16. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján
76. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján

Winter (Holdbéli krónikák 4.) 313 csillagozás

Marissa Meyer: Winter

Még a jövőben is egységben az erő…

Luna népe rajong a bájos, kedves Winter hercegnőért, és csodálják a kecsességét. Szépségét még az arcát csúfító sebek ellenére is lenyűgözőbbnek tartják, mint a mostohaanyjáét, Levana királynőét.

Winter megveti a mostohaanyját, és tudja, hogy Levana sosem fogadná el a gyerekkori barátja, a jóképű palotaőr Jacin iránt táplált érzelmeit. De Winter nem olyan gyenge, mint amilyennek Levana hiszi, már évek óta dacol a mostohaanyja kívánságaival. A kiborg műszerésszel, Cinderrel és a társaival akár még egy lázadást is képes kirobbantani, hogy megnyerje a túl régóta dúló háborút. De talán mindent elveszítenek…

Legyőzheti-e Cinder, Scarlet, Cress és Winter a gonosz űrbéli királynőt, hogy aztán boldogan éljenek, míg meg nem halnak?

Nem az a mese, amire emlékszel.

De az biztos, hogy sosem felejted el!

Eredeti megjelenés éve: 2015

Kiadói ajánlás: 12 éves kortól · Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
736 oldal · ISBN: 9789635619122 · Fordította: Szabó Krisztina
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
736 oldal · ISBN: 9789635619139 · Fordította: Szabó Krisztina
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
736 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635619115 · Fordította: Szabó Krisztina

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Linh Cinder · Kai · Carswell Thorne · Iko · Scarlet Benoit · Crescent Darnel (Cress) · Jacin Clay · Winter Blackburn-Hayle · Levana Blackburn


Kedvencelte 40

Most olvassa 15

Várólistára tette 122

Kívánságlistára tette 219

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

MissFortune>!
Marissa Meyer: Winter

Ahogy azt már a sorozattól megszokhattuk, ez a kötet is egy újabb mese feldolgozása. Most a Hófehérke került sorra.
Ez volt az eddigi leghosszabb rész, hiszen az eddigi szereplők szemszögei is ugyanúgy helyet kaptak, mint eddig, illetve lett egy Winterünk is. Na de hiába ő a címadó, ez a könyv nem vitt sokkal közelebb ahhoz, hogy igazán megismerhessük. Bár őszintén én nem bánom, mert én annyira rühelltem ezt a lányt.. Rendesen a hideg futkosott a hátamon tőle. Körülbelül 2 gondolatmenetre képes: először is véreznek a falak, a másik pedig a régóta áhított Jacin iránti ömlengés. Sajnálom, hogy így alakult, mert emiatt nem tudtam rendesen kiélvezni ezt a fantasztikus lezárást. Pedig minden a helyére került úgy, ahogy kell, az írónő szépen elvarrta a szálakat. A főszereplőket továbbra is imádtam. Fordulatos, izgalmas volt, bár a vége felé néhol már túlírtnak tartottam a forradalmat.
A legnagyobb ösztönző a levonásra Winter volt, így lett 4 csillag.

Réka0128 P>!
Marissa Meyer: Winter

„Mind azt hisszük, hogy ha úgy döntünk, csak jót cselekszünk, akkor mi magunk is jók vagyunk. Hogy boldoggá teszünk másokat. Ha nyugalmat, megelégedést, szeretetet kínálunk, az csakis jó lehet. Nem látjuk, hogy ezek az illúziók önmagukban is egyfajta kegyetlenséget jelentenek.”

