Heartless ​– Szívtelen 275 csillagozás

Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Bár Catherine az egyik legkelendőbb fiatal hölgy Csodaországban, és a házasodni kívánó Szív Király kedvence, őt mégis egyebek foglalkoztatják. Ínycsiklandozó süteményeket süt, és a leghőbb vágya az, hogy pékséget nyisson a legjobb barátnőjével. Az édesanyja szerint ilyen gondolatok azonban nem méltók egy olyan fiatal lányhoz, aki akár királynő is lehetne.
Cath megismerkedik Jesttel, a jóképű és titokzatos udvari bolonddal. Életében először valódi vonzalmat érez valaki iránt. Kockáztatva, hogy vérig sértik a Királyt és éktelen haragra gerjesztik Cath szüleit, a két fiatal titkos, viharos kapcsolatba bonyolódik. Cath a saját szerencséjének kovácsa akar lenni, és a saját feltételei alapján akar szerelembe esni. Ám a sorsnak más tervei vannak e varázslatos, őrült és szörnyetegekkel teli vidéken…

Eredeti megjelenés éve: 2016

Kiadói ajánlás: 14 éves kortól · Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
558 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634572527 · Fordította: Szabó Krisztina

Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Jest · Kalapos · Cheshire Cat · Catherine Pinkerton · Holló · Vigyori · Április Bolondja · Idonia Pinkerton · Jumbo · Lord Varacskos · Margaret Mearle · Mary Ann · Szív Király · Whealagig T. Pinkerton

Helyszínek népszerűség szerint

Szív Királyság


Kedvencelte 61

Most olvassa 23

Várólistára tette 243

Kívánságlistára tette 226

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

>!
Vivienna P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Marissa Meyer munkásságával 2013-ban ismerkedtem meg a Cinder című regénye által. Emlékszem akkoriban teljesen lenyűgözött, ahogy alapul vette a mindenki által ismert Hamupipőke történetet, majd ezt áthelyezte a sci-fi világába robotokkal, kiborgokkal, holdlakókkal, s ezekből Meyer-nek sikerült egy olyan fantasztikus történetet alkotnia, ami képes teljesen magával ragadni és beszippantani az olvasókat ebbe a világba. Velem legalábbis biztosan ez történt, sikerült belopnia magát a szívembe ezzel a történettel, emiatt pedig mindenképpen olvasni szerettem volna a Heartless című könyvét is.

Nagyon érdekes olyan karakterekről olvasni, akik már ismerősek lehetnek számunkra, ott van például Vigyori, a Fehér Nyúl, Kalapos vagy Hernyó úr. Ennek a történetnek köszönhetően sok új dolgot tudhattunk meg, mindemellett nagyon jó magyarázatot is kapunk néhány karakterhez, hogy hogyan és miért is lett olyan, amilyen.

Mindent összevetve nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet, bámulatos volt ez a világ, a szereplők, a történet, de ami a legtöbbet hozzáadott a könyvhöz, az maga Meyer stílusa. Azért maradt pár megválaszolatlan kérdés bennem a történettel kapcsolatban, de úgy érzem Marissa Meyer elérte, hogy mostantól a neve garancia legyen egy jó könyvhöz számomra.

Bővebben a blogomon:
https://konyveskuckom.blog.hu/2019/09/18/marissa_meyer_…

>!
vikcs P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Annyira, de annyira különleges ez a könyv. A kis világ, amelyben mi magunk is elveszünk, a mesebeli lények, a beszélő állatok, a mágia, mind hozzátesz az élményhez. Egy bolondokkal, őrültekkel teli hely, ahol egy picit mi is bolondak lehetünk, és leszünk is. A remény, amely végigvezet minket a lapokon, újabb és újabb lángocskával táplálja lelkünk égő tüzét, hogy a legutolsó szóig reménykedjünk. Az én szívem is teljesen összetört. Apró cafatokban hever valahol.

Cath az egyik legkedvesebb karakter lett számomra, hamar a szívembe zártam, teljesen átéltem mindent, amit ő érzett. Meg akart felelni a szüleinek, élni szerette volna az életét, meg akarta valósítani az álmát és őszintén akart szeretni, egy igaz társat találni. Nehéz helyzetben volt, mégis a legkedvesebb és legszebb teremtés volt a vidéken. Végig azon kattogtam, hogy hogyan lehetne megoldani a dolgot, hogy hogyan mászhatna ki ebből a körforgásból, de sajnos nem találtam semmi jót.

