A ​Hemingway-átok 17 csillagozás

Mariel Hemingway – Ben Greenman: A Hemingway-átok

Mariel Hemingway néhány hónappal azelőtt született, hogy a nagyapja, Ernest Hemingway Nobel-díjas író önkezűleg véget vetett az életének. A Hemingway család generációk óta szenvedett az alkoholizmustól, a mentális betegségektől és a sérült emberi viszonyoktól.
A három Hemingway lányunoka közül a legidősebb, a tehetséges művészlélek, Muffet súlyos skizofréniával küzdött, a középső, a gyönyörű szupermodell, Margaux öngyilkos lett. A legkisebb lány, Mariel volt az egyetlen, aki szembe szállt a családját sújtó átokkal. Ő volt az egyetlen, aki felülkerekedett a terhelt genetikai örökségen, és normális életet tudott élni.
Mariel Hemingway 1961-ben született, és filmszínésznőként indult. Ő volt az egyik legfiatalabb amatőr szereplő, akit Oscar-díjra jelöltek Woody Allen Manhattan című filmjében nyújtott alakításáért.
A színészetet produceri, életmód-tanácsadói és írói pályára cserélte.

Róla szól: Ernest Hemingway

>!
Tericum, 2017
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634380115 · Fordította: Torma Péter

Most olvassa 3

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Mariel Hemingway – Ben Greenman: A Hemingway-átok

Milyen érzés, ha egy világhírű író a nagyapánk? Pont erről szól a könyv, nem a nagyapóról! Mariel Hemingway önéletrajzi könyvét olvasva rájövünk, hogy a hírnév árnyékában, a családban az alkoholizmus, a mentális betegségek, és a küzdelem a másik szeretetéért és figyelméért húzódik meg, Ezek a családon belüli jelenségek összefüggnek és sokkal inkább befolyásolták a Hemingway leszármazottak életét és a családi dinamikát, mint a híres ős öröksége. Mariel Hemingway mélyinterjús mélységgel, egyfajta terápiaként is írta meg a családja történetét, közszemlére téve függőségeket, mentális betegségeket, félelmeket és szorongásokat, amik uralták az életét, amióta csak az eszét tudja. Nem utolsó sorban pedig remélte, hogy története másoknak is reményt adhat a kiegyensúlyozott élet eléréséhez. Nem szívderítő olvasmány, nehéz könyv, s lévén Mariel színésznő, bepillanthatunk néhány férfi, egyebek közt a szép emlékű Bob Fosse szereposztó díványának történetébe is.

emma07>!
Mariel Hemingway – Ben Greenman: A Hemingway-átok

Nem pont erre számítottam, de azt sem mondom, hogy csalódás volt. Sok plusz információt nem tudtam meg a Hemingway családról, de érdekes volt olvasni, hogy egy ilyen nagy író árnyékában hogy alakul a leszármazottai sorsa. Azt gondoltam lesz majd talán nagypapa-unoka szál a történetben, de az egyáltalán nem volt megtalálható. Olyan érzésem volt, mintha csak egy nevet örököltek volna meg, de annak hagyatékával nem tudott mit kezdeni a család.

FEdina>!
Mariel Hemingway – Ben Greenman: A Hemingway-átok

Nagy várakozással futottam neki a könyvnek, hogy újabb adalékot tudok meg Hemingwayről, hogy más szemszögből is megismerhetem az életét, az örökségét, a tehetségét.
Vagy egy éve szemeztem ezzel a könyvvel, de végül azt mondom, nem lettem volna sokkal kevesebb, ha kihagyom.
Az első része a könyvnek kifejezetten jól indul: megismerhetjük Hemingway első házasságából született fiának a családját, illetve a családalapítás kezdeteit.
Szó van az örökölt sorsról, a hírnévről, és akár még jól is folytatódhatott volna a könyv, de valahogy a felétől átment sima önéletrajzba, abból is az egyszerű, nem irodalmi, nem mélyre ásó formában. Gyakorlatilag Hemingway unokájának a színészi karrierjének és szerelmi életének állomásait követhetjük végig, és míg a gyermekkora egész feldolgozott és kidolgozott, addig a tinédzser és a felnőttkora teljesen kiesik a kontextusból.
Csak igazi Hemingway fanatikusoknak ajánlanám.


Népszerű idézetek

Nikkincs>!

A színészkedés nem arról szól, hogy valaki rendes lány legyen. Hanem kockázatvállalásról, törtetésről, önmagunk mélységeinek és határainak megismeréséről.

236. oldal

Nikkincs>!

A család egy megrepedt tükör, amely ennek ellenére pontosan mutat meg bennünket.

18. oldal

Nikkincs>!

Nem akartam másvalakivé válni. Azt akartam, hogy a színészet segítségével egyre inkább önmagam lehessek.

175. oldal

Nikkincs>!

Azt mondják, Hadley-t minden más nőnél jobban szerette, és azzal, hogy elhagyta őt, úgy döntött, hogy ő Ernest Hemingway, a Nagy Író lesz, nem pedig Ernest Hemingway, az ember, férj és apa. Senki nem tudhatja biztosan, de én azt hiszem, sarokba szorítva érezte magát, érezte, hogy nem élheti mindkét életet.

295. oldal

Nikkincs>!

A családomban mindenki árnyékban élt. Margaux a tökéletes nővére, Muffet árnyékában, aki viszont a mentális betegségéében. Apám anyám első szerelméében. Anyám a saját múltjában. Mindenki ki akart lépni a saját árnyékából, mindenki azt akarta, hogy elismerjék azért, ami, ne pedig lenézzék azért, ami nem. Én a legkisebbként arra törekedtem, hogy önálló legyek, hogy én s kiléphessek a fénybe, de csak a kudarcra, a kompromisszumra és a csalódottságra láttam példát magam körül.

106. oldal

Nikkincs>!

Visszaemlékeztem arra, hogy gyerekkoromban hogyan jöttem tisztába nagyapám öngyilkosságával: lassan, és egyre inkább megérezve, hogy mennyire nehéz az embereknek feldolgozni azt, ami történt. […] Ernest döntését nem lehetett teljesen megmagyarázni. Senki nem tudhatta, előre eltervezett cselekedet, esetleg pillanatnyi kétségbeesés eredménye, vagy egyáltalán szándékos volt-e. Megválaszolatlan kérdés volt, egy lezárt ügy nyitott aktja és ezért senki nem tudta, mit kezdjen vele.

252. oldal

Nikkincs>!

A nagyapám által kedvelt egyenes nyelvezettel úgy mondanám, a családomat szétszaggatta a bánat és a csalódás, és mindennaposak voltak benne az emberi gyengeségek és hibák. Voltak benne emocionális problémák. Voltak mentálisak. Volt benne függőség. Volt öngyilkosság. Voltak emberen belüli és emberek közötti problémák egyaránt. Magányosnak éreztük magunkat, amikor együtt voltunk.

15. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Edmund de Waal: A borostyánszemű nyúl
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Raana Raas: Elágazó utak
Wass Albert: Kard és kasza
Brunella Gasperini: Én és ők
Thomas Mann: József és testvérei
Kate Morton: Felszáll a köd
Stieg Larsson: A tetovált lány
Szabó Magda: Régimódi történet
Laura Ingalls Wilder: A Szilva-patak partján