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Szomorú vagyok, mert ezzel a kötettel véget ért egy számomra nagyon kedves könyvsorozat. Az viszont mindenképp kárpótolt, hogy ez a rész ugyanolyan zseniális volt, mint a korábbi kötetek. A Holdbéli krónikák egyszerre fantasy és sci-fi, ráadásul olyan klasszikus meséket sző bele az írónő, mint a Hamupipőke, a Piroska és a farkas, az Aranyhaj és a Hófehérke. A Winter igencsak vaskosra sikeredett, hiszen több mint 700 oldal, azonban egy percig sem lehetett rajta unatkozni, mert eszméletlenül izgalmas, és csak úgy pörögtek az események. Végig együtt izgultam a szereplőkkel, hogy vajon sikerül-e a tervük, és képesek lesznek-e legyőzni a gonosz Levana királynőt. Az írónő humora még mindig fergeteges, nem egyszer hangosan felnevettem olvasás közben. Természetesen a romantikus szál sem maradt ki a történetből, bár lehetett volna talán egy kicsit hangsúlyosabb is. A lezárással teljes mértékben elégedett voltam, de azért nem bántam volna, ha még lett volna pár kötete a sorozatnak. ♥
A Holdbéli krónikák karakterek terén is rendkívül erős. Winter és Jacin már az előző részben is felbukkantak, ám ezúttal főszereplővé léptek elő, és így jobban megismerhettük őket. A kedvenc párosom még mindig Cress és Thorne kapitány voltak. Winter és Scarlet közös jeleneteit nagyon szerettem, legfőképp a szócsatáik miatt. :D Ami igazán érdekes volt, hogy végre Levana múltjába is betekintést nyertünk, viszont nekem így is maradt egy kis hiányérzetem vele kapcsolatban.
Roppant mód örülnék, ha a kiadó megjelentetné a novelláskötetet, főleg azért is, mert abban szerepel Levana saját története, amire én nagyon kíváncsi lennék. :)

2 hozzászólás
RTMariann P>!
Marissa Meyer: Winter

Sosem gondoltam, hogy egy disztópikus cyberpunk sci-fi így a szívembe tudja lopni magát.

Hát elérkezett a vége. Igencsak izgalmas utazás volt ez a 4 könyv. Egy olyasfajta Disney feldolgozás, amiről elképzelni sem tudtam, hogy működhet. Ez pedig tarolt.

Hőseink eljutnak arra a pontra, amikor a cselekvésé az idő. Az olyan alaposan megtervezett trónfosztásuk élesbe kapcsolt. Kai oldalán felszöknek a Holdra, hogy szabotálják Levana uralmát és a Hold minden lakóját biztosítsák róla, hogy szabadon folytathatják az életüket, Selene, az elveszett királynőjük uralma alatt. Mindezt igen hosszadalmasan és fordulatokkal, valamint izgalmakkal tűzdelve valósította meg az író. Bár a végkifejlet nem meglepetés, de az úton, amit bejárnak rengeteg a bukkanó és a veszteség is. Bár hosszúnak éreztem, de azt hiszem kellett ez a terjedelem, hogy kellően kifejtse milyen akadályokba tudnak ütközni a hőseink. A legtöbb akadály eléjük is gördült. Születtek nehéz döntések, fájdalmas áldozatok ugyanakkor szívbéli szerelmek és meghökkentő szövetségek is. Így téve teljessé a történetet.

Cress és Thorne
Scarlet és Ze'ev
Winter és Jacin
Cinder és Kai
Na és persze Iko

Mindannyiukat a szívünkbe zártuk és örökre velünk maradnak. Minden esendőségükkel és erejükkel együtt.

A végső lezárás igazán tetszett, nagyon illett Cinderhez. Talán egyszer megtudhatjuk még, hogy mi történt azután, hogy helyre állt a rend a Holdon.

