The ​Young Elites – Az ifjú kiválasztottak (Válogatott ifjak 1.) 70 csillagozás

Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Van ​ki gyűlöl minket, akasztófára való zsiványként gondol ránk.
Van ki retteg tőlünk, démonnak tart, máglyára vetne mindannyiunkat.
Van ki bálványoz minket, az istenek gyermekeinek vél.
De egy sincs, ki ne hallott volna rólunk.

Elegem van belőle, hogy kihasználnak, bántanak, aztán félrelöknek.

Adelina Amouteru túlélte a vérlázat. Egy évtizede már, hogy a halálos betegség végigsöpört az országon. A fertőzöttek többsége meghalt, és sok gyereken, aki túlélte, furcsa nyomot hagyott a betegség. Adelina fekete haja ezüstössé vált, a szempillája kifehéredett, és csak egy szabálytalan forradás maradt ott, ahol korábban a bal szeme volt. Durvalelkű apja szerint ő egy malfetto, irtóztató, utálatos teremtmény, aki szégyent hoz a családjukra, és a boldogulásuk útjában áll. De a pletykák szerint, a láz túlélői közül néhányan nem csak forradásokkal lettek gazdagabbak – úgy tartják, néhányan rejtélyes hatalomra tettek szert, és bár a kilétük… (tovább)

Eredeti mű: Marie Lu: The Young Elites

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634571056 · Fordította: AncsaT

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Adelina Amouteru · Enzo Valenciano · Raffaele Laurent Bessette


Kedvencelte 16

Most olvassa 11

Várólistára tette 177

Kívánságlistára tette 234

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

„Adelina Amouteru vagyok, (…) Nem vagyok senki tulajdona. Itt és most megesküszöm rá neked, hogy sokkal magasabbra fogok emelkedni, mint amire te szántál engem. Olyan erő leszek, amit még nem látott ez a világ. Olyan hatalomra teszek szert, hogy többé senki se mer majd bántani.”

Kellett egy nap, egy alapos átgondolás és némi alvás, mielőtt rászántam magam az értékelésre.
Magam sem tudom miért, mert mindazonáltal, hogy a kedvencek között landolt és NAGYON imádtam, valami szorongás érzet is kialakult benne.
Ezért döntöttem úgy, hogy picit várok az értékeléssel.

A csillagozást megint kevésnek érzem, ha tehetném tízet is adnék rá.
Ebbe a kaotikus időszakban, a történet káosza hozta meg számomra a nyugalmat és az élvezetet.
Teljesen le tudott kötni, egy percre sem éreztem úgy, hogy unatkoznék.
A szereplők pedig rendkívül kidolgozottak és nagyon jó érzés volt több szemszögből nézni az eseményeket.

Adelina: A lelked zűrős, tombol benned a mérhetetlen harag, de tudod mit, engem ez lenyűgöz. Fantasztikus karakter vagy, imádtam a bőrödbe bújni, veled lélegezni, félni, gyűlölni, bántani akartam, én is gyűjtöttem az erőt és pontosan tudom, hogy a szeretet és szerelem mennyire keskeny vonallal van elválasztva a gyűlölettől….szenvedünk, mert ez a sorsunk….de hamarosan újra egyek leszünk és megtesszük amit elterveztünk….

Enzo : Kis különlegesség vagy a Kiválasztottak között, oh nem a szereped miatt, hanem azért, mert nagyon hasonlítasz hozzám….A lelked milliónyi csillag és bár történt, ami megtörtént…pontosan láttam a szemedben a lelkemet. Hittem benned, éreztelek, és azt hiszem spoiler nem tudom könnyen megemészteni.

