.
A regényben talán egyszer sem hangzik el az autizmus szó, de manapság már annyit hallani erről a témáról, hogy gyakorlatilag az első oldalakon nyilvánvalóvá válik, hogy a 15 éves narrátor miért és hogyan más, mint a környezete. A történet pedig attól zseniális, hogy mindezt belülről értjük meg: végig Christopher fejében vagyunk, és vele együtt próbálunk megbirkózni a világ rendellenességeivel. Így válik a kéretlen érintés erőszakká, a hazugság egzisztenciális fenyegetéssé, öt óra eltöltése egy metróállomáson szabályos thrillerré, a hatványraemelés megnyugtatóvá, a magány pedig tökéletes boldogsággá.
A könyv formai megoldásaiban is teljesen egyedi és megismételhetetlen – akárcsak Christopher világa.

3 hozzászólás
eme P>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Fogalmam nincs, mennyire hiteles ez a regény, hogy tényleg így gondolkodik-e, viselkedik-e egy autista kamasz. De amúgy is, van olyan, hogy „így gondolkodik, viselkedik egy autista kamasz”? Hisz a magányos és egyediségükben páratlan prímszámok szabályait nem lehet megfogalmazni, őket épp ott találjuk, ahonnan eltávolítjuk a mintát.
Számomra ez a regény nem egy gyermekszempontú történet az autizmusról. Én Christopher regényeként olvastam. Christopher John Francis Boone regényeként.
Egy olyan tizenöt éves, három hónapos és két napos fiatal regényeként, aki bár tudja, hogy hívják a föld országait és a fővárosukat, és tudja a prímszámokat 7507-ig, nem tud eligazodni az emberek titokzatos, szavak nélkül is sokat és sokféleképpen mondó beszédén és túl gyorsan mozgó arcán (meg tudom érteni – gyakran magam is nehezen tudom követni – és elfogadni – a körülöttem levők „arcjátékát”).

Azt akarom, hogy a nevem engem jelentsen, mondja egy helyen Christopher, akinek világa tiszta, logikus, őszinte, őriz valamit a szavak egyértelműségének, a dolgok önmagukkal azonos voltának talán sosem volt paradicsomából. Szokatlanul kódolt világ, ahol nincs helye viccnek, metaforának, átvitt értelmeknek, intuíciónak vagy csapongó fantáziának. Az van, ami létezik, megtörténik. Tények vannak, logikusan felépített gondolatsorok, precíz térképek és tervek. Meg bizalmatlanság a kiismerhetetlen érzelmek szeszélyei mentén működő emberekkel szemben. Mennyivel kiszámíthatóbb és biztonságosabb a csillagos űr vagy egy kétismeretlenes egyenlet, a matematika egyetemes nyelve, amelyet mi, „normálisan” működő emberek olyan ritkán használunk. Ha jobban belegondolunk, talán nem is Christopher az, aki furcsán van kódolva.

A Wellington-gyilkosság (aka – a kutya különös esete az éjszakában) rejtélyének kinyomozását aprólékosan, lépésről-lépésre rögzítő regény, amellett, hogy kedves, szórakoztató detektívtörténet, egyben fejlődésregény is. Christopher nyomozásával és ennek leírásával nemcsak Wellington gyilkosát leplezi le, hanem rendet teremt a világban, a családjában, önmagában – kibogozza az összekuszált szálakat, megszólaltatja a hallgatásba vagy hazugságba menekülőket, és nemcsak a detektívregények logikáját tanulja meg, hanem az igazság kiderítéséhez elkerülhetetlen kockázatvállalás fontosságát is, meg azt, hogy végül is az ember mindenre képes, ha felismeri maga és az egész zűrzavaros emberi világ fölött a csillagok biztonságát, meg azt, hogy a csillagjegyek ezeknek csak tetszőlegesen összekötött és konvencionálisan elfogadott, de korántsem egyetlen lehetséges mintázatai – sőt.

Exupérys egyszerűséggel, néhol bölcsességeket is kinyiltakoztatóan, inkább gyerek- és ifjúsági irodalomhoz közelítve, de mindenképp olvasmányosan és elgondolkodtatóan megírt történet a másságról, a tőlünk különböző magatartás- és gondolkodásmódok elfogadására való képességről, empátiáról és ezek hiányáról (nemcsak Christopher vonatkozásában), ember alkotta mintázatokról és örök érvényű természeti törvényekről, kiszámíthatatlanságról és kiszámíthatóságról. Számokról. Prímszámokról.

FIGYELEM, SPOILERVESZÉLY A KÖNYVBEN!!! Aki még nem olvasta A Sátán kutyáját Conan Doyle-tól, és később esetleg még el szeretné, az majd legyen résen, és gyorsan lapozzon párat.