8 hozzászólás
Cs_N_Kinga P>!
Marissa Meyer: Winter

Oké ez már öt egész csillag. Nagyon tetszett a vége, és hiába tudhattuk, hogy mi lesz a vége, mégis az odavezető út nagyon izgalmas volt és most is bővelkedett csavarokban. Minden karakter még jobban árnyaltabb lett Winter kicsit fura volt, de abszolút érthető, az újak akik bejöttek is adtak a történetekhez. A varázslók nem lopták be a szívembe magukat. De szerettem, jó volt olvasni, gördülékeny volt és nagyon kellemes olvasmány. Sajnálom hogy vége, és örülök a happy endnek:)
Azért még éppen lehetne folytatni, lehet nem véletlenül zárta le így az írónő?
https://youtu.be/SQBlt_uXErM

2 hozzászólás
Iloonka>!
Marissa Meyer: Winter

Egy barátnőmet idézném: Emberek, gáz van, elfogytak az oldalak! És most itt kesergek, mert el kell engednem ezt a világot, ami úgy beszippantott, hogy még munka közben is azon törtem a fejem, mi fog kisülni.

A kedves, de egy cseppet bolondos Wintert mindenki szereti a Lunán. Miért is ne tennék? Hisz kedves és a szépsége nem valami holdbéli trükk, ahogyan azt megszokhatták. A mostohaanyja pedig gyűlöli ezért. És éppen ezért a legkegyetlenebb módszert választja az eltávolítására. Megkéri Winter gyerekkori barátját, aki egyben védelmezője is a hercegnőnek, hogy ölje meg a lányt. És ez még csak egy a sok gonosz tett közül, amit Levana elkövet, hogy megszerezze, amit akar. Cinder és csapata pedig azért küzd, hogy mindez ne történhessen meg, és végre a Lunán is jó életet éljenek.

Igazából az a helyzet, hogy a végén már minden sort kétszer elolvastam, mert annál tovább maradok a világban. Egyszerűen nem akartam elengedni senkit. Úgy megszerettem a szereplőket, az egész világot, hogy most egy világ omlott össze bennem, hogy ennek a kalandnak vége. Annyi mindent ad ez a könyv, miközben annyi minden történik, hogy fel sem lehet fogni. Egyszerűen nem volt olyan sor, amit untam volna, vagy elsiklottam felette. Volt olyan is, hogy elemezgettem a dolgokat. Én általában az az olvasó vagyok, akinek akkor nyeri el a tetszését igazán egy könyv, ha nem gyorsan letudom, hanem megállok, gondolkozok az eddig történteken ,egy megszóláson, közben érzelmek kavalkádjával küzdök és olyan késztetés fog el, hogy most azonnal újra akarom olvasni mindezt. Mindegyik pont érvényes a Holdbéli krónikákra, éppen ezért a kedvencek közt van a helye, nem máshol.
Eleinte fenntartásokkal kezeltem a sorozatot, úgy vágtam bele, hogy sci-fi és tündérmese érdekes párosítás, éppen ezért hosszú ideig volt a várólistámon, többször láttam a könyvtárban, de mindig elhaladtam a sorozat mellett. Szóval alaposan meglepett engem Marissa Meyer, hogy ennyire szívembe zártam a szereplőket, a történetet, és mindazt, amit magával hordozott ez a sorozat.

Be kell valljam, átvedlettem fangirlbe, így nagyon értelmes véleménnyel nem tudok szolgálni. Talán csak annyival, hogy a Kapitány a király, és örülök, hogy a legénység tagja lehettem!

Regina_Elek>!
Marissa Meyer: Winter

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, ki egy szép napon a Hold égitest legszebb hercegnőjévé válik. Winter a vele született képesség használatának ellentmondva gyakran az őrület küszöbén áll, de még így is ő a nép kedvence, amit a királynő nem igen néz jó szemmel. Bár nem Ő a legszebb e vidéken, jelen történetben ennél nagyobb gondja is akad.

Kezdetét vette a bolygóközi háború. A jogos örökös visszaköveteli királyságát és a fellázadt néppel karöltve megostromolja a várost. Nehéz küzdelemnek ígérkezik, hiszen egy olyan ellenséggel állnak szemben, akik képesek az elmét irányítani, de a változásba vetett hit még ennél is erősebb. Egy végső csata a jövőért, a békéért, és az új királyságért.

Egy rendkívül összetett sorozatot olvashattunk. A mese szépséges világa és a kegyetlen disztópia harmóniát alkot egymással és egy olyan izgalmas történetet mesél el, amivel ritkaszámban találkozhatunk.

