Adjátok ​vissza az életemet! 27 csillagozás

Marina Nemat: Adjátok vissza az életemet!

Mindez nem kitalált regény, hanem drámai érzékkel megírt szívszorongató valóság. A hamarosan filmen is látható regény hitről, szerelemről, de mindenek előtt a túlélésbe vetett örök reményről szól. Huszegynéhány év távlatából az iráni forradalom a politikai hatalmi játszmák témakörébe tartozik. Ám az irániak számára, akik akkor éltek és szerettek, olyan volt, mintha megőrült volna a világ. Könyveket tiltottak be, a nyilvános
érzelemnyílvánítás bűnténynek számított, felnőtteket és fiatalokat egyaránt letartóztattak és börtönbe vetettek.

>!
Trivium, Budapest, 2007
306 oldal · ISBN: 9789639711204 · Fordította: Loósz Vera

Enciklopédia 4


Kedvencelte 5

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Zanit>!
Marina Nemat: Adjátok vissza az életemet!

Ez nálam most telitalálat volt! Egyszerűen nem tudtam éjjel letenni.
Marina (és a többiek) rettenetes dolgokon mentek keresztül. Csoda, hogy ép ésszel megúszta. Lehet, hogy fura, de spoiler
Több könyvet is olvastam az akkori iráni eseményekről, de ez fogott meg legjobban.
Csodálkozom, hogy csak 37 moly olvasta és 17 csillagozta, jóval nagyobb népszerűséget érdemel ez a könyv. Ajánlom!

1 hozzászólás
katka99>!
Marina Nemat: Adjátok vissza az életemet!

Egyik legmegdöbbentőbb történet, amit olvastam. Az a legszomorúbb benne, hogy mindez igaz, és alig pár évtizede történt. Nagyon hű képet fest az iráni politikai helyzetről, Marina életéről és túléléséről az Evinben, Irán egyik leghirhedtebb börtönében, ahol politikai fogolyként két évet töltött.
A regény a hitről és a reményről is szól. Nekem tetszett, nem tudtam letenni.

nkati82>!
Marina Nemat: Adjátok vissza az életemet!

A legmegrázóbb történet, amit valaha olvastam. Hihetetlen hogy mennyi szörnyűséget kellet átélnie a szerzőnőnek, nem is értem, lelkileg hogy maradhatott ezek után egészséges ember. Tíz élet is kevés lenne ennyi rosszat elfelejteni. Ha valakinek a mindennapokban mindenféle pitiáner semmiség bosszúságot okoz – hangos a szomszéd mosógépe, lassan halad az előttünk lévő autó, hosszú a sor a kasszánál – akkor olvassa el ezt a könyvet, és át fogja értékelni az életét. Ugyan előre tudjuk a történet végét, hiszen azzal indul a könyv, én végig izgultam Marináért. Nem tudtam letenni, nem volt benne unalmas rész. De ezután fel kell valami pozitívval töltődni.

JerseyGirl>!
Marina Nemat: Adjátok vissza az életemet!

Alig bírtam letenni. Teljesen magával ragadott, és közben egyfolytában hüledeztem, hogy mindez nem egy fantázadús elme szüleménye, hanem sajnos megtörtént. De jó volt kicsit belelátni a forradalom előtti Iránba. Elképedve olvastam, hogy Komeini előtt még akár szűk mini szoknyában és feszes pólóban is járhattak a lányok az utcán, de miután ő hatalomra került még a zene és a tánc is tiltott, sátáni lett. Nem beszélve a nyugati irodalomról. Minden mocskos volt és utálni való, ami a nyugatról származott, de voltak annyira képmutatóak, hogy a szintén onnan vásárolt Mercedesek, stb., amiken furikáztak csak szimplán a tehetősséget szimbolizálták és semmi sátánit nem találtak benne. Úgy forgatták kényük-kedvük szerint a vallást és követtek el borzalmakat Isten nevében, hogy az ember gyomra forgott tőle.
Meglepett és tetszett, hogy még magyar vonatkozása is van a történetnek. Marina egy fantasztikusan erős és bátor nő, és mindezek mellett tehetséges író. Szívesen olvasnék tőle mást is. Kicsit azonban belerondított a könyvbe, hogy a vége felé már nem igazán figyeltek oda a nyomdai hibákra, ugyanis az utolsó harmada tele volt vele, és ez nem kicsit volt zavaró.

ditke3>!
Marina Nemat: Adjátok vissza az életemet!

