Avalon ​ködbe vész 40 csillagozás

Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

Nem ​könnyű feladat méltó módon bemutatni ezt a nemzetközi bestsellert, amely több évtizede áll a könyves sikerlisták előkelő helyein. A kötet rendkívül szokatlan, meghökkentő és magával ragadó módon értelmezi az Arthur-mondakört, amely számtalan feldolgozásban látott már napvilágot, azonban Bradley könyvét minden eddigitől megkülönbözteti és a világon páratlan sikerré avatta, hogy a nők szemszögéből meséli el a történetet.

Főszereplői az ősi, druida természetvallás „felvilágosult” gondolkodású papnői és Arthur félénk, korlátolt felesége, aki a katolicizmus fogságában vergődik. A sodró lendületű, sok szálból szőtt mese kibontakozása közben tanúi lehetünk, amint a pogány természetistennő kultusza átadja helyét a keresztény szertartásoknak. Bradley történetében ennek a folyamatnak a jelképe Avalon, a druida papnők szent szigete, ahol a múlt, a jelen és a jövő egyszerre létezik, szinte egymásba olvad.

Marion Zimmer Bradley a fantasy irodalom meghatározó alakja.… (tovább)

Eredeti mű: Marion Zimmer Bradley: The Mists of Avalon

Eredeti megjelenés éve: 1983

>!
Édesvíz, Budapest, 2007
1076 oldal · ISBN: 9789635285969 · Fordította: Gálvölgyi Judit

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Lancelot · Nimue · Sir Gawain

Helyszínek népszerűség szerint

Avalon


Kedvencelte 19

Most olvassa 7

Várólistára tette 72

Kívánságlistára tette 32


Kiemelt értékelések

>!
Sagitta
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

Monumentális mű; életek, érzelmek, sorsok leírása mesteri módon, az Arthur-mondakör bűvös világába ágyazva.
Annak ellenére, hogy több, mint 1000 oldal, minden évben kiolvasom egyszer azóta, hogy először a kezembe akadt, és minden áldott évben felfedezek benne valami olyat, ami eddig nem tűnt föl, vagy amit eddig másképp éltem meg.
Különlegessége a könyvnek, hogy több részből áll, és a részek különböző, egymással sokszor ellentétes személyiségű nők szemszögéből íródtak: az igaz szerelméért küzdő Igraine; a katolicizmusba begyöpösödött, törékeny Gwenhwyfar; s főképp az Arthur-mondakör főgonoszának tartott Morgaine – elsősorban az ő életét, sorsát követhetjük és tanúi lehetünk, ahogy az események és az érzelmek nyomán kialakul a személyisége.
Azt meg kell hagyni, hogy nem egy könnyű könyv, úgyhogy akkor vágj bele, ha van kitartásod – jutalmad egy elképesztő olvasmányélmény lesz :)

>!
Lancaster
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

És most, amidőn a világ megváltozott, s Arthur – az én öcsém, az én kedvesem, a volt és eljövendő király – holtan (az egyszerű népek szerint álomban) fekszik Avalon szent szigetén, úgy kell elmondani ezt a történetet, ahogy valóban megesett, mielőtt a Fehér Krisztus papjai eljöttek, hogy ködbe borítsák szentjeikkel és legendáikkal.

Az Arthur-mondakör a nők szemszögéből. Nem ezt vártam. Ennél sokkal kevesebbet. Mert ki gondolta volna, hogy a merlin csupán alárendeltje volt a Tó Asszonyának, hogy Lancelot valójában a királyné játékszerévé vált, vagy hogy Morgan le Fay volt Britannia igazi uralkodója?
Lassú történet, de persze hogyan is lehetne elnagyolva elmesélni ezt a kiterjedt mondakört úgy, hogy valóban minden szempont érvényre jusson, és a végén semmi más ne maradjon árnyékban, csak maga Avalon, amely szimbolikus origóját adja ennek a történetnek, elvonva az olvasót a Kerekasztal központiságának mítoszától, hogy belássuk, az ősi britek sorsa nem a király udvarában, a lovagok szavára dőlt el, hanem a szent szigeten, amely végül elveszett a ködben.
Bradley egész más megvilágításba helyezi Arthurt és Morgaine-t, mint a korábbi írók közül bárki, rávilágítva kapcsolatuk rémisztő sokszínűségére és ellentmondásosságára, amelyet csak félig köszönhetnek saját maguknak. Árulásuk és gyengeségük végső soron civilizációjuk bukását eredményezte, keresztény és szász államot állítva az ősi kelták és a britek helyére, míg ők ketten elhajóztak a tündérbárkán Avalonba, és belevesztek a legendákba. Szomorú sors két vezetésre született gyermek számára, de persze legvégül ez sem céltalan és hiábavaló.