Teren: A legérdekesebb karaktere vagy a történetnek. Nagyon tetszel és borzasztóan hasonlítasz egy másik történet „rossz” fiújához, aki pszichopata kétség sem fér hozzá, de mégis ott van a lelkedben és a szemedben az a „tűz” amitől olvadozom. Ejnye de közel tudlak érezni, pedig nagyon haragszom ám rád…majd meglátom mit lépsz még…hamarosan döntök a sorsodról…

Raffael: Jaj kicsi fiú…mert számomra több nem vagy…mindenki olyan „különlegesnek” lát, de engem nem tévesztettél meg…annyira untalak….fárasztó, hogy sajnálni kell, ugyan miért tenném….és csak szólok rosszat tettél, mert te se vagy különb…csak azt hiszed…pedig tévedsz…mint mindig…de meglátod….MINDENNEK ára van…mi pedig nem felejtünk…. várj ránk….

Violetta: Bocs, hogy ezt írom, de utállak. Nem kicsit, hanem nagyon. Tudod csak annyit mondok, féltél? Én is …Sérültél? Ugyan hozzánk képest semmit se ….És bár hatalmasságod még igen csak kiaknázatlan….engem nem győztél meg….fogsz még reszketni ezt megígérhetem….kapcsolat ide vagy oda..

És a többiek: Érdekesek, de csak kicsit ismerhettelek meg titeket, van egy – egy kialakuló vélemény, kép rólatok, de érzem és tudom, hogy sokkal, de sokkal több van bennetek, csak több idő kell….érdekeltek.

Maga a cselekményszál szépen kidolgozott, a világkép kellően borongós, tele van meglepetéssel, és ármánnyal. Pont annyira brutális amennyire kell.

Úgy gondolom a kötet nekem íródott többek között és azon molyoknak, akik nem rettennek el a heves cselekménytől, szeretnek izgulni és érezni.

Nagyon szeretem, és jó szívvel ajánlom MINDENKINEK!
Nagy kedvenc!

>!
Evelena
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Marie Lu könyveinél úgy tűnik mindig más az alapötlet, mint amivé válik a könyv.
A történet eleje kicsit egysíkú volt, nehezebben haladtam vele, de aztán egyre jobban el kezdett érdekelni. Adelina karaktere jócskán összetett, szegényt folyton kihasználják, gyötrik, próbák elé állítják, megvetik, ellene fordulnak, lenézik és legfőképp lebecsülik. Ekkor kerül elő az a kérdés, hogy tényleg csodálkozhatunk-e azon, hogy miért lett ilyenné, aki már nem bízik igazán senkiben, aki élvezi, hogy van ereje, amin mások nem uralkodhatnak?
Enzo miatt fáj a szívem.
Teren viszont érdekes karakternek tűnik. spoiler
Nagyon kegyetlen ez a világ és mindenért keményen meg kell küzdeni.
Violetta is kifejezetten felidegesített, de aztán a végére eléggé másképp hatott a személyisége.
Szerintem érdekes bevezetés volt egy nagyobb ívű történethez. Marie Lu mindig is a váratlan fordulatok nagy mestere volt, szerintem ez ebben a sorozatban sem várható másképp.

>!
DarknessAngel
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Marie Lu-tól a Legenda trilógia hatalmas kedvenc, így nem is volt kérdés, hogy ezt a könyvét is meg-e vegyem. Nem kellett csalódnom, ez is fenomenális lett. :)
A történet annyira érdekes – egy kórság, ami ha nem pusztította el, akkor szuperképességekkel áldotta meg a túlélőket, de közben meg is bélyegezte őket. A többség fél tőlük, vannak, akik tisztelik őket, és aztán vannak azok, akik a halálukat akarják.
A főszereplő Adelina szerintem egy nagyszerű karakter. Nagy lelkesedéssel kezdtem neki a könyvnek, szurkoltam, hogy minden sikerüljön, hogy végre egy szerető családra leljen. Viszont ahogy haladt a történet, már inkább sajnáltam Adelinat, és egy kicsit tartottam is tőle. A szomorú gyerekkora, mellé ez a hatalmas erő, ami a félelemből táplálkozik, maga is alig képes kordában tartani… Szóval akármennyire is akartam őt kedvelni, nem ment. Mindig csak sajnálatot tudtam érezni iránta. Folyton ott bujkált a fejemben az a gondolat, hogy spoiler De pont ettől olyan szuper az egész!
Enzotól én egy kicsit többet vártam volna, viszont így is elég érdekesre, titokzatosra sikerült. Terenben is még sok lehetőséget látok. A többi kiválasztott még nem nagyon győzött meg, de Raffaelet egészen megkedveltem.
Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

