Renegades (Renegades Trilogy 1.) 6 csillagozás

Marissa Meyer: Renegades Marissa Meyer: Renegades

From #1 New York Times-bestselling author Marissa Meyer, comes a high-stakes world of adventure, passion, danger, and betrayal.

Secret Identities.
Extraordinary Powers.
She wants vengeance. He wants justice.

The Renegades are a syndicate of prodigies--humans with extraordinary abilities--who emerged from the ruins of a crumbled society and established peace and order where chaos reigned. As champions of justice, they remain a symbol of hope and courage to everyone…except the villains they once overthrew.

Nova has a reason to hate the Renegades, and she is on a mission for vengeance. As she gets closer to her target, she meets Adrian, a Renegade boy who believes in justice--and in Nova. But Nova's allegiance is to a villain who has the power to end them both.

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
564 oldal · ISBN: 9781250164070
>!
552 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781250171474 · ASIN: 1250171474
>!
556 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781250044662

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Adrian Everhart (Sketch) · Nova Jean Artino (Nightmare) · Oscar Silva (Smokescreen) · Ruby Tucker (Red Assassin)


Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Mesemondó I
Marissa Meyer: Renegades

Hű, hát ez baromi nyögvenyelősen ment…
Előre leszögezem, hogy imádtam a Lunar Chronicles sorozatot, és nagyon szeretem a szuperhősöket, tehát nem a műfajjal, vagy Meyer stílusávan van bajom. Egyszerűen csak… meh. Többször egyszerűen elfeledkeztem róla. Hosszas gonolkodás után azt hiszem, az volt vele a bajom, hogy Meyer úgy írt, mintha forgatókönyvet írna. Minden egyes jelenetnél pontosan el tudtam képzelni, mi jár a fejében, és a legtöbb „hatást” a vizuális elemek jelentették… volna, ha vizuális médiumban mondja el a sztorit. Így simán csak úgy olvasódott a könyv, mint ami nagyon-nagyon szeretett volna inkább képregény lenni. Vagy lehet, hogy egyszerűen csak a szuperhős-műfaj néz ki hülyén regényformában.
A sztori nem volt nagy durranás, sőt. Jórészt az első két fejezetben meg lehetett tippelni, hová fut majd ki, és a könyv végén is lehet tudni előre, hogy a második kötetben mi fog lezajlani. Egyetlen mentőcsónakja az egésznek Adrian karaktere, aki YA love interestnek megfelelően hiper-szuper tökéletes, de legalább szerethető, és olyan képessége van, amit ritkán látunk főhősnél szuperhős-sztoriban (spoiler). Nova ellenben nem kissé ellenszenves, és nem azért, mert Anarchista, hanem azért, mert a könyv vége felé egyre nehezebb elismerni a motivációit. A csapat többi tagja is cuki, de nem tesznek sokat hozzá a történethet. Esküszöm, az Anarchisták érdkesebb, komplexebb karakterek voltak.
Mondták már mások is, de aláírom: Érdekes, hogy Meyer egy „poszt-szuperhős” világot választott, ahol a „nagyok” már nem az embereket mentik, hanem várost próbálnak kormányozni. Én inkább kíváncsi lettem volna rájuk, és hogy hogyan jutottak el idáig, és hogyan alakultak utcai harcosból városi tanáccsá. Meyert ismerve, ha népszerű a sorozat, biztosan lesz majf prequel is. De abból már tényleg megvárom inkább a képregényt.

2 hozzászólás
>!
robnor
Marissa Meyer: Renegades

Hm nem az igazi, van még hova fejlődni. Igazán tetszett az alapsztori és a világfelépítés, ez a szuperhős biznisz úgy látszik az ifjúsági könyvek közé is beférkőzött. Ami végül is nem gond, mert érdekes szálak vannak a történetben, de valahogy a cselekménynek nem sikerült teljesen beszippantania. Nagyon felvezető/bevezető érzete van a könyvnek, amilyen hosszú igazán belefért volna kicsit több történés, kaphattak volna több szerepet más karakterek is.

>!
esztokam P
Marissa Meyer: Renegades

Igen, csak 3,5 csillagra értékeltem, de ha máshonnan nézzük 7/10 pontot kapott, ami azért elég jó egy sorozat/duológia/trilógia (hány kötetes lesz ez egyáltalán) első részének.
Meyer könyveivel az a gondom, hogy nekem mindegyik nehezen indul. Az első 60-70 oldal vontatott és alig jutok túl rajta, de aztán elkap a lendület és élvezem minden sorát. Jó, majd minden sorát, mert egy YA fantasyhoz képest túl hosszúnak éreztem.
Sokat kombináltam a Renegátok és az Anarchisták történetét megismerve. A legtöbb sejtésem beigazolódott (pl. Ace és Max kapcsán), de volt olyan, ami kisebb meglepetésként ért. Örülök, ha meglepnek.
Úgy éreztem, Nova két világ között rekedt. Nem igazi anarchista, de neveltetésének köszönhetően a renegátok közé sem illik be igazán. A jót választja, de az eléréséhez nem mindig a legtisztességesebb eszközöket veti be. Igazán összetett karakter, nem fekete vagy fehér, ami mindig feldob.
Vele ellentétben másik főszereplőnk, Adrian esetében, bár szintén a két csapat között találja magát, nem kérdéses, hogy ő a gáncs nélküli lovag, a jófiú, maga a tökély. Külsőleg és belső tulajdonságait elnézve is. Bár teherként nehezedik rá a családi szuperhős biznisz, jól bírja és mindig boldogan, gondolkodás nélkül segít másokon, akár a tűzbe kell vetnie magát, akár egy szülinapi zsúrt kell feldobnia.
Igazság szerint az ő sztorijuk nem is izgat annyira. Jobban érdekelne Ace mozgalma és Captain Chromium ellene folytatott harca. Mi történt valójában Lady Indomitable-lel? Milyen ember Adrian édesapja? Hogy jött össze Captain Chromium és Dread Warden?
De még egy évem van, míg válaszokat kapok, már ha kapok. Addig gyártom az összeesküvés-elméleteket arról, ki milyen szerepet játszott Nova családjának halálában (mindenkiből minden rosszat kinézek, még a renegátokból is).
Izgalmas, kicsit kitekert szuperhős könyvet kaptam, amit élveztem és várom a folytatást.

