A ​Mandulaliget Madonnája 62 csillagozás

Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

A Mandulaliget Madonnája felejthetetlen történet szerelemről és művészetről az itáliai háborúk színterében, A muránói üvegfúvó és A velencei szerződés írójától.

Bernardino Luinit, Leonardo da Vinci kedvenc tanítványát a lombárd hegyek közé rendelik vallási tárgyú freskók megfestésére. A szeme megakad a gyönyörű Simonetta di Saronnón, a fiatal nemesasszonyon, akinek a férje elesett a csatában.
Bernardinót annyira magával ragadja a szépséges és bánatos özvegy, hogy mindenképpen le akarja festeni, róla mintázza a Madonnát a saronnói templom csodálatos freskóihoz. A modell és a festő egymásba szeretnek, Simonetta pedig saját mesterművével viszonozza Luini zseniális alkotását: a mandulái felhasználásával elkészíti a szerelme számára a híres likőrt, az Amaretto di Saronnót.
Ki a titokzatos aranykezű zsidó? Milyen szerepet játszik a fiatal, néma katona Simonetta végzetében? Marina Fiorato zseniális regénye csodálatos kirándulásra visz minket meghökkentő végállomással.

Eredeti megjelenés éve: 2009

A következő kiadói sorozatban jelent meg: I.P.C. Mirror I.P.C.

>!
I.P.C., Budapest, 2013
390 oldal · ISBN: 9789636354503 · Fordította: Fügedi Timea

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

kuliga P>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

Mivel nem szoktam sem fülszöveget, sem értékeléseket olvasni, mielőtt könyveket választok, (nem szeretem, ha lelövik a poént, vagy csak egyszerűen befolyásolni akarják a véleményemet), így meggyőződésem volt, hogy ez a regény Lucrezia Borgia története lesz, a borító, a cím nekem ezt asszociálta. Aztán nagyot tévedtem, de nem éreztem csalódást.
Nem látom a valóság és a mese határait, hiszen a likőr és a festő is valóság, él egy legenda hogy valami ilyesmi történhetett. A regény pedig szépen fogyasztható és hihető mesével összemossa a határokat, és néha úgy gondolja az ember ennek így kellett történnie. Nagyon élvezhető, a csavarok izgalmassá teszik, a valóságos alap pedig érdekessé.

2 hozzászólás
Anó P>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

A 16. századba keveredtem, ahol egy fiatal nemesasszony, Simonetta a zord háborús időkben megözvegyül. Muszáj „felnőnie”, talpra állnia, különben minden vagyonát, csodaszép házát elveszíti. Ő pedig új barátokra lel és lassan öntudatra ébred. Fokozatosan újra élni kezd, a szerelem is újra rátalál, egy festőművész személyében. Persze intrika és problémák itt is akadnak…!
Közben egy fiatal lány és „nonnája” élete is megváltozik…szerettem Marina Fioratónak ezt a regényét is. Simonetta volt a kedvencem, de Amariat és Bernandinót is kedveltem.

Baba082>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

Gyönyörű szép mese felnőtteknek, sok sok valós elemmel vegyítve.
Szép lektűr a szentek halandóságáról, a szerelemről, kitartásról, barátságról, mandulalikőrről, és arról, amiért minden Fiorato kötetet imádok. Minden szobornak, épületnek, festménynek, tárgynak megvan a maga története, hiszen emberek alkotják ezeket, akik élnek, szeretnek, szenvednek ugyanúgy, ahogy mi magunk, csak épp a ruhájuk más …
Ha szeretném a likőröket, akkor legurítanék egy kupicával én is a Disaronnoból, ami ihlette a könyv megírását, de hát valahogy sose szerettem semmilyen likőrt, ellenben ahogy elnézem ez nem egy tejszínes, sűrű ital, így talán egyszer beleszaglászok mégis egy ilyen üvegbe. Az biztos, hogy a manduláról innentől kezdve mindig Fiorato fog eszembe jutni, ahogyan az is, hogy egyszer élőben is kell látnom Luini festményeit, mert így a netről nézegetve is csodaszépek.