>!
vikcs P
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Marie Lu neve számomra garancia egy felejthetetlen könyvélményre. Olyan furfangosan fonja a cselekmények szálait, hogy az ember csak pislogni tud, miközben falja a sorokat. A Legenda trilógia után, amit hihetetlenül imádtam, eldöntöttem, hogy fogok még olvasni az írónőtől, szóval nagyon boldog vagyok, amiért a Könyvmolyképző Kiadó belevágott egy újabb trilógiába tőle.

Adelina karaktere nagyon összetett és kidolgozott, teljesen a lelkébe látunk. Érezzük a fájdalmát, a szomorúságát, hogy mennyire rosszul érzi magát a bőrében. Nincs megelégedve magával, hiszen viseli a jeleket, és nagyon régóta nem érzett szeretetet. Amikor Enzoval közelebb kerülnek egymáshoz, érzi, hogy végre törődnek vele, ám a bőre alatt ez szörnyűségeket hordozhat magával. Súlyos döntések elé néz, hiszen vagy a többi, hozzá hasonló malfettóval marad, vagy mentse a húga életét. Különleges, nem mindennapi főszereplő, ugyanakkor nagyon erős hősnő is. Ám nem kimondottan egy pozitív szereplőről van szó, hiszen belül maga a kiszámíthatatlan sötétség lakozik.

A könyv elején nem voltam teljesen megelégedve a történettel, de ahogy haladtunk, egyre jobban bele bonyolódtunk a történetbe, lekötött, izgultam, féltem. Marie Lu-t azért is szeretem, mert kiszámíthatatlan dolgokat művel, olyan csavarokkal szórja meg a könyvet, amikre nem vagyunk felkészülve. Többször is meglepett engem is, és a végére teljesen összetörte a szívem.

Tényleg letehetetlen, izgalmas olvasmány, olyan váratlan arccsapásokkal fűszerezve, amely olyannyira megrészegíti az olvasót, hogy még többre vágyom.

Bővebben a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.com/2018/06/marie-lu-you…

>!
Niitaa P
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
http://niitaabell.blogspot.hu/2018/05/marie-lu-az-ifju-…

"Egy igazán remek disztópia született meg Marie Lu kezei között, melyben minden megtalálható, amire az olvasónak szüksége van. A történet nem nélkülözi a jó csavarokat, érzelmeket kiváltó szereplőket, meglepetéseket, újdonságokat. Feszes tempót diktál, mely mellett képtelenség unatkozni. Teljes mértékben magával ragadott a kialakított világ.
Az Ifjú kiválasztottak kiemelkedik az ifjúsági regények közül, mert a szerző nem ismerte a határokat. Képes volt az alapigazságoknak, elvárásoknak teljesen szembemenni, s így egy igazán megbotránkoztató regényt létrehozni. Néhány helyen magam is felhördültem. Nem akartam hinni a szememnek, hogy jól olvastam-e, tényleg az van oda írva, amit látok.
Marie Lu új sorozatának az első része bővelkedik az izgalmakban. Hagyd, hogy téged is beszippantson ez a rideg világ. Engedd, hogy elnyeljen a sötétség, mert ott, mélyen, igazi meglepetések várnak rád. Menj te is szembe a szabályokkal, s ne feledd: nem mindig a gonosz az, aki meglakol."

