Hancúrcica társra talált 2006-ban…
Amikor elköszöntünk Marie M-től az előző naplókönyv végén minden rózsaszínűnek tűnt. Vajon tényleg így volt és így is maradt? Lehet létjogosultsága egy neten szövődött románcnak? Vajon a sok kaland teret enged-e a monogámiának? A valóságban is létezik örökkön-örökké?
A mesék általában egy boldog pillanattal érnek véget, ahol a jövő valamiféle homályos lila ködbe vész, sugallva, hogy már minden nehézségen túljutottak a szerelmesek, minden rossz, ami történhetett, már megtörtént velük. És mindaz, ami még előttük van, az csakis jó lehet.
Épp ezt szeretjük a mesékben, vagy akár a romantikus regényekben, filmekben. De vajon mi történik a „happy end” után? Arról mindig mindenki mélyen hallgat. Pedig onnantól történnek az igazán izgalmas dolgok.
Marie M. lerántja a leplet, és elmeséli mi is történik vele a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” után.
Higgyünk a mesékben?