KönyvMoly_1989>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

A Siena lánya után, ami nekem személy szerint nem tetszett, kész felüdülés volt. Nagyon tetszett a stílus, és a kor ábrázolása.
Lehet, hogy mégis olvasok még Fiorato-tól?

Trixi>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

A velencei szerződés kellemes meglepetés volt, nem hittem volna, hogy ennyire tetszeni fog. A mandulaliget Madonna-t olvasva is hasonlóan kellemes meglepetést vártam. Kellemes olvasmány, de nem meglepetés. Kicsit összecsapottnak, kidolgozatlannak éreztem (egy elkényeztetett úrilány egy éjszaka alatt megtanulja szét és összeszerelni az addig sosem látott lepárlót – ez kicsit fura, szerintem). Viszont olvasás közben megkívántam az amaretto-t :) Az biztos, hogy nem ez volt az utolsó Fiorato könyvem, esélyt adok a többinek is.

Dóri_Dóra>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

Kicsit nehezen indult be a könyv, de a végére, illetve a második felére már megtetszett. Kedves, szerethető történet – egyszerre édes és kicsit keserű, mint az a bizonyos mandulalikőr. :) Művészettörténész végzettséggel, valamint Itália, a reneszánsz és a művészet szerelmeseként imádok ilyen regényekben elmerülni. Nem ismertem a legendát, ami köré a cselekmény épült – nagyon érdekes volt olvasni róla. Tetszett, ahogyan a valóság keveredett a kitalációval.

(A fordulat számomra már az elején nyilvánvaló volt; nagyon korán megsejthető a csattanó.)

ribizlii>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

A fülszöveg alapján nagyobb szerepet gondoltam a mandula likőrnek. Ezzel szemben egy festő munkássága, nagyszerű festővé való válása bontakozott ki. Jobban lekötötte figyelmem Bernardo Luini sorsa, mint Simonettáé. Erőltetett ahogyan az első és utolsó fejezetet Lorenzo meséli. Még mindig a Boticelli titok a kedvencem az írónőtől.

Judy_>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

Picit más hangulatú, mint az írónőtől eddig olvasott könyvek, de nem volt rossz. Talán A muránói üvegfúvóhoz lehetne hasonlítani, ahhoz hasonlóan volt lassú a cselekmény. Nekem jobban tetszenek a pörgősebb, humorosabb regényei, de most jólesett ez a lassan kibontakozó, érzelmes történet.Tetszik, hogy ismét a festmények köré épült a történet, csakúgy, mint a Botticelli-titokban.

Nushi P>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

Kicsit nehezen indultam ezzel a könyvel több oldalon keresztül le akartam tenni. A végén meg dühös voltam de aztán szerencsére jól lett lezárva a történet.

Habók P>!
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája

Lassú, belefeledkezős mese felnőtteknek. Kicsit talán szájbarágós is, a „csavar” ezért elég hamar kitalálható, de végül is, nem az a lényeg benne.


Népszerű idézetek

ribizlii>!

-Muszáj volt ennek megtörténnie?-kérdezte végül Bernardino. – Vagy elvesztegettük ezt a két évet? Nem kezdhettük volna meg akkor a mi közös utazásunkat?
Simonetta feje Bernardino mellkasán pihent, a szívverését hallgatta. Az újdonsült férj érezte, hogy a nő megrázza a fejét.
– Nem. Nem vesztegettük el ezeket az éveket. A mi közös utunk pedig már a találkozásunk napján megkezdődött. Csak egy ideig egyedül kellett haladnunk rajta.

Amethyst >!

– Signor Luini – kezdte a nővér. – Nem a Jóisten okozta ezeknek a szent nőknek a szenvedését. az emberek kínozták meg őket.

231-232. oldal

Regina_Lubowsky>!

