Hedy ​Lamarr, az egyetlen nő 47 csillagozás

Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

A ​zsidó családból származó Hedwig Kiestler csodálatos szépség, aki Sissi császárné szerepében azonnal magára vonja a náci fegyvergyáros, Fritz Mandl figyelmét. Abban a reményben, hogy ezzel megóvja életét, feleségül megy a férfihoz, aki nyíltan beszél előtte üzleti ügyeiről és a nácik fegyvereiről. Sejtelme sincs, hogy az asszony, akivel összekötötte az életét, nem csak káprázatosan gyönyörű, de elképesztően okos is, s nem hogy érti, amiről beszélgetnek, de kifejezetten érdeklik a hadi fejlesztések.
A II. világháború előtt sötét fellegek gyülekeznek Hedy feje felett: férje egyre inkább kontrollálni akarja őt, a németek pedig megszállják Ausztriát. Hedy számára világossá válik, hogy menekülnie kell: nem csak saját, személyes érdekében, hanem azok érdekében is, akiknek a sorsa megpecsételődött a nácik előretörésével. Hedy ugyanis olyan tudás birtokában van, amely milliók életét mentheti meg.
Elképesztő és igaz történet egy nőről, aki ünnepelt dívaként nem csak… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
Libri, Budapest, 2019
328 oldal · ISBN: 9789634336945 · Fordította: Nagy Gergely
>!
Libri, Budapest, 2019
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634335979 · Fordította: Nagy Gergely

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Judy Garland

Helyszínek népszerűség szerint

Hollywood · Washington


Kedvencelte 2

Most olvassa 7

Várólistára tette 57

Kívánságlistára tette 69


Kiemelt értékelések

pável>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Újabb tipikius esete annak, hogy egy végtelenül érdekes, úgymond „kalandos” pályafutásból, korrekt életrajz helyett (mert ez ugye melós meló, kutatni kell, meg hivatkozni, cseppet továbbolvasni a wikipédiánál), szóval életrajz helyett írjunk életrajzi regényt, ahhoz elég csak szorgalmasan körmölni, s ha a képességeink közt különösen épp a fantáziánk nem elegendő, vegyük elő a jó öreg kaptafákat: egy csepp erotika, két gyűszűnyi feminizmus, púpos talicska antifasizmus, pár maréknyi semmitmondó pletyka Hollywoodról – és kész a kotyvalék, már csak várnunk kell ügynökünk telefonját, hogy megvették forgatókönyvnek a ponyvaírók Mekkájába.
Olyan szomorú ez így. Legalább a hősnőnknek, ennek valóban rendkívüli teremtésnek adnák meg a tiszteletet. Azzal pl., hogy legalább ne a csiklitek dramaturgiájából építkezzünk és ne ezek szókincsét adjuk a szájakba – amúgy is, épp ezzel a szájbaadás aktussal nehéz küzdeni a női jogokért. Teli szájjal mindig fura akcentussal beszélnek az efféle szereplők, pedig színésznőnk Hollywood kedvéért levetkőzte* európai akcentusát is.
(* A vetkőzés pályája elejétől kísérti: mikor osztrák fegyvergyáros férje egy bálon olasz fasiszta vezetőknek büszkén – és látatlanban – leveítiti az ő első mozifilmjét, a harmincas években bizony forradalmain merész módon meztelenekedő jeleneket is rejtő Extázist**, a féltékeny férj gyorsan véget vet a házimozinak, hiába a díszvendégek tiltakozása…)

** https://moly.hu/idezetek/1252376, https://www.imdb.com/title/tt0022867/…

2 hozzászólás
Nono_>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Vajon hány álarcot viseltem már ezen az úton?

Hedy Lamarr rácáfolt arra a közhelyre, mely szerint egy nő vagy okos vagy szép. Még akkor is, ha az élete nagy részében az emberek nem voltak hajlandóak megláti benne a feltalálót is.

Flora_The_Sweaterist>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba, és a lapokon semmiféle súrlódás nem akadályozta meg, hogy ez a lelkesedés végig is repítsen a könyvön. Az ellenállás hiányának két okát tudnám megemlíteni, ezek közül az első a mű felépítése: a fejezetek rövidek, az utolsó mondatuk pedig arra invitál, hogy az ember elsuttogja magának a “csak még egy fejezet” már klisének számító hazugságát. Biztos mindenkit szippantott már be egy-egy TV-sorozat – na szerintem ez a könyv is ilyen.