Kriszta_89 P>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Évekkel ezelőtt már olvastam ezt a könyvet, de most egy kihívás keretén belül újra a kezembe. Teljesen mást adott most a könyv, mint akkor, pláne hogy pár héttel ezelőtt olvastam el az Esőembert is. Úgy éreztem Christopher a napjaim része lett, elkezdtem úgy gondolkozni mint ő, és úgy látni a dolgokat is. Beleképzeltem magam teljesen a kis világába. Nem tagadom engem meghatott ez a könyv, még most is a hatása alatt vagyok. Szívszorító volt az ő szemszögéből látni és megélni a családi konfliktusokat, a felnőttek zavaros világát és ahogy reagál ezekre. Legszívesebben megöleltem volna, de tudom ezt nem lehet :) Szívből ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, csak tanulni lehet belőle!

2 hozzászólás
Sapadtribizli P>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Engem meghatott ez a regény!

Az ismeretlentől mindig félünk. És itt van egy kamasz, aki egy számunkra ismeretlen világban él; de ugyanúgy ismeretlen számára a mi világunk is. Fél ő is, de megteszi amit meg kell tegyen. Bevallom, ez a rész, spoiler elég valószerűtlennek tűnt nekem, de még ez is belefért egy ilyen történetbe, ahol minden van: gyilkosság, nyomozás, logikai és matematikai törvények / feladatok, stb. stb. Amúgy a matematikai részeket csemegeként fogyasztottam, mert szeretem a tudományokat is, (no nem azért, mintha olyan „tisztának” tünnének számomra, mint a főhősnek; hanem mert szeretem a tudományokban levő logikát, ami a megvilágosodás pillanatait tudja okozni – mint a katarzis egy jó tragédiában – és meg is van a körforgás, a diszciplinák közötti interferencia ;) ; mert végül is mindenhol a megismerést keressük (mint Christopher a rejtélyek nyitját). De elfilozofálgattam én is. Egy jó könyv még erre is képes: elfilozofálgatni az értékelésében olyan dolgokról, amik csak érintőlegesek a könyvvel: mint egy kör és egy metsző egyenes találkozási pontjai…

A lényeg: szerettem a könyvet! A végén nagyon kaparta a torkomat valami…

4 hozzászólás
pdaniel>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Mióta befejeztem, kényszeres rendet tartok a polcomon (bögre, szemüvegtok, bögre, gyógyszerek, plüssmaci), fejben térképet készítek a bejárt helyiségekről, és gyanakodva figyelem az embereket a szemem sarkából… Egyszóval szakasztott ugyanúgy viselkedem, mint eddig. De a regény, az bizony briliáns.

Nem is annyira a könyv (kimondatlan) fő témáját képező autizmus a megrázó, hanem a magukat normálisnak tekintő emberek cselekedetei a főhős kissrác szemében. A betegség kikényszerítette logika (vagyis ahogyan élnünk kellene ) folyton beleütközik az emberek ésszerűtlen és érzelmek irányította életébe – ügyes eszköz a szerző kezében, hogy görbe tükröt állítson elénk. Kicsit túl is van lihegve, azt hiszem, amolyan Forrest Gump-os módon, de ügyesen elkerüli a csöpögős hepiend csapdáját.

Azon túl, hogy szórakoztató, a regény fő érdeme, hogy valaki másnak a szemével láttatja a világot: olyannal, amely félve és értetlenül szemlél egy hétköznapi ölelést, de egyetlen pillantással átlátja az Univerzumot mozgató erőket, a békák szaporodásától kezdve a prímszámok harmóniájáig… egy kisegítő iskola ablaka mögül.

Hiába, nehéz földönkívülinek lenni a Földön.

2 hozzászólás
Rézangyal>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Életem legnehezebb leckéje az volt, hogy megtanuljam, más emberek másként gondolkodnak. Bevallom, ez még mindig sok gyakorlást kíván tőlem, pedig nem vagyok mentálisan sérült vagy csak nem tudok róla . Nehezemre esik elhinni, hogy egyes emberek képesek olyan tettekre, hogy leszúrnak egy kutyát vasvillával. Persze ettől lehet ő jó ember, na, de mégis… Illetve elképesztően utálom, ahogy a rántotthúsnak krumplipürés lesz az alja, ha rápakolják a pürére és képtelen vagyok úgy savanyúságot enni, hogy az egy tányéron van a főétellel.
De mi mint írtam, más emberek másként gondolkodnak. Megint csak jó lecke volt ez a könyv a számomra. Christopher és az ő világa, ahol a szétnyitott tenyér az ölelés, a számok pedig a biztonság. Az élet pedig annyira bonyolult, a maga sokszínűségével és elvárásaival, hogy még az egészséges emberi agynak is borzasztó nehézségekkel kell szembesülniük. Hazugságokkal, igazságokkal, kapcsolatrendszerek bonyolultságával. Arról pedig nem is beszélve, hogy más emberek… de már úgyis tudjátok.