Egy méltó lezárása egy különleges és felejthetetlen történetnek.

https://anigersbooks.blogspot.com/2022/11/marissa-meyer…

mester_aniko>!
Marissa Meyer: Winter

Csodás lezárást kapott ez a sorozat, nagyon szerettem ezeket a könyveket. Remek karakterek voltak benne (kedvencem a Cress-Thorne páros), izgalmas cselekmény, jól felépített világ. Ami még nagyon szuper benne, hogy szerintem jól lavírozik a korosztályok között. Hiába ifjúsági könyv, teljesen élvezhető lehet az idősebbeknek is.
Azt a fél csillagocskát egyedül amiatt vontam le, hogy nem tudtam magamat 100%-ig beleélni, sokszor inkább csak külső szemlélőnek éreztem magam, nem annyira mélyedtem bele a történésekbe/érzésekbe. De ezen kívül másba nem tudtam belekötni.
Úgy gondolom, minden karakter megkapta a számára méltó befejezést, bár én egy picivel több romantikát még el tudtam volna képzelni a párosok között, de ez már tényleg csak az extrázás. Egyedül Winter részét éreztem kissé hiányosnak, nem érzem, hogy magyarázatot kaptam volna, hogy az ő sorsa, az elmeállapota hogyan alakult.
Mindenesetre a lényeg, hogy ez egy nagyon jó sorozat, és remek, hogy fiatalok/laikusok számára is ennyire egyszerű és érthető a sci-fi vonatkozás benne.

Zyta88>!
Marissa Meyer: Winter

Tavaly nyáron daráltam le a sorozat első 3 részét, és alig vártam, hogy jöjjön a 4. Egyszerűen imádom ezt a világot és a karaktereket. Annyira ritka az, hogy valaki ilyen jól tud megírni sokszereplős köteteket, nekem kb. a Trónok harca meg a Hat varjú az egyedüli tapasztalatom. Főszereplő mind a 4 páros és spoiler, sőt még a főgonosz szemszögébe is beleláthatunk, ami mindig nagyon érdekes. Az összes pár jól működik együtt, annyira szépen ragad meg apró kis romantikus pillanatokat úgy, hogy az egyáltalán nem megy a főszál rovására. Nyilván Cress és Thorne a kedvenceim, mert Thorne egy hatalmas figura és a szívem csücske, de igazán azt szerettem, hogy nem a könnyű végéről fogta meg a dolgot, és mindig a szerelmespárok voltak együtt, hanem szépen kevergette a csapatot, és szinte mindenkinek mindenkivel volt 1-1 jelenete. Ezt szerettem nagyon a Hat varjúban is, és itt is ez mutatta, hogy mennyire jól működik együtt ez a banda. És volt 1-2 nagyon erős baráti szál is, amire általában nem szoktak az írók nagy hangsúlyt fektetni, pedig milyen szép tud lenni az is. Cinder és Thorne, Cinder és spoiler, és ebben a részben jöttem rá, mennyire zseniális a dinamikája Kainak és a tanácsadójának, Torinnak. Szegény Kai nem sok mindent tudott csinálni az egész 4 rész alatt, de azok a szarkasztikus beszólogatásai Levanának. És úgy, hogy az a pszichopata nő bármelyik pillanatban kinyírhatja, de akkor sem fogja vissza magát, mert neki az az egyetlen fegyvere, hogy néha felhúzhatja. spoiler De a kedvencem az volt, mikor Levana mondta neki, hogy látni sem akarja, Torin meg már ismerte annyira, hogy ennek nem lesz jó vége, és egy nézéssel sugallta, hogy tudom, ez magas labda volt, de most NE szólalj meg. :D “Torin figyelmeztető pillantásának köszönhetően Kainak sikerült visszafojtania a véleményét erről a váratlan, igen szomorú fordulatról.” De alapból is végig egy igazi hűséges támogató volt, pedig én végig gyanakodtam rá, hisz hányszor láttuk, hogy az apuka hű tanácsadója/barátja magának akarja a hatalmat vagy a rossz oldalra áll, nem segít a fiúnak. Nahát az írónő ezt a klisét sem lépte meg, de ami igazán dicséretes, hogy bebizonyította, LEHET SZERELMI HÁROMSZÖG NÉLKÜL IFJÚSÁGI FANTASYT ÍRNI. Ebben a sorozatban 4 szerelmi szál is volt, de egyikbe sem szuaszakolt be semmiféle háromszöget, végig mindenki tudta, hogy kivel szeretne lenni, és láss csodát, így is érdekes volt, mindegyik párosnak lehetett drukkolni és olvadozni 1-1 jeleneten.

Szóval imádtam a karakterek közti kapcsolatokat és igazából mindenkit kedveltem (nyilván Levanát nem), de volt azért, akiket kevésbé, és amikor ők kerültek össze, akkor könnyebben le tudtam tenni, pl. Scarlet és Winter. Scarlettel és Farkassal egyébként kevésbé tudott mit kezdeni itt is meg a Cressben is, a többi páros valahogy jobban része volt a sztorinak, de nekem ezzel nem volt gondom. Szegény Farkas azért jó sok sz@rt kapott. Jacin az előzőben nem volt túl szimpi, itt azért változott róla a véleményem, meg Winter is érdekes karakter volt, nem lehet könnyű együttélni ezzel a holdkórral, de nekem már néha sok volt. Olvastam egy értékelésben, hogy pont a retellingség nem működött jól ebben a részben, és ezzel egyetértek. Megvoltak a Hófehérke bizonyos elemei, de olyan erőltetettnek hatottak a nagy összecsapás közepette.
Maga az összecsapás meg az arra készülés viszont remekül sikerültek, ez egy tökéletes zárókötet lett, ahogyan folyamatosan haladtak a tervvel, reagáltak, ha valami félrement, új terveket szőttek, és egyáltalán nem volt könnyű nyerniük, szinte mindenki szerzett sebeket. Hozzám jobban közel állt a Scarlet meg a Cress humorosabb, könnyedebb hangulata, nem is faltam annyira az oldalakat, de ennek ilyennek kellett lennie, ezért nem is adok kevesebbet 5 csillagnál. Itt már komolyak voltak a tétek. Tetszett, hogy míg az előző részekben megismertük ezt a disztopikus világot a Földön, most viszont láthattuk milyen az élet Lunán is. És végre egy olyan disztópia, amiben a Földön béke honol, nem az ottani rezsimet kell megdönteni, a gond a holdbéli királynővel van. Érdekes volt az is, hogy ő miért lett olyan, amilyen, gyerekkori traumák meg az ő hosszú távú hatásuk ugyebár. Azért ahhoz már túlságosan lehetett utálni, hogy az ember megsajnálja.

Azt hiszem, ideje befejeznem az ömlengést, ez a sorozat nagy kedvencem maradt továbbra is, biztosan újra fogom olvasni. Népmese-adaptációk beleszőve egy egyre táguló disztopikus-sci-fis világba, remek karakterekkel, sok humorral és kreativitással. Nagyon tudom ajánlani.
Ugyan a nagy összecsapás után mindenkinek megvolt a kis epilógusa, de úgy érzem, kell nekem még a kiegészítő novelláskötet is. Az előzménysztorikat nem szoktam szeretni, viszont van benne egy olyan is, ami a Winter után játszódik, és akarok még ebből a bandából így együtt. Az írónő új könyvére is nagyon kíváncsi vagyok, az Instant karmára, a Szívtelent viszont nem tudom, elolvassam-e, mert az Alice csodaországbant nem igazán ismerem. Meglátjuk, mindenesetre Marissa Meyer munkásságát figyelemmel kísérem.