A másik dolog, amit muszáj megjegyeznem az az, hogy az E/1-ben, naplóformában leírt történet erősen szereplő és cselekmény-vezérelt, így a korszakban lejátszódó rémségek bár leírásra kerülnek, főként nem az olvasó érzelmeinek felkeltésére szolgálnak, hanem a főszereplő személyiségének és döntéseinek megértését teszik lehetővé. Bár emiatt az írás nem használja ki a téma nyújtotta mélységet, úgy gondolom, hogy ebben az esetben ez még pozitívum is lehet: a mű célja elsősorban nem az irodalmiság vagy a történelem borzalmainak hiteles leírása, hanem egy a feledés homályába veszett női feltaláló életének és munkájának megismertetése. Ez pedig sikerült.

Bővebben: https://florathesweaterist.wordpress.com/2019/09/26/ert…

cicus61 P>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Sokat hallottam már a színésznőről és arról, hogy nemcsak szép volt, hanem okos is. Ebből a könyvből is kiderült mindez, de nagyon nem fogott meg. Olyan semmitmondó, sablonos regény volt. Érdekes volt az életét végigélni vele együtt, de nagyon a lelkembe gázolt a sok borzasztó dolog, amit átélt. Mondjuk ő is kihasznált mindent és mindenkit, akit csak tudott, igaz, néha a saját és családja érdekében, de akkor is.

Lobo P>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Jó volt olvasni Hedyről és a kalandjairól. Még úgy is, hogy ismertem nagy vonalakban a történetét, kimondottan érdekes volt a kezdetekről és a bécsi életéről ismereteket szerezni. A szerző egyértelműben sokat kutatott, mert nagyon jól bemutatta a 30-as évek Ausztriáját. Lehet hogy azoknak, akik meg inkább a hollywoodi életre lennének kíváncsiak, csalódás lesz a regény, mert arról jóval kevesebb szó esik. Mindenesetre Marie Benedict nagyon igyekszik inkább az okos feltalálót bemutatni, s nem a színésznői karrierre koncentrál. Az egyetlen problémám a regénnyel az volt, hogy feleslegesnek éreztem az E/1-es elbeszélést, mert igazán Hedy jellemét és stílusát nem igazán lehetett megismerni, pedig szerintem ennek a nézőpontnak ez lehet az előnye. Én simán el tudtam volna viselni az életrajzi regényt a mindentudó harmadik személyként is, mert így voltak itt-ott felesleges és unalmas körök, s nem igazán adta át narrátorunk személyiségét a könyv.

Elnézegetve a képeit még mindig úgy gondolom, hogy hihetetlenül gyönyörű nő volt, akit pont ezért nem vettek komolyan, holott igazán jó agya is volt, amit szeretett volna jó ügy érdekében használni. Ez volt életének a nagy csalódása: szépsége a találmányai bevezetését akadályozták.
Azt hiszem azoknak is kiváló bevezetés lehet a regény Hedy Lamarr életébe, akik még sose látták egyetlen filmjét se, sőt csak pár éve kezdtek el hallani róla, amikor kiderült, hogy a szabadalma a modern vezeték-nélküli kommunikációs hálózatunk alapját képezi.

Részletesen: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2019/09/28/marie-ben…

Zanit>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Nagyon olvasmányos, könnyed stílusban íródott. Hedy Lamarr gyönyörű és okos nő volt. Amíg olvastam, elég jól lekötött, de semmi maradandót nem nyújt számomra, ezért pontoztam le kissé, holott lehet, hogy többet érdemelne… Nálam egyszer olvasós.
A borító fogott meg először, szinte vonzza a tekintetet.

szofisztikáltmacska>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Marie Benedict nem kevesebbre vállalkozott, minthogy Hedy bőrébe bújva mesélje el az életének egyik legizgalmasabb szakaszát, ami a nácikkal is kollaboráló fegyvergyárossal kötött házasságától a találmányának szabadalmaztatásáig tartott. Nem volt könnyű dolga, mert Hedy zárkózott volt a magánéletét illetően, és Chanelhez hasonlóan rengeteg pletyka és legenda terjengett róla.

A könyvbe cirka kilenc év eseménye van belesűrítve és szerencsére nem egy száraz, tényszerű írás kerekedett belőle, hanem igencsak szórakoztató regényes életrajz, amelyet Hedy E/1 személyű előadásában olvashatunk. Szeretem az ilyen típusú könyveket, mert emberivé teszi és közelebb hozza azokat, akiket csak képekről és cikkekből ismerünk. Ennek azért hátulütője is van: a benne olvasott tények nyilvánvaló fikcióval keverednek, és sajnos egy kicsit felületes is lett, hiányzik az a lelki mélység, amit csak az tudna belevinni, akiről valóban szól a történet.
Egyébként minden fontosabb mérföldkövet, eseményt megidéz a színésznő életéből, tehát mondhatni korrekt iparosmunka lett.
Azoknak, akik kedvelik az efféle regényesen elmesélt életrajzokat, igazi csemege lesz ez a könyv, de a Hedyvel csak ismerkedők sem fognak csalódni.

Bővebben: https://szofisztikaltmacska.blog.hu/2019/09/24/marie_be…

Trixi >!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy elképesztően gyönyörű ifjú hölgy. Aki nemcsak szép volt, de nagyon okos is. De ebben a férfiak uralta világban nehogy már egy nőnek ötletei legyenek, sőt használható, jó ötletei. Így ez a hölgy sokáig csak, mint színésznő maradt a köztudatban. Pedig amit a II. világháború alatt kitalált, az megelőzte a korát (korunkat). A könyv röviden összefoglalja az élete pár évét. Az én ízlésemnek kicsit felületesen, de azért minden benne van: a férjei, menekülése, színésznői munkássága, a filmezés, és végül de nem utolsósorban a találmánya. Le a kalappal, nem mindennapi nő lehetett.

ribizlii>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Az irodalmiságától eltekintve, jó életrajzi ismertető. Regényessége miatt könnyen magába szippant. Hedy Lamarr csodálatos színésznő, nemcsak csinos pofi, hanem okos is. Le a kalappal előtte, amiért küzdött a találmányáért. Érdekes volt és új számomra a háború előtti ausztriai korrajz.

kuliga P>!
Marie Benedict: Hedy Lamarr, az egyetlen nő

Szép és okos nő története. Nem sokat tudtam Hedy Lamarr életéről, így olvasmányos és érdekes volt. Nem tisztem, hogy megállapítsam mennyire pontos az életrajz, de olyan volt, mint egy igazi hollywoodi történet. Szépség, siker, holokauszt, kaland. Minden ami fenntartja a figyelmet, így olvasod, olvasod és már vége is.


Népszerű idézetek

Kókuszka >!

A germán népnek nincs olyan hírneves történelme, mint az olasznak, Hitlernek így az ő kitalált árja nemzete meg a zsidógyűlölete köré kellett építenie az államát!

147. oldal

pável>!

Egy Magyarországról származó színész barátom, Peter Lorre* tette fel a kérdést: – Hallott valaki a családjától bármi új hírt, hogy mi történik éppen?

(* Született Löwenstein László (1904–1964). Játszott – többek között – a Casablancában és A máltai sólyomban is.)

Jegyezetek

Kapcsolódó szócikkek: Casablanca
pável>!

Miután Hedy benyújtotta a találmányát a haditengerészetnek, aztán végigszenvedte, hogy az akkor használatos torpedórendszer súlyos hiányosságai ellenére is visszautasították, azt hitte, a Titkos Kommunikációs Rendszernek befellegzett. Érdekes módon viszont a hadsereg szigorú titkosítás alá helyezte a 2,292,387-es szabadalmat, és az 1950-es években kiadta egy alvállalkozónak, hogy fejlesszen olyan hangbóját, amely képes érzékelni a víz alatt a tengeralattjárókat, majd az információt egy repülőgépre továbbítani Hedy zavarhatatlan frekvenciaugrásos ötlete segítségével. Később a hadsereg és más magáncégek is újabb találmányokban használták fel a szórt spektrumú technológia ezen formáját (mivel a szabadalom védelme lejárt, Hedy semmiféle ellenszolgáltatást nem kapott ezekért); ma pedig Hedy frekvenciaugrásos ötletének egyes részletei megtalálhatók a nap mint nap használt drót nélküli eszközeinkben is. Az 1990-es évekig senki sem tudott róla, milyen szerepet is játszott ezekben a fejlesztésekben: ekkor kapott néhány díjat a találmányáért, és ezt az elismerést fontosabbnak tartotta, mint a filmes sikereit. Amikor tehát a mobiltelefonunkra pillantunk, ahogy mindannyian tesszük naponta számos alkalommal – akkor egy olyan tudományos haladványt látunk, amely részben Hedy Lamarr újításán alapul. Kézzel fogható emléke ez az életének a híres filmjein túl is. Ki tudja, a ma használt mobiltelefonok vajon lehetségesek lettek volna az ő találmánya nélkül?

A szerző jegyzete

Flora_The_Sweaterist>!

Olyan voltam, mint egy antenna, amely a senki más által nem hallható hangokat keresi. A végzet néma jelzéseit.

113. oldal

pável>!

A divat- és jelmeztervező Adrian és a színésznő Janet Gaynor legtöbb barátja gyanította, hogy az övék úgynevezett levendula házasság: bár nagyon szeretik egymást, a szerelmet a saját nemüknél keresik.

pável>!

– Úgy látom, a Ziegfeld Girl alaposan igénybe vesz – jegyezte meg George. Gyűrött pamutnadrágomra pillantottam, végigsimítottam rendetlenül befont hajamon, és majdnem azt feleltem, az öltözetem csak azt tükrözi, milyen kényelmesen érzem magam, tehát inkább bóknak kéne vennie – és ez igaz is lett volna. De tudtam, hogy valószínűleg tényleg a három reményteljes kezdő sztárocskáról szóló musical – amelyben Judy Garlanddal, Lana Turnerrel, Tony Martinnal és Jimmy Stewarttal szerepelek –, hosszú forgatási napjai a felelősek a véreres szememért, a sötét karikákért. Jimmy drága egy pasas volt, nagyon kedves, de Lanával és Judyval rengeteg feszültség volt köztünk, mivel folyamatosan azon munkálkodtak, hogyan lehetnének ők többet a képben, hogyan kaphatnának tartalmasabb szöveget.

Kapcsolódó szócikkek: Hollywood · Judy Garland
pável>!

– Mrs. Antheil, biztosíthatom róla, hogy semmi illetlen nem történt a férje és közöttem. – Nem akartam belemenni abba, hogy inkább testvéremként tekintek George-ra, vagy felemlegetni az alig egy héttel ezelőtti közeledését. Vagy hogy amióta együtt dolgozunk, elváltam Gene Markey-tól és találkozgattam John Howard színésszel, az aranyifjú Jock Whitney-vel, és az üzletember Howard Hughes-zal, aki kölcsönadott két vegyészt és egy laboratóriumot is, hogy a nem-katonai ötleteim kidolgozásában segítsenek: mint például az a leveskockaszerű anyag, ami Coca-Colára hasonlító üdítőt csinál a vízből.

pável>!

1942. április 20. Washington D.C.

Washingtonban valódibbnak tűnt a háború. A taxink ablakából gyakorlathoz összegyűlt katonákat láttunk, zászlók lengtek minden házon, és a legfontosabb kormányzati épületek előtt is nagyobb biztonsági erők állomásoztak. Kézzelfogható erő, büszkeség vibrált az emberekben, és belém is reményt töltött a Harmadik Birodalom elleni háborúra. A taxi az úgynevezett Új Háborús Épület előtt tett ki minket George-dzsal, a Huszonegyedik Utca és a Virginia Avenue Northwest sarkán. Felmentünk a Hadügyminisztérium hivatalos osztályainak, köztük a haditengerészetnek is otthont adó homokkő épület impozáns lépcsőjén.

43. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: 1942 · Washington
pável>!

Gustav Machaty cseh rendező Eroticon címmel 1929-ben forgatott némafilmjének 1933-as hangos változata, az Extase (Extázis), amelyben Hedy Kiesler arcát premier planban mutatják orgazmus közben, majd egy rövid úszójelenetben meztelenül mutatkozik.

Jegyezetek

Kapcsolódó szócikkek: film · filmszerep · meztelenség · szexualitás
Flora_The_Sweaterist>!

– Szóval így néz ki egy filmsztár nappalija! – bökte ki George, és körbesétált a fehér szobában. Makulátlan rend volt, csak a munkához használatos dolgaim hevertek szanaszét. – Bevallom, azt hittem, mindenütt sminkes tégelyek lesznek elszórva, ékszerek és ruhák, nem pedig vázlatrajzok és… – Ekkor felvette az asztalról B.F. Miessner Rádiódinamika: torpedók és más készülékek rádióirányítása című könyvét. – …és érthetetlen könyvek.

271. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Diane Ackerman: Menedék
Adam Makos: Lándzsahegy
Anne Frank: Anne Frank naplója
Michael Chabon: Ragyog a hold
Heather Morris: Cilka utazása
Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek
Martha Hall Kelly: Orgonalányok
Kristin Hannah: Fülemüle
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Gárdos Péter: Hajnali láz