Monsanto ​szerint a világ 4 csillagozás

Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ

„A ​világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen – általában a vállalat által előállított – totális gyomirtószerrel szemben.”

Évek óta így kezdem a génmódosításról szóló előadásokat. Ez a két mondat elsősorban a Monsantóra utal, amely hazánkban alig ismert, pedig vetőmagjaival és gyomirtószereivel itthon is a legnagyobb vállalatok között található.
Marie-Monique Robin könyvének magyar nyelvű kiadása alapján végre lehetőségünk van alaposabban is megismerni ezt az óriáscéget. A cég múltját, az elmúlt évtizedekben elkövetett bűneit figyelembe véve tényleg fontos, hogy megismerjük, kiknek a kezébe kerül szép lassan a világ élelmiszertermelésének sorsa.
Bár… (tovább)

>!
Pallas, Budapest, 2009
392 oldal · ISBN: 9789638823946 · Fordította: Morva Judit

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

Raesade P>!

Ez a társadalom kénytelen úgy kezelni, ahogy tudja – természetesen rosszul – a mérgező vegyipari termékek széles körű elterjedését, amelyek a második világháború óta Földünket ellepték. Az ésszerű megoldás az lenne, ha egyszerűen betiltanánk minden olyan molekulát, amely veszélyes az emberre vagy a környezetre. De ehelyett, hogy megfeleljünk az óriási vegyipari vállalatok igényeinek – mások azt mondják, hogy a „mai élet”, a „modern” világ fogyasztói igényeinek kell megfelelni –, csak szabályozzuk a veszélyes hatóanyagokat, hogy elkerüljük a leglátványosabb és azonnali veszélyeket. Egyébként pedig utánunk az özönvíz…

Raesade P>!

Még arra sem gondoltak, hogy a teheneknél biztosan fellép majd emlőgyulladás, a mastitis, vagyis a tőgyulladás egy gyakori betegség a nagy tejhozamú csordákban.
– Az emlőgyulladás a fogyasztókra is hatással van?
– Természetesen, hiszen a fehérvérsejtek elszaporodását okozza, vagyis genny kerül a tejbe. A teheneket antibiotikummal kell kezelni, és a maradványelemek is bekerülnek a tejbe.

Raesade P>!

1993. november 5-én az FDA megadja a zöld utat a Posilac – az rBGH növekedési hormon fantázia neve – piacra kerüléséhez. Egy egészen kicsi „megkötéssel”: a használati utasításnak tartalmaznia kell, hogy a terméknek huszonkétféle mellékhatása lehet a szarvasmarhákra! Többek között csökkent szaporodási képesség, petefészek ciszták és méh rendellenességek, a terhességi idő és a kisborjúk súlyának csökkenése, magasabb ikerterhességi arány, az emlőgyulladások és az SCC, a szomatikus sejtszámának növekedése, illetve kelések, amelyek 3-5, esetleg 10 cm-re is kiterjedhetnek az injekciók helyén. Na, csak ennyi…

Kapcsolódó szócikkek: 1993 · növekedési hormon

Hasonló könyvek címkék alapján

Donella Meadows – Jørgen Randers – Dennis Meadows: A növekedés határai
Ángyán József – Tardy János – Vajnáné Madarassy Anikó (szerk.): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai
Polgár A. László (szerk.): A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon 1999
Virág Árpád: A mezőgazdasági kemizálás környezetvédelmi összefüggései
Láng István – Bedő Zoltán – Csete László (szerk.): Növény, állat, élőhely
Jáki Katalin (szerk.): Földünk – környezetünk
Muhi B. Béla: Falusi turizmus és vidékfejlesztés
Vay Márton (szerk.): GMO kisokos
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei