Gottland 7 csillagozás

Dubček viszont ajándékba kapott egy technikai újítást: a csehszlovák színes televízió prototípusát. Otthoni tesztelésre. Amikor rájött, hogy poloska van a készülékben, nem használta többé, levitte a pincébe, de erről nem szólt senkinek. Két héttel később az az illető, akitől a televíziót kapta, személyesen vonta kérdőre: „Hogyhogy nem nézik már a színes tévét, elvtársam?"

131. oldal

2006 júliusában a Prága melletti Jenavyban nyitották meg a múzeumát. A bejárat fölött virít a neonbetűs Gottland felirat.
Nincs még egy élő művész – legalábbis Csehországban –, akinek saját múzeuma lenne, teljes állású alkalmazottakkal, akik három nyelven tartanak tárlatvezetést.
Karel Gott a sacrum a deszakralizált világban.
Isten nélkül nem lehet élni, ezért a világ legateistább országában, Csehországban felelősségteljes szerepet vállalt magára a hatvanhét éves sztár.
A mein Gott szerepét.

175. oldal

– A csehek a legveszélyesebbek minden szláv nép közül, mert ők szorgalmasak – mondja Hitler

36. oldal

Bata Észak-Afrikába küldi két emberét, hogy felmérjék az értékesítési lehetőségeket. Két különböző táviratot küldenek Zlínbe. Egyikük a következőket írja: „Itt nem hordanak cipőt. Eladásra semmi lehetőség. Indulok haza."
A másik munkatárs távirata: „Mindenki mezítláb jár. Hatalmas lehetőség, küldjék minél előbb a cipőket."

25-26. oldal

Nem értek egyet azzal, amit mond, de mindhalálig védem azt a jogát, hogy szabadon elmondhassa.

Ez a történet a képzelet szüleménye. A valóban megtörtént események sokkal borzalmasabbak voltak.

Este van, nem sokkal a szoboravatás előtt.
Otakar Švec kilép a műhelyéből, taxiba ül, és a Latná-dombhoz hajtat, hogy inkognitóban nézze meg az emlékművet.
Kérdezi a taxisofőrt, mit gondol a műről.
– Mutatok magának valamit – mondja a taxis. – Nézze meg a szovjet oldalt!
– Miért, mi van ott?
– Látni fogja. A partizánnő a katona sliccén tartja a kezét.
– Micsoda?!
– Uram, ahogy leleplezik azt a szobrot, agyonlövik a tervezőjét, erre mérget vehet.
Otakar Švec visszamegy a műhelyébe, és végez magával.

83-84. oldal

A nyelvészeti vizsgálódások bizonyos értelemben árulkodóak Csehországban. Olyan helyzetben, amikor azt kéne mondani: „Nem mertem beszélni erről", „Nem volt bátorságom erről kérdezősködni", „Erről fogalmam sem volt", az illető kijelenti:
„Erről NEM BESZÉLT AZ EMBER."
„Ezt NEM TUDTA SENKI."
„Erről NEM KÉRDEZŐSKÖDÖTT AZ EMBER."
Gyakran hallom ezt a személytelen formát, ha a kommunizmusról kell beszélni. Mintha az embereknek semmire sem lenne befolyásuk, és semmiért sem akarnának személyes felelősséget vállalni. Mintha emlékeznének arra, hogy csak részei egy nagyobb egésznek, amelynek szintén nyomja a lelkét valamilyen bűnös mulasztás.

99. oldal