– Jól figyelj rám, Bernardino! Ne engedd, hogy a zsenialitásod hatalma a fejedbe szálljon, mert nem vagy zseni! Jó festő vagy, és még nagyszerű festő is lehetsz, de csak ha majd igazi érzéseid lesznek. Ha fájdalom gyötör, amiért el kell válnod ettől a hölgytől, ha vérzik a szíved- annál jobb! Mert a munkádra rávetül majd a benned szunnyadó szenvedély, és akkor, csakis akkor tudsz majd érzéseket felvinni a vászonra. Áldásom rád.- A Mester szeretettel megcsókolta tanítványa két orcáját.

39. oldal

Baba082>!

Saronnóban ugyanis eljutott a híre, hogy épp abban az évben, 1529-ben a magyarországi Bazinban harminc zsidót égettek el élve egy gyermek rituális meggyilkolása miatt, akit később sértetlenül megtaláltak.

Amethyst >!

A remény és a hit nem hal meg, ahogy a szeretet sem.

205. oldal

Regina_Lubowsky>!

Tényleg kezdte érteni. Úgy pörgött körbe a kolostorban, akár a búgócsiga. Elámult ezen a kapcsolódási ponton. Szent Móric története, mely életre kelt előtte a szentély falán, miközben az apátnő elmesélte a történetet, most hitelt kapott az egykor élő, lélegző szörnyeteg császár lététől, aki a maga örömére embereket mészároltatott le pontosan itt. Épp ezen a helyen, melyet az ő áldozata nevére szenteltek fel. Bernardino megszédült, leheveredett a fűre, a feje fölött kövér felhők nyargaltak. Valami megváltozott benne. Tényleg kezdte érteni.
Lassan, akarata ellenére, felébredt benne a hit.

233. oldal

Regina_Lubowsky>!

Bernardino Phüllisznek szólította Simonettát a csókjai között, mire ő nevetve, mintha valami titkos kóddal felelne, Démophónnak nevezte a férfit. Az apátnő talán megrökönyödött volna, ha tudja, hogy ők ketten pogány ókori görög legendát idéztek meg, melynek női főszereplője mandulafává változott, mikor elvesztette a szerelmét, ám a férfi visszatérése megmentette, kivirágzott a karjai között, új életre kelt, ismét szeretett.

328. oldal

Regina_Lubowsky>!

Rábökött a címerre, a keze sápadtnak látszott a holdfényben.
– Ez természetesen egy szív, benne pedig levelek szentháromsága, olyan, mint a heraldikai liliom.
Érezte Bernardino bólintását.
– Milyen levelek?
– Mandula.
– És van még valami? – nógatta őt a férfi finoman.
– Semmi. Se egy mag, se egy termés nem látható. Csak a levelek a szívben.
– Miért?
Simonetta kihallotta a férje hangjából a nyugtalanságát; mostanra már túlságosan besötétedett, nem látta a drága arát, de hirtelen úgy érezte, végtelenül fontos, hogy tusja a választ erre a rejtvényre.
– Mert nem vagyunk együtt; és a mi egyesülésünk nélkül nincs gyümölcs. A fa terméketlen marad. Se virágok, se szüret; csak dísz és cicoma. Szépség termékenység nélkül. Phüllisz nem virágzott ki, míg Démophon haza nem ment, fel nem oldotta a magányát.

336. oldal

Kriszta_Kovács>!

Mikor csukott szemmel csókolunk meg valakit, legyen az egy gyerek feje, a Megváltó lába vagy a szeretett lény ajka, az a csók mindent jelent. Mert csak akkor zárjuk ki a világot, és jut eszünkbe érezni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Diana Gabaldon: Az idegen
Ethel Lilian Voynich: Vihar Itália felett
Robin LaFevers: Gyilkos kegyelem
Budai Lotti: Shirzan bosszúja
Budai Lotti: A kegyencnő hálószobája
María Dueñas: Öltések közt az idő
Victoria Holt: A királyné vallomása
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Alexandre Dumas: A régens lánya
James Clavell: A sógun