Mariel Hemingway néhány hónappal azelőtt született, hogy a nagyapja, Ernest Hemingway Nobel-díjas író önkezűleg véget vetett az életének. A Hemingway család generációk óta szenvedett az alkoholizmustól, a mentális betegségektől és a sérült emberi viszonyoktól.
A három Hemingway lányunoka közül a legidősebb, a tehetséges művészlélek, Muffet súlyos skizofréniával küzdött, a középső, a gyönyörű szupermodell, Margaux öngyilkos lett. A legkisebb lány, Mariel volt az egyetlen, aki szembe szállt a családját sújtó átokkal. Ő volt az egyetlen, aki felülkerekedett a terhelt genetikai örökségen, és normális életet tudott élni.
Mariel Hemingway 1961-ben született, és filmszínésznőként indult. Ő volt az egyik legfiatalabb amatőr szereplő, akit Oscar-díjra jelöltek Woody Allen Manhattan című filmjében nyújtott alakításáért.
A színészetet produceri, életmód-tanácsadói és írói pályára cserélte.
A Hemingway-átok 17 csillagozás
Róla szól: Ernest Hemingway
Most olvassa 3
Várólistára tette 30
Kívánságlistára tette 24
Kölcsönkérné 2

Kiemelt értékelések


Milyen érzés, ha egy világhírű író a nagyapánk? Pont erről szól a könyv, nem a nagyapóról! Mariel Hemingway önéletrajzi könyvét olvasva rájövünk, hogy a hírnév árnyékában, a családban az alkoholizmus, a mentális betegségek, és a küzdelem a másik szeretetéért és figyelméért húzódik meg, Ezek a családon belüli jelenségek összefüggnek és sokkal inkább befolyásolták a Hemingway leszármazottak életét és a családi dinamikát, mint a híres ős öröksége. Mariel Hemingway mélyinterjús mélységgel, egyfajta terápiaként is írta meg a családja történetét, közszemlére téve függőségeket, mentális betegségeket, félelmeket és szorongásokat, amik uralták az életét, amióta csak az eszét tudja. Nem utolsó sorban pedig remélte, hogy története másoknak is reményt adhat a kiegyensúlyozott élet eléréséhez. Nem szívderítő olvasmány, nehéz könyv, s lévén Mariel színésznő, bepillanthatunk néhány férfi, egyebek közt a szép emlékű Bob Fosse szereposztó díványának történetébe is.


Nem pont erre számítottam, de azt sem mondom, hogy csalódás volt. Sok plusz információt nem tudtam meg a Hemingway családról, de érdekes volt olvasni, hogy egy ilyen nagy író árnyékában hogy alakul a leszármazottai sorsa. Azt gondoltam lesz majd talán nagypapa-unoka szál a történetben, de az egyáltalán nem volt megtalálható. Olyan érzésem volt, mintha csak egy nevet örököltek volna meg, de annak hagyatékával nem tudott mit kezdeni a család.


Nagy várakozással futottam neki a könyvnek, hogy újabb adalékot tudok meg Hemingwayről, hogy más szemszögből is megismerhetem az életét, az örökségét, a tehetségét.
Vagy egy éve szemeztem ezzel a könyvvel, de végül azt mondom, nem lettem volna sokkal kevesebb, ha kihagyom.
Az első része a könyvnek kifejezetten jól indul: megismerhetjük Hemingway első házasságából született fiának a családját, illetve a családalapítás kezdeteit.
Szó van az örökölt sorsról, a hírnévről, és akár még jól is folytatódhatott volna a könyv, de valahogy a felétől átment sima önéletrajzba, abból is az egyszerű, nem irodalmi, nem mélyre ásó formában. Gyakorlatilag Hemingway unokájának a színészi karrierjének és szerelmi életének állomásait követhetjük végig, és míg a gyermekkora egész feldolgozott és kidolgozott, addig a tinédzser és a felnőttkora teljesen kiesik a kontextusból.
Csak igazi Hemingway fanatikusoknak ajánlanám.
Népszerű idézetek




Azt mondják, Hadley-t minden más nőnél jobban szerette, és azzal, hogy elhagyta őt, úgy döntött, hogy ő Ernest Hemingway, a Nagy Író lesz, nem pedig Ernest Hemingway, az ember, férj és apa. Senki nem tudhatja biztosan, de én azt hiszem, sarokba szorítva érezte magát, érezte, hogy nem élheti mindkét életet.
295. oldal




A családomban mindenki árnyékban élt. Margaux a tökéletes nővére, Muffet árnyékában, aki viszont a mentális betegségéében. Apám anyám első szerelméében. Anyám a saját múltjában. Mindenki ki akart lépni a saját árnyékából, mindenki azt akarta, hogy elismerjék azért, ami, ne pedig lenézzék azért, ami nem. Én a legkisebbként arra törekedtem, hogy önálló legyek, hogy én s kiléphessek a fénybe, de csak a kudarcra, a kompromisszumra és a csalódottságra láttam példát magam körül.
106. oldal




Visszaemlékeztem arra, hogy gyerekkoromban hogyan jöttem tisztába nagyapám öngyilkosságával: lassan, és egyre inkább megérezve, hogy mennyire nehéz az embereknek feldolgozni azt, ami történt. […] Ernest döntését nem lehetett teljesen megmagyarázni. Senki nem tudhatta, előre eltervezett cselekedet, esetleg pillanatnyi kétségbeesés eredménye, vagy egyáltalán szándékos volt-e. Megválaszolatlan kérdés volt, egy lezárt ügy nyitott aktja és ezért senki nem tudta, mit kezdjen vele.
252. oldal




A nagyapám által kedvelt egyenes nyelvezettel úgy mondanám, a családomat szétszaggatta a bánat és a csalódás, és mindennaposak voltak benne az emberi gyengeségek és hibák. Voltak benne emocionális problémák. Voltak mentálisak. Volt benne függőség. Volt öngyilkosság. Voltak emberen belüli és emberek közötti problémák egyaránt. Magányosnak éreztük magunkat, amikor együtt voltunk.
15. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Edmund de Waal: A borostyánszemű nyúl ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Hová álljanak a belgák? 95% ·
Összehasonlítás - Raana Raas: Elágazó utak 94% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Kard és kasza 92% ·
Összehasonlítás - Brunella Gasperini: Én és ők 91% ·
Összehasonlítás - Thomas Mann: József és testvérei 93% ·
Összehasonlítás - Kate Morton: Felszáll a köd 91% ·
Összehasonlítás - Stieg Larsson: A tetovált lány 91% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Régimódi történet 91% ·
Összehasonlítás - Laura Ingalls Wilder: A Szilva-patak partján 99% ·
Összehasonlítás