2 hozzászólás
>!
tentacion
Marissa Meyer: Renegades

mindenképp valami szuperhősösre volt szükségem, és mostanság valahogy a képregények nem kötik le a figyelmem, így került a Renegades a kezembe, annak ellenére, hogy anno nem igazán szerettem a Cindert.

a történet elég lassú, inkább érződik egy hosszabb prológusnak, de nem zavart, élveztem a világot, ahol a szuperhősök kezében van az irányítás spoiler, könnyen olvasható, a történet nem túl komplikált, sok fordulat kiszámítható, a karakterek motivációi sem túl egyediek.
tetszett, hogy a két főszereplő ellentétes oldalról jött, de egyikőjük sem tartozik teljes mértékben ahhoz a világhoz, érdekes párbeszédeik voltak ezzel kapcsolatban is, kíváncsi vagyok, hogy oldják meg ezt a végére. egyébként, Nova körülbelül a legrosszabb kém valaha, egyszerűen annyira egyértelmű volt a legtöbbször, de úgy tűnik, ennyire nem számítanak kémekre.
a mellékkaraktereket is bírtam, bár utólag, eléggé egyformára sikerültek, nem igazán lehet őket elkülöníteni, még úgy se, hogy megint csak teljesen más oldalakon állnak, más célok vezérlik őket. de azért aranyosak voltak.
a románc se volt rossz, olykor cukormázas, olykor kínos, csak már előre félek, mi lesz itt, ha kiderülnek a titkaik.
elég szórakoztató, könnyed olvasmány volt, pont megfelelt a jelenlegi igényeimnek.


Népszerű idézetek

>!
vgabi SP

“What exactly are we looking for?”
“Villains,” Oscar said. “Doing villainous things.”

Chapter Twenty-One

>!
vgabi SP

“I can’t tell if that was arrogant,” Ruby muttered, “or just … you know, honest.”
“The two aren’t mutually exclusive,” said Oscar.

Chapter Thirteen

>!
vgabi SP

“Your days of villainy are over, Nightmare.”
She scoffed. “You sound like you’ve read too many comics.”
“You sound like you think that’s a bad thing,” he retorted.

Chapter Two

>!
vgabi SP

“You know, I’m not sure you picked the right alias. Insomnia is too passive. I vote we change it to Velociraptor.”
Ruby laughed. “Relatively small, but surprisingly ferocious?”
“Exactly. All in favor?”

Chapter Twenty-Seven

>!
vgabi SP

A bomb maker, a beekeeper, a poison distiller … and her.
It sounded like the start of a bad joke.

Chapter Twenty

Kapcsolódó szócikkek: Nova Jean Artino (Nightmare)
>!
vgabi SP

“So…,” said Oscar, nodding at the nearest chair, “are you going to take that?”
Adrian shook his head. “Go for it.”
“I don’t need it,” said Oscar, with a casual, one-shouldered shrug. “You’re the head honcho here. If you want it—”
“Sit down, Oscar.”
Oscar scowled, and Nova could feel him bristling at Adrian’s abruptness. It was unlike Adrian, and suggested that he, too, was more nervous than he was trying to let show.
With a sigh, Adrian gestured at the chair. “I need you to play bad cop. The bad cop would take the chair, right?”
(…) “Oh yeah,” he said, with a pleased nod. “Bad cop is ready.”
“Which of us is good cop?” said Ruby, glancing at Adrian and Nova in turn.
(…)
“I’m good cop,” said Adrian. He glanced at Nova. “You’re the observer. If you have something to say or add, jump in, but otherwise, I want you focused on any signs he might be lying … or telling the truth.”
“So who am I?” said Ruby.
Adrian grinned. “You’re the muscle.”
Ruby beamed, hopping excitedly from foot to foot as she loosened the wire on her wrist.
“Hold on,” said Oscar, glancing over his shoulder. “Maybe I wanted to be the muscle.”

Chapter Thirty-One


A sorozat következő kötete

Renegades Trilogy sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

V. E. Schwab: Vicious
Tara Sim: Timekeeper
Nalini Singh: Branded by Fire
Ilona Andrews: One Fell Sweep
Amie Kaufman – Jay Kristoff: Obsidio
Orson Scott Card: Ender's Shadow
Neal Stephenson – Nicole Galland: The Rise and Fall of D.O.D.O.
Kurt Vonnegut: Slaughterhouse-Five
Patrick Ness: Monsters of Men
David Mitchell: Cloud Atlas