A gyermek születése nem félelmetes esemény, hanem az élet legtermészetesebb csodája. Marie F. Mongan, a hipno-szülés módszerének megalkotója gyakorlati tanácsadójában eloszlatja a fájdalommal kapcsolatos mítoszt, amit eddig a szülés szükséges velejárójaként fogadtunk el. Bebizonyítja, hogyha leküzdjük a félelmet, mely izmainkat görcsben, testünket mereven tartja, akkor gyöngéd szülésben lesz részünk.
A könyvben bemutatott hipno-szülés program a természetes, beavatkozástól mentes szülést támogatja. Segít ellazítani elménket, hogy testünk közben dolgozhasson. A gyakorlatok – pozitív gondolkodás, relaxáció, vizualizáció, légzéstechnika és fizikai felkészülés – boldog, kényelmes terhességet eredményeznek. A megszerzett önbizalmon és hiten alapuló örömteli várakozás békés, természetes szüléssel zárul, amihez minden anyának joga van.
Szülés, ahol én irányítok! 55 csillagozás

Eredeti cím: HypnoBirthing, The Mongan Method



Enciklopédia 3
Kedvencelte 2
Most olvassa 15
Várólistára tette 35
Kívánságlistára tette 46
Kölcsönkérné 10

Kiemelt értékelések


Másfél héttel a szülésem után azt hiszem már merek és tudok is érdemben írni az általam olvasott szülés felkészítő könyvekről.
Mongan könyve egészen megnyugtatóan hatott rám. Jó volt tudatosítani, hogy képes vagyok megszülni a kisbabámat. Az általa ismertetett technikák jó részéről, vagy nagyon hasonlókról már olvastam egészségpszichológiai tanulmányaim során, de jó volt átismételni, egy helyen összegyűjtve végigolvasni őket.
Ami problémám volt a könyvvel, hogy pszichológus szemmel nézve nagyon szakmaiatlan. Összemos fogalmakat. A hipnózis nem egyenlő a relaxációval, sem az önszuggesztióval, sem a flow élménnyel.
Ezen kívül szerintem túl rózsaszín képet fest a szülésről. Mert igenis vannak komplikációk, amikor orvosi beavatkozás szükséges és nem elég, hogy én pozitívan állok hozzá, hogy majd rendben lesz.
És csak halkan megsúgom, hogy vizualizáció ide, önszuggesztió oda: a szülés fáj. Rettentően. Ezt segíthet elviselni a jól begyakorolt légzés technika, a relaxáció, de azt állítani, hogy a szülés csak annak fáj, aki beképzeli, számomra kicsit meredek. (Természetesen nem zárom ki, hogy van aki tényleg 3 boldog sóhajjal „kilélegzi” magából a gyermekét, de azért nem hinném, hogy ez az általános tapasztalat.)
Egy szó, mint száz, voltak benne hasznos dolgok, alapvetően tetszett a pozitív gondolkodásmódja, de azért vannak benne dolgok, amiket erős fenntartással kell (szerintem) kezelni.


Az első benyomásom a könyvről az volt, hogy ha még egyszer leírja ezt a teljesen röhejes kifejezést (hipno-szülés), lekaparom az arcomat. Kicsit sok volt a duma.
A második benyomásom az volt, hogy ez egy remek módszer, teljesen kézenfekvő, és minden nőnek így kellene szülnie. Ahhoz képest, hogy életemben mást se hallottam, csak hogy a létező legnagyobb fájdalom a szülési fájdalom – még a tökön rúgásnál is rosszabb – egy pillanat alatt magamévá tudtam tenni az elméletet. A babák szülessenek úgy, mint a kismacskák, vagy mint a természetközeli nők gyermekei, egyszerűen csak jöjjenek a világra mindenféle jajveszékelés és feszítés nélkül.
A harmadik benyomásom szertefoszlatott minden reményt. Ezt Magyarországon lehetetlen alkalmazni. Készülj fel egy könyvből, és az így megszerzett tudásban higgy annyira, hogy nekiállj meggyőzni egy teljes kórházi gárdát, miszerint te így fogod megszülni a gyereked, és ők legyenek szívesek odafigyelni az ehhez kapcsolódó 50 pontos listádra. Na persze.
Amikor viszont befejeztem a könyvet, már tudtam: kerül, amibe kerül… de ezt kár lenne kihagyni.
Meglátjuk, hogy alakul. Majd mesélek.
A könyv címét amúgy sehová nem tudom tenni. Nem is erről szól…
Végül is otthon szültem, jajveszékelés nélkül. Nem hipno-szülés volt, mégis jó volt. Ennek ellenére örülök, hogy olvastam ezt a könyvet, ajánlom minden kismamának.


Nagyon tetszett ez a könyv, ahogy ennél a könyvnél, úgy itt is sajnáltam, hogy csak a negyedik gyerek érkezése előtt került a kezembe. Remélem, az én gyerekeim generációja számára ezek a dolgok már természetesek lesznek, és nem kell értük harcolniuk. Én meg majd meglátom, hogy mi lesz kivitelezhető a saját szülésemnél; reményeim szerint végre sokkal több, mint eddig.
Bár némi fogalomzavar van a könyvben, azért a lényeget ez nem érinti. A relaxációs és légzőgyakorlatok nagyon jók, tényleg érdemes ezeket már a várandósság alatt gyakorolni, már akkor sokat segítenek. Mennyire jó lenne, ha tényleg hagynák a nőket a testükre hangolódni, és mennyire jó lenne, ha a nőknek sokkal több testtudatuk lenne, mint ami általában van! Ezt magamra is értem természetesen.


Nem hibátlan a könyv, mégis ajánlanám minden szülni készülő nőnek (és kísérőjének), mert nagyon sokat tehet azért, hogy az ember jó élményként élje meg a szülést.
A legfontosabb üzenete, hogy a szülés egy természetes folyamat, amelyre teljesen fel van készülve a szervezet, nem pedig egy műtét/ „orvosi eset”, amiről a fájdalomra és a kiszolgáltatottságra kell asszociáljon az ember. Lehet kellemes, izgalmas élmény is, csak a hozzáálláson és a tájékozottságon múlik. Vagyis, sokat jelent, ha tudjuk, mi zajlik a szervezetünkben és ha megbízunk a testünkben és segítjük, nem pedig akadályozzuk. És ez így is van.
A könyv persze mutat egy csomó technikát, amivel megfelelő lelkiállapotban tarthatjuk magunkat, végig fenntartva, hogy mi irányítunk, ugyanakkor hiba lenne úgy kezelni a könyvet, mint egy használati útmutatót, amit ha – és csakis akkor, ha – betűről betűre betartunk, teljesen fájdalommentesen kipottyan a gyerek. Nem szükséges ezeket a technikákat „bevágni” és görcsösen ragaszkodni hozzájuk, inkább csak potenciális mankókként kell kezelni őket, amiknek az ismerete segít, hogy magabiztosabbak legyünk. Ahogy „agyontervezni” sem érdemes a szülést, inkább fel kell készülni lélekben mindenre és belelazulni. Mert a „Szülés, ahol én irányítok” valójában azt jelenti, hogy a „Szülés, ahol a testem irányít, én pedig értem mi történik és megbízok abban, hogy jól csinálja”.