>!
Deziréé
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Már a tartalma elolvasása után tudtam, hogy nagyon fog tetszeni nekem ez a könyv. Nekem már alapból tetszenek, azok a könyvek, amelyekben a szereplőknek valamilyen különleges képességük van, szóval nem csoda, hogy új kedvencet avattam.
Eddig még nem olvastam az írónőtől, pedig már olyan sokan ajánlották a könyveit, de úgy néz ki nekem ezzel a könyvvel kellett kezdenem, hogy kedvet kapjak az alkotó munkáihoz.
Nagyon izgalmas és néhol eléggé kegyetlen ez a történet.
Sokszor elgondolkoztatott, hogy hasonló helyzetben vajon én mit cselekednék. Volt, hogy annyira izgultam, hogy inkább csak később mentem enni, mert szerintem az izgalom miatt nem is tudtam volna enni sem.
A karaktereket nagyon megszerettem, én is szívesen beállnék a Tőrökhöz.
A végén teljesen megdöbbentem, azért ezt nem vártam, hogy ennyire ütős legyen a vége. Gondoltam megkapom azt a befejezést, amit én már szépen kitaláltam, hogy egész biztos így lesz vége, na persze, én naiv és tudatlan. Látszik, hogy még nem ismerem eléggé az írónőt, hogy ő sokkal rafináltabb nálam. Szóval megkaptam ezt a hihetetlen befejezést és még nincs folytatás, szóval még mindig ezen gondolkozok, hogy mi lesz addig amíg meg nem kapom a könyv folytatását. Remélem nem kell sokat várnom és olvashatom a folytatást, addig persze legalább megismerhetem az írónő többi könyvét.
Ajánlom minden fantasy rajongónak ezt a könyvet, főleg ha X-men rajongó is vagy, akkor meg pláne olvasd el, mert fantasztikus könyv.

>!
molybarby
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Tetszett. Utolsó napomat a régi munkahelyemen kihasználva végre volt egy kis időm olvasni. Jó történet, érdekes szereplőkkel. Adelinet meg tudtam érteni, tudtam, hogy miért viselkedik így. Akinek ennyi érzelmet el kell folytania, ràadásul nincs egy épkézláb ember se a közelében, annak hamar fel kell nőnie. Adeline egyetlen vágya csak az volt, hogy valaki végre bármilyen elvárás és feltétel nélkül szeresse, helyette azonban mindenki csak kihasználni akarja. Enzot nagyon sajnálom, de van olyan érzésem, hogy még találkozunk vele. :) várom a folytatást :)

>!
zsebibaba007
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Azt hiszem nem vagyok kompatibilis a Marie Lu konyvekkel. A tobbivel inkabb meg sem probalkozom :/

14 hozzászólás
>!
Masni3 P
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Ez az egyik legjobb történet amit mostanában olvastam.
Adelina sötét és vágyik a szenvedésre, az ellenségei fájdalmára. Imádom őt. Nem egy tökéletes, nagyon cuki hősnő akit mindenki szeret. Ez tetszik a legjobban. Félnek tőle és ezáltal ha akar, akár halalomra is törhet. Amit remélem meg is próbál a következő részben. :)) spoiler Nagyon kíváncsi vagyok mit hoz ki a folytatásból.
Enzo rejtélyes. Alig tudunk meg róla valamit. Remélem, hogy spoiler és közelebbről is megismerkedhetünk vele.
A másik kedvenc karakterem a mazochista Teren. Beteg egy állat az már egyszer biztos. Király lehetne ha meglenne hozzá az esze, de szerintem ilyen felfogással nehéz … xD spoiler
A lényeg, hogy tetszett minden sora. A világa. A szerplők. Minden. Megérte rá várni, és remélem, hogy mielőbb hozza a kiadó a folytatást.

