The ​Young Elites (The Young Elites 1.) 21 csillagozás

Marie Lu: The Young Elites Marie Lu: The Young Elites

"Some ​hate us, think us criminals to hang at the gallows. Some fear us, think us demons to burn at the stake. Some worship us, think us divine children of the gods.

But all know us."

Adelina Amouteru is a survivor of the blood plague: marked by a jagged scar, snow-white hair and lashes. Cast out by her family, Adelina has finally found a place to belong within the secret society of Young Elites. To some, the Elites are heroes, here to save innocents in desperate situations. But to the Inquisition Axis, the white-robed soldiers of Kenettra, they are monsters with demonic powers who must be brought to justice. As Adelina learns more about this perilous world where politics and magic clash, she soon realizes that her own powers may be in danger of bringing on an era of panic such as the world has never seen.

The new series, set in what Putnam described as a “Renaissance-like world,” is called The Young Elites. It follows three rival societies with… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Penguin, London, 2015
358 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780141361826
>!
Putnam, 2014
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780399167836 · ASIN: 0399167838
>!
Putnam Juvenile, USA, 2014
368 oldal · ASIN: B00INIXPVW

1 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Adelina Amouteru · Enzo Valenciano


Kedvencelte 5

Most olvassa 4

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 37


Kiemelt értékelések

>!
abstractelf P
Marie Lu: The Young Elites

Nagyon komoly érzelmi folyamatok játszódtak le ebben a regényben. Már az első oldalaknál beleszerettem a könyvbe, és ez ki is tartott a végéig.
A világ nagyon érdekes, a malfettokkal szembeni diszkrimináció pedig elgondolkodtató is mellé. A világot nem hosszas leírásokból, hanem apránként, mindig csak a releváns információkat ismerjük meg.
A történettel volt egy kis gondom, ami miatt végül levontam a fél csillagot. Az egyik fő cselekményszál sajnos nagyon nem tetszett, és mivel az eredményezte a fő konfliktust, és szinte pillangó-hatásként működött, így nem teljesen élveztem a könyvet.
A karaktereket viszont imádtam – nagyon különleges mindenki, és a főszereplő egyáltalán nem „jó” személyiség, ami még izgalmasabbá teszi a helyzetet (antihősnek is mondanám talán).
Mindent összevetve egy sötét, néha szívbemarkoló, máskor kissé laposabb regényhez volt szerencsém, amit nagyon megérte olvasnom. Alig várom, hogy nekiállhassak a folytatásnak is.

>!
PatyiMoly
Marie Lu: The Young Elites

Le a kalappal Marie Lu!
Le a kalappal!

Csak és kizárólag a Legenda miatt kezdtem el olvasni, amely sorozat teljesen levett a lábamról. És a helyzet az, hogy ez az új trilógia sem okozott csalódást.

Teljesen más írás, mint a korábbi regények, más a hangulata, a szereplők gondolkodásmódja, az egész világkép, a rendszer. Hihetetlenül jó, és különleges, és kicsit rémisztő, elrettentő, félelmetes.
Letehetetlen.
Imádtam.

Bővebben: http://bit.ly/1IiWenD

>!
Moncsycsy
Marie Lu: The Young Elites

Tényleg létezik olyan YA könyv, amiben antihős a főszereplő?
Pontosan ez jutott eszembe nekem, amikor először hallottam a Legenda trilógia írónőjének legújabb regényéről.
Bizony így van.
És hihetetlen élmény volt.
Annyira friss, üdítő érzés volt olyan regényt olvasni a műfajban, aminek más koncepciója, hogy az elképzelhetetlen. Bár tény, Marie Lunak sikerült megvennie már az elején azzal, hogy egy középkori világban játszódik a sztori, fantasy elemekkel.
Bár a kezdet kicsit döcögősre sikeredett, de idővel egyre több izgalommal, drámával és fordulattal találkozhattunk. A történet gyilkos függővége után pedig csodálkoznék, ha valaki nem akarná azonnal olvasni a folytatást…
Bővebben a könyvről itt. :) http://hiddenworldsinourworld.blogspot.hu/2016/01/marie…