Ismét egy iráni történet, mely nagyon valós, érdekes.

eeszter P>!
Marina Nemat: Adjátok vissza az életemet!

Nem ez az első könyv, amit Iránról olvastam, és tervben is van még néhány. Megdöbbentő emlékirat.


Népszerű idézetek

eeszter P>!

– […] nekünk meg kell védenünk az iszlámot, Isten törvényét és Isten embereit a gonosz erőktől, amelyek ellenük dolgoznak.
– Istennek nincs szüksége védelemre. […]

215. oldal

eeszter P>!

Ha nem volt körülöttem semmi jó, talán nekem kellett valami jót cselekednem.

216. oldal

eeszter P>!

A tea meleg volt, de furcsa szagú, és Sarah elmagyarázta, hogy az őrök kámfort tesznek bele. Hallotta, hogy a kámfor leállítja a menstruációt; a legtöbb lánynak egyáltalán nem jött meg. A kámfornak azonban mellékhatásai voltak, többek közt püffedést és depressziót okozott. Megkérdeztem, miért akarják a gárdisták, hogy ne menstruáljunk, mire azt felelte, hogy nagyon drága az egészségügyi betét.

100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: depresszió · kámfor · tea
nkati82>!

Sisi, Zenia három macskája közül az egyik a lábamhoz dörgölőzött az asztal alatt. Lehajoltam, megvakartam a fejét és ő dorombolt.

272. oldal

Kapcsolódó szócikkek: macska
nkati82>!

És a megbocsátásom nem fogja eltörölni a fájdalmat, amelyet okozott nekem; ez a fájdalom életem végéig velem marad. A megbocsátás azonban segít majd a múltam fölé emelkedni és szembenézni a történtekkel. El kellett engednem őt, hogy felszabadíthassam önmagamat.

Everrie>!

Nagyon jól tudtam, mi történt a Szovjetunióban és a többi kommunista országban. A kommunizmus nem működött. Másrészt viszont most láthattam, milyen egy iszlám társadalom. Meggyőződésem volt, hogy a vallás és a politika elegye veszélyes. Úgy tartották, hogy aki az iszlám kormányt bírálja, az az iszlámot kritizálja, következésképp szembehelyezkedik Istennel.

113. oldal, 9. fejezet (Trivium, 2007)

Everrie>!

Nos, az én helyzetem sokkal rosszabb volt az övéknél. Ők amerikai állampolgárok voltak, ami azt jelenti, hogy voltak valakik. A kormányuk legalább meg akarta menteni őket, és a világ tudott arról a borzalomról, ami velük történt. Vajon mirólunk tud a világ? Bennünket próbál megmenteni valaki? Szívem mélyén tudtam, hogy mindkét kérdésre a válasz: nem.

131. oldal, 10. fejezet (Trivium, 2007)


Hasonló könyvek címkék alapján

Marjane Satrapi: Persepolis – A visszatérés
Sirin Ebadi – Azadeh Moaveni: Mrs. Irán
Ézsiás Erzsébet: A hit pajzsa
Alex Haley: Malcolm X önéletrajz
Amir Ahmed Nasszer: Én és az iszlám
Laura Hillenbrand: Rendíthetetlen
Derek Prince – Lydia Prince: Találkozó Jeruzsálemben
Karen Levine: Hana bőröndje
Hargittai István: Jeremiás nyomában
Nien Cheng: Élet és halál Sanghajban