Jest. A szerelmem lettél. Teljesen beléd zúgtam. Beléd estem, mint vakló a gödörbe. Elvarázsoltál. Megfogtál. Rabul ejtettél. Tökéletes vagy, kedves, szeretnivaló. Édes, mint egy krémes sütemény. Amit legszívesebben felfalnék. Imádtam a karizmád, imádtam a kisfiús bájad, imádtam minden mozzanatod. A lovagiasságod, a védelmezésed, a mosolyodat, a haragodat, a bánatodat. Mindenki egy ilyen férfit érdemelne. Hol voltál eddig? Miért nem jöttél hamarabb? Hol vagy most?

Messze még az év vége, de én már most kijelentem, hogy nekem ez az ÉV KÖNYVE lett. Ennyi. Nem tudok mást mondani. Olvasni kell. Szeretni kell. Be kell engedned a szívedbe. Elvarázsolt, beleszerettem, bele őrültem. Ez az az érzés, amiért olvasok. Az ilyen könyvekért, élményekért és érzelmekért. Egyszerre vagyok teljes és apró darabokban. Hogy ezek után teljes leszek-e? Kétlem..

Teljes értékelés a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.com/2018/08/marissa-meye…

>!
Levandra
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Ó, azok a gödröcskés arcú fiúk! Tényleg nem lehet YA regény nélkülük? Vagy ez már direkt arra megy, hogyan tegyük unszimpatikussá a karaktereket? Akkor bejött. Holló kivételével egyetlen szereplőnek sem sikerült elérnie, hogy érdemes legyen szót pocsékolnom rá. Holló pedig betalált, de egy mellékszereplő nem elég ahhoz, hogy a karakterformálásról pozitívan vélekedjek. Sose gondoltam volna, hogy azt mondom, a Holdbéli krónikák ezerszer jobb volt az írónőtől. Ám, legyen. Jobb volt.

A világ egészen ügyesen lett hozva, amivel viszont az a bajom, hogy nem saját anyag, de ez az összes pozitívum, amit elmondhatok. A sztori eléggé sekélyes, nem volt nagy meglepetés, az úgynevezett csavar kitalálható volt, a szereplők idegesítőek.

A témaválasztás miatt olvastam és sajnálom, mert jó is lehetett volna.