>!
felícia97
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak

Hát már megint ott tartunk emberek,hogy fogalmam sincs mit írjak egy könyvről.Marie Lu egy szadista efelől már nincsenek kétségeim.Ez a nő nem kíméli sem a szereplőit ,sem az olvasóit és én egyszerre gyűlölöm és imádom őt ezért.Évekkel ezelőtt Legenda trilógiával már megnyert magának,ami hatalmas kedvencem lett,ugyanakkor nem egyszer darabokra is törte a szívem és rá kellett jönnöm hogy ezt a jó képességét ebben az új sorozatában is megtartotta.Olyan mértékig kiborított az a tett amit meg mert lépni,hogy képes voltam megszegni azt az aranyszabályomat,hogy soha ,semmilyen körülmények között nem spoilerezem el egy könyv folytatását.Eddig csak egyszer volt erre példa,most mégis muszáj volt megtennem különben lehet hogy mérgemben kihajítottam volna a könyvet az ablakon. :D Mindenesetre így nyugodtabb fejjel remélem ez a probléma megoldódik és az írónő nem hagy cserben,bár nála sosem lehet tudni mit tartogat még a tarsolyában szóval van mitől félni…Mindezek ellenére viszont csak annyit mondhatok hogy Marie Lu-nak ismét sikerült egy elképesztően lélegzetelállító,brutális és marha jó világot és szereplőgárdát megalkotnia,aminek köszönhetően a könyv olyannyira magába szippantott,hogy rövid időre is képtelen voltam félre tenni.Rettentően élveztem olvasni,és apránként megismerni ezt az új és különleges világot,közben pedig annyira izgultam és drukkoltam a szereplőkért ahogy már nem mostanában fordult elő velem.Ritka amikor ennyire meg lehet kedvelni egy olyan főhőst aki sokkal inkább a negatív oldalt erősíti,márpedig Adelina a benne lakó mérhetetlen sötétség miatt éppen hogy csak képes egyensúlyozni jó és rossz között,az ember mégis azon kapja magát hogy attól a perctől kezdve drukkol neki mikor megismerjük őt és a történetét abban a tömlöcben a kivégzésre várva. Nagyon sokszor meg tudtam érteni az érzéseit, bár a történet során nem kevés rossz döntést hoz aminek a következményeivel számolnia kell végig tudtam szeretni a karakterét,és nagyon kíváncsi vagyok hová fejlődik még a folytatásokban.A másik fontos és kiemelkedő szál értelemszerűen a Tőrök Társasága volt,akik nem kis mértékben befolyásolták a történteket és a szárnyuk alá veszik Adelina-t,hogy együtt küzdhessenek a különleges képességgel rendelkező malfettok elnyomása ellen.Többségüket kedveltem bár ők is rendkívül megosztó karakterek voltak,hiszen egyiküket sem skatulyázhatjuk be a csak jók vagy rosszak közé.A kedvencem értelemszerűen közülük Enzo volt,és Raffaele igaz rá a végén kicsit haragudtam,még ha igaza is volt bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Adelina testvére Violetta viszont nagy meglepetést okozott,de szerencsére csak pozitív értelemben,úgyhogy reménykedek hogy ez nem fog változni a későbbiekben sem. A könyv végére érve ugyan nem mondanám hogy függővéges,ugyanakkor elég sok kérdés marad nyitott,valamint nem kevés érzelmi sokkot kapunk,ami miatt szinte elepedek a folytatásért,hiszen nagyon lehet érezni hogy minden még csak most kezdődik igazán….Egy szó mint száz:remek kis bevezető kötet volt ez,és bízok benne hogy a színvonal ezek után is megmarad,na meg persze abban hogy mielőbb kezembe foghatom a második részt. :) Biztos vagyok benne hogy a Legenda sorozathoz hasonlóan Az Ifjú kiválasztottak is megosztó történet lesz,valaki szeretni fogja valaki utálni,de úgy gondolom minden idegszál cincáló és szíven ütő történése ellenére ez a könyv többet érdemel 86%-nál.Marie Lu zseniális ez tagadhatatlan,ezért akármennyire is haragszom rá jelen pillanatban képtelen vagyok 5 csillagnál kevesebbet adni a könyvre,annyira jó volt. :)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Nymeria96 