>!
Laura_Várnai
Marie Lu: The Young Elites

Egy olasz alapokon nyugvó fantasy világ, holokauszt elemekkel.
Nagyon tetszett a történet, bár az elején kicsit megijedtem, mert eléggé hasonlított az alapfelállás a Sötét elmékre, végül teljes mértékben el tudtam tőle vonatkoztatni.
Ebben a történetben semmi sem fekete és fehér, nincs jó és rossz, mindkét oldal megérthető valamilyen mértékben, mindkét oldal bűnős valamilyen szempontból, mindkét oldal a maga igazáért küzd. Teren nem maga a nagybetűs Gonosz, és Adelina sem egy igazi Hős. Adelina egy antihős, aki végre engedi, hogy táplálja a lelkét a sötétség, ellenben más YA „hősnőkkel”, akik ezernyi megpróbáltatás, árulás és szenvedés után sem lennek képesek lecsapni egy legyet sem, mert ölni csúnya dolog. Sokkal hitelesebbek az olyan fantasy-k (mint ez is), amiben valódi érzelmek, valódi hatásokat váltanak ki, és nem arra törekszik bennük a főszereplő, hogy halála után szenté avassa őt a pápa.
Ahogy Adelina és a Dagger Society sem jóságból és cukormázból lett összegyúrva, úgy Teren sem maga az ördög; nem tudom gonosznak nevezni azt az embert, aki mindent, amit tesz, azért teszi, mert úgy hiszi azzal jót cselekszik. Tévúton jár? Talán igen, talán nem; de a cselekedeteit nem a rosszindulat fűti, hanem a hit.
Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

>!
Arym
Marie Lu: The Young Elites

Nem olvastam az írónő másik sorozatát, a Legenda trilógiát, így nem is volt összehasonlítási alapom. Mivel azt sokan dicsérik, de jelenleg nem volt elérhető a könyvtárban gondoltam megpróbálkozok ezzel a könyvvel.
Sokat gondolkodtam rajta, hány csillagot kéne adnom rá, nem igazán tudtam eldönteni mit is gondoljak róla. Voltak részek, amik az én ízlésemnek túlságosan vontatottra sikerültek és csak a vége felé kezdtem érezni, hogy valami történik is. Ettől függetlenül olvastatta magát a történet. Az biztos, hogy az írónőnek sikerült egy izgalmas világot teremtenie.
A szereplők is érdekesek, és tetszett, hogy nem csinált belőlük „hősöket” . Mégis valahogy semlegesek maradtak nekem…valahogy nem tudtam igazán megkedvelni/megutálni őket. Mindenki a maga hasznát keresi és azt nézi, hogyan tudna hasznot húzni a másikból legalábbis nekem ez jött le. spoiler
Mivel a vége elég izgalmasra sikeredett és ott egy elég erős függővég is kíváncsi leszek, hogyan fog folytatódni a történet. Összességében egy jó könyv, de számomra ez nem egy felejthetetlen olvasmány.

>!
Noryyy
Marie Lu: The Young Elites

Meg vagyok lepve, hogy mennyire imádtam a könyvet, ugyanis a Legenda nagyon nem volt bejövős számomra. De jól tettem, hogy adtam egy újabb próbát Marie Lu-nak.
A történet végig pörgött, eseménydús volt és lekötött. A karakterek közül Adelina, Enzo, Teren és Adelina húga, Violetta volt csak szimpatikus, a többiek eléggé feleslegesek és jellemtelenek voltak. Külön pluszpont, hogy Adelina nem volt egy nebáncsvirág, nem tartottam igazán antihero-nak, de nagyon ahhoz hajlott a szerepe. (Még egy pluszpont Terennek, akit végig Rufus Sewell-ként képzeltem el, annak ellenére, hogy korban egyáltalán nem stimmelt XD)
Egyszóval nagyon tetszett ez a könyv, és remélem, hogy a további részek hozzák a színvonalat!

>!
Kaosmagier
Marie Lu: The Young Elites

Eleinte megijedtem, hogy megint egy „kegyetlen fantasy világba” rejtett Young Adult szerelmi történet lesz ebből, de kellemeset csalódtam.