>!
KatieV
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

Nem igazán tudom, mit gondoljak erről a könyvről.
Annyiból érdekes volt, hogy először olvastam olyan könyvet, ami kifejezetten a női karakterek szemszögéből mutatja be ezt a mondakört. Még magában a történetben is voltak egészen szép részek.
Viszont a cselekmény nagy részét valami elképesztően pocsék módon tálalta az író. Rengeteg fölösleges kitérőt tett bele, amik ráadásul még csak érdekesek se voltak. A szereplők minden egyes esemény után oldalakon, sőt néha fejezeteken át nyavalyognak idegesítő, szájbarágós stílusban, mintha az író azt hinné, hogy az olvasók elsőre nem képesek felfogni, milyen rossz most épp XY-nak.
A sok pornójelenet alapból nem zavart volna, de egy idő után már kiszámíthatóvá és unalmassá vált az egész, mindig előre lehetett tudni, hogy na, a következő oldalon már megint szex lesz.
A magyar fordítást meg valaki igazán átnézhette volna, mielőtt nyomdába küldik. Ennyi hibás és magyartalan mondatot még egyetlen könyvben nem láttam.

>!
Aeryn
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

Nagyon jó, részletesen megírt, szerelemmel és mágiával átitatott történet. Imádom ezt a korszakot, a könyvből készült film is tetszett. Bár számomra Gwenhwyfar karaktere elég idegesítő volt. A többieket viszont szerettem.

>!
Lewlynn
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

A filmet láttam először, aztán olvastam a könyvet. Eleinte bezavart, mert a film alapján akartam követni a könyvet is, de rá kellett jönnöm, hogy olyan volt, mintha nem is ugyanarról a műről és feldolgozásáról lenne szó. Aztán elolvastam még egyszer. És imádom. Részletes, mindenre kiterjedő, remek ábrázolással. Csak ajánlani tudom. :)

>!
Pennmenelien P
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

Pár éve láttam az Arthur és a nők című filmet, érdekesnek találtam annyira, hogy elolvassam az adaptáció alapjául szolgáló regényt, és nálam ismét a könyv a nyerő a mozgóképpel szemben. Imádom a részletességét, bár a fordítás néhány helyen furának tűnik. Összességében nagyon jó és érdekes könyv. Számomra érdekes volt olvasni egy újabb Arthur mondakör értelmezést / kitalációt, ki minek gondolja, hiszi.

>!
Bur3sz
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

Hmm…. Már olvastm Artúr mondakörből könyveket, de ennek a megközelítése igen fúrcsa. A matriarchális megközelítés nem rossz elgondolás. A kivitelezés hagy maga után némi kívánni valót. Nagyon nehezen indul a történet. Még 50 oldal után sem lehet igazán kibogozni a szálakat. Később, mikor beindul a mese szövése, sem mindig követhető. (vagy csak én vok nagyon nehéz fejű…?) Lényeg, hogy érdekes. Türelem kell hozzá, mert nagyon vaskos.