2 hozzászólás
Boglinc P>!
Marissa Meyer: Winter

Néhány évvel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy valaha is olvashatom a sorozat befejező kötetét, de ennek is eljött az ideje. Részben nagyon sajnálom, mert az egyik kedvenc ifjúsági sorozatomról van szó, és nehéz lesz elengedni ezt a világot.

Persze nem mondom, hogy nem akadtak hibái, mégis úgy érzem, én maximálisan megkaptam mindazt, amire vágytam. Volt itt rengeteg akció, csipetnyi romantika, ármánykodás, epikus csata és szinte mindenre kiterjedő lezárás.

Imádtam a párosaink dinamikáját, hogy Meyer úgy tud gonosz karaktereket és jeleneteket alkotni, hogy a vérnyomásom azonnal az egekbe tudott szökni, és legszívsebben átnyúltam volna a lapokkon, hogy egy-egy szereplőt kirángassak onnan és jól felképeljem. :D

Zseniális volt, és tudom, hogy elfogult vagyok az egész iránt, de nem érdekel. :D

Őrülten hálás vagyok a Könyvmolyképzőnek, hogy elhozták nekünk ezt a sorozatot teljes egészében, s végre megtudhattam, hogyan is alakul az egyik kedvenc ifjúsági regényfolyamom befejezése. Bár bőven kinőttem már a célközönség korosztályát, mégis rendkívül élvezetesnek tartottam, s azt sem érzem kizártnak, hogy idővel újra fogom olvasni. Ha majd egyszer egy öreg nénit láttok, Holdbéli krónikákkal a kezében, vélhetően velem találkoztatok! :D

Bővebben itt:
https://booktasticboglinc.blogspot.com/2022/06/marissa-…

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
736 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635619115 · Fordította: Szabó Krisztina
polimatilda I>!
Marissa Meyer: Winter

Mondtam, hogy nem várok most megint egy évet a folytatással, ha már az előző három részt egy éves szünetekkel olvastam (pedig megvoltak). Ez egy jó masszív kötet volt és jó sok minden történt benne.

A lelkemnek a romantikus részek nagyon jól estek nyilvánvalóan, de volt itt elég sor vér is basszus. Azért bíztam benne, hogy a főszereplőket talán annyira nem kell félteni, de voltak itt húzások.

Nagyon tetszett, ahogy a Hófehérke történet elemei szépen belekerültek a történetbe. A Cressben ezt annyira nem éreztem, mert az Aranyhaj alapsztorival annyira nem is vagyok képben, mint a többivel.

És hát na, Cinder és Kai. <3

Sokkal jobban élveztem ezt a sorozatot, mint ahogy gondoltam, hogy fogom, még amikor elkezdtem olvasni a Cindert, és eskü kedvet kaptam újraolvasni most. :D Ahhoz képest, hogy azért az eredeti kötetek már nem mai megjelenésűek, elég jól hozza a szintet a mai elvárásokhoz szerintem.

Abszolút beveszem a kedvenc könyvsorozataim közé, mert nem állok készen még elhagyni ezt az univerzumot. (Milyen szerencse, hogy megvan a Stars Above novelláskötet. Milyen okos volt a múltbeli énem, ő tudta, hogy erre most szükség lesz.)


Népszerű idézetek

Könyvmolyocska1 >!

– Miért hiszi azt mindenki, hogy rémes pilóta vagyok?
– Cinder mondta.
– Megmondhatod Cindernek, hogy tökéletesen képes vagyok elvezetni egy nyavalyás űrsiklót emberáldozatok nélkül. A repülésoktatóm az Androméda Akadémián, és megragadnám az alkalmat, hogy jelezzem, az egy igen nívós katonai akadémia a Köztársaságban…
– Tudom, mi az az Androméda Akadémia.
– Jó, a lényeg, hogy a repülésoktatóm azt mondta, igazi őstehetség vagyok.
– Hát persze – felelte Kai gúnyosan. – Ez ugyanaz a repülésoktató, aki a hivatalos jelentésben azt írta, figyelmetlen vagy, nem veszed komolyan a biztonsági előírásokat, és túlságosan elbízod magad, sőt, már-már… Melyik szót is használta? A vakmerőt, ha jól emlékszem.
– Aha. Reid parancsnok. Odáig volt értem.

