Marie-Louise von Franz Carl Gustav Jung lélektani iskolájának prominens képviselője, nemzetközileg ismert és elismert szaktekintély. Münchenben, 1915-ben született, osztrák vezérkari tiszt apa és német anya lányaként. A család 1918-tól Svájcban élt. Von Franz Zürichben végezte iskoláit, és szerzett doktorátust klasszika-filológiából.
Tizennyolc éves volt, amikor megismerte Jungot. Segítségére volt a mesternek latin és görög alkimista szövegek fordításában – ami kiváló nyelvtudást feltételez. Nem is csoda, hogy későbbi műveiben ismételten foglalkozik az alkímia mélylélektani hátterével, s egy-egy pszichológiai jellegzetességre az alkímiából vett utalással lobbant fényt.
Húszas éveiben már behatóan foglalkozott mesék lélektani elemzésével. Ez életművének másik nagy fókusza, ideértve a legendák interpretálását is, valamint a mítoszkutatást, hiszen mindezekben a közös emberi „őslélek”, a kollektív tudattalan nyilatkoztatja ki önmagának egy-egy jellegzetességét, sérülési… (tovább)
Női mesealakok 15 csillagozás
Eredeti cím: Das Weibliche im Märchen
Eredeti megjelenés éve: 1977
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mérleg Európa
Enciklopédia 1
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 32
Kívánságlistára tette 48
Kiemelt értékelések
Ha valaki nem bírja nagy mennyiségben a jungi megközelítést, azt alighanem meg fogja viselni ez a röpke 300 oldal. (Ellenben ha valaki a mesehősnők testéről ír dolgozatot, és kevésbé érdekli, hogy mi van az animával és animusszal, az mindjárt más.) A téma érdekes, a néni hangvétele kissé passzív-agresszív, és a meseválasztás egészen öncélúnak tűnik. Például ha az Ősanya-képet akarja elemezni, Világszép Vaszilissza és Baba Jaga helyett szerintem sokkal kézenfekvőbb alany a szorgos lány és Holle anyó. (Legalábbis ha én német nyelven folytatnám a munkásságomat, hát nem tétováznék német nyelvterületről választani témába vágó mesét.) Persze annak is látom az előnyét, ha a mesék ugyan kevésbé ismertek a befogadó számára, a motívumok nem, mert így talán könnyebben megy majd később ezen motívumok elemzésének felidézése új meséknél.
Női mesealakok elemzése elég mélyen. Nekem néha belemagyarázásnak tűnt néhány motívum értelmezése, de a többségéből tanultam. Jó volt az is, hogy a leírt mesék egy részét nem ismertem, de a motívumok ismerősök voltak. Ezután azért majd más szemmel olvasom a meséket, az biztos.
A fejezetek tartalma egy-egy előadás leírása, olvasmányos, könnyen érthető, hétköznapi példákkal is megtűzdelt szöveg. Lehet, hogy majd sort kerítek a másik könyvének az elolvasására is, ha időm engedi, de most rá kell pihennem egy kicsit. :-)
Sok mindent lehet megtudni a könyvből, de azért nekem néhol túlságosan belemagyarázónak tűnt, ugyanakkor az is biztos, hogy a jungi lélektanba nem mélyedtem el. Mindenesetre érdekes volt elolvasni és az is biztos, hogy mégegyszer el kell olvasnom, hogy jobban felfogjam.
Népszerű idézetek
Mint ismeretes, Wotan kíséretében voltak találhatók a Berserkerek (Beri-Bär=medve; serk=bőr vagy ing). Úgy hitték, hogy egyik-másik családban öröklődik a „Berserkerré változás”. Eszerint csatában megtörténhetett, hogy a vezéren vagy a hercegen – aki otthon ült óriási ásítás, majd mélységes álom vett erőt, míg ugyanakkor a csatatéren egy medve jelent meg, mely halomra ölte az ellenséget. Végül a medve eltűnt, a herceg pedig fölébredt, és rendkívül fáradtnak érezte magát.
Európa, 1995, 81.
Ha egy nő animusa annyira kötekedő, hogy az ember kiszaladna tőle a világból, az többnyire annak a jele, hogy parlagon heverő alkotóképességei vannak.
88. oldal
…az élet reggeltől estig tartó öldöklést jelent: növényeket és állatokat eszünk. A húst megvesszük, de az állatok megölését nem óhajtjuk észrevenni, pedig ezzel valójában a természet egészében vállalunk részt. Egy indiai botanikus, Sir Chandra Bose fölfedezte, hogy a növények is éreznek fájdalmat. Ha egy levelét levágják, a növény sokáig reszket, hőmérséklete pedig emelkedik. Gyilkosok vagyunk, s ölés nélkül nem tudunk élni. Az egész természet ölésen alapszik.Borzasztó, hogy az ember ezt kénytelen beismerni, ám – ha nem beteges hajlamú – ennek észrevétele a valóság elfogadásához segíti, erősíti az élni akarást, és azt a készséget, hogy ennek terhét magára vállalja; itt ugyanis azzal a bűnnel kell szembenéznünk, hogy élünk. Destruktivitásunk tudata és életvágyunk sajátos módon szorosan összekapcsolódik.
267. oldal
Úgy látszik Csipkerózsika szüleinél sincs minden rendben, hiszen terméketlenek, és rászorulnak, hogy egy mocsári állat, a béka igazítsa el őket.
48. oldal
Az öregasszony bélruhája arra utalhat, hogy az állatvilághoz közel álló szférával rokon, a belső részekkel, ahol az emóciók és ösztönök helyét sejtjük. S a bél talán „emésztést” is jelent, amire a lány szemlátomást nemigen képes, hiszen élményeit nem tudja megemészteni.
153. oldal
A hős vagy hősnő megszületése előtt akárhányszor terméketlenség uralkodik jó ideje; ezt mindig természetfölötti születés követi. Lélektani megfogalmazásban: a különösebb aktivitás ideje tudattalanban a teljes terméketlenség fázisa előzheti meg. Kreatív személyiségeknél csaknem normális állapot, hogy egy mű, új tudományos munka megalkotása előtt gyakran nyugtalansági, levertségi, terméketlenségi perióduson kell átesniük kényszerű várakozásban, s akkor ízét veszti az élet. Ha analízisbe kerül az illető, kiderül, hogy éppen ebben a szakaszban gyülemlik fel az energia a tudattalanban.
33-34. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát 96% ·
Összehasonlítás - Heinz-Peter Röhr: Kiút a függőségből ·
Összehasonlítás - Kádár Annamária: Mesepszichológia 92% ·
Összehasonlítás - Deliága Éva – Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval? 92% ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó: Meseterápia 89% ·
Összehasonlítás - Robert Bly: Vasjankó ·
Összehasonlítás - Magyar Zoltán – Varga Norbert (szerk.): Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése ·
Összehasonlítás - Pápes Éva: Királylányok, tündérek, boszorkányok ·
Összehasonlítás - Gerlinde Ortner: Gyógyító mesék 83% ·
Összehasonlítás - Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya ·
Összehasonlítás