6 hozzászólás
Zsuzsanna_Makai>!
Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Hűű, hát ez nem volt semmi!
Először is az alapötlet; mennyi munka, és megfigyelés lehet mögötte, és most még csak egy autista elméről beszélünk, még a gyilkosságról nem is. Christopher gondolatmenetei, és hogy A pontból miként jut el B-be, számomra nagyon érdekes volt, az emlékei is.
A szomszédunkban lakik Adam, autista, csak vele tudtam összehasonlítani Christophert.
Adam ragaszkodik a 2 méteres távolsághoz, és amikor megtudta, h magyarok vagyunk, elkezdett gondolkodni, hogy kit ismer magyart eddig, majd azt mondta, hogy szerinte eddig még csak románokat ismert. Érdekes volt ezt a kettőt összevetni.
Egyébként volt még egy érdekes dolog, ami pont a szomszédok miatt tűnt fel; senki sem tudta elsőre, mert ugye ez nem látszik, h Christopher autista, bolondnak tartották, Denise és Ken egymástól függetlenül a bemutatkozásnál közvetlenül a nevük után szóltak, h Adam autista. Ne érjenek meglepetések.
Ahogy haladunk a történetben, és a nyomozás miatt egyre több minden derül ki, többször leesett az állam.
Az, h a kutyát Wellingtonként emlegette, és hogy az ő meggyilkolásáról volt szó, még vicces is volt.
Szerintem nekem újra kell majd ezt olvasnom.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Pistacchio>!

Azt gondolom, hogy a prímszámok olyanok, mint az élet. Nagyon logikusak, de sohasem lehet megfogalmazni a szabályaikat, akkor sem, ha éjjel-nappal róluk gondolkozunk.

22. oldal

Futtetenne I>!

Kiléptem. Apa a folyosón állt. Felemelte a jobb kezét, és szétnyitotta az ujjait, mint egy legyezőt. Felemeltem a bal kezemet, szétnyitottam az ujjaimat, mint egy legyezőt, és összeérintettük az ujjaink hegyét. Azért csináljuk ezt, mert apa néha szeretne átölelni, de én nem szeretem, ha átölelnek, ezért ezt csináljuk helyette, és ez azt jelenti, hogy apa szeret engem.

28. oldal

1 hozzászólás
Futtetenne I>!

Úgy döntöttem, hogy békén hagyom, mert ha szomorú vagyok, én is azt akarom, hogy békén hagyjanak.

34. oldal

Nita_Könyvgalaxis>!

Valamint a kutyák hűségesek, és nem hazudnak, mert nem tudnak beszélni.

12. oldal

3 hozzászólás
koncsika>!

Mr. Thompson nyitott ajtót. Pólót viselt, amire azt írták:
Sör.
2000 éve segít
hogy a ronda pasik is
szexelhessenek.

52. oldal

Futtetenne I>!

De azt mondtam, hogy akkor is akarhatunk valamit, ha igen kevés a valószínűsége, hogy beteljesedik.

38. oldal

eeszter>!

Siobhan azt mondja, az emberek azért mennek vakációra, hogy új dolgokat lássanak és pihenjenek, de engem nem pihentetne, új dolgokat pedig akkor is lehet látni, ha mikroszkóppal nézzük a földet, vagy lerajzoljuk, milyen alakja van a szilárd testnek, ha 3 egyenlő átmérőjű henger derékszögben keresztezi egymást. Azt gondolom, egyetlen házban is annyi új dolog van, hogy évekig tart, amíg rendesen végiggondoljuk őket. Egy dolog azért érdekes, mert gondolkozunk rajta, és nem azért, mert új.

213. oldal

1 hozzászólás
Nita_Könyvgalaxis>!

Az emberek azért hisznek Istenben, mert a világ nagyon bonyolult, és azt hiszik, hogy egy olyan bonyolult dolog, mint egy repülő mókus, vagy az emberi szem vagy egy agy nem következhetett be véletlenül.

198. oldal

6 hozzászólás
Futtetenne I>!

Azt mondtam, hogy nem vagyok okos. Én csak észreveszem, milyenek a dolgok, és az nem okosság. Az csak megfigyelőkészség. Az okosság az, mikor látjuk, milyenek a dolgok, és ezt a támpontot felhasználva kitalálunk valami újat.

38. oldal

1 hozzászólás
madárka>!

A nevem Christopher John Francis Boone. Tudom, hogy hívják a föld országait és a fővárosukat, tudom a prímszámokat 7507-ig.

3.


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: Without Merit – Merit nélkül
Jenny B. Jones: Tiéd leszek!
Leiner Laura: Nélküled
Dion Leonard: Találkozás Góbival
John Flanagan: Észak varázslója
Paul Griffin: Ahol a barátom, ott az otthonom
Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem
Dan Gemeinhart: Egy kutyus két élete
Sarah Pinborough: 13 perc
Ulrike Rylance: Tényleg semmi gond!