>!
bbedyy
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

A fülszöveg olvasásakor az első mi megfogott az az volt, hogy az nők főszereplésével mutatják be az Arthur--mondakört, hiszen a kereszténység elterjedése előtt sokkal nagyobb volt a nők szerepe.
Szerencsére nem csalódtam nagyon jól megírt könyv, fordulatos, misztériummal fűszerezett, a szerelmi szállak mind a jó mind a sötét részről jól megírtak.
Negatívumként talán csak azt tudnám felhozni, hogy már nagyon fájt a kezem a könyv súlyától. :)

>!
angelmanna P
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

A fülszövegben leírtak igaznak bizonyultak. Meghökkentő, és szokatlan megközelítése az Arthur mondakörnek. Nem könnyű olvasmány. Sok szálon fut a történet, és bevallom nekem néha követhetetlen volt egyes részeknél, úgyhogy vissza-vissza olvastam. A több mint ezer oldal sem könnyíti meg a dolgunkat, előfordult hogy egészen elzsibbadt a kezem olvasás közben, de csak ajánlani tudom. Egy olvasást minden képpen megér.

>!
CordellTristan
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész

Vallás, mágia, kultúra és hatalom valamikor a Sötét Középkorban…..nagyon jó.letehetetlen.


Népszerű idézetek

>!
monica

Óvatosan könyörögj, mert esetleg megadatik, amiért könyörögtél.

640. oldal

>!
Lancaster

Mert, ahogyan mondottam, maga a világ is megváltozott. Volt oly idő, amidőn az utazó – ha akarta, s ha csupán néhány titkot ismert – szélbe fordíthatta a bárkáját a Nyári-tengeren, s nem a barátok Glastonburyjébe érkezett, hanem Avalon szent szigetére, merthogy a világok közötti kapuk akkoriban még ott lebegtek a ködben, és úgy nyíltak-zárultak, ahogyan az utazó gondolta, s parancsolta. Ez pedig egy igen nagy titok, amelyet a mi időnkben tudott volt minden tanult ember: amit az ember gondol, azzal teremti a világát maga körül, méghozzá naponta újra meg újra.

5. oldal

>!
monica

Az embernek hatalmában áll felismerni a jót, választani jó és rossz között, és tudni, hogy a választása igenis számít…

995. oldal

>!
monica

… a mindenséget teremtő, hatalmas erőket nem szabad emberkéz által emelt épületben imádni, s a végtelent ember alkotta tárgy nem zárhatja magába.

143. oldal

>!
monica

Nem hiszem, hogy a papoktól, az Isten haragjától vagy bármi mástól való félelem valaha is visszatartaná az emberiséget a bűntől – mondta Nimue –, csak az, ha az összes életeik során elegendő bölcsességre tesznek szert ahhoz, hogy tudják: hibázni hasztalan, és a rossz nem kifizetődő.

960. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nimue
3 hozzászólás
>!
monica

Istennek számtalan neve van, de azért Isten mindenütt egy.

168. oldal

>!
sirc

A virág, de még a gyümölcs is csak a kezdet. A magban rejlik az élet és a jövő.

>!
monica

Amit az ember gondol, azzal teremti a világát maga körül, méghozzá naponta újra meg újra.

5. oldal

>!
Elefáni

Elbeszélem hát ezt a történetet. Mert egy napon elmondják majd a papok is, ahogyan ők tudják. S a kettő közt félúton tán megcsillan az igazság szikrája.
Mert van, amit a papok nem tudnak az Egy Istenükkel és Egy Igazságukkal: hogy igaz történet nem létezik. Az igazságnak sok arca van, s az igazság olyan, mint az Avalonba vezető ősi út: a magad akaratától, tennen gondolataidtól függ, hogy az út vezetni kezd-e, s hogy végül az Örökkévalóság szent szigetére visz-e, vagy a papok közé, ahol szól a harang, úr a halál, és sátán van, pokol és kárhozat…

7. oldal, Előbeszéd

Kapcsolódó szócikkek: Avalon

Hasonló könyvek címkék alapján

T. H. White: Merlin könyve
George R. R. Martin: Kardok vihara
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Neil Gaiman: Óceán az út végén
Orson Scott Card: A hetedik fiú
Naomi Novik: Őfelsége sárkánya
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Neil Gaiman: A temető könyve
J. R. R. Tolkien: A szilmarilok
China Miéville: Armada I-II.