5 hozzászólás
>!
Gothic01
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Lenyűgöző kreativitás és képzelőerő rabul ejtően nonszensz szüleménye ez a történet, legszívesebben ki is kérném a nevében a Szívtelen címet, ha nem lenne olyan kitűnő választás, aminél „ráönteni” se tudtak volna jobbat; ennek a könyvnek nemcsak, hogy szíve, de lelke van, összehasonlíthatatlan hangulata, olyan mesebeli lüktetése, amely kiröppent a megszokott komfortzónádból, a valóság szürkeségéből fenntartások nélkül elhiteti, a lehetetlen lehetséges. Vagyis, hogy minden sejtedben megrengető, állandó mosolygásra késztető szerelembe lehet esni egy könyvbe. Az én szívemet elrabolta a Szívtelen, és azóta is letargikus üresség lüktet a helyen, ahonnan kitépte az utolsó betűkkel, nem hagyva mást csak az elkeserítő, őrületbe kergető tudatot; vége van. ♡
Bár máskor oly’ nagy örömmel és lelkesedéssel felvértezve vetem bele magam az értékelésírásba, most még a gondolatára is kivert a víz és makacsul elutasítottam a feladatot. Nem akartam egyetlen karaktert sem leütni, mivel biztosra vettem, ha ítéletnapig klimpírozok a billentyűzeten, és felhasználom a magyar nyelv összes dicsérő jelzőjét, a felsőfok jelével megtoldva, akkor sem tudnám megfelelően kifejezni micsoda elsöprő hatással volt rám ez a regény. Mégis itt vagyok… megállíthatatlan rajongói fokozatra csavarva, olyan elvarázsolt, szórakozott aurával körüllengve és idióta, bágyadt vigyorral a képemen, hogy a Szívtelennel nem kontaktusba került verzióm biztos térdre rogyna a megrökönyödéstől, hogy mégis mi az ördög lelt engem. Nincs értelme tartást színlelnem, ez a könyv egyszerűen… elcsavarta a fejemet. Már a cselekmény első szakaszában szinte oldalanként felbukkant legalább egy olyan momentum, ami mosolygásra vagy nevetésre késztetett, és ez a köszönetnyilvánítás elé beékelt szerzői jegyzetig ki is tartott. Ámuldozva figyeltem, milyen precizitással emelte rá Marissa a világfelépítést Lewis Carroll műveire, milyen élénken kapaszkodott bele a kötete legapróbb eleme is az Alice Csodaországban és Alice Tükörországban során bemutatottakba, valódi, tiszteletbeli előzménykötetté változtatva a Szívtelent, amiben legnagyobb örömömre helyet kapott az alapot nyújtó, eredeti kötetek sajátos, fanyar humora is, ami rendkívül szórakoztatóan, szimbolikusan, mégis kegyetlenül merészen kritizálta a viktoriánus kor társadalmát. Az átdolgozások valamennyi létező követelményében kifogástalan, de hiba lenne azzal vádolni, hogy nem több ennél, hogy Marissa nem dolgozott bőven saját kútfőből is. Megalkotott egy izgalmakkal, tragédiákkal, szerelemmel, humorral és gótikus rémtörténetekbe illő sötétséggel teli, szédületes fantasy-t, amely rejtélyes kiszámíthatatlanságából fakadóan még úgy is állandóan meg tudott döbbenteni, miközben a szálak az eggyé fonódás felé igyekeztek, hogy az Alice Csodaországban ismeretében nem volt előttem ismeretlen, mi lesz Catherine jövője. Képtelen voltam kiszakadni a bűvköréből, némi realitással élve az lenne a helyes megfogalmazás, hogy az eltávolodás az eseményektől, a Szív Királyságtól és a szereplőktől mostanra se sikeredett, ugyanis egy napig se bírva a befejezése után uralkodni magamon, máris újból lekaptam a polcomról, hogy újraolvassam, és pár napja ennek az újraolvasásnak a végére érve újfent repetázni akarok. Ehhez hasonló lépés meg eddig példátlan volt a részemről. Azonban ez a történet mindenkit egy kicsit bolonddá tesz… akiben megvan az a rejtett kapcsoló, ami lehetővé teszi, hogy megfelelően átszellemüljön, hagyja előtörni a benne lakozó őrültséget. Néhol kicsit fura, néhol a fantasy vonal a klasszikus, földhöz ragadtan logikus megközelítés alapján lehetetlenül ésszerűségellenesnek tűnhet, de a fura még sosem foglalt magába egy ennyire csodálatos kalandot, egy ilyen elképesztő, legendás életutat, így a fura innentől kezdve csakis egy nem megfelelően megválasztott szinonima lehet a szokatlanra, különlegesre, a páratlanra. Nekem ez egy páratlan élmény volt, amit nehéz lesz túlszárnyalni az év hátralévő részében – már, ha nem lesz az a vége, hogy pár óra múlva ismét elcsábulok, hogy aztán megint, megint és megint belekezdek, szilveszter éjfélig járva ezt a táncot… diktatórikusan megtagadva más kötetektől esélyt a labdába rúgásra.
Teljes értékelés a blogomon:
https://goodbye-agony.blogspot.com/2018/07/marissa-meye…

4 hozzászólás
>!
GytAnett P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Már a megjelenése előtt nagyon érdekelt ez a könyv, főként azért, mert a legtöbb figyeltem nagyon várta, olyanok, akiknek adok a véleményére. Ráadásul később több értékelésben olvastam, hogy az olvasó amúgy nem kedveli az Alice Csodaországban világát, de ebben a feldolgozásban tetszett nekik. Mert hogy ez a Csodaország dolog nagyon nem nekem van kitalálva, emiatt tologattam. Sajnos végül nem is tetszett. Nagyjából az századik oldalig még tetszett is, kellően felkeltette az érdeklődésem, aztán valahogy elfogyott a lelkesedésem. Nem tudom, hogy a végére értem-e volna, ha nem egy csoportos kihívás közös könyve lett volna. Egészen megkönnyebbülve csuktam be az utolsó oldal. :)
Nem tudom pontosan megmondani, hogy mi is volt vele a gondom, mert úgy gondolom, az írónő jól ír, azzal nem volt gondom, egészen egyszerűen a világszerkezetet nem kedveltem, meg hát a szereplők sem lettek éppen a szívem csücskei.
Cath néhány gondolatát, érzését meg tudtam érteni spoiler, de mindenki tudta jól, hogy hiú ábrándokat kerget, amiben Jest csak segített neki. Azt pedig nem igazán bírtam eldönteni, hogy Jestet kedvelem-e, de azért a végével nagyon nem szimpatizáltam.
A szülőket, a királyt, kb. mindenkit egy kiskanál vízben meg tudtam volna fojtani. Idióták voltak egytől egyig. Főleg a király. Csak úgy guvadtak a szemeim, amikor a szerencsétlenkedéseiről volt szó.
Több mint egy hónapja értem a végére, de a fél könyv már ki is esett, nem mondhatni, hogy nagyon maradandó nyomot hagyott volna bennem. A lényeg, hogy megtanultam, hogy az Alice feldolgozásokat most már tényleg kerülnöm kell.

>!
schesztiஐ P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Az első perctől imádtam Cath-et. Az első perctől reméltem, hogy másképp alakul a sorsa.
Csodás átváltoztatása egy híres "gonosz"nak, egy mesebeli történet, ami feje tetejére állította az eddig ismert világot.

Szerettem volna a konyhában sütögetni a lánnyal, szerettem volna megkóstolni a süteményeit, bátorítani, mellé állni, vigyázni rá. Szerettem volna megvédeni.
Milyen hihetetlen, hogy egy jó könyv mennyire más megvilágításba tud helyezni egy karaktert, nem? :)
Bár ezt a módszert már megismertem a Gregory Maguire: A boszorkány c. könyvben :)

Nagyon könnyen tudtam azonosulni vele, megértettem a gyötrődését, a félelmeit, és annyira, de annyira sajnáltam őt! :((( Mindvégig azon drukkoltam, hogy máshogy legyen a vége – mint amikor hiába tudom, hogy egy film szomorú véget ér, mégis valahányszor megnézem, összeszorult szívvel drukkolok, hogy most az egyszer, kivételesen úgy végződjön, ahogy én szeretném.

És tulajdonképp szerettem a többi szereplőt is, Jestet, Hollót, Kacort, talán a Kalapost is, bár azért ő nem volt egy Johnny Depp a könyvben! :))
Csak a Királyt nem tudtam szeretni, hiába volt kedves, esetlen, jószívű, és a szülőket – de legfőképp Cath apját, akitől úgy vártam, hogy meg fogja érteni a lányát. :( Neki igenis kötelessége lett volna! :(

Marissa Meyer teljesen elvarázsolt öt (már 5!!!!) évvel ezelőtt a Cinderrel és most újra sikerült neki. Köszönöm! ♥

>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Hatalmas csalódás volt ez a könyv nekem, az író Holdbéli krónikák sorozata után teljesen mást vártam. Nem is értettem a sok pozitív értékelést, nálam nem ért ez többet 2 *-nál. Kár volt éjszaka fennmaradni érte. Annyira felbosszantott, hogy rögtön kellett egy másik könyvet olvasnom vigasztalásul.
Elég jól indult, tetszett a világ, amit megformált, eredeti volt, francia kártya és sakk figurák voltak az emberek, meg más mesevilági lények is benépesítették.
Kár hogy a harmadik harmadában számomra agyon lett csapva az egész történet.
Nem, nem, nem tetszett.
A főhősnő az agyamra ment, soha nem tudta mit akar, ügyetlenül fogott neki a cukrász álmai megvalósításához, nem is ért el semmit ezen a fronton.

12 hozzászólás
>!
Snow_White P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

„-Egykor magányos Bástya voltam egy távoli vidéken, győzelemért öldököltem a királynőm nevében. Most itt van a szív, melyet keresett e madár, ám félek, ép nem lesz többé, soha már.”

Nem nagyon tudok most még értelmes értékelést írni, de annyi biztos, hogy imádtam ezt a könyvet az első szótól az utolsó betűig. Magával ragadó hangulata volt még annak ellenére is, hogy én sosem voltam kifejezetten oda az eredeti történetért. Az eleje egy kicsit lassan indult, de aztán szerencsére teljesen beszippantott. Nagyon tetszik az egész könyv alapötlete, ahogy fény derül rá, hogy a Szív Királynő hogyan is vált azzá, aki végül lett belőle. Bár sajnos tény, hogy az egészet csakis magának köszönhette. Annak, hogy csupa rossz döntést hozott. A végén pedig kicsit az én szívem is összetört. spoiler.

>!
Katara_Phoenix P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Főleg azért vettem meg a könyvet, mert az írónő másik sorozatát nagyon szerettem. Amennyire szerettem a Cindert, legalább annyira untam a Szívtelent.
Cath-et az első pillanattól kezdve,a végéig hihetetlenül utáltam. Van ám egy varázsszó, kedves, mégpedig a „Nem!”. Ha nem akarja azt a nyamvadt vörös báli ruhát, mi lenne, ha kinyitná a hisztizőjét?! Jobban hisztizett, mint más olvasmányaimban egy öt éves kislány. ._."
Emellett természetesen hiába sipákolt folyton, semmit nem tett azért, hogy jobb legyen Neki.
A másik halálom az instant szerelem, amit természetesen itt is bekövetkezett.
Valamint egy elcsépelt szerelmi háromszög, ami nélkül már lassan képtelenek könyvet írni. -.-" spoiler

De,hogy jót is írjak: A macskát szerettem.

9 hozzászólás
>!
Dawnofmyth P
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen

Nem igazán fogott meg, a Cinder jobban tetszett, azt élveztem olvasni. Nem sokkal előtte olvastam az Alice csodaországban-t, ami bevallom nem a kedvencem. Lehet emiatt nem tudtam kellően élvezni a történetet. Bár mondjuk a karakterek sem jöttek be. Lassan indul, de határozottan összeszedettebb az eredeti műhöz képest.


Népszerű idézetek

>!
hkriszti83

Minden nem lehet rendben soha, ha nagyjából rendben vagyunk, az is maga a csoda.

70. oldal

4 hozzászólás
>!
Gothic01

– Veszélyes dolog nem hinni valamiben csak azért, mert rémisztő.

118. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cheshire Cat
7 hozzászólás
>!
Roxan

– De a remény az – folytatta a macska –, amitől a lehetetlen lehetségessé válik.

527. oldal

>!
Gothic01

– Csak nem orvoshoz van szerencsém? – érdeklődött.
A fiú felnézett rá, és ismét megajándékozta azzal a megnyerő mosollyal.
– Udvari bolond vagyok, kisasszony, az még az orvosnál is jobb.
– Hogy lehet az jobb, mint egy orvos?
– Nem hallotta még, hogy a nevetés a legjobb orvosság?

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Catherine Pinkerton · Jest
>!
csfannie P

– Szeretnél valamit, Vigyori?
– Ha már így kérdezed, igen, örömmel elfogadnék egy csésze teát. Sok-sok tejszínnel, tea nélkül. Köszönöm.

2 hozzászólás
>!
Gothic01

– Boldogságomban hangosan dobolok. Bánatomban üvegként török. Ha egyszer ellopnak, többé vissza nem kerülök. Mi vagyok?
Cath hosszasan gondolkodott, mielőtt megkockáztatta a választ.
– A szív?
Cilidrián tekintete felcsillant.
– Milyen élesen vág az esze, Pinkerton kisasszony!
– Nagyon jó találós kérdés – felelte Cath – , de nem lenne pontosabb azt mondani, hogy „ha egyszer odaadnak, többé vissza nem kerülök” ?
– Ezzel azt sugallnánk, hogy szántszándékkal ajándékozzuk a szívünket valaki másnak, de nem vagyok benne biztos, hogy ez így van.

202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Catherine Pinkerton · Kalapos · szerelem · szív
>!
Szelén P

Három ínycsiklandozó citromos pite csillogott Catherine előtt.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Catherine Pinkerton
>!
Gothic01

– Minden rendben?
– Soha már – károgta a fémvödör szélén ücsörgő Holló.
A bolond figyelmeztető pillantást vetett rá.
– Ne legyél már ilyen udvariatlan!
– Ismerkedéskor igencsak önkényes eme üdvözlet, bármely épelméjű rajta könnyedén megütközhet. Minden nem lehet rendben soha, ha nagyjából rendben vagyunk, az is maga a csoda.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edgar Allan Poe: A holló · Holló · Jest
>!
Gothic01

– Lenyűgöző, nem igaz, hogy a hősies és az ostoba néha egy és ugyanaz?

120. oldal

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · Cheshire Cat · hősiesség
>!
ViRead

– El sem tudom mondani, mennyire várom, hogy melletted tölthessem az életemet, és hogy számtalan lehetetlen dolgot hitessek el veled!

472. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Anna Banks: Poszeidón
Sara Raasch: Hó mint hamu
Joss Stirling: Summer
Ilona Andrews: Áradó hold
Holly Black: The Wicked King – A gonosz király
Mary E. Pearson: Az árulás csókja
Leigh Bardugo: Ruin and Rising – Pusztulás és felemelkedés
Lauren Oliver: Delírium
Kiera Cass: A szirén
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 10. – Mindörökké hercegnő