Érdekesnek tartom a könyvben leírtakat és szerintem minden kismamának érdemes elolvasnia. Nem hipnotizálásról szól, hanem egyszerűen különböző légzéstechnikák bemutatásáról és a vajjúdás, szülész szakaszainak nagyon jó bemutatásáról. Érdemes elolvasni.
Bővebben: http://azajtom.blogspot.hu/2017/07/marie-f-mongan-szule…


A könyv címe kissé riasztó.
Végigvezet egy fejlődéstörténeten, hogy jutottunk el a hipnoszülésig, ami lényegében a természetes szülésnek egy élményekkel teletűzdelt válfaja, melyben a félelemnek és a külső idejétmúlt beavatkozásoknak nincs helye.
Két részre bontanám a könyvet:
1, A szülésre mentálisan felkészülni -->lényegében egy mélyebb bemutatás mi előtt áll a kismama, mindenképpen hasznos, mert jobb felkészülten nekiállni, mint sodródni az árral
2, A szülésre praktikusan felkészülni-->itt hiányoltam a rajzokat, ábrázolásokat és ez sajnos nem az a téma (pl. vajúdás alatti gyakorlatok), amit könyvből kell megtanulni, ezt látni kell
Összeségében egy klasszikus amerikai pongyola szakkönyv, rengeteg ismétléssel, de legalább egy (nem annyira) mély kép képet ad, mi várható. Azoknak ajánlom, akiknek semmi fogalmuk sincs erről, ez a könyv alapozásnak jó.


Tényleg elég vontatott volt és terjengős. Bevallom, mire a módszerhez értem, már nem is érdekelt annyira, annyit sztorizott előtte minden másról…
Népszerű idézetek




Azt mondják, hogy egy nő szülése meglehetősen hasonlít ahhoz, ahogyan az életét éli. Ezért életbevágóan fontos, hogy időt szánjunk annak tisztázására, hogy milyennek látjuk önmagunkat, s hogy ez a kép vajon kedvező vagy kedvezőtlen a számunkra. A legtöbb fontos, szülésünket érintő döntést meghatározó szempont attól függ, hogy milyen a hozzáállásunk a szüléshez, és hogyan tekintünk saját szerepünkre.
81. oldal




Ha egy állapotos anya harcban áll várandósága alatt, a magzat is küzdve fog világra jönni, igen sok fájdalmat okozva. A baba felnőni is veszekedve és vitatkozva fog.
Rogu, idézet a Mamatoto-ból
66. oldal




Az 1920-as években adta közre Dick-Read a „Mi a baj a vajúdással?” című dolgozatát, melyben alaposan körbejárja a kérdést. Elméletét „Félelem-Feszültség-Fájdalom Szindrómá”-nak nevezte, és alapvető elvként kijelentette, hogy a félelem okozza a feszültséget a testben, különösképpen a méhben, és a feszültség gátolja a természetes szülési folyamatot, meghosszabbítja a vajúdást, és fájdalmat okoz.
17. oldal




A test az elme cselekvő végrehajtója.
72. oldal, A gondolat hatalma fejezet




A nyomás nemkívánatos eredményre vezethet, és akár le is lassíthatja a szülési folyamatot. Az erőltetett légzés elve mára már érvényét vesztette. Abból az időből származik, mikor az érzéstelenítés miatt az asszonyok képtelenekké váltak a szülésre, s fogókkal vették ki a babákat a hüvelyből.
109. oldal, Légzési technikák - Szülési légzés
Hasonló könyvek címkék alapján
- Robin Lim: Gyermekágy 90% ·
Összehasonlítás - Tanács Eszter: Nők gyermek nélkül 88% ·
Összehasonlítás - Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez 88% ·
Összehasonlítás - Czeizel Endre: Születésünk titkai 87% ·
Összehasonlítás - Jill Krause: 50 teendő, mielőtt megszületik ·
Összehasonlítás - Joanne Stone – Keith Eddleman – Mary Duenwald: A terhesség ·
Összehasonlítás - Cecilia Chrapkowska – Agnes Wold: A svéd módszer 71% ·
Összehasonlítás - Benkovics Júlia: Magunkról 96% ·
Összehasonlítás - Babavárás kezdőknek 98% ·
Összehasonlítás - Ecsedi Gabriella: Szülés, császármetszés, VBAC ·
Összehasonlítás