Könyvmolyocska1 >!

– Nem láttál rizst odabent? Talán beleönthetnénk Cinder fejébe.
Mindenki rámeredt.
– Tudjátok, hogy… felszívja a nedvességet, vagy valami ilyesmi. Azt szokták, nem?
– Nem öntünk rizst a fejembe!
– De hát tisztán emlékszem, hogy valaki egyszer egy zacskó rizsbe tette a zsebmonitorát, miután véletlenül kimosta, és…
– Thorne!
– Csak segíteni próbálok!

Könyvmolyocska1 >!

– Épp annyira szükségem van rá, mint neki rám. De az még nem szerelem.
Winter szempillái lejjebb rebbentek.
– Ami azt illeti, drága barátom, szerintem pont ettől szerelem.

Boglinc P>!

– Farkas, Thorne, amint egy varázsló meglát titeket, az uralma alá akar majd vonni. – Megnyalta az ajkát. – Megengeditek, hogy én irányítsalak titeket? Csak a testeteket, az elméteket nem.
– Már régóta vártam, hogy elismerd, akarod a testemet – felelte Thorne.

Kapcsolódó szócikkek: Carswell Thorne · Linh Cinder
DzsDzs88 IP>!

Jacin a szokásosnál is mogorvább volt, amikor Winter belépett előtte a liftbe.
– Miért van ennyire rossz érzésem ezzel az egésszel kapcsolatban? – morogta, és gyanakodva méregette Wintert.
– Neked mindennel kapcsolatban rossz érzésed van – felelte Winter, és meglökte őt a vállával.

179. oldal

1 hozzászólás
Boglinc P>!

Sose tartogassunk tortát, amit most is megehetünk.

Kapcsolódó szócikkek: Iko · torta
DzsDzs88 IP>!

– […] Majdnem beleőrültem a tudatlanságba!
Jacin felvonta a szemöldökét.
Winter a homlokát ráncolta.
– Csak semmi megjegyzés!
– Eszembe sem jutna.

28. oldal

DzsDzs88 IP>!

– Az előző királyt és királynét is egy kagyló gyilkolta meg – mondta Jacin. – Talán kiképezhetnénk orgyilkosnak.
Winter elszörnyedve fordult felé.
– Szerinted úgy néz ki, mint egy orgyilkos?
Jacin vállat vont.
– Úgy néz ki, mint aki képes leállítani egy egész mágnesvasútrendszert?

184. oldal

DzsDzs88 IP>!

Farkas felnyüszített, amivel magára vonta mindenki figyelmét. Épp kiemelt egy pisztolyt a ládából.
– Scarletnek is pont ilyenje volt. – Megfordította a fegyvert a tenyerébe, hüvelykujjával végigsimított rajta. – Egyszer karon lőtt vele.
Olyan gyengéden ejtette ki a szavakat, mintha Scarlett egy csokor vadvirággal ajándékozta volna meg, nem pedig egy lőtt sebbel.

75. oldal

Boglinc P>!

– Már csak az hiányzik, hogy valaki átnézzen hozzánk, és felismerjen téged. Valószínűleg azt hinnék, hogy elraboltalak.
– Bizonyos szempontból így is van.
Nem, nincs így. Megmentelek a pszichopata mostohaanyádtól. Nagy különbség.

Kapcsolódó szócikkek: Scarlet Benoit · Winter Blackburn-Hayle

Hasonló könyvek címkék alapján

J. Goldenlane: Napnak fénye
Martin Kay: Titkok útvesztője
M. Eller: A láthatatlan professzor
Amy Ewing: A fekete kulcs
Tahereh Mafi: Ne engedj
Adam Silvera: Az első, aki meghal a végén
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Stephenie Meyer: A burok
Katharine McGee: Felséges titkok
Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája