„Az angol udvarban élt és költötte verses novelláit a legnagyobb középkori költőnő, Marie de France. Az egész lovagi költészetből ennek a titokzatos nőnek a művei hatnak a legközvetlenebbül a mai olvasóra. Franciaországi Mária varázsát nagyon nehéz meghatározni: varázsa éppen a szavakkal meg nem fogható, alkonyatos, irreális és lélekben mégis oly igaz, érzelemmel és mélyebb, kimondhatatlan jelentéssel teljes hangulat. Novellái megható lovagtörténetek hűségről, megpróbáltatásról, halandókba szerelmes tündérekről, sokszor nem is történik bennük semmi, csak Tristan és Izolda találkoznak egy erdőben, sírnak és elválnak megint. Marie de France az egyetlen középkori költő, aki csakugyan olyan, mint amilyennek a romantika a középkort álmodta.”
(Szerb Antal: A világirodalom története)
Tizenkét szerelmes rege 4 csillagozás
Eredeti cím: Les Lais
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Eötvös Klasszikusok Eötvös
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 14

Kiemelt értékelések


Hogy valaki jól tudjon verset írni, az egy dolog.
Hogy jó novellát tudjon írni, az is egy dolog.
Hogy grófnő/hercegnő legyen, középkori királyi udvarokban lakjon, solymásszon és uszályos ruhákban mászkáljon, az megint egy dolog.
Hogy élő és holt nyelveken tudjon, és reggeltől estig művelődjön, az szintén.
DE HOGY VALAKINEK ÖSSZEJÖJJÖN MIND A NÉGY?!
Nohát, kérem, azt hívják pofátlanságnak.
Semmit se tudtam a szerzőről, mielőtt ezt a könyvet megtaláltam, és ezt is úgy, hogy ugyanennek a kiadói sorozatnak egy másik darabját szedtem le véletlenül a könyvtárpolcról, annak a végében szerepelt ennek a reklámja. A Molyra is én vittem fel. Különben – szégyen, nem szégyen – azt se tudnám, isszák-e vagy eszik. Szerény cím és még szerényebb név (Franciaországi Mária – ennyi!), ahogy a gótika korához illik. Azoknak a felülmúlhatatlan gótikus székesegyházaknak a tervezőinek se tudjuk a nevét. Hát még azét, aki összesen annyit csinált életében, hogy X székesegyházban a kaputól balra a hatodik oszlop tetejére emberfejet faragott. A műve viszont halhatatlan. Így kell ezt csinálni.
Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/23/marie_de_f…


Megvallom @Timár_Krisztina értékelése miatt vettem meg és olvastam el.
Mert van ez a fura dolog, hogy van aki úgy ír valamiről,hogy az ember talpa, ujja,
bizseregni kezd, hogy elinduljon, könyvtár, bolt, vagy legalább az internetes
antikváriumok felé.
A középkori Franciaországból származó Mára verses elbeszéléseit olvashatjuk
ebben a könyvben. Helyszinei Bretagne-ban vagy Anglia kelta országrészeiben
találhatók. Alaptéma az udvari szerelem a lovagok küldetéstudata,
a szerelem által inspirált lovagi tettek. (Általában a szenvedély jelenik meg először a
lovagok részéről – vagy csak nem mondanak nemet a felkérésre :) – és később
válik igazi szerelemmé az érzés.)Trubadúrok és trubadúrénekek kora ez. Mária hősei kalandok próbatételei során bizonyítják lovagi kiválóságukat. Megszegik az udvari
szerelem és a társadalom szabályait. Megjelenik bennük a kelta népek meséinek
csodái, hitvilága és az alapvető udvari erények :önfeláldozás, hűség, nemeslelkűség.
Nem tudom más hogyan van ezzel, de engem leginkább a nők merészsége nyűgözött le. Amikor vágyukra hallgatva kockáztatták életüket, jóhírüket.
Hiszen igazi fogamzásgátlásra esélyük sem volt. Sok érdekes téma felvetődik,
kényszerházasságok, ikerszülés, korkülönbségből eredő szerelemféltés, csábítások, hitszegések, bigámia elkerülése,és mindezt körbelengi a mese világa.
Mária idején talán felvilágosító szerepet is szántak neki.
Személyes kedvencem a Farkasember volt és a Fülemüle.
Utóbbi talán az ártatlansága miatt. Az előszó a kiejtési útmutató és végül a jegyzetek
segítik az olvasót. Ne hagyjátok ki őket !
Szeretettel ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, csodálatos.
Népszerű idézetek




Tehetséget ha ád az Úr
beszélni szépen, igazul,
véka alá az nem való:
világ előtt szóljon a szó.
(első mondat)




Ám ki baját fel nem fedi,
gyógyulását nem nyerheti:
seb a szíven a szerelem,
bár kívül nem látszik misem;
hosszan kínoz,kórság gyanánt,
mert a Természet küldi ránk.
Tréfára veszik némelyek,
silány udvari emberek;
szépet tesznek mindenfele,
s dicsekvő szó tettük szele.
nem szerelem az: őrület,
gonoszság, buja szédület.
Ki rálel az igazira, szeretve kell szolgálnia;




Ha néked magam átadom,
és óhajod meghallgatom,
kettőnk között a szerelem
egyenlő nem lehet sosem.
Király vagy s övez tisztelet,
férjem is a hűbéresed;
szerelemben, úgy gondolom,
véled, tiéd az uralom.
Hasonlók szeretnek hiven.
42. oldal (Equitan, 133-141)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Navarrai Margit: Heptameron ·
Összehasonlítás - George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja 91% ·
Összehasonlítás - Vancsó Éva (szerk.): Ajtók és átjárók 77% ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III. 90% ·
Összehasonlítás - Szathmáry Éva (szerk.): Szibilla királynő édene ·
Összehasonlítás - Raymond Queneau: Stílusgyakorlatok 93% ·
Összehasonlítás - Edgar Allan Poe: A holló 92% ·
Összehasonlítás - Guy de Maupassant: Ékszerek 93% ·
Összehasonlítás - Boris Vian: Blues egy fekete macskáért 91% ·
Összehasonlítás - Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 1. 92% ·
Összehasonlítás