A világ érdekes, bár azt nem értem, hogy miért éppen „Fiatal Eliteknek” hívják a megbélyegzett szupererőkkel rendelkező bűnözőket (mármint ez a név elméletileg a megbélyegző elnyomó néptől származik és messze nincs olyan negatív töltete, mint pl a malfettóknak, akiket sokkal kevésbé utál a tömeg) Ez inkább valami kitüntető csoportnévnek tűnik mint az X-men (az erősen pejoratív mutáns megnevezéssel szemben).

Nagyon tetszett, hogy a főhős nem a tipikus jókislány, nem félt az író egy gonoszra is hajlamos főhőst csinálni. Mint karakter annyira nem volt szimpatikus, de a történetet hihetetlenül feldobta (főleg a végén), majdnem teljesen kárpótol az első 2/3 könyv nyavalygásáért. A többi karakter is érdekes, mindenkiben van egy kis gonosz vagy jó ,de igazából egyik se tudott annyira megfogni… Talán Rafaelle és Teren karaktere tetszett a legjobban, de ők is inkább érdekesek, mint kedvenc szereplő jelöltek számomra. Így nem egyértelmű kinek (illetve melyik csoportnak) érdemes szurkolni.
spoiler azért jó lett volna kicsit több magyarázat (ill. hogy miért van, hogy egyeseket nem tudnak csak úgy "érzékelni"), remélem erre még a következő könyvben kitérnek kicsit…

Ami kicsit zavart az a szerelmi szál volt. Mindig is fura az ilyen szerelem első látásra találkozások, de itt kicsit olyan volt, mintha maga a karakter nem tudná eldönteni, hogy most marha szerelmes (mindig, mikor megjelent a herceg, elindult a nyálgép a könyvben) vagy marhára közömbös (retteg tőle/irgalmasságáért akar könyörögni vagy épp amit a szitu hozott – de ilyenkor meg teljesen objektíven tekint a srácra a főhős). Talán jobb lett volna erre az első részre még hanyagolni a szerelmi szálat, mert így nagyon természetellenesnek hatott (legalábbis nekem)

A történet vége eléggé meglepő volt, tetszett, hogy nem a tipikus „boldogan élnek míg meg nem halnak” befejezést kapott spoiler Így alig várom mi történik majd a következő részben.

>!
AncsaT I
Marie Lu: The Young Elites

Az első gondolatom természetesen nekem is az volt, hogy összehasonlítottam az írónő előző könyveivel, a Legend trilógiával (csak közbeszúrom, mint érdekességet, hogy itt is kulcsszerepet kap egy halálos fertőző betegség), és egyet kell értsek a kritikával, hogy ott bizony sokkal részletesebben ki volt dolgozva a háttér, sokkal többet megtudtunk a világról, amiben a szereplők élnek.
A Young Elites ezzel szemben inkább a karakterekre koncentrál. A Legend szereplői kissé fekete-fehérek, a gonoszok nagyon gonoszak, a jók pedig nagyon jók, és ezen a buta hibáik, rossz döntéseik sem igazán tudnak árnyalni, mert amit tesznek, jóhiszeműen, téves információk birtokában teszik, megkérdőjelezhetetlen az önfeláldozásuk, sőt még a negatív szereplők is, bár valamiféle torz értékrend szerint, de a köz javára cselekednek.
Ez a könyv egész másként néz ki ebből a szempontból. A spektrum itt a szürkétől a feketéig terjed. A szereplők mindannyian sárosak valamilyen mértékben, mindenki a saját érdekei szerint cselekszik, hangoztassanak bármilyen magasztos ideológiát. A titkolózás, hazugság, árulás természetes nekik, mint a levegővétel. A főszereplőnk, a Félszemű Lány sem lóg ki a sorból, és bár egy bíróság előtt az ügyvédje érvelhetne a nehéz gyerekkorával, a szülői szeretet hiányával, sanyarú sorsával, hogy kényszerítették, fenyegették, és valójában nem akarta, és már nagyon megbánta stb. a tényeket nézve bizony dobogós helyezést érhetne el a „melyik szereplő volt a legszemetebb” vetélkedőn. Persze a szerző védőbeszéde hatással van ránk, és hajlamosak vagyunk megbocsájtani a lánynak, és szurkolunk neki, hogy a következő kötetben valahogy tegye jóvá a dolgokat.
És valójában az, hogy a főszereplőnk igencsak „rossz kislány”, annyiban előnyére is válik a történetnek, hogy sokkal könnyebb azonosulni vele. A Legendában az éteri tökéletességű June nekem túl távoli: szép, okos, izmos, kisportolt, jólelkű, kedves, felelősségteljes, önfeláldozó stb. amitől én igen csak távol érzem magam. A félszemű Adelina ellenben nagyon is emberi: az arcát forradás csúfítja, tele van bizalmatlansággal, félelemmel, gyanakvással, gyűlölettel. Az őszinte, önkritikával rendelkező olvasó sokkal inkább magára ismerhet benne.
A könyv vége sejteni enged pár dolgot, ad némi reményt a folytatásra nézve, de azért nem árul el túl sokat, éppen csak annyit, hogy kíváncsian várjuk a folytatást, hogyan lehet majd kikeveredni akkora zűrből, amekkorába a szerző keverte a szereplőket.

>!
Dia_Zsombok
Marie Lu: The Young Elites

Minden egyes alkalomal alábecsülöm Marie Lu-t es minden egyes alkalommal meg tud lepni. Egyszerűen imádom a regényeit. Hihetetlennek a regényei imádom és mindenkinek csak ajánlani tudom*.* ♥♥♥

>!
robnor 
Marie Lu: The Young Elites

Nagyon jó könyv, olvasmányos. Érdekes a világfelépítés, tetszettek a karakterek és sikerült a végén meglepnie a szerzőnek, úgyhogy mindenképp folytatom a sorozatot.


Népszerű idézetek

>!
Izzyofp

Be true to yourself, Violetta once told me when I was trying in vain to win Father over. But that's something everyone says and no one means. No one wants you to be yourself. They want you to be the version of yourself that they like.

>!
molly_

„Why did you save me?”
His face relaxes for the first time as a small, amused smile emerges on his lips. „Some would thank me first.”
Thank you. Why did you save me?”

51. oldal

>!
Tufuka

“So. Tell me, little wolf. Do you want to punish those who have wronged you?”

>!
bubblejoo

They were the best of friends as long as they did not know they were supposed to be enemies. The truth would do its damage soon enough.
–Brothers in Fire, by Jedtare

>!
bubblejoo

To love is to be afraid. You are frightened, deathly terrified, that something will happen to those you love. Think of the possibilities. Does your heart clench with each thought? That, my friend, is love. And love enslaves us all, for you cannot have love without fear.
–A Private Thesis on the Romancing of Three Kings, by Baroness Sammarco

>!
bubblejoo

I pledge myself to the Rose Society until the end of my days, to use my eyes to see all that happens, my tongue to woo others to our side, my ears to hear every secret, my hands to crush my enemies. I will do everything in my power to destroy all who stand in my way.
–The Rose Society Official Initiation Pledge, by Adelina Amouteru

>!
bubblejoo

I'm going to die tomorrow morning.

(első mondat)

>!
bubblejoo

No matter the opinion, everyone knew their names. The Reaper. Magiano. The Windwalker. The Alchemist.
The Young Elites.

>!
bubblejoo

„How many times have you been called an abomination?” he whispers. „A monster? Worthless?”
Too may times.
„Then let me tell you a secret.” He shifts so that his lips are close to my ear. A shiver dances down my spine. „You are not an abomination. You are not merely a malfetto. That is why they fear you. The gods gave us powers, Adelina, because we are born to rule.”

Kapcsolódó szócikkek: Adelina Amouteru · Enzo Valenciano
>!
abstractelf P

If my life must be threatened in order to bring out my abilities, then I should be swimming in power by now.

139. oldal


A sorozat következő kötete

The Young Elites sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Susan Ee: World After
Suzanne Collins: The Hunger Games
Cassandra Clare: City of Ashes
Dawn Rae Miller: Larkstorm
Alexandra Bracken: The Darkest Minds
Marissa Meyer: Cress (angol)
Patrick Ness: The Knife of Never Letting Go
Kresley Cole: Dead of Winter
Victoria Schwab: This Savage Song
Dan Wells: Partials