Gottland 7 csillagozás

Mariusz Szczygieł: Gottland

Mariusz Szczygieł (1966) Varsóban él, a Gazeta Wyborcza riportrovatát vezeti, hat évig futott a lengyel tévében a talk-show-ja – ám szellemi hazája Prága, e város rejtelmeit kutatva vált észrevétlenül szépíróvá. Gondosan kiválasztott hősei ügyében olyan alapos nyomozást folytatott, hogy felfedezéseire Moszkvától Spanyolországig nagyon sokan felfigyeltek.

A cím Karel Gott Prága környéki múzeumára utal, de a bejárat fölött olvasható Gottland felirat egy olyan kísérteties tartomány metaforája lesz, amelyet a cseh kultúra ikonjai népesítenek…

>!
Európa, Budapest, 2009
260 oldal · ISBN: 9789630784788

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

dr_Eminens>!

Dubček viszont ajándékba kapott egy technikai újítást: a csehszlovák színes televízió prototípusát. Otthoni tesztelésre. Amikor rájött, hogy poloska van a készülékben, nem használta többé, levitte a pincébe, de erről nem szólt senkinek. Két héttel később az az illető, akitől a televíziót kapta, személyesen vonta kérdőre: „Hogyhogy nem nézik már a színes tévét, elvtársam?"

131. oldal

dr_Eminens>!

2006 júliusában a Prága melletti Jenavyban nyitották meg a múzeumát. A bejárat fölött virít a neonbetűs Gottland felirat.
Nincs még egy élő művész – legalábbis Csehországban –, akinek saját múzeuma lenne, teljes állású alkalmazottakkal, akik három nyelven tartanak tárlatvezetést.
Karel Gott a sacrum a deszakralizált világban.
Isten nélkül nem lehet élni, ezért a világ legateistább országában, Csehországban felelősségteljes szerepet vállalt magára a hatvanhét éves sztár.
A mein Gott szerepét.

175. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 2006 · Csehország
vercsa>!

– A csehek a legveszélyesebbek minden szláv nép közül, mert ők szorgalmasak – mondja Hitler

36. oldal

dr_Eminens>!

Bata Észak-Afrikába küldi két emberét, hogy felmérjék az értékesítési lehetőségeket. Két különböző táviratot küldenek Zlínbe. Egyikük a következőket írja: „Itt nem hordanak cipőt. Eladásra semmi lehetőség. Indulok haza."
A másik munkatárs távirata: „Mindenki mezítláb jár. Hatalmas lehetőség, küldjék minél előbb a cipőket."

25-26. oldal

Robertaiixiix>!

Nem értek egyet azzal, amit mond, de mindhalálig védem azt a jogát, hogy szabadon elmondhassa.

Robertaiixiix>!

Ez a történet a képzelet szüleménye. A valóban megtörtént események sokkal borzalmasabbak voltak.

dr_Eminens>!

Este van, nem sokkal a szoboravatás előtt.
Otakar Švec kilép a műhelyéből, taxiba ül, és a Latná-dombhoz hajtat, hogy inkognitóban nézze meg az emlékművet.
Kérdezi a taxisofőrt, mit gondol a műről.
– Mutatok magának valamit – mondja a taxis. – Nézze meg a szovjet oldalt!
– Miért, mi van ott?
– Látni fogja. A partizánnő a katona sliccén tartja a kezét.
– Micsoda?!
– Uram, ahogy leleplezik azt a szobrot, agyonlövik a tervezőjét, erre mérget vehet.
Otakar Švec visszamegy a műhelyébe, és végez magával.

83-84. oldal

dr_Eminens>!

A nyelvészeti vizsgálódások bizonyos értelemben árulkodóak Csehországban. Olyan helyzetben, amikor azt kéne mondani: „Nem mertem beszélni erről", „Nem volt bátorságom erről kérdezősködni", „Erről fogalmam sem volt", az illető kijelenti:
„Erről NEM BESZÉLT AZ EMBER."
„Ezt NEM TUDTA SENKI."
„Erről NEM KÉRDEZŐSKÖDÖTT AZ EMBER."
Gyakran hallom ezt a személytelen formát, ha a kommunizmusról kell beszélni. Mintha az embereknek semmire sem lenne befolyásuk, és semmiért sem akarnának személyes felelősséget vállalni. Mintha emlékeznének arra, hogy csak részei egy nagyobb egésznek, amelynek szintén nyomja a lelkét valamilyen bűnös mulasztás.

99. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kerezsi Ágnes: Az udmurtok
Kákosy László: Ré fiai
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Ráth-Végh István: Fekete krónika
Ráth-Végh István: A könyv komédiája
Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz
Ráth-Végh István: Az emberi butaság
Az emberiség krónikája
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 3.