Légy önmagad, mondta egyszer Violetta, mikor hasztalan próbáltam elnyerni apám szeretetét. De ez is olyasmi, amit csak mondogatnak az emberek, de senki sem gondolja komolyan. Senki sem akarja, hogy az légy, aki valójában vagy. Azt akarják, hogy olyan legyél, amilyennek ők szeretnének.

100. oldal

>!
ap358 P

Nem szerethetsz anélkül, hogy félnél. A kettő együtt jár.

339. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Raffaele Laurent Bessette
>!
Nymeria96

Van, ki gyűlöl minket, akasztófára való zsiványként gondol ránk.
Van, ki retteg tőlünk, démonnak tart, máglyára vetne mindannyiunkat.
Van, ki bálványoz minket, az istenek gyermekeinek vél.
De egy sincs, ki ne hallott volna rólunk.
– Ismeretlen forrás az ifjú kiválasztottakról –

>!
Katara_Phoenix P

Adelina Amouteru vagyok, (…) Nem vagyok senki tulajdona. Itt és most megesküszöm rá neked, hogy sokkal magasabbra fogok emelkedni, mint amire te szántál engem. Olyan erő leszek, amit még nem látott ez a világ. Olyan hatalomra teszek szert, hogy többé senki se mer majd bántani.

29. oldal - Adelina Amouteru

Kapcsolódó szócikkek: Adelina Amouteru
>!
vikcs P

Mindenkiben ott van a sötétség, még ha rejtve is.

121. oldal

>!
vikcs P

A szépség és a fájdalom kéz a kézben járnak (…)

85. oldal

>!
vikcs P

Szeretni annyi, mint félni. Megijeszt, halálra rémít, hogy mi történhet a szeretteiddel. Csak gondolj bele a lehetőségekbe! A szíved elszorul a gondolatra? Hát, barátom, ez a szeretet. És a szeretet rabszolgává tesz minket, mert nem szerethetünk félelem nélkül.
– Sammarco bárónő: Bizalmas értekezés három királyról szőtt ábrándokról -

261. oldal

>!
vikcs P

Sajnálom, mindig a sajnálom. Mire megy az ember a bocsánatkéréssel?

294. oldal

>!
vikcs P

Mindenki csak ki akar használni, kihasználni, kihasználni, amíg megkapják, amit akarnak, aztán pedig félrelöknek.

343. oldal

>!
Katara_Phoenix P

Legutóbb a csók elkerülhetetlenül szükséges volt, az álcánkhoz tartozott, bele kellett olvadnunk az ünneplő tömegbe. És csak ennyi volt. Elhúzódok tőle. Hűvös esőcseppek csorognak az arcomon. Ostoba. (…)
Kesztyűs kezét a derekamra teszi, és megállít. Mozdulatlanná merevedek, reszketek a markában. Esőcseppek csillognak a pilláin. Másik keze az államon, felfelé fordítja az arcomat. Csak egy rövid pillantást vethetek rá, mielőtt a száját a számra szorítja.

246-247. oldal - Adelina Amouteru

Kapcsolódó szócikkek: Adelina Amouteru · Enzo Valenciano

Hasonló könyvek címkék alapján

Kresley Cole: Endless Knight – Végtelen lovag
Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása
Leigh Bardugo: Shadow and Bone – Árnyék és csont
Tahereh Mafi: Ne érints
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Cassandra Clare: A hercegnő
J. L. Armentrout: Origin
Sarah J. Maas: Heir of Fire – A tűz örököse
Richelle Mead: A halál csókja
Maria V. Snyder